[BIZTPOL] Magyarország

[szzsolt81]

L. S.: Amikor a célszemély egy olyan emberrel tart kapcsolatot, akinek rálátása lehet arra, hogy lehallgatják-e, akkor árulkodó lehet, ha ez az ismerős egy időre hirtelen eltűnik az életéből, majd újra felbukkan. Ez egy kifejezetten buta, emberi hiba, de így is rá lehet jönni arra, hogy lehallgatnak.
hvg360: Tapasztalt ilyet annak idején?
L. S.: Igen.
hvg360: Nem mintha ez indokolná, hogy miért küldték rá önre is a Pegasust, de keringenek pletykák arról, hogy egykori titkosszolgálati vezetőként, titkosszolgálati szakemberként az ellenzéknek ad tanácsokat.
L. S.: Ez nem igaz. Az elmúlt 12 évben egy 2016-ban DK által szervezett nyilvános pódiumbeszélgetésre emlékszem, amikor a 2015-ös migrációs hullám volt a téma. Azon részt vettem. De egyetlen pártnak sem vagyok a tagja.
hvg360: És szakértője sem?
L. S.: Az sem. Sem hivatalosan, sem nem hivatalosan. Ha valaki megkérdez engem, akkor természetesen elmondom a véleményemet, de intézményesített vagy bármilyen egyéb állandó kapcsolatom nincs az ellenzékkel. Tehát ha ezért figyeltek meg a Pegasussal, akkor annak sem lehetett semmi értelme.
hvg360: Most már tudjuk, Kósa Lajosnak hála, hogy az állam megvásárolta a Pegasust. A kormányzati kommunikáció szerint azonban ha használták ezt a kémszoftvert, akkor azt minden esetben jogszerűen tették. Mit gondol erről mint egykori titkosszolgálati vezető és mint célpont?
L. S.: Azt, hogy csak azért, mert engedélyeztek valamit, nem jelenti azt, hogy jogszerűen tették azt. Tételezzük fel, hogy a Pegaus szoftverrel hivatalosan, engedély birtokában figyelték meg az embereket! Ha ez így van, akkor több esetben jogosulatlan titkos információgyűjtés történhetett. A szoftvert szállító cég ugyanis azt állítja, hogy a terméküket terroristák vagy szervezett bűnözők ellen lehet alkalmazni. Márpedig azok a megfigyelt emberek, akik eddig ismertté váltak, ebbe a kategóriába nem tartozhatnak bele. Magam sem lennék az. Ilyenkor keresi az ember arra a választ, hogy a célszemélyeket mi alapján választották ki. Éppen emiatt szerintem sem az igazságügyi miniszteri, sem a bírói engedélyért folyamodó szervezetek nem tudnak jogszerűen alátámasztott előterjesztést tenni.
De büntetőjogilag nemcsak ennél a pontnál fogható meg a történet, hanem egy másik oldalról is. A nemzetbiztonsági törvény ugyanis két engedélyezőt definiál taxatíve: az egyik az engedélyező bíró, akiből nem sok van, maximum egy-kettő, a másik pedig az igazságügyi miniszter. Nem mellesleg azt is rögzíti a jogszabály, ki milyen esetekben és mely szervezeteknek engedélyezhet. Ha tehát az igazságügyi miniszter ezt az engedélyező jogkörét folyamatosan átengedi egy helyettesének, akinek az engedélyezésre amúgy törvényi felhatalmazása nincsen, akkor onnantól kezdve az engedélyek az én jogértelmezésem szerint közjogilag nem jogszerűek. Márpedig Varga Judit igazságügyi miniszter szavai szerint az előterjesztéseket a helyettese, Völner Pál írta alá.
De menjünk tovább! Egy ilyen megfigyelésnél a célhoz kötöttség és az arányosság is alapvető törvény által meghatározott szempont. Egy titkos információgyűjtésnél a szerv csak azokat az adatokat kezelheti, amelyek a művelet szempontjából feltétlenül fontosak.
Kérdezem: a Pegasus által megszerezhető adatokat, amelyek a szexuális élettől kezdve, vallási, politikai beállítottságon keresztül az egészségügyi adatokig terjedhetnek, milyen célhoz lehet kötni?
A miniszter nevében eljáró államtitkár idén július 19-ig közel ezer engedélyt írt alá. Ha megnézzük a munkanapok számát, akkor naponta hetet. Ezek az előterjesztések többoldalas, nagyon alapos nyomtatványok. Vajon a miniszter vagy a nevében eljáró államtitkár valóban átnézi ezeket az anyagokat vagy csak aláírja? Valóban a törvény nevében jár-e el? Nem terjeszkedik-e túl a törvény adta kereteken?
hvg360: Utóbbiakat gondolom költői kérdéseknek szánta. De ha valóban törvényt sértettek, akkor is kellett ügyelniük legalább a látszatra. Ön jól ismeri az engedélyezési folyamatot. Ha egy titkosszolgálat – akár felsőbb utasításra – ki akarja játszani a rendszert, akkor ki tudja?

 

[szzsolt81]

L. S.: Igen. Úgy, hogy megtévesztik az engedélyezőt. De ez büntetendő.
hvg360: Hogyan lehet megtéveszteni az engedélyezőt?
L. S.: Például úgy, hogy az én telefonszámomat beleírják egy már meglévő ügybe, mintha én felmerültem volna a célszemély kapcsolataként. Nem a nevemet írják bele a titkos megfigyelésre engedélyt kérő előterjesztésbe, csak a telefonszámomat. Vagy eleve úgy írnak le egy előterjesztést, hogy beleírják a telefonszámomat és azt írják oda, hogy tisztázni akarják, az adott számot ki használja. És akkor ennek a telefonnak a lehallgatását a miniszter vagy a bíró 90 napra engedélyezi. A 90 nap letelte után a miniszter az esetek 99 százalékban nem fogja megnézni, hogy a művelet, amit engedélyezett, hova futott ki, mi lett az eredménye. A bíró viszont általában igen, és ezért akár az is előfordulhat, hogy nem hosszabbíttatnak, vagy akár majd esetleg később új előterjesztést tehetnek.
hvg360: A közel ezer engedély tehát akár sokkal több telefonszámot is tartalmazhat? Nemcsak ezer, hanem akár több ezer embert is megfigyelhettek az idei első félévben?
L. S.: Igen. És itt megint arról szól a történet, hogy tisztában van-e az engedélyező miniszter egy eszköz, történetesen a Pegasus lehetőségeivel. Persze már az is furcsa, amikor Varga azt nyilatkozta, hogy minden ország használ ilyen jellegű kémszoftvereket.
hvg360: Miért lenne ez furcsa? Varga tudhat arról, hogy ezek a kiberfegyverek a piacon vannak, az államok pedig vásárolnak belőle.
L. S.: Általánosságban valóban tudhat erről, de
azt, hogy az állam megvette a Pegasust, a miniszterek közül legfeljebb csak Pintér Sándornak kellene tudnia. Ez nem tartozik Vargára.
hvg360: Ha van egy ilyen mindentudó csúcstechnika, akkor ki dönt arról, hogy egy adott műveletben azt használják és ne valami mást?
L. S.: Ez egy nagyon jó kérdés. Vajon például a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei rendőrség a szervezett bűnözés ellen alkalmazhatja ezt a kémszoftvert? Csak feltételezem, de szerintem arról, hogy a Pegasust ki ellen vetik be, csak egy szűk kör tudott. Erről tanúskodnak az eddig nyilvánosságra került célszemélyek nevei, melyből kikövetkeztethetők az engedélyért folyamodó szervezetek. És van itt még egy érdekes kérdés: vajon az előterjesztésekből kiderül-e, hogy a Pegasus használatára kérték-e az engedélyt vagy sem? Amikor engedélyt kér egy szolgálat, akkor ugyanis négy-ötféle célt jelölhet meg. Az egyik az úgynevezett titkos kutatás, amikor azt szeretnék, hogy egy helyiséget vagy egy autót titokban átkutathassanak. A második ilyen cél az, hogy egy adott helyiségben történteket technikai eszközökkel rögzítsék. De ez utóbbi nem egyenlő a telefonlehallgatással! A telefonlehallgatás és a helyiséglehallgatás is más-más kategória. Ha ezeket külön nem engedélyezik, akkor az nem jogszerű!
hvg360: Arra utal, hogy a Pegasusszal nemcsak a telefont hallgathatják le, hanem akár egy helyiséget vagy egy autót is?
L. S.: Így van. És ha például egy adott személyre kérem az ilyen típusú megfigyelést és az a személy elmegy a barátnője lakására, ahol a feltört mobiltelefonjának köszönhetően a barátnő lakásában történteket is hallgatják, anélkül, hogy arra külön engedélyt kaptak volna, akkor az végképp nem jogszerű. Olyan tehát nincs, hogy az én telefonomat is letöltik, és megkapják édesanyám egészségügyi adatait is. Jogtechnikailag az én telefonomnak az átkutatása házkutatásnak minősül, az informatikai rendszerben tárolt adatok megismerése pedig megint más célnak megfelelő, más-más engedélyezési törvényi pont szerint kell engedélyeztetni. Amennyiben nem kaptak ilyen engedélyt és mégis alkalmazták, akkor az szintén jogosulatlan.
De továbbmegyek: szerintem a Pegasus telepítése önmagában is külön engedélyezési pont Nbtv 56.§ e.) pont és külön ezen belül: az adatszerzéshez szükséges adatot, eszközt az érintett személy által használt tárgyban elhelyezhetik, amely célt külön fel kellene tüntetni az engedélykérelemben. Amikor a Pegasust megvették, akkor mindezzel tisztában kellett lenniük, amikor a keletkezett információkat megkapták, akkor az engedélykérőknek is szembesülniük kellett ezzel. Az alapvető ellentmondás, hogy
nem mellesleg a kemény szervezett bűnözés nem használja azokat a csatornákat, amelyeket a Pegasus tud fogni. Mint ahogy a kémek és a terroristák sem! Egyelőre azt látjuk, hogy polgármester, újságírók, volt titkosszolgák, ügyvédek voltak célkeresztben.
Na de hol vannak itt a terroristák, szervezett bűnözők? Ha az NSO szerint az ő nemzetközi szerződéseik alapja a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc, akkor a TEK-en és rendőrségen kívül más nem alkalmazhatta volna a Pegasust, és az ő lehallgatás iránti kérelmüket az igazságügy miniszter nem írhatja alá. Akkor miért magyarázkodik Varga Judit?
hvg360: Csak a lehallgatást ténylegesen végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál ismerik a technikai lehetőségeket vagy a lehallgatást megrendelő szerveknél is?
L. S.: Az én időmben a gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy egy műveleti tisztnek volt egy elképzelése arról, mit szeretne. És akkor mondjuk az ő főnöke átment az NBSZ-hez és megkérdezte, hogy ezt és ezt meg tudják-e oldani technikailag. Ezért is fontos kérdés, hogy vajon ki döntött arról egy-egy szervezetnél, vagy feljebb, hogy egy adott ügyben, a rendkívül szűkös kapacitású és drága Pegasust vetik be, gondolom, nem az NBSZ-nél.
hvg360: Szakértők arról beszéltek korábban, hogy a Pegasus adatai eljuthattak külföldre. Ha valóban így van, akkor ez hogyan történhet meg? És nem áll fenn ugyanez a veszély minden olyan haditechnikai termék vagy szolgáltatás esetén, amelyet külföldről vásárol Magyarország?
L. S.: Szerintem ez a legaggasztóbb az egész történetben. Az alap, hogy külföldön elérhetővé vált egy országoktól független központi adatbázis több ezer telefonszámmal, melyek köthetőek a Pegasus használatához és magyar állampolgárok adatai is vannak benne. Ahogy haladunk előre az időben, úgy derülnek ki fontos részletek. Az amerikaiak kártékony kiberfegyverként tartják nyilván a Pegasust és a Candirut. Egyes nyugati vélemények szerint mind az amerikaiak, mind a franciák azért nem vették meg, mert nem tudták kizárni azt, hogy a kinyert információk Izraelbe is eljuthatnak.
A német sajtóban megjelentek szerint a BKA (német elhárítás) és BND (német hírszerzés) által vett Pegasust át kellett dolgozni, jelentős részeit ki kellett kapcsolni, de egyértelmű bizonyiték ott sem keletkezett arra, hogy nem juthat el az információ Izraelbe. A gyanú fennáll, melyet erősít, hogy Salev Hulio, az NSO vezérigazgatója egy interjúban azt ígérte a magyar újságírónak (Panyi Szabolcsnak), hogy az izraeli cég ellenőrizni fogja, bevetették-e ellene a rendszert a magyar hatóságok, és ha igen, akkor a megszüntetik hozzáférésüket a Pegasushoz. Egyszóval
ha csak egy százalék esély van arra, hogy a Pegasus rendszerében lehet egy kiskapu, akkor az nemzetbiztonsági, adatvédelmi szempontból is tragikus.
Márpedig ismerve a titkosszolgálatok észjárását, bolondok lennének egy ilyen lehetőséget elszalasztani. Ennél szebb és könnyebb idegenzászlós információszerzést nehéz találni. Ezért függetlenül attól, mi a neve az alkalmazott hackerprogramnak, ha az az interneten fut és 100 százalékig nem vizsgálták felül a magyar szolgálatok, informatikusok, akkor magyar állampolgárok személyes és különleges adatai, illetve a magyar szolgálatok érdeklődési köre külső szereplőknek elérhetővé válik. Ennek a kockázatával nem lenne szabad ilyen eszközt vásárolni.

 

[szzsolt81]

hvg360: Említette, hogy a sok-sok büntetőeljárás mindegyikében felmentette önt a bíróság, egy kivételével. Jogosulatlan titkos információgyűjtés miatt pénzbüntetést szabtak ki önre és le is fokozták, tábornokból határőr lett. Erről az ügyről mit mondhat el?
L. S.: Mivel minősített a tartalma, ezért erről nem beszélhetek.
hvg360: Kár. A titkosszolgálatok – a rendőrséggel ellentétben – a mindenkori kormányzat kiszolgáló szervei. Végső soron a politikai vezetés által megszabott feladatokat végzik el. Ezért aztán elég vékony a jég a nemzetbiztonság és a kormánybiztonság között.
L. S.: Ez tévedés! Mert eleve nem lehet olyan, hogy kormánybiztonság! A nemzetbiztonsági szolgálatoknak egy országot kell szolgálnia, nem egy kormányt. Ez az én időmben így volt, hogy most hogyan van, mindenkinek a képzeletére bízom.
hvg360: Igen, de a prioritásokat, a célokat mégiscsak a kormányzat írja elő a titkosszolgálatnak.
L. S.: A feladatszabás valóban miniszteri, kormányzati hatáskör. Az is igaz, hogy ha a feladatok nem ütköznek jogszabályokba, akkor azokat végre kell hajtania a szolgálatnak. A határ ott van, hogy egy szolgálat főigazgatója mennyire hagyja elmenni szervezetét egy olyan irányba, ahol már a politikai elvárások dominálnak. Ha a szolgálatok úgy írják a jelentéseiket a kormányzat felé, hogy megpróbálják kitalálni, mit várnak el tőlük odafönt, akkor az nagy baj.
hvg360: A titkosszolgálatokat ellenőrizni hivatott nemzetbiztonsági bizottság munkájáról mi a véleménye?
L. S.: A bizottságnak a szerepe akkor erős, ha az ott ülő politikus mögött van szakember és ezért tud kérdezni. Ha nincs titkosszolgálati tapasztalattal rendelkező szakember, aki szagolt már közelről puskaport, akkor nem fog tudni kérdezni. Akkor mutathatnak neki bármit. Számoljanak el! Az elmúlt tíz évben ennyi és ennyi milliárdot kapott az Információs Hivatal, a KNBSZ, az NBSZ és az AH. Ennyi és ennyi pluszt kaptak. Mutassák meg, mire költötték, hogyan és mi ellen használták! Azt pedig nonszensznek tartom, hogy amikor a bizottság ellenzéki elnöke, a jobbikos Stummer János kiáll a nyilvánosság elé a Puskás Stadion alagútjának ügyében, akkor utána a belügyminiszter összeráncolja a homlokát és az őt ellenőrző politikust „raportra” hívja, majd azt mondja neki, hogy ejnye-bejnye. Ez egy óriási szereptévesztés.
hvg360: 2010 előtt is érték olyan vádak a titkosszolgálatot, hogy vannak sötét ügyei és a politika kiszolgálói. Például amikor Szilvásy György volt titokminiszter utasítására Galambos Lajos akkori NBH-s főigazgató elősegítette, hogy magukat bolgároknak kiadó orosz hátterű hírszerzők magyar titkosszolgálati munkatársakat világíthassanak át. Amikor ön került az NBH élére és tudomást szerzett erről, akkor belső vizsgálatot rendelt el. Viszont nem tett feljelentést.
L. S.: Több éven keresztül bírósági tárgyalások tucatjain vettem részt ebben az ügyben és egyetlen bizonyiték nem merült fel, hogy a miniszter adta volna ezt a feladatot. A kérdésre a válaszom: azért nem tettem feljelentést, mert kivizsgáltuk az ügyet és az ezzel foglalkozó szakemberek azt nem tartották bűncselekménynek. Olyan kollégáimról beszélek, akik több évtizedes nemzetbiztonsági és jogi, sőt vizsgálati szaktudással rendelkeztek és foglaltak állást. Álláspontunk helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy később a feljelentő NVSZ és az ügyészség gyakorlatilag szinte vesszőkkel együtt vette át a mi általunk megállapított adatokat, részben a gyanúsításba, részben a vádiratba foglalták ezeket. És ellentétben az ügyészséggel az eredeti megállapításainkat az első-, másod- és harmadfokon eljáró bíróság igazolta, engem a bűnpártolás vádja alól bűncselekmény hiányában mentettek fel, de a kémkedési ügyben, tehát az alapbűncselekményben is felmentő ítélet született.
hvg360: Ha máskor nem, akkor 2006-ban és az azt követő években a titkosszolgálat látókörébe kerültek ellenzéki politikusok. Abban az időszakban is, amikor ön vezette az NBH-t.
L. S.: Álljon meg a menet! A 2006-os ügy ott kezdődik, hogy „látszólag hirtelen” összecsődült „forradalmárok” felgyújtanak egy akkor még sajtószabadságot jelképező közintézményt, több száz hivatalos személy elleni erőszakot, súlyos testi sértést okoznak, kővel, vasmagvas csúzlival, gyújtóbombával támadják a Parlamentet és az azt védő rendőröket, hogy XY csőbombát készít és helyez el a Nyugati téri aluljáró alatt. Ott folytatódik, hogy az Alkotmány utcánál egy rendőrt zászlónyélre erősített késsel megszúrnak, valakik a Bajcsy Zsilinszky úton az egyik lakást kibérlik abból a célból, hogy onnan Molotov-koktéllal dobálják a rendőröket. 2006-ban egy demokratikusan megválasztott kormánya volt Magyarországnak. Hogy milyen volt ez a kormány, az ízlés dolga. Nekem, aki akkor még csak főosztályvezető voltam, nem volt semmi közöm ahhoz, hogy milyen a kormány. A szolgálatoknak ugyanakkor törvény által meghatározott feladatai vannak, azt kell ellátniuk. A 2006. október 23-ai események után volt egy nemzetbiztonsági ülés, ahol bemutattak hanganyagokat. Ezek arról szóltak, hogy azok a tüntetők, akik a rendőrsorfal ellen tankot indítottak, kapcsolatban álltak ellenzéki politikusokkal.
h

 

[szzsolt81]

vg360: 2006 novemberében két lehallgatási jegyzőkönyvvel – illetve magával a hangfelvétellel – próbálta a titkosszolgálatok munkája alapján igazolni a Gyurcsány-kormány, hogy a rendőrség jól dolgozott: nem ők nyomták rá 2006. október 23-án a randalírozókat a Fidesz-nagygyűlés résztvevőire, hanem a huligánok terelték arra a tömeget. Erre gondol?
L. S.: Igen. Ezen a minősítés alól feloldott és a parlamenti bizottságoknak 2006 októberében bemutatott hangfelvételen hallatszik, hogy a Gyík fedőnéven nyilvántartott célszemélyt felhívta egy ellenzéki politikus, egy országgyűlési képviselő, és instruálta, hogy mit csináljanak. Nem az országgyűlési képviselő volt a célszemély, hanem az, aki korábban felgyújtotta a tévészékházat. 2007. február elsejétől volt csak nagyobb rálátásom a hivatal műveleti munkájára ezért akkortól ismerem a történetet, elég jól. 2006-ban főosztályvezető voltam, de egy olyan területen, ahol elég nagy rálátásom volt a rendőrség tevékenységére. Az, hogy úgynevezett “forradalmárok” akkor például fegyvert akartak szerezni, tény. A nemzetbiztonsági törvényben le van írva, hogy ennek a megakadályozása a szolgálatok hatásköre. Ezért és nem másért, ráadásul nem célszemélyként kerültek akkor ellenzéki politikusok a szolgálatok látókörébe.
hvg360: A fideszes Demeter Ervin korábban azt nyilatkozta, hogy a 2010-es kormányváltás után derült fény arra, hogy van olyan műveleti dosszié, amelyben a Fidesz elnöksége és a pártelnök közötti, 2006-os telefonbeszélgetés tartalmát rögzítették. Emellett az is kiderült, hogy egy fideszes vezetőt rendszeresen lehallgattak.
L. S.: Nem tudok ilyenről, ha lett volna ilyen, akkor kreáltak volna ellenem büntetőügyet.
hvg360: Az is kiderült, hogy az ön laptopján “Ovi” és “Bajusz” néven volt egy mappa. A katonai ügyészség úgy ítélte meg, hogy jogtalanul gyűjtött és tárolt adatokat az akkor még ellenzékben politizáló Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról.
L. S.: A bíróság bűncselekmény hiányában ebben az ügyben is felmentett. Annyi igaz belőle, hogy volt egy az NBH informatikai rendszerében Ovi-Bajusz néven futó mappa, amelyben nem lehallgatási anyag, hanem híváslisták voltak. Óriási szerencse, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal a 2018-as választások előtt nyilvánosságra hozta ennek a műveletnek az összefoglaló jelentését, így nem kell rébuszokban beszélni.
Arról szólt a történet, hogy egy későbbiekben Dél-Amerikában vélt vagy valós terrorgyanú alapján likvidált magyar állampolgár, Eduardo Rózsa-Flores mondott valakinek valamit az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatban, amit mi elkezdtünk ellenőrizni. Ez nem lehallgatás volt, hanem egy belső engedélyköteles eszközzel végrehajtott adatgyűjtés. Én mint főigazgató engedélyeztem, hogy derítsük ki, igazat mondott-e Rózsa-Flores azzal kapcsolatban, hogy kinek adta oda ezt a felvételt, majd tényleg abban a budapesti irodában volt egy adott időpontban, és tényleg ott voltak-e vele azok az emberek, akikről ő beszélt. Azt is mondta, hogy Orbán Viktort onnan felhívták. Nem hittünk Floresnek mindaddig, amíg a beszerzett információk egyértelművé tették, hogy mindaz, amit mondott, igaz. Ezek az információk igazolták Rózsa-Flores által elmondottakat. Ez volt az a találkozó, ahol eldöntötték, hogy szeptember 16-án hogyan terítik az őszödi beszédet.
hvg360: De önmagában egy ilyen beszéd kiszivárogtatása nem államellenes cselekedet, hanem egy politikai akció. Ha netán a Fidesz vezérkara is lett volna az, amelyik kiszivárogtatta a beszédet, azért ezzel nem követett el államellenes cselekedetet.
L. S.: Az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt indult egy vizsgálat még akkor, amikor nem én voltam a főigazgató. Mégpedig azért indult ez a vizsgálat, mert egy védett objektumban egy védett személy beszélgetését rögzítették, és ki kellett deríteni ennek körülményeit. Kérdésekre kellett válaszokat kapnunk: egy titkosszolgálat rögzítette? Egy külső cég? Egy magántitkosszolgálat? Ez volt az alapvizsgálat, ennek a vége volt az Ovi-Bajusz-ügy. Azért érdekes ez a történet, mert ha ezt összeköti azzal, ami 2006. október 25-én kiderült, hogy ki kit instruált és milyen módon, akkor az már nem egy politikai akció, hanem a közbiztonságra veszélyes cselekedet.
hvg360: Arra utal, hogy egyes fideszes politikusok futballhuligánokat instruáltak? Volt erről információja a titkosszolgálatnak?
L. S.: Annyit mondhatok, hogy
amikor én eljöttem az NBH-ból, még minden adat rendelkezésre állt azzal kapcsolatban, ami 2006 és 2008 között történt. Akkor még minden fellelhető volt a hivatalban. A kérdésére a választ a hivatalban kell keresni.
hvg360: Abban a hivatalban, ami 2010 után nyilvánosságra hozta, hogy ön és az egyik kollégája többször együtt ebédelt a szervezett bűnözés egyik ismert alakjával, Portik Tamással. A Portik–Laborc találkozót vizsgáló ténymegállapító albizottság megállapította, hogy Laborc Sándor – idézem – „nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett” a nemzetbiztonsági bizottság 2012. november 27-i ülésén. Konkrétan miben állított valótlant?
L. S.: Abban, hogy hányszor találkoztam Portikkal.
hvg360: Nem emlékezett rá, hogy hányszor?
L. S.: Főigazgatóként évi 18 ezer ügy ment át rajtam, azt hiszem, érthető, ha nem minden részletre emlékszem.
hvg360: Miért ül le a titkosszolgálat első embere egy bűnözővel? Miért nem küld egy műveleti tisztet maga helyett?
L. S.: Egy műveleti tiszttel mentem, ő kísért el, de ha csak ő ment volna, az is az én felelősségem.
hvg360: Glemba Zoltán, aki akkor műveleti főosztályvezető volt. És akit szintén lehallgathattak a Pegasusszal. Miért Glemba ment önnel?
L. S.: A nemzetbiztonsági hivatalnak a szervezett bűnözés elleni küzdelem nem volt feladata. A szervezett bűnözés és a politika, valamint a szervezett bűnözés és az államigazgatás közötti kapcsolat felderítése viszont igen. Bennünket ez a téma érdekelt és a kolléga, aki velem jött, ennek a területnek hosszú évek óta a szakértője volt. De néhány dolgot, miután nem főigazgató volt, nem látott, nem tudott, nem ismert. Egy vagy két kérdés volt, ami engem igazán érdekelt és ezeket megpróbáltuk körüljárni. Még egy ember volt, aki érdemben nagyon komoly kérdéseket tudott volna feltenni a szervezett alvilág elmúlt 30 évére vonatkozóan.
HVG360: De akkor miért nem ő ment el a találkozóra?
L. S.: Azért, mert nem mutathatjuk be a szervezett bűnözés területét legjobban ismerő kollégáinkat főleg ha még azon a területen dolgozik egy olyan embernek, akiről tudjuk, hogy bűnöző. Ilyet nem lehet csinálni.
HVG360: És milyen területeket érintettek azok a témák, amelyeket Glemba sem tudott, csak ön?
L. S.: Kémelhárítási vonatkozású, illetve belső biztonsági kérdéseket. De gondolom megérti, hogy konkrétabban erről nem beszélhetek.
HVG360: A találkozót vizsgáló bizottság előtt utalt arra, hogy az NBH-nak voltak információi az alvilág és a rendőrség összefonódásáról.
L. S.: Vannak összekötő emberek, akik az alvilág és a rendőrség, az államigazgatási szervek vezetői közötti kapcsolatban, amolyan hídemberként jelentek meg. 2010 előtt kimutathatóan sok adatot adtunk át ezekről a hídemberekről a rendőrség belső elhárításának, az akkor még létező Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának. Az NBH-nak ugyanis nem volt illetékessége ezekben a bűncselekményekben nyomozni vagy adatot szerezni, nekik viszont igen. Amink volt, azonnal átadtuk.
HVG360: Mi lett ezekkel az adatokkal?
L. S.: No komment.

 

[szzsolt81]

HVG360: A titkosszolgálati és a rendőri vezetők közötti konfliktusok visszavezethetők arra, hogy a titkosszolgálat efféle adatokat szerzett be?
L. S.: Az a konfliktus, amiről beszél, a rendszerváltás után másfél évvel kezdődött. Amikor az NBH figyelte a szervezett bűnözést is. A kilencvenes években történt, hogy egy vezető kollégánk egy napig ült egy rendőri vezető titkárságán és várta, hogy ismertethesse vele ezeket az adatokat. Ez a rendőri vezető nem igazán volt rá kíváncsi. Senki nem szereti azt, hogy ha a bugyelárisába kívülről belenéznek.
HVG360: Akkor erre vezethető vissza a konfliktus?
L. S.: Igen. Az én kollégáim a különféle parlamenti bizottságokban nagyon alapos, nagyon részletes, esetenként dossziészámokat felelevenítő pontos információkat adtak arról, hogy több mint tíz évre visszamenőleg mi volt a Portik-Laborc találkozó előzménye. De érdekes módon hiába beszéltek erről a bizottság tagjai, köztük az ellenzékiek, ennek nem mentek utána.
HVG360: Ezek az előzmények érintenek most hivatalban lévő kormányzati szereplőket?
L. S.: Biztatom a jelenlegi ellenzéki képviselőket, hogy vegyék elő a Mile-bizottság jegyzőkönyveit, frissítsék fel az emlékezetüket és a tettre készségüket.
HVG360: A titkosszolgálat ellenőrizte is ezeket az információkat? Mert az alvilág mond mindenfélét, bárkit besározhat, ha érdekében áll…
L. S.: Volt egy alapszabály a titkosszolgálatnál: minden információ annyit ér, amennyit ellenőrzünk belőle. Ha mi átadtunk valamilyen információt az RSZVSZ-nek, akkor az ellenőrzött volt.
HVG360: Jól értem, hogy egyes rendőrségi vezetőt az zavarta, hogy van egy titkosszolgálat, ami azt csinálja, amit most a Nemzeti Védelmi Szolgálat?
L. S.: Igen. Most egy rendőrtábornok nézi a rendőrtábornokok ügyeit. Ez önmagában nem lenne baj, de mi korábban a rendőri szervezettől, kapcsolatrendszertől szervezetileg, emberileg is függetlenek voltunk. Mi a bűn előtt járunk, a rendőrség a bűnt üldözi.
HVG360: Más téma. Oroszok, kínaiak. Utóbbiakról most sokat beszélünk a Fudan egyetem miatt, ami sokak szerint nemzetbiztonsági kockázatot rejt. Előbbiek pedig már évek óta terítéken vannak, mondván, túl szabadon mozoghatnak Magyarországon és a kémelhárítás nincs a nyakukon. Egyetért ezzel?
L. S.: A két országnak, Oroszországnak és Kínának az érdekérvényesítési módszertana, illetve a döntéselőkészítéshez szükséges információknak a bányászata, megszerzése teljesen eltér egymástól.
Teljesen el vagyok képedve a kínai lehetőségek előtti korlátlan nyitás előtt. Nemzetbiztonsági szempontból én ezt rendkívül kockázatosnak tartom.
Palkovics László nyilatkozta, hogy nem kell a kínaiaknak egyetem ahhoz, hogy kémkedjenek. Ebben Palkovicsnak igaza van. A Fudan egyetem viszont egy minőségi ugrás. Egy ilyen egyetem révén a kínai hírszerzés személyes kontaktusba kerül nem csak a magyarokkal, hanem az egész régióval, a NATO-val és nem csak a jelennel, hanem a jövővel is.
HVG360: És az oroszok? Korábban éppen önt vádolták azzal fideszesek, hogy a moszkvai KGB-egyetemen tanult, puszipajtása az oroszoknak.
L. S.: Arra a kérdésre, hogy a kémelhárítás mennyire van vagy nincs ráállítva az orosz vonalra, nem tudok válaszolni. Azért sem, mert már nem vagyok a hivatalban, másrészt bármit mondanék ezzel kapcsolatban, az vagy pozitív vagy negatív értelemben rontana Magyarország képességének megítélésén. Magyarország egy szövetségi rendszerbe tartozik. Ahol a prioritás a NATO. Nincsenek kérdőjelek. Ehhez alkalmazkodni kell, itt értékválasztásról van szó. A kémelhárításban persze körkörös védelem van, ezért nem különböztetném meg az országokat, minden irányban kell elhárítást végezni. De az biztos, hogy ilyen szempontból az a nagyon sok cikk, ami az elmúlt tizenegy évben megjelent a nyugati sajtóban és részben az önök tollából, ez csak és kizárólag kritikai észrevétel volt, ami jelzésértékű. Ha a szövetségeseink úgy érzik, hogy Magyarország nemzetbiztonsági szempontból nem tesz eleget a szövetségi kötelezettségeinek, az baj. A titkosszolgálati munka az államközi kapcsolatoknak az a része, ami nem látszik. A szolgálatok szolgáltatnak. Éppen ezért a titkosszolgálatoknak képbe kell helyezniük a politikust.
Emlékszem, hogy engem miképp vádoltak annak idején azzal, hogy az oroszok embere vagyok, ma meg ugyanazok az emberek tapsikolva játszanak abban a mezben, amit az oroszok adnak nekik.

 

[Matróz Kommandó]

Ezt a tevékenységet nem kellene korlátozni? Unalmas!

 

[szzsolt81]

Az 2x 20 perc minden betegre kb. Ha ennyit tenyleg ott lennenek egy muszakban.

akkor lássák el azt így,aki szerint ennyi elég.

 

[winter]

Alacsony melós fizetés??? Aham...lassan 2000 nettó alatt nem jön munkára. 1200-n meg sem mozdul betanítottra senki. Hogy tartaná alacsonyan az állam, amikor növeli a bérigényt (pl. minimálbér, családi ak, stb), mert a gyermektelen is olyan bért kér, mint a jogosult?
Oktatásba elképesztő pénzborítás folyik; gondolom vizsgaközpontok teljes modernizációjáról nem hallottál (majdnem biankó csekk szinten vásárolhatnak mindent, ami kell). Eü-t ne is ragozzuk, dettó.

Hát szerintem a tanárok nem tudnak belefulladni a pénzbe ha akarnak se (esetleg a fentről behelyezett igazgatók). Nővér ismerős sem holnap tervez C mercit vásárolni. Bár ukrán cigire van pénze, az igaz.
Vizsgaközpont alatt nem tudom mire gondolsz, de a lassan 10k/órás vezetési óradíjakból nem csoda, ha sikerül modernizálni a bútorokat, meg egy új számítógépet beszerezni. De hát milyen kemény meló is napi 10 órában ballal vakarni a herét, jobbal pörgetni az instát, elkérni 100ezret érte, ha meg hó végén kéne még egy kevés, akkor megbuktatni a csávót tőled balra, hogy 50 ezerért még vezessen 4szer.

Én nem akarok állást foglalni se a te részedre, se Redregére, de miért divat ennyire az ellenzős sapkát állig nyomni?

 

[dkes]

"Szánalmas kis lény az ember,önnön sorsán túl nem lát.Nagyon könnyen megtéveszti néhány jol irányzott hazugság"
2011től lehet szabadon munkát vállalni nyugaton-ez kb 700ezer munkavállalót vont ki a hazai munkerőpiacrol.A 2010es évek egy konjunktúrális időszak volt a világban,ráadásúl viszonylag alacsony energiaárakkal ("rezsicsökkentett" befagyasztott árak valójában 6-7 éven át magasabbak voltak,mint a piaci árak lettek volna).Mindenki gyarapodott,KKE látványosan feljött-mi éppenséggel a kevesebbet gyarapodók között voltunk,a többiek elhúztak mellettünk.A nem agitprop terhelte statisztikák mind szépen mutatják is,hogy a buleszekkel párban mi vagyunk már az EU szegényháza.
Szóval volt gyarapodás,de azt nem a kormányzat miatt,hanem a világ/EU gazdaság miatt volt.Arrol viszont már tehet a kormányzat,hogy a magyar nép ezalatt a konjunktúra alatt nem gyarapodott ugy,mint a környező országok népei az EUban.

Ez úgy igaz,hogy nem igaz.Egyrészt mert azért máshol jobban megmaradt a saját ipar és fejlesztés,és javitottak a hosszú távú lehetőségeket növelő alaprendszereken.És mégiscsak a magyar nép részesedett legkevésbé a konjunktúraidőszak növekedéséből.

Van valami abban amit mondasz. Ugyanakkor ne hagyjuk ki a számításból, hogy nálunk a magyar tulajdonú cégek akikre gondolsz azok nem a 2010 -es években tűntek el hanem a '90 -es években. Ez persze hatással volt arra is, hogy a 2000 -es években kialakuló konjunktúra kiknek kedvezett igazán.

Továbbfűzve a gondolatmenetet. Az igazi nemzetközi konjunktúra a 2002 -őt követően volt. A környező országok ekkor kilőttek, mint a rakéta - többek között a jóval kedvezőbb kamatkörnyezetnek is hála (legalábbis Náluk). Nálunk ez elmaradt - sőt végeredményben az évtized végére e mellett is sikerült a tönk szélére kormányozni az országot. A 2008 -ban induló hozzánk is aránylag hamar (de nem azonnal) begyűrűző világgazdasági válság igazából 2010 -re éreztette hatását. Többek között azért is, mert sajnos nem igazán volt "válságálló" a gazdaságunk, hogy nagyon finoman fogalmazzak.

A 2010 -es évek. Ennek első felében hallgathattuk mindannyian reggelenként a rádióból a "220 felett" című örökzöldet. Igen, ekkor durvult be a devizahitel válság (is). Rengeteg cég ekkorra reccsent meg vagy éppen húzta le a rolót. Ekkor volt az "egy dolgozik 3 helyében aprópénzért" világ. Ezt "konjunktúrális időszak" -nak hívni egy picit azért erős ... Egyébként igen, e miatt is nehéz felfogni adott esetben cégeknél, hogy ismét megkérik az árukat az emberek. Igen, a Nyugat-EU országokban (nem egyszerre) liberalizálták a munkaerőpiacot. Nem volt 700K azért ... Az évtized első fele nagyjából kármentés volt, hogy pl. elkerüljük a "görög utat" (2010 környéke) vagy éppen az "ukrán utat" (2014 környéke - ugye Goodfriend és társulata) ...

Nagyjából az évtized közepére lehet mondani azt, hogy elindult a konjunktúra. Persze nem varázscsapásra illetve átmenettel, de elindult valami. Erre lehet azt mondani, hogy immáron a kedvező(bb) nemzetközi környezet (igaz hatalmas politikai ellenszél mellett) immáron a hazai viszonyok is stabilizálódtak annyira, hogy elindulhatunk a felfelé kapaszkodás útján. Aztán 2019 -re beköszöntött a COVID "szelleme" ...

A rezsiárakról. Az, hogy 2010 -et követően a "rezsicsökkentett" árak is a piaci árak fölött voltak rávilágítani engednek arra, hogy mi volt 2010 előtt (meg hogy miért) ... Aztán sikerült csak az Európában az egyik legkedvezőbb árszínvonalra vinni a rezsiárakat ...

Azaz összefoglalva a nemzetközi viszonyokat alapul véve a konjunktúra évtizede nem a 2010 -es évek voltak nálunk. Ez a 2000 -es évek voltak - csak nem nekünk. Az EU -val és környező országokkal szemben összeszedett hátrányunk innen származik. Az évtized végére gyakorlatilag államcsőd környékére sikerült lavírozni ...

2010 -es évek első fele meg kármentésre, devizahitelekre (nemcsak lakosság és cégek, de az állam is) ment. Aztán után valóban jöhetett volna a konjunktúra, de a COVID betett. Azaz inkább mondanám azt, hogy a 2010 -es években világgazdaság tekintetében egyik válságból tántorogtunk a másikba. Tudom ez erősnek hangzik, de a versenyszektorból nézve inkább ez rajzolódott ki, mint a " '10 -es évek a konjunktúra volt" narratíva ...

 

[jurgenbauer]

Hadházy Ákos, a szelektív korrupcióvadász

Hadházy Ákos a hazai mutyiüldözés kiemelkedő alakjának tartja magát. Némileg árnyalja a képet, hogy ha szövetségesei keverednek gyanúba, akkor úgy néz félre, mint szégyenlős kislány a Mikulás bácsi láttán. Városháza-botrány, Cseh Katalin uniós milliói, urizáló esküvője, Bíró László trükközése -...

kontra.hu

Biztos jó dolog, hogy elkapjátok ezeket a maffiózókat? - Így "harcolt" a titkosszolgálat Gyurcsányék idején a szervezett bűnözés ellen - PestiSrácok

Hosszú interjút adott a HVG-nek a Szilvásy-féle kémügyben bűnpártolással vádolt, majd bűncselekmény hiányában jogerősen felmentett Laborc Sándor. A volt NBH-vezér beszélt többek között a Pegasus-ügyről, a 2006-os eseményekről és ezek kapcsán vezető fideszes politikusokat is érintő...

pestisracok.hu

 

[jurgenbauer]

Hónapokig hazudozott az ellenzék az orosz vakcináról, erre kiderült, hogy az az egyik legjobb | BENNFENTES

Az ellenzék 2020-ban és 2021 elején azt állította, a Szputnyik-V vakcina "emberkísérlet", és ha azt valaki beadatja, akkor lebénul a karja. Azzal a természetességgel hazudoztak, ahogyan mindenről szoktak. De ez a hazudozás azért volt végtelenül al...

bennfentes.net

 

[kamm]

Biztos jó dolog, hogy elkapjátok ezeket a maffiózókat? - Így "harcolt" a titkosszolgálat Gyurcsányék idején a szervezett bűnözés ellen - PestiSrácok

Hosszú interjút adott a HVG-nek a Szilvásy-féle kémügyben bűnpártolással vádolt, majd bűncselekmény hiányában jogerősen felmentett Laborc Sándor. A volt NBH-vezér beszélt többek között a Pegasus-ügyről, a 2006-os eseményekről és ezek kapcsán vezető fideszes politikusokat is érintő...

pestisracok.hu

Hahaha, szetszedik a Laborcot. Nagyon helyes, meg is erdemli az a gerinctelen, osszevissza hazudozo, arulo KGB-palanta.

 

[jurgenbauer]

Ez már háború: Bige megfenyegette Orbánékat, ki lesznek vágva, mint egy fa

A Nitrogénművek tulajdonosa szerint Rákosi alatt nem volt olyan erkölcsi válságban az ország, mint most.„Én éltem egy másik diktatúrában Romániában, ahol a diktátort Ceaușescunak hívták. Most is ...

www.vadhajtasok.hu

 

[jurgenbauer]

Felmérés: Márki-Zay egyre népszerűtlenebb az előválasztás óta

Nem hogy új szavazókat nem sikerült toboroznia, de még a baloldal egészét sem tudja meggyőzni Márki-Zay Péter. Míg a biztosan szavazó pártválasztók 42 százaléka baloldali, addig csak 24 százalék...

www.vadhajtasok.hu

 

[Negan]

Van valami abban amit mondasz. Ugyanakkor ne hagyjuk ki a számításból, hogy nálunk a magyar tulajdonú cégek akikre gondolsz azok nem a 2010 -es években tűntek el hanem a '90 -es években. Ez persze hatással volt arra is, hogy a 2000 -es években kialakuló konjunktúra kiknek kedvezett igazán.

Továbbfűzve a gondolatmenetet. Az igazi nemzetközi konjunktúra a 2002 -őt követően volt. A környező országok ekkor kilőttek, mint a rakéta - többek között a jóval kedvezőbb kamatkörnyezetnek is hála (legalábbis Náluk). Nálunk ez elmaradt - sőt végeredményben az évtized végére e mellett is sikerült a tönk szélére kormányozni az országot. A 2008 -ban induló hozzánk is aránylag hamar (de nem azonnal) begyűrűző világgazdasági válság igazából 2010 -re éreztette hatását. Többek között azért is, mert sajnos nem igazán volt "válságálló" a gazdaságunk, hogy nagyon finoman fogalmazzak.

A 2010 -es évek. Ennek első felében hallgathattuk mindannyian reggelenként a rádióból a "220 felett" című örökzöldet. Igen, ekkor durvult be a devizahitel válság (is). Rengeteg cég ekkorra reccsent meg vagy éppen húzta le a rolót. Ekkor volt az "egy dolgozik 3 helyében aprópénzért" világ. Ezt "konjunktúrális időszak" -nak hívni egy picit azért erős ... Egyébként igen, e miatt is nehéz felfogni adott esetben cégeknél, hogy ismét megkérik az árukat az emberek. Igen, a Nyugat-EU országokban (nem egyszerre) liberalizálták a munkaerőpiacot. Nem volt 700K azért ... Az évtized első fele nagyjából kármentés volt, hogy pl. elkerüljük a "görög utat" (2010 környéke) vagy éppen az "ukrán utat" (2014 környéke - ugye Goodfriend és társulata) ...

Nagyjából az évtized közepére lehet mondani azt, hogy elindult a konjunktúra. Persze nem varázscsapásra illetve átmenettel, de elindult valami. Erre lehet azt mondani, hogy immáron a kedvező(bb) nemzetközi környezet (igaz hatalmas politikai ellenszél mellett) immáron a hazai viszonyok is stabilizálódtak annyira, hogy elindulhatunk a felfelé kapaszkodás útján. Aztán 2019 -re beköszöntött a COVID "szelleme" ...

A rezsiárakról. Az, hogy 2010 -et követően a "rezsicsökkentett" árak is a piaci árak fölött voltak rávilágítani engednek arra, hogy mi volt 2010 előtt (meg hogy miért) ... Aztán sikerült csak az Európában az egyik legkedvezőbb árszínvonalra vinni a rezsiárakat ...

Azaz összefoglalva a nemzetközi viszonyokat alapul véve a konjunktúra évtizede nem a 2010 -es évek voltak nálunk. Ez a 2000 -es évek voltak - csak nem nekünk. Az EU -val és környező országokkal szemben összeszedett hátrányunk innen származik. Az évtized végére gyakorlatilag államcsőd környékére sikerült lavírozni ...

2010 -es évek első fele meg kármentésre, devizahitelekre (nemcsak lakosság és cégek, de az állam is) ment. Aztán után valóban jöhetett volna a konjunktúra, de a COVID betett. Azaz inkább mondanám azt, hogy a 2010 -es években világgazdaság tekintetében egyik válságból tántorogtunk a másikba. Tudom ez erősnek hangzik, de a versenyszektorból nézve inkább ez rajzolódott ki, mint a " '10 -es évek a konjunktúra volt" narratíva ...

Erre megintcsak azt tudom irni,hogy úgy igaz,hogy nem igaz.
Amivel maximálisan egyetértek,hogy a legnagyobb bajunk még 90es eredetű,a rendszerváltás felemás volta.

 

[csibeszke]

Nem, nem durcizok. Konkrétan pofátlanul hazudsz. A magyar mentősök világ szinten is a legjobbak között vannak, a szuper NERedben éhbérért, sok esetben életveszélyes körülmények között dolgozva.
És ezért ezt a leköpdösést kapják, amit te is nyomsz.

A hozzád hasonlók miatt ha hangosabban rájuk szól, ki van rúgva.

Ez nagyon érdekes, mert az audit cégek konkrétan onnan hozzák át az embereket
De mondom, hazudsz mint a vízfolyás.

Mentősöknek mi az az életveszélyes munkakörülmény, ami más munkáknál nem jelentkezhet?

 

[csibeszke]

Azért mondanak fel mert a kezdő rendőrségi fizetés nettó 154 ezer forint.
Ennyiért meg senki sem akarja magát megkéseltetni egy drogtanyán...

Tanuljon tovább, és tiszti fizut kap.

 

[krisss]

Tanuljon tovább, és tiszti fizut kap.

Attól lesz rendőr az utcán?
Megint kezded a demagóg dumát?

 

[krisss]

Mentősöknek mi az az életveszélyes munkakörülmény, ami más munkáknál nem jelentkezhet?

Fokozott kitettség fertőzésnek (nem covidra gondolok), drogos, részeg akihez kihívják megtámadhatja, ha szarabb környékre megy a rokonok is tudnak életveszélyesek lenni.

 

[Törölt tag 4082]

Mentősöknek mi az az életveszélyes munkakörülmény, ami más munkáknál nem jelentkezhet?

Amikor Lákátos Roméróék már a diszpácserrel közlik, hogy megölik a mentőst, ha a Gázsi meghal, hogy a rákegyekiaszívét. És az ilyen kedvesek miatt mint te, amikor ezek után meg akarják várni a rendőrt, még őket marasztalják el.