@Sunlight56
https://forum.htka.hu/threads/hirek-ukrajnai-fegyveres-konfliktus.855/page-10283#post-1621991
Itt válaszolok, mert 1. idevaló, 2. ott nem tudok.
Ez a csávó olvas engem?
Itt is leírtam már korábban, de hangoztattam is az elmúlt években, ami Dezső András KGBélás cikkének legkomolyabb tanulsága: hogy és miként fújta be a szél Dezső Andris postaládájába egy 40 éves japán helyi lap valahanyadik oldalán lévő cikket, ahol a felesége és akkori férje, egy japán atomtudós szerepeltek? Ez olyan, mintha valaki amerikában pl Tállai vagy Kósa elvtársakról akarna cikket írni, és rálelne a Petőfi Népe 1971 márciusi számára, ahol a kis úttörő az április negyediki ünnepségen a repülj te lángolót énekelte volna. Nincs olyan újságírói alaposság, oknyomozói agilitás, aminek eredményeként egy újságíró hozzájut ehhez. Azért sem, mert ezt egyszerű halandó soha, semmilyen módon nem tudja az adott személyhez kapcsolni a cikk születését követő belátható időn belül, utána, amikor meg relevanciája lenne, meg kívül esik térben és időben is azon a távolságon, ami normál körülmények között utolérhetőek.
Dezső András gondolom nem aktív ügynök, hanem sima hasznos idióta, akikből a nyugati közélet áll, legyen szó akár politikusokról, akár médiamunkásokról, akár gondolkodókról. Ez sem új, Ulfkotte leírta évekkel ezelőtt, hogyan működött ez a FAZ-nál, amikor a német titkosszolgálat a CIA utasítására cikkeket rendelt. Nem, nem tollbamondták, csak kiterítettek pár dokumentumot, amire az éhes médiamunkás "ezzel híres leszek" mentalitásával rábukott, mint gyöngytyúk a takonyra.
Arról is írtam már, hogy ezt a hálózatosodást könnyű tetten érni, ha az egyén beveszi a piros tablettát és túllép azon, hogy 'csúnyaösszesküvéselmélet' és ha elhiszem, én is buta, többségi társadalmon kívüli leszek, és rászánja magát, hogy lekövesse az emberek életútját, munkásságát.
Általában az egyetemeken kezdődik (politika, politológia, történész, közgazdász, jogász), ahol a szorgos és jó képességű, de a sorból kilógni nem akaró diákot felkarolják és megkínálják egy ösztöndíjjal valamelyik thinktankhez vagy NGO-hoz. Ha addig nem is volt kialakult szilárd meggyőződése, ott majd lesz, ezen a ponton már nem kérdőjeleződik meg az agenda. Otthon büszkék rá, gyermekük az OECD-nél, ENSZ-nél, Brooking Institute-nál kapott ösztöndíjat, nagyon okos, szép jövő áll előtte. Írja majd a tanulmányokat, elkutatgatnak pár másik már befutott köcsöggel, nő az impaktfaktor, ami az egymás körbehivatkozásával együtt kizárólagos pedigrét jelentenek ezeknek. Cikkeket írnak, szakértenek műsorokban és konferenciákon és ettől bizonyos körökben tótumfaktumok lesznek.
Kicsit idősebben majd választhatnak - aktív szereplők, vagy háttéremberek lesznek.
Válasszatok ki egyet: pl a Dalibor Rohác nevű féreg, vagy akárki a CEPA-tól:
https://cepa.org/author/alina-polyakova/
Az úgy nevezett nyugaton, a politika és a közélet teljes spektrumát ezek a férgek fedik le. Nem, nem kellenek fizetett ügynökök, mert vannak hasznos és meggyőződéses idióták, akik el is hiszik azt a sok szart, amit kikutatnak és kommunikálnak.
Aki mindezek után nekem a nyugat viszonylatában demokráciáról, vélemény és szólásszabadságról, szabad választásokról beszél, az egy idióta.