Természetesen:
"Az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése értelmében a választójog teljessége az állandó lakóhelyre mint objektív alaptörvényi szempontra tekintettel sarkalatos törvényben korlátozható. A törvényalkotó – élve az alaptörvényi felhatalmazással – az említett objektív szempontra tekintettel sarkalatos törvényben
a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok tekintetében korlátozta a választójog teljességét akkor, amikor számukra kizárólag a listás szavazást biztosította.
[53] A választójog gyakorlására vonatkozó kifogásolt eljárási (technikai) szabály szempontjából a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok az Alkotmánybíróság megállapítása szerint tehát összehasonlítható helyzetben vannak, és homogén csoportot alkotnak. A közöttük fennálló
különbségtétel azonban nem az alapjog lényegi tartalmára vonatkozik; a szavazás napján külföldön tartózkodó, állandó lakcímmel rendelkező választópolgárok gyakorolhatják az aktív választójog részét képező szavazati jogukat; választásuk szerint leadhatják a szavazatukat a külképviseleten vagy hazautazhatnak és szavazhatnak Magyarországon. A szavazás napján külföldön tartózkodó,
állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok aktív választójogának részét képező szavazati joga teljes, azt ebből következően nem érinti és nem is korlátozza a kifogásolt eljárási szabályban megjelenő különbség. A panaszos által kifogásolt, a szavazás módjára vonatkozó eljárási (technikai) szabályban jelentkező
különbség ugyanazon az objektív szemponton (állandó lakóhely) nyugszik, amelyet az Alaptörvény XXIII. cikkének (4) bekezdése az alapjog lényegi tartalmának az alkotmányos korlátozásánál is elismer, és amelyet a szavazás napján külföldön tartózkodó állandó (magyarországi) lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok szavazati jogánál az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 12. § (3) bekezdése érvényesít. A kifogásolt szabályozás a homogén csoport tagjaira nézve eltérő eljárási (technikai) szabályozást tartalmaz a szavazás módja tekintetében, azonban ennek a különbségtételnek
van felismerhető, tárgyilagos mérlegelésen nyugvó ésszerű indoka.
[54] A kifogásolt szabályozásban jelentkező különbségtétel az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdésében foglalt
objektív szemponton (állandó lakóhellyel rendelkezés) alapul, kifejezésre juttatja az alapjog lényegi tartalmában, annak teljességében fennálló alapvető különbséget, amely ugyanezen az objektív Alaptörvényben rögzített követelményen alapul. Az említett objektív szempont az effektivitás követelményét fejezi ki; azt, hogy a homogén csoport tagjai között különbség tehető az adott állammal fennálló kapcsolat intenzitása tekintetében.
[55]
Az állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár esetében a kapcsolat közvetlenebb és erősebb, ami az életvitelszerű huzamosabb tartózkodásból következik (ezt fejezi ki az állandó lakóhely létesítése és fenntartása). Az állandó lakóhely a közügyekben való részvétel tekintetében is egy intenzívebb kapcsolatot jelent az állammal, annak választójogi rendszerével, illetve az erre vonatkozó szabályozással. A levélszavazás biztosítása a szavazás napján külföldön tartózkodó, de állandó lakcímmel nem rendelkező választópolgárok számára látszólag egy kedvezményt jelentő (az alapjog gyakorlását előmozdító) eljárási (technikai) szabály, de ezt nem lehet a szabályozási környezetből kiragadva kizárólag önmagában vizsgálni; ehhez az alapjog lényegi tartalmának a korlátozása (teljességének a hiánya) társul, amivel a homogén csoportba tartozó állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárnak – így a panaszosnak – nem kell számolni. A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság a hivatalból történő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására nem látott kellő súlyú alkotmányos indokot."
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/CAFD6E70427E4CFAC1257C3100212BE1?OpenDocument
Az érintett szabályozás a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többletterhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel. A megkülönböztetésnek azonban az Alkotmánybíróság álláspontja szerint van objektív, az Alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka, ezért nem alaptörvény-ellenes.
A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes: mind a pártlistára, mind pedig az egyéni választókerületi jelöltekre szavazhatnak, szemben azokkal, akik levélben szavazhatnak ugyan, de csak a pártlistákra adhatják le a voksukat.
A magyarigazolvány nem elégséges a szavazáshoz, ahhoz állampolgárnak kell lenni.
Tudom a te felfogásod szerint ez sem helyes, hogy "idegenek" szavaznak ide stb. stb.
Szerintem pedig igen - a világon rengeteg országgal egyetemben, ahol honos a kettős állampolgárság.
És az sem igaz, hogy "nem viselik a döntés következményét".
A pártlistára leadott szavazataik pontosan azt jelképezik, hogy egy jogilag külföldön élő olyan pártokat támogathat, amely aztán számukra könnyíti az anyaországgal való kapcsolatot, pályázatokat ír ki, szellemi, oktatási, és gazdasági támogatást ad.
A gyurcsányisták ezt tagadják. Hogy szakítsuk meg a kötelékeket a határokon túl, ne segítsünk nekik, ne tartsunk velük semmilyen közös irányt, ergo könnyítsük ezzel is beolvadásukat, asszimilációjukat. Mint a régi kádári, internacionalista időkben.
Viszont ha jól tudom, a "rendszerváltás" egyik fő mottója, értelme a kommunista múlttal való szakítás lett volna.
De ezek szerint nem szakítottak. És azok sem akik egyetértenek vele.
Személy szerint csak azt tudom javasolni, hogy mindenki aki határon túliak anyaországhoz fűződő kapcsolatának jogosságát kétségbe vonja, az menjen már ki egy hétvégére pl. Kárpátaljára hogy lássa saját szemével mit viselnek el azok az emberek, mert kisebbségiek. És próbálja a kis kényelmes életét - gondolatban - áthelyezni oda, képzelje el csak egy pillanatra, hogy ha a sors őt rakta volna abba a szituba.. Na ez a nem mindegy. Általános emberi tulajdonság, hogy az fáj legjobban, amit a saját bőrünkön érzünk és az a legjobb tanulópénz is...