Ez nem így működik sajnos. Szélerőmű káros hatásait most hagyjuk (infrahang, ronda, reciklikálás, stb.). Megjósolhatatlan, h mikor van optimális szél (25 km/h-nál leáll) és ha minden pöpec sem termel 3 MW-nál többet. Nem tudod tetszőleges sűrűséggel telepíteni, aztán töltöd az akkutelepet, meg megy hálózatra. A naperőmű dettó (hátrányait megint hagyjuk, bár az oltásnál külön gond a magas áramerősség, amihez már a lángok fénye is elég!!!) ugyanez. Ha utána keresel a szeles napoknak (8-25 km/h között) és a napsütötte időszakoknak, kiábrándító mérleg vonható. A poén az, h jelentős kockázatot jelent termelésbiztonsági szempontból mindkettő (német hálózat összeomlás nemrég). Ha elfogadja a társadalom, h 365 napból 32-46 napon 8-17 ig van csak áram, akkor OK. Amúgy 34 szélerőmű van.
Az akksi is gond, mert nem tud egyszerre nagy teljesítményt leadni (megint a hátrányokat hagyjuk).
Nincs olyan technológia, ami az atom-gáz párost kiváltja (a gáz pont a csúcsigény rugalmas kiszolgálására kell).
A megoldás: Paks 2, 3 esetleg 4, gázerőművek megtartása és szigetüzemű naperőmű. A fúzióst hagyjuk még, mert úgy néz ki, h hamarabb bedől, mint ahogy termelésbe vonnánk (trícium).