-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Hol az örök balfasz Clief Barnes? Lehetne Hadházy.... a Tintás Barnes meg a Fletó!
Akkor adjuk már meg a módját.
Mivel az Evingok sem tökéletesek, így Lucie-nek javaslom Nemztközi sztárunkat a Szájer Jóskát...
Nyugat-európában ő fizet, (tudtommal Oroszországban is amúgy) és szerintem oda kellene tartanunk, ha nem is mindenben, de ebben igen. Az oktatás színvonala pedig ha nem is jobb ott, a finanszírozása sokkal. És igen, ebben benne van az ösztöndíj is, hogy egy doktorandusz ne 180at kapjon 3 évig, mert annyiért csak 1000ből 1 marad kutatni és doktorálni. Vagy teljes kutatás mellett ő is menjen dolgozni? Mikor? Majd nyomja pirkadattól éjfélig, mint évtizedekkel előtt kellett? Tényleg ez a cél, mert régen úgy volt? Néha olyan érzése van az embernek, hogy sajnálják tőle a pénzt (mintha annyira sok lenne, hogy ne 30 legyen az ösztöndíj, hanem 60 vagy 100, ami minimálisan értelmezhető), de nem értem, hogy miért ne illetne meg egy bármilyen hallgatót normális ösztöndíj. De ha az a problémátok, hogy miért baj, hogy a 30 ezer nevetségesen kevés, akkor abba gondoljatok bele, hogy 2002 (!!!) óta 30 ezer. Akkor 7-szer annyit ért az a pénz, mint ma. Ez a jó irány?
A külföldi hallgatókat illetően én úgy tudom, hogy az ő képzésüket nem az állam fizeti, pont fordítva: pl a debreceni egyetemen félévente milliós tétel egy afrikainak az orvosi szakok hallgatása, ami szerintem nem egy rossz üzlet az intézménynek, tekintve a létszámukat.
Ez szintén szépen hangzik, de attól hogy elmehetsz egyetem mellett dolgozni, hogy tudj ételt venni, mert enni muszáj, nem lesz hirtelen tele egyik mérnöki szak sem, ugyanis ettől csak nehezebb lesz mellette az életed amíg csinálod, nem?
Kétlem, hogy harmadéves, félmunkaidős állásért 250 nettót kapna bármelyik diák is, ott sorban állnának az emberek.
Egyébként van ismerősöm duális képzésen, elmesélte mennyire "jó" a képzés a cégnél, már ha egyáltalán tartanak valamit
Konkrét példát mondtam, nem a levegőbe beszélek, ez speciel a bosch egyik gyára és kell dolgozni, de vozsgaidőszak szabad és szorgalmi időszak is nagy részt, nyilván a szünetekben heti 5x8 óra. Első félév 100k körül kezdenek és utolsó félévben a ~250k-et éri el, de hangsúlyozom, hogy effektíve fél évet dolgozol és egész évre kapsz fizetést. A duálisról csak hallok ezt-azt, de ott is mint mindehol nagyrészt a partner cégtől függ, hogy mennyire megérős a dolog.Nyugat-európában ő fizet, (tudtommal Oroszországban is amúgy) és szerintem oda kellene tartanunk, ha nem is mindenben, de ebben igen. Az oktatás színvonala pedig ha nem is jobb ott, a finanszírozása sokkal. És igen, ebben benne van az ösztöndíj is, hogy egy doktorandusz ne 180at kapjon 3 évig, mert annyiért csak 1000ből 1 marad kutatni és doktorálni. Vagy teljes kutatás mellett ő is menjen dolgozni? Mikor? Majd nyomja pirkadattól éjfélig, mint évtizedekkel előtt kellett? Tényleg ez a cél, mert régen úgy volt? Néha olyan érzése van az embernek, hogy sajnálják tőle a pénzt (mintha annyira sok lenne, hogy ne 30 legyen az ösztöndíj, hanem 60 vagy 100, ami minimálisan értelmezhető), de nem értem, hogy miért ne illetne meg egy bármilyen hallgatót normális ösztöndíj. De ha az a problémátok, hogy miért baj, hogy a 30 ezer nevetségesen kevés, akkor abba gondoljatok bele, hogy 2002 (!!!) óta 30 ezer. Akkor 7-szer annyit ért az a pénz, mint ma. Ez a jó irány?
A külföldi hallgatókat illetően én úgy tudom, hogy az ő képzésüket nem az állam fizeti, pont fordítva: pl a debreceni egyetemen félévente milliós tétel egy afrikainak az orvosi szakok hallgatása, ami szerintem nem egy rossz üzlet az intézménynek, tekintve a létszámukat.
Ez szintén szépen hangzik, de attól hogy elmehetsz egyetem mellett dolgozni, hogy tudj ételt venni, mert enni muszáj, nem lesz hirtelen tele egyik mérnöki szak sem, ugyanis ettől csak nehezebb lesz mellette az életed amíg csinálod, nem?
Kétlem, hogy harmadéves, félmunkaidős állásért 250 nettót kapna bármelyik diák is, ott sorban állnának az emberek.
Egyébként van ismerősöm duális képzésen, elmesélte mennyire "jó" a képzés a cégnél, már ha egyáltalán tartanak valamit
Az viszont tény, hogy nem sokat ad hozzá a tudáshoz, legalábbis amikkel tapasztalatom volt, vagy hallásból tudásom, de bármelyik ösztöndíjat veri és szakmai gyakorlat is pipa.
Hogy van e értelme e mellett ösztöndíjnak, az jó kérdés, de talán olyan szakoknál, ahol ezek a képzési modellek nem működnek, máshol pesig tényleg csak az igazán jó teljesítmény után, viszont abban az esetben egy tisztességes összeget, ennek a havi 20-30 ezernek én se látom értelmét, motivációs erejét meg annál kevésbe.
Meg ugye van a belpol része is a dolognak.Nyugat-európában ő fizet, (tudtommal Oroszországban is amúgy) és szerintem oda kellene tartanunk, ha nem is mindenben, de ebben igen. Az oktatás színvonala pedig ha nem is jobb ott, a finanszírozása sokkal. És igen, ebben benne van az ösztöndíj is, hogy egy doktorandusz ne 180at kapjon 3 évig, mert annyiért csak 1000ből 1 marad kutatni és doktorálni. Vagy teljes kutatás mellett ő is menjen dolgozni? Mikor? Majd nyomja pirkadattól éjfélig, mint évtizedekkel előtt kellett? Tényleg ez a cél, mert régen úgy volt? Néha olyan érzése van az embernek, hogy sajnálják tőle a pénzt (mintha annyira sok lenne, hogy ne 30 legyen az ösztöndíj, hanem 60 vagy 100, ami minimálisan értelmezhető), de nem értem, hogy miért ne illetne meg egy bármilyen hallgatót normális ösztöndíj. De ha az a problémátok, hogy miért baj, hogy a 30 ezer nevetségesen kevés, akkor abba gondoljatok bele, hogy 2002 (!!!) óta 30 ezer. Akkor 7-szer annyit ért az a pénz, mint ma. Ez a jó irány?
A külföldi hallgatókat illetően én úgy tudom, hogy az ő képzésüket nem az állam fizeti, pont fordítva: pl a debreceni egyetemen félévente milliós tétel egy afrikainak az orvosi szakok hallgatása, ami szerintem nem egy rossz üzlet az intézménynek, tekintve a létszámukat.
Ez szintén szépen hangzik, de attól hogy elmehetsz egyetem mellett dolgozni, hogy tudj ételt venni, mert enni muszáj, nem lesz hirtelen tele egyik mérnöki szak sem, ugyanis ettől csak nehezebb lesz mellette az életed amíg csinálod, nem?
Kétlem, hogy harmadéves, félmunkaidős állásért 250 nettót kapna bármelyik diák is, ott sorban állnának az emberek.
Egyébként van ismerősöm duális képzésen, elmesélte mennyire "jó" a képzés a cégnél, már ha egyáltalán tartanak valamit
Most bele megyek abba, ahogy én látom, a tévedés jogát fenntartva, de vitaindítónak talán megteszi.
A kormánynak nem érdeke, hogy olyan mennyiségben képezzen ki az ország diplomásokat, mint az elmúlt pár évben, ennek oka szerintem, hogy nagyon sok haszontalan diploma kerül ki, amivel sehol nem lehet elhelyezkedni és dgp-t termelni, de az állam mégis kifizette a képzési költséget és tartotta fenn az oktatási intézményt.
Erre válaszul nem juttat többletforrást a támogatásokra és talán ez alól azért nem kivételek a hiányszakmák, hogy ne lehessen a kormány fejéhez vágni, hogy eldönti melyik "tudomány" haszontalan (ugye mindenféle félvér szabadbölcsész, stb.). Viszont ennek hozománya az is, hogy minden egyes diploma mögött nagyobb érték fog képviseltetni, ami költségarányosan jobb befektetési modell, ha így tekintünk az oktatásra.
Másfelől az új egyetemi modell azt fogja elősegíteni, hogy a nagy egyetemek jobb gazdasági környezethez tudnak jutni adott idő alatt, mint a kis egyetemek, amik akár tönkre is mehetnek, ez álltal a hasznos diplomák sokkal nagyobb arányban lesznek reprezentálva, mint eddig, mert a nagy nevű egyetemek a minőségi és hiánypótló képzéseik miatt lettek nagyok és ez a jelnben is igaz. És ez talán majd a megoldása is lesz a diáktámogatási rendszernek, mert gazdaságilag legalább is mindenképp nagyobb mozgástere lesz az egyetemeknek, mint eddig.
A felsőoktatásnak jelentős költsége van, gondolom ezt nem kell ragozni. Történelmileg 2 finanszírozási mód alakult ki, hogy ki viselje a költségeket: az államszocialista (vagy kommunista) finanszírozási mód amikor az adófizetők befizetéseiből finanszírozzák a költségeket, nagyrészt azok a adófizetők akik soha nem vettek részt a felsőoktatatásban, de igy legalább a hallgatónak ingyenes az oktatás sőt még ösztöndíjat is kap. A polgári (vagy kapitalista) államokban soha nem volt ilyen rendszer - leszámítva néhány jóléti országot pl. Dánia, Hollandia ahol a baloldali pártok ezt elérték - hanem elismerik, hogy a piac törvényszerűségei a felsőoktatásban is érvényesülnek és a költségeket annak kell viselni aki a diplomát megszerzi, mivel annak birtokában lényegesen magasabb jövedelmet tud majd elérni a munkaerőpiacon. Így a hallgató látja a diploma értékét, érdekelt a tanulásban (értsd nem 15 év alatt végzi el az egyetemet, mert az kicsit drága lenne), megrendelőként lép fel a piacon és nyilván annak az egyetemnek fizet, ahol színvonalas a képzés, elfogadott diplomát bocsát ki. Mivel magasak a tandíjak, ezért tandíjhitelt biztosítanak a hallgatóknak és szük körben általában alapítványi finanszírozásban egyes hallgatóknak tandíjmentességet, ösztöndíjat biztosítanak, de a hallgatók nagy többsége viseli a költségeket. Mikor dolgozzon a hallgató? Ezt neki kell megoldani, pl. nekem is sikerült anno. A szülők is támogatják, van diákhitel és lehet dolgozni is. Ma is rengeteg diák dolgozik, ebben nincsen semmi új. Én nem állítom, hogy ez a jó irány. Én azt mondom ez a 2 finanszírozási mód létezik.
A külföldi hallgatóknál kissé tévedésben vagy: amire te gondolsz az - ha már debreceni példát írtál -korábban a DOTE TOK (térítéses orvos képzés) ahol valóban az arab, indiai, norvég hallgató fizette a félévente 7-8000 dollár tandíjat. Amit én írtam az utóbbi pár évben a magyar állam által a Tempus Közalapítványon keresztül az ázsiaiaknak, afrikaiaknak ezrével (a 2018/19-es évben 9000 ösztöndíjas volt ami azóta biztos, hogy nőtt) osztogatott Stipendium Hungaricum ösztöndíj ahol a tandíjat, havi 40 ezer ösztöndíjat és kollégiumot vagy ehelyett lakhatási támogatást fizet a magyar állam a külföldinek. Ez márcsak azért is értelmetlen pénzkidobás, mert nincs előírva a magyar nyelv tanulása, a külföldi jelentkezhet angol nyelvű (egyébként a magyar államnak még nagyobb költséget jelentő) képzésre is. Tehát nincs (nagy) esély rá, hogy a képzést követően ittmarad és nálunk fog dolgozni.
A feljelentés kultúrája megérkezett Magyarországra is:
„Utálom a cigányokat, de a Győzikét végképp” - rasszista, homofób és szexista megjegyzések miatt panaszolták be tanárukat a Szegedi Egyetem diákjai | szmo.hu
Gulyás László professzor egy online órán „rendkívül csúnya niggerekről” is beszélt, Kamala Harris amerikai alelnököt pedig saját bevallása szerint csak „fekete ribancnak” hívja.
www.szeretlekmagyarorszag.hu
Egy kis elemzés, miért vesz az MNB aranyat és hogyan állunk nemzetközi összevetésben.Az MNB mostani döntésével az ország aranytartalékai 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelkedtek, amivel Magyarország az 56. helyről a 36. helyre ugrott a nemzetközi rangsorban az aranytartalék mérete alapján, míg a kelet-közép-európai régióban a 6. helyről a 3. helyre javította pozícióját. Az ország egy főre jutó aranytartaléka 0,1 unciáról 0,31 unciára emelkedett, így
A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓBAN MOSTANTÓL MAGYARORSZÁG RENDELKEZIK A LEGMAGASABB EGY FŐRE JUTÓ ARANYTARTALÉKKAL
Bréking: háromszorosára emelkedett Magyarország aranytartaléka!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát – olvasható a jegybank közleményében. Az MNB jelen döntésével folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot...www.portfolio.hu
Sosem volt ennyi aranytartaléka Magyarországnak – De miért van erre szükségünk?
Háromszorosára növelte Magyarország aranytartalékát az MNB, ezzel az utóbbi három évben már harmincszoros volt a növekedés – jelentette be a jegybank szerdán. Sőt, az elérhető információk alapján eddig sosem volt ennyi aranytartaléka az országnak az utóbbi közel száz ében, amióta a jegybank...
www.portfolio.hu
Több mint valószínű, most a valaha volt legnagyobb csúcson van a hazai aranytartalék.
Hazai statisztika.
a magyar aranytartalékot az MNB, ezzel a 2018-as tízszerezés után ismét jelentősen növelte
Azonban a Bloomberg grafikonja alapján a hetvenes évek második felében lehetett csúcson a magyar aranytartalék, akkor a 80 tonnát is meghaladhatta. Aztán a közhiedelemmel ellentétben nem a rendszerváltozás után, hanem már a nyolcvanas évek második felében megkezdődött az aranytartalék fokozatos leépítése, akkor közel 80 tonnáról előbb 50 tonnára, majd 1993-ra a sokáig érvényes 3,1 tonnára esett vissza az arany a jegybanknál.
Ki pockol még be aranyból??
Hm...
Uniós összevetésben nem kiemelkedő, de a trend egyertelműen erősödő.
1 főre vetitve KKE-ben most nálunk a legmagasabb.
Ki vesz most aranyat?
Tavaly a török aranytartalék emelkedett a legnagyobb mértékben, egy év alatt bő 130 tonnával. Mellettük India vett 41,7 tonnát, az Egyesült Arab Emirátusok 35,1 tonnát, Oroszország pedig 27,4 tonnát. Az Európai Unióban a lengyelek vettek 2019-ben 100 tonna aranyat összesen, a nagy részét júniusban, vagyis
SZÉP CSENDBEN A MAGYAR JEGYBANK AZ UTÓBBI MAJDNEM KÉT ÉV LEGNAGYOBB ARANYVÁSÁRLÁSÁT HAJTOTTA VÉGRE.
Miért éri meg mindez az MNB-nek?
Eddig bejött a hasonló gondolkodás, 2019-ben 254,7 milliárd forintos nyereséget ért el az MNB, aminek nagy részét az arany árfolyamának emelkedése okozta. Egy év alatt a nemesfém világpiaci ára mintegy 20%-kal emelkedett, ezt pedig realizálták is a 2018-ban megvett aranytartalék esetében. Mégpedig úgy realizálták, hogy közben nem csökkent az arany a tartalékon belül, ezt viszonylag egyszerűen átkötéssel vagy másnéven önkötéssel meg tudják tenni. Ennek a lényege, hogy az eladói és a vevői oldalra is ugyanaz a szereplő áll be a piacon, így egy pillanatra sem adja ki a kezéből az adott instrumentumot. A művelet lényege éppen az, hogy az elért nyereséget realizálni tudják, onnantól a magasabb árfolyammal szerepel a könyvben az arany. Ennek a műveletnek köszönhetően tavaly 250 milliárd forintos osztalékot tudott fizetni a jegybank a költségvetésbe.
VAGYIS, HA BEJÖN A JEGYBANK SZÁMÍTÁSA ÉS JELENTŐSEN EMELKEDIK AZ ARANY VILÁGPIACI ÁRA, AKKOR A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN ISMÉT KÖNNYEN TUDNAK EZEN NYERESÉGET REALIZÁLNI ÚGY, HOGY KÖZBEN NE CSÖKKENJEN A TARTALÉK
Jó döntés volt az aranytartalék növelése. Az arany sokkal stabilabb, értékállóbb, mint a dollár/euró. Ahogy Greenspan mondta: "Az USA nem tud fizetésképtelen lenni dollárban. Tudunk pénzt nyomtatni. " Igen, tudnak. Folyamatos a fedezet nélküli pénzkibocsátás.Egy kis elemzés, miért vesz az MNB aranyat és hogyan állunk nemzetközi összevetésben.
Sosem volt ennyi aranytartaléka Magyarországnak – De miért van erre szükségünk?
Háromszorosára növelte Magyarország aranytartalékát az MNB, ezzel az utóbbi három évben már harmincszoros volt a növekedés – jelentette be a jegybank szerdán. Sőt, az elérhető információk alapján eddig sosem volt ennyi aranytartaléka az országnak az utóbbi közel száz ében, amióta a jegybank...
Több mint valószínű, most a valaha volt legnagyobb csúcson van a hazai aranytartalék.
Hazai statisztika.
a magyar aranytartalékot az MNB, ezzel a 2018-as tízszerezés után ismét jelentősen növelte
Azonban a Bloomberg grafikonja alapján a hetvenes évek második felében lehetett csúcson a magyar aranytartalék, akkor a 80 tonnát is meghaladhatta. Aztán a közhiedelemmel ellentétben nem a rendszerváltozás után, hanem már a nyolcvanas évek második felében megkezdődött az aranytartalék fokozatos leépítése, akkor közel 80 tonnáról előbb 50 tonnára, majd 1993-ra a sokáig érvényes 3,1 tonnára esett vissza az arany a jegybanknál.
Ki pockol még be aranyból??
Hm...
Uniós összevetésben nem kiemelkedő, de a trend egyertelműen erősödő.
1 főre vetitve KKE-ben most nálunk a legmagasabb.
Ki vesz most aranyat?
Tavaly a török aranytartalék emelkedett a legnagyobb mértékben, egy év alatt bő 130 tonnával. Mellettük India vett 41,7 tonnát, az Egyesült Arab Emirátusok 35,1 tonnát, Oroszország pedig 27,4 tonnát. Az Európai Unióban a lengyelek vettek 2019-ben 100 tonna aranyat összesen, a nagy részét júniusban, vagyis
SZÉP CSENDBEN A MAGYAR JEGYBANK AZ UTÓBBI MAJDNEM KÉT ÉV LEGNAGYOBB ARANYVÁSÁRLÁSÁT HAJTOTTA VÉGRE.
Miért éri meg mindez az MNB-nek?
Eddig bejött a hasonló gondolkodás, 2019-ben 254,7 milliárd forintos nyereséget ért el az MNB, aminek nagy részét az arany árfolyamának emelkedése okozta. Egy év alatt a nemesfém világpiaci ára mintegy 20%-kal emelkedett, ezt pedig realizálták is a 2018-ban megvett aranytartalék esetében. Mégpedig úgy realizálták, hogy közben nem csökkent az arany a tartalékon belül, ezt viszonylag egyszerűen átkötéssel vagy másnéven önkötéssel meg tudják tenni. Ennek a lényege, hogy az eladói és a vevői oldalra is ugyanaz a szereplő áll be a piacon, így egy pillanatra sem adja ki a kezéből az adott instrumentumot. A művelet lényege éppen az, hogy az elért nyereséget realizálni tudják, onnantól a magasabb árfolyammal szerepel a könyvben az arany. Ennek a műveletnek köszönhetően tavaly 250 milliárd forintos osztalékot tudott fizetni a jegybank a költségvetésbe.
VAGYIS, HA BEJÖN A JEGYBANK SZÁMÍTÁSA ÉS JELENTŐSEN EMELKEDIK AZ ARANY VILÁGPIACI ÁRA, AKKOR A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN ISMÉT KÖNNYEN TUDNAK EZEN NYERESÉGET REALIZÁLNI ÚGY, HOGY KÖZBEN NE CSÖKKENJEN A TARTALÉK
Inkább a vételi árfolyam érdekes, mert most nem 1250-en vásárolt az MNB, mint 2018-ban, hanem 1700 dollár körül. Itt nemcsak az árfolyamnyereség hanem a veszteség lehetősége is fennáll. De még ennek ellenére is jó döntés volt a vétel.
Kommunikálni a semmit: így tolja a bullshitet a Karácsony-tanácsadó | Mandiner
Tényleg az ellenzéknél van a leguptodate-ebb know-how? Korányi Dávid, Budapest városdiplomáciai főtanácsadója – egyben Mihalik Enikő férje – kimaxolja az újhullámos semmitmondást, a Telex pedig lelkesen asszisztál a szemérmetlen önmarketinghez.
mandiner.hu
A cikk szerint többek között ilyeneket is mondott:A feljelentés kultúrája megérkezett Magyarországra is:
„Utálom a cigányokat, de a Győzikét végképp” - rasszista, homofób és szexista megjegyzések miatt panaszolták be tanárukat a Szegedi Egyetem diákjai | szmo.hu
Gulyás László professzor egy online órán „rendkívül csúnya niggerekről” is beszélt, Kamala Harris amerikai alelnököt pedig saját bevallása szerint csak „fekete ribancnak” hívja.www.szeretlekmagyarorszag.hu
„a nőnek a nevére nem is emlékszem... Kamala Harris, én csak fekete ribancnak szólítom.”
„afrikai civilizáció nincs. Ott a fekák az őserdőben lófaszt se csináltak”.
Azért vannak kétségeim, hogy egy online órán, amit könnyen lehet rögzíteni, egy tanár ennyire trágárul viselkedjen, aki jó eséllyel a véleményét 5x finomabban tudná közvetíteni. Benne van a pakliban, hogy kicsit már ferdültek az órán tett kijelentései.
Nah... egy volt egyetemi tanáromat már vagy 10 éve rendszeresen feljelentik, mert sokan nem értik a szarkazmust. A snowflake kultúra ne gyűrűzzön már be, az egyetem nem safe space!
De amúgy ez is offtopik itt, társadalmi folyamatokba való.
A stipendiumnál eredetileg az volt a többé-kevésbé kimondott gondolatmenet, hogy az itt tanulódiákok, miután hazamentek, rajtuk keresztül könnyebben tudunk gazd kapcsolatokat kiépíteni az adott országgal, ami bőven visszahozza az oktatásukba beletett pénzt.
Hogy ez mennyire jött be arról nincs infóm.
Spájzoljuk az aranyat, hogy ha ideér az Annunaki-flotta, akkor elég legyen a váltságdíj!Egy kis elemzés, miért vesz az MNB aranyat és hogyan állunk nemzetközi összevetésben.
Sosem volt ennyi aranytartaléka Magyarországnak – De miért van erre szükségünk?
Háromszorosára növelte Magyarország aranytartalékát az MNB, ezzel az utóbbi három évben már harmincszoros volt a növekedés – jelentette be a jegybank szerdán. Sőt, az elérhető információk alapján eddig sosem volt ennyi aranytartaléka az országnak az utóbbi közel száz ében, amióta a jegybank...
Több mint valószínű, most a valaha volt legnagyobb csúcson van a hazai aranytartalék.
Hazai statisztika.
a magyar aranytartalékot az MNB, ezzel a 2018-as tízszerezés után ismét jelentősen növelte
Azonban a Bloomberg grafikonja alapján a hetvenes évek második felében lehetett csúcson a magyar aranytartalék, akkor a 80 tonnát is meghaladhatta. Aztán a közhiedelemmel ellentétben nem a rendszerváltozás után, hanem már a nyolcvanas évek második felében megkezdődött az aranytartalék fokozatos leépítése, akkor közel 80 tonnáról előbb 50 tonnára, majd 1993-ra a sokáig érvényes 3,1 tonnára esett vissza az arany a jegybanknál.
Ki pockol még be aranyból??
Hm...
Uniós összevetésben nem kiemelkedő, de a trend egyertelműen erősödő.
1 főre vetitve KKE-ben most nálunk a legmagasabb.
Ki vesz most aranyat?
Tavaly a török aranytartalék emelkedett a legnagyobb mértékben, egy év alatt bő 130 tonnával. Mellettük India vett 41,7 tonnát, az Egyesült Arab Emirátusok 35,1 tonnát, Oroszország pedig 27,4 tonnát. Az Európai Unióban a lengyelek vettek 2019-ben 100 tonna aranyat összesen, a nagy részét júniusban, vagyis
SZÉP CSENDBEN A MAGYAR JEGYBANK AZ UTÓBBI MAJDNEM KÉT ÉV LEGNAGYOBB ARANYVÁSÁRLÁSÁT HAJTOTTA VÉGRE.
Miért éri meg mindez az MNB-nek?
Eddig bejött a hasonló gondolkodás, 2019-ben 254,7 milliárd forintos nyereséget ért el az MNB, aminek nagy részét az arany árfolyamának emelkedése okozta. Egy év alatt a nemesfém világpiaci ára mintegy 20%-kal emelkedett, ezt pedig realizálták is a 2018-ban megvett aranytartalék esetében. Mégpedig úgy realizálták, hogy közben nem csökkent az arany a tartalékon belül, ezt viszonylag egyszerűen átkötéssel vagy másnéven önkötéssel meg tudják tenni. Ennek a lényege, hogy az eladói és a vevői oldalra is ugyanaz a szereplő áll be a piacon, így egy pillanatra sem adja ki a kezéből az adott instrumentumot. A művelet lényege éppen az, hogy az elért nyereséget realizálni tudják, onnantól a magasabb árfolyammal szerepel a könyvben az arany. Ennek a műveletnek köszönhetően tavaly 250 milliárd forintos osztalékot tudott fizetni a jegybank a költségvetésbe.
VAGYIS, HA BEJÖN A JEGYBANK SZÁMÍTÁSA ÉS JELENTŐSEN EMELKEDIK AZ ARANY VILÁGPIACI ÁRA, AKKOR A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN ISMÉT KÖNNYEN TUDNAK EZEN NYERESÉGET REALIZÁLNI ÚGY, HOGY KÖZBEN NE CSÖKKENJEN A TARTALÉK
A "megváltáshoz"!
Jól értelmezem, hogy akkor fizikailag is itt van már beraktározva?Egy kis elemzés, miért vesz az MNB aranyat és hogyan állunk nemzetközi összevetésben.
Sosem volt ennyi aranytartaléka Magyarországnak – De miért van erre szükségünk?
Háromszorosára növelte Magyarország aranytartalékát az MNB, ezzel az utóbbi három évben már harmincszoros volt a növekedés – jelentette be a jegybank szerdán. Sőt, az elérhető információk alapján eddig sosem volt ennyi aranytartaléka az országnak az utóbbi közel száz ében, amióta a jegybank...
Több mint valószínű, most a valaha volt legnagyobb csúcson van a hazai aranytartalék.
Hazai statisztika.
a magyar aranytartalékot az MNB, ezzel a 2018-as tízszerezés után ismét jelentősen növelte
Azonban a Bloomberg grafikonja alapján a hetvenes évek második felében lehetett csúcson a magyar aranytartalék, akkor a 80 tonnát is meghaladhatta. Aztán a közhiedelemmel ellentétben nem a rendszerváltozás után, hanem már a nyolcvanas évek második felében megkezdődött az aranytartalék fokozatos leépítése, akkor közel 80 tonnáról előbb 50 tonnára, majd 1993-ra a sokáig érvényes 3,1 tonnára esett vissza az arany a jegybanknál.
Ki pockol még be aranyból??
Hm...
Uniós összevetésben nem kiemelkedő, de a trend egyertelműen erősödő.
1 főre vetitve KKE-ben most nálunk a legmagasabb.
Ki vesz most aranyat?
Tavaly a török aranytartalék emelkedett a legnagyobb mértékben, egy év alatt bő 130 tonnával. Mellettük India vett 41,7 tonnát, az Egyesült Arab Emirátusok 35,1 tonnát, Oroszország pedig 27,4 tonnát. Az Európai Unióban a lengyelek vettek 2019-ben 100 tonna aranyat összesen, a nagy részét júniusban, vagyis
SZÉP CSENDBEN A MAGYAR JEGYBANK AZ UTÓBBI MAJDNEM KÉT ÉV LEGNAGYOBB ARANYVÁSÁRLÁSÁT HAJTOTTA VÉGRE.
Miért éri meg mindez az MNB-nek?
Eddig bejött a hasonló gondolkodás, 2019-ben 254,7 milliárd forintos nyereséget ért el az MNB, aminek nagy részét az arany árfolyamának emelkedése okozta. Egy év alatt a nemesfém világpiaci ára mintegy 20%-kal emelkedett, ezt pedig realizálták is a 2018-ban megvett aranytartalék esetében. Mégpedig úgy realizálták, hogy közben nem csökkent az arany a tartalékon belül, ezt viszonylag egyszerűen átkötéssel vagy másnéven önkötéssel meg tudják tenni. Ennek a lényege, hogy az eladói és a vevői oldalra is ugyanaz a szereplő áll be a piacon, így egy pillanatra sem adja ki a kezéből az adott instrumentumot. A művelet lényege éppen az, hogy az elért nyereséget realizálni tudják, onnantól a magasabb árfolyammal szerepel a könyvben az arany. Ennek a műveletnek köszönhetően tavaly 250 milliárd forintos osztalékot tudott fizetni a jegybank a költségvetésbe.
VAGYIS, HA BEJÖN A JEGYBANK SZÁMÍTÁSA ÉS JELENTŐSEN EMELKEDIK AZ ARANY VILÁGPIACI ÁRA, AKKOR A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN ISMÉT KÖNNYEN TUDNAK EZEN NYERESÉGET REALIZÁLNI ÚGY, HOGY KÖZBEN NE CSÖKKENJEN A TARTALÉK
---
"Megjelent az MNB nemzetközi tartalékában a szerdán bejelentett aranyvásárlás, március végén már 4,4 milliárd eurót ért az arany a jegybank devizatartalékán belül. A reggel közölt statisztikából az is kiderült, hogy elsősorban a készpénzből és értékpapírokból költött a nemesfémre az MNB."
https://www.portfolio.hu/befektetes...arany-kiderult-mibol-koltott-ra-az-mnb-477564
..
Azt ugye tudod, hogy ez egy fiktív nyereség? Valódi nyereség akkor lenne, ha ténylegesen eladnák az aranyat.
Így csak könyvelési trükkről van szó. Ha konzekvensek lennének, akkor az árcsökkenéskor is eljátszanák ugyanezt. De biztos vagyok benne, hogy ha lemegy az arany ára, akkor nem fognak kimutatni hasonló összegű veszteséget.
Amíg nincs adásvételi aktus, addig minden fiktív, hisz' nem realizálódik a kalkulált ellenérték!Azt ugye tudod, hogy ez egy fiktív nyereség? Valódi nyereség akkor lenne, ha ténylegesen eladnák az aranyat.
Így csak könyvelési trükkről van szó. Ha konzekvensek lennének, akkor az árcsökkenéskor is eljátszanák ugyanezt. De biztos vagyok benne, hogy ha lemegy az arany ára, akkor nem fognak kimutatni hasonló összegű veszteséget.
Igen. Ettől az még az helyes, hogy az MNB a könyveiben a valós értéken tartja nyilván az aranyat. Viszont az, hogy az árfolyam emelkedésből származó fiktív nyereséget befizeti az államkasszába, az nem más, mint fedezetlen pénzkibocsátás.
Kicsit off. a téma de pár éve beszéltem a tervező kollégával aki az új trezort tervezte az aranykészletnek (valahol Budaörs környékén van). Az ár miatt ukrán páncéllemezeket rendeltek , de amikor megjött, a nagy részét vissza kellet küldeni mert mérethibásak voltak, meg komoly anyagminőségi gondok is voltak. Szóvak az ukik nagyrészt selejtet küldtek , de ez náluk normál üzletmenet.