[BIZTPOL] Nyugat-Európa és Észak-Európa (Európai Unió)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

melampo

Well-Known Member
2014. április 20.
2 184
2 880
113
Aprópénz EU-s vagy össznagybankos szemmel nézve. Vagy az összeg nem jó, vagy a probléma nem akkora mint amekkorának be akarják állítani. Ettől nem dőlne be az EU, de a három nagy tagországa közül egy sem. Szerintem amúgy az összeg nem jó, jóval nagyobb a dollárral kapcsolatos befektetések értéke ennél az összegnél, és kizártnak tartom, hogy a fedezetlen vagy rossz értékpapírok alig pár százalékot tegyenek ki az egészből.
Persze, elírtam, én vagyok a hülye. 70-100 000 milliárd akart lenni.
Az már nem olyan szerény összeg, az már jóval több mint az USA egész éves GDP-je.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 794
31 637
113
Persze, elírtam, én vagyok a hülye. 70-100 000 milliárd akart lenni.
Az már nem olyan szerény összeg, az már jóval több mint az USA egész éves GDP-je.
Így már több értelme van az összegnek. Mondjuk ebbe beletartoznak a derivatív ügyletek is ahol a nagy tőkeáttétel miatt kis befektetett összegnél is sokkal nagyobb számot látunk.
 

Panzerfaust

Well-Known Member
2010. április 21.
6 140
4 998
113
Szívesen, de előbb definiáld nekem a "no go zóna" fogalmát. Persze az "igényes olvasókra" való tekintettel olyan definíciót írj, melyet a világ összes városa és azok bűnöldöző szervei is elfogadnak. /Remélem megérted, hogy az igényes olvasókra nem tukmálhatod rá 1 luxusszállókhoz szokott ingyenélő fideszes hazugságait - aki számára minden külföldön dolgozó magyar lakhelye is no go zónának tekinthető./


Akkor elmondanád nekem, hogy a külföldön dolgozó magyarok miért nem szavazhatnak levélben? Miért kell több száz-, vagy ezer mérföldet utazva órákat állniuk a követség előtt? Miközben "érdekes módon" a Mo-on talán sosem járt, magyarul talán nem is tudó és talán már nem is élő "magyarigazolvánnyal rendelkező külföldek" szavazhatnak levélben.
Elmondásod szerint Te töritanár vagy. - Szerinted ez 1 tiszta választás?!?

Természetesen:

"Az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése értelmében a választójog teljessége az állandó lakóhelyre mint objektív alaptörvényi szempontra tekintettel sarkalatos törvényben korlátozható. A törvényalkotó – élve az alaptörvényi felhatalmazással – az említett objektív szempontra tekintettel sarkalatos törvényben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok tekintetében korlátozta a választójog teljességét akkor, amikor számukra kizárólag a listás szavazást biztosította.
[53] A választójog gyakorlására vonatkozó kifogásolt eljárási (technikai) szabály szempontjából a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok az Alkotmánybíróság megállapítása szerint tehát összehasonlítható helyzetben vannak, és homogén csoportot alkotnak. A közöttük fennálló különbségtétel azonban nem az alapjog lényegi tartalmára vonatkozik; a szavazás napján külföldön tartózkodó, állandó lakcímmel rendelkező választópolgárok gyakorolhatják az aktív választójog részét képező szavazati jogukat; választásuk szerint leadhatják a szavazatukat a külképviseleten vagy hazautazhatnak és szavazhatnak Magyarországon. A szavazás napján külföldön tartózkodó, állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok aktív választójogának részét képező szavazati joga teljes, azt ebből következően nem érinti és nem is korlátozza a kifogásolt eljárási szabályban megjelenő különbség. A panaszos által kifogásolt, a szavazás módjára vonatkozó eljárási (technikai) szabályban jelentkező különbség ugyanazon az objektív szemponton (állandó lakóhely) nyugszik, amelyet az Alaptörvény XXIII. cikkének (4) bekezdése az alapjog lényegi tartalmának az alkotmányos korlátozásánál is elismer, és amelyet a szavazás napján külföldön tartózkodó állandó (magyarországi) lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok szavazati jogánál az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 12. § (3) bekezdése érvényesít. A kifogásolt szabályozás a homogén csoport tagjaira nézve eltérő eljárási (technikai) szabályozást tartalmaz a szavazás módja tekintetében, azonban ennek a különbségtételnek van felismerhető, tárgyilagos mérlegelésen nyugvó ésszerű indoka.
[54] A kifogásolt szabályozásban jelentkező különbségtétel az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdésében foglalt objektív szemponton (állandó lakóhellyel rendelkezés) alapul, kifejezésre juttatja az alapjog lényegi tartalmában, annak teljességében fennálló alapvető különbséget, amely ugyanezen az objektív Alaptörvényben rögzített követelményen alapul. Az említett objektív szempont az effektivitás követelményét fejezi ki; azt, hogy a homogén csoport tagjai között különbség tehető az adott állammal fennálló kapcsolat intenzitása tekintetében.
[55] Az állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár esetében a kapcsolat közvetlenebb és erősebb, ami az életvitelszerű huzamosabb tartózkodásból következik (ezt fejezi ki az állandó lakóhely létesítése és fenntartása). Az állandó lakóhely a közügyekben való részvétel tekintetében is egy intenzívebb kapcsolatot jelent az állammal, annak választójogi rendszerével, illetve az erre vonatkozó szabályozással. A levélszavazás biztosítása a szavazás napján külföldön tartózkodó, de állandó lakcímmel nem rendelkező választópolgárok számára látszólag egy kedvezményt jelentő (az alapjog gyakorlását előmozdító) eljárási (technikai) szabály, de ezt nem lehet a szabályozási környezetből kiragadva kizárólag önmagában vizsgálni; ehhez az alapjog lényegi tartalmának a korlátozása (teljességének a hiánya) társul, amivel a homogén csoportba tartozó állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárnak – így a panaszosnak – nem kell számolni. A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság a hivatalból történő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására nem látott kellő súlyú alkotmányos indokot."

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/CAFD6E70427E4CFAC1257C3100212BE1?OpenDocument


Az érintett szabályozás a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többletterhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel. A megkülönböztetésnek azonban az Alkotmánybíróság álláspontja szerint van objektív, az Alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka, ezért nem alaptörvény-ellenes. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes: mind a pártlistára, mind pedig az egyéni választókerületi jelöltekre szavazhatnak, szemben azokkal, akik levélben szavazhatnak ugyan, de csak a pártlistákra adhatják le a voksukat.

A magyarigazolvány nem elégséges a szavazáshoz, ahhoz állampolgárnak kell lenni.
Tudom a te felfogásod szerint ez sem helyes, hogy "idegenek" szavaznak ide stb. stb.
Szerintem pedig igen - a világon rengeteg országgal egyetemben, ahol honos a kettős állampolgárság.
És az sem igaz, hogy "nem viselik a döntés következményét".
A pártlistára leadott szavazataik pontosan azt jelképezik, hogy egy jogilag külföldön élő olyan pártokat támogathat, amely aztán számukra könnyíti az anyaországgal való kapcsolatot, pályázatokat ír ki, szellemi, oktatási, és gazdasági támogatást ad.
A gyurcsányisták ezt tagadják. Hogy szakítsuk meg a kötelékeket a határokon túl, ne segítsünk nekik, ne tartsunk velük semmilyen közös irányt, ergo könnyítsük ezzel is beolvadásukat, asszimilációjukat. Mint a régi kádári, internacionalista időkben.
Viszont ha jól tudom, a "rendszerváltás" egyik fő mottója, értelme a kommunista múlttal való szakítás lett volna.
De ezek szerint nem szakítottak. És azok sem akik egyetértenek vele.
Személy szerint csak azt tudom javasolni, hogy mindenki aki határon túliak anyaországhoz fűződő kapcsolatának jogosságát kétségbe vonja, az menjen már ki egy hétvégére pl. Kárpátaljára hogy lássa saját szemével mit viselnek el azok az emberek, mert kisebbségiek. És próbálja a kis kényelmes életét - gondolatban - áthelyezni oda, képzelje el csak egy pillanatra, hogy ha a sors őt rakta volna abba a szituba.. Na ez a nem mindegy. Általános emberi tulajdonság, hogy az fáj legjobban, amit a saját bőrünkön érzünk és az a legjobb tanulópénz is...
 

karpatalja

Well-Known Member
2015. március 10.
3 322
3 315
113
Szívesen, de előbb definiáld nekem a "no go zóna" fogalmát. Persze az "igényes olvasókra" való tekintettel olyan definíciót írj, melyet a világ összes városa és azok bűnöldöző szervei is elfogadnak. /Remélem megérted, hogy az igényes olvasókra nem tukmálhatod rá 1 luxusszállókhoz szokott ingyenélő fideszes hazugságait - aki számára minden külföldön dolgozó magyar lakhelye is no go zónának tekinthető./


Akkor elmondanád nekem, hogy a külföldön dolgozó magyarok miért nem szavazhatnak levélben? Miért kell több száz-, vagy ezer mérföldet utazva órákat állniuk a követség előtt? Miközben "érdekes módon" a Mo-on talán sosem járt, magyarul talán nem is tudó és talán már nem is élő "magyarigazolvánnyal rendelkező külföldek" szavazhatnak levélben.
Elmondásod szerint Te töritanár vagy. - Szerinted ez 1 tiszta választás?!?
Én pazer nél kicsit rövidebb leszek.
A no go zóna, az ahova nem mersz be menni!
Most Már tényleg te jössz :)
 
  • Tetszik
Reactions: lgabo

melampo

Well-Known Member
2014. április 20.
2 184
2 880
113
Így már több értelme van az összegnek. Mondjuk ebbe beletartoznak a derivatív ügyletek is ahol a nagy tőkeáttétel miatt kis befektetett összegnél is sokkal nagyobb számot látunk.
Persze, de ez már a katasztrófa mérete szempontjából mindegy. A szakadék mélysége egy bizonyos mérték után indifferens. Az idén a tőzsdéken és a különböző piaci tranzakciókon a befektetők szerintem több mint 20 000 milliárd dollárt buktak. Ma a megtakarítások ugyanekkora hányada negatív kamatokkal fut.
Innen csak lefele van út.
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 693
113
Természetesen:

"Az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése értelmében a választójog teljessége az állandó lakóhelyre mint objektív alaptörvényi szempontra tekintettel sarkalatos törvényben korlátozható. A törvényalkotó – élve az alaptörvényi felhatalmazással – az említett objektív szempontra tekintettel sarkalatos törvényben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok tekintetében korlátozta a választójog teljességét akkor, amikor számukra kizárólag a listás szavazást biztosította.
[53] A választójog gyakorlására vonatkozó kifogásolt eljárási (technikai) szabály szempontjából a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok az Alkotmánybíróság megállapítása szerint tehát összehasonlítható helyzetben vannak, és homogén csoportot alkotnak. A közöttük fennálló különbségtétel azonban nem az alapjog lényegi tartalmára vonatkozik; a szavazás napján külföldön tartózkodó, állandó lakcímmel rendelkező választópolgárok gyakorolhatják az aktív választójog részét képező szavazati jogukat; választásuk szerint leadhatják a szavazatukat a külképviseleten vagy hazautazhatnak és szavazhatnak Magyarországon. A szavazás napján külföldön tartózkodó, állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok aktív választójogának részét képező szavazati joga teljes, azt ebből következően nem érinti és nem is korlátozza a kifogásolt eljárási szabályban megjelenő különbség. A panaszos által kifogásolt, a szavazás módjára vonatkozó eljárási (technikai) szabályban jelentkező különbség ugyanazon az objektív szemponton (állandó lakóhely) nyugszik, amelyet az Alaptörvény XXIII. cikkének (4) bekezdése az alapjog lényegi tartalmának az alkotmányos korlátozásánál is elismer, és amelyet a szavazás napján külföldön tartózkodó állandó (magyarországi) lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok szavazati jogánál az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 12. § (3) bekezdése érvényesít. A kifogásolt szabályozás a homogén csoport tagjaira nézve eltérő eljárási (technikai) szabályozást tartalmaz a szavazás módja tekintetében, azonban ennek a különbségtételnek van felismerhető, tárgyilagos mérlegelésen nyugvó ésszerű indoka.
[54] A kifogásolt szabályozásban jelentkező különbségtétel az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdésében foglalt objektív szemponton (állandó lakóhellyel rendelkezés) alapul, kifejezésre juttatja az alapjog lényegi tartalmában, annak teljességében fennálló alapvető különbséget, amely ugyanezen az objektív Alaptörvényben rögzített követelményen alapul. Az említett objektív szempont az effektivitás követelményét fejezi ki; azt, hogy a homogén csoport tagjai között különbség tehető az adott állammal fennálló kapcsolat intenzitása tekintetében.
[55] Az állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár esetében a kapcsolat közvetlenebb és erősebb, ami az életvitelszerű huzamosabb tartózkodásból következik (ezt fejezi ki az állandó lakóhely létesítése és fenntartása). Az állandó lakóhely a közügyekben való részvétel tekintetében is egy intenzívebb kapcsolatot jelent az állammal, annak választójogi rendszerével, illetve az erre vonatkozó szabályozással. A levélszavazás biztosítása a szavazás napján külföldön tartózkodó, de állandó lakcímmel nem rendelkező választópolgárok számára látszólag egy kedvezményt jelentő (az alapjog gyakorlását előmozdító) eljárási (technikai) szabály, de ezt nem lehet a szabályozási környezetből kiragadva kizárólag önmagában vizsgálni; ehhez az alapjog lényegi tartalmának a korlátozása (teljességének a hiánya) társul, amivel a homogén csoportba tartozó állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárnak – így a panaszosnak – nem kell számolni. A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság a hivatalból történő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására nem látott kellő súlyú alkotmányos indokot."

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/CAFD6E70427E4CFAC1257C3100212BE1?OpenDocument


Az érintett szabályozás a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többletterhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel. A megkülönböztetésnek azonban az Alkotmánybíróság álláspontja szerint van objektív, az Alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka, ezért nem alaptörvény-ellenes. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes: mind a pártlistára, mind pedig az egyéni választókerületi jelöltekre szavazhatnak, szemben azokkal, akik levélben szavazhatnak ugyan, de csak a pártlistákra adhatják le a voksukat.

A magyarigazolvány nem elégséges a szavazáshoz, ahhoz állampolgárnak kell lenni.
Tudom a te felfogásod szerint ez sem helyes, hogy "idegenek" szavaznak ide stb. stb.
Szerintem pedig igen - a világon rengeteg országgal egyetemben, ahol honos a kettős állampolgárság.
És az sem igaz, hogy "nem viselik a döntés következményét".
A pártlistára leadott szavazataik pontosan azt jelképezik, hogy egy jogilag külföldön élő olyan pártokat támogathat, amely aztán számukra könnyíti az anyaországgal való kapcsolatot, pályázatokat ír ki, szellemi, oktatási, és gazdasági támogatást ad.
A gyurcsányisták ezt tagadják. Hogy szakítsuk meg a kötelékeket a határokon túl, ne segítsünk nekik, ne tartsunk velük semmilyen közös irányt, ergo könnyítsük ezzel is beolvadásukat, asszimilációjukat. Mint a régi kádári, internacionalista időkben.
Viszont ha jól tudom, a "rendszerváltás" egyik fő mottója, értelme a kommunista múlttal való szakítás lett volna.
De ezek szerint nem szakítottak. És azok sem akik egyetértenek vele.
Személy szerint csak azt tudom javasolni, hogy mindenki aki határon túliak anyaországhoz fűződő kapcsolatának jogosságát kétségbe vonja, az menjen már ki egy hétvégére pl. Kárpátaljára hogy lássa saját szemével mit viselnek el azok az emberek, mert kisebbségiek. És próbálja a kis kényelmes életét - gondolatban - áthelyezni oda, képzelje el csak egy pillanatra, hogy ha a sors őt rakta volna abba a szituba.. Na ez a nem mindegy. Általános emberi tulajdonság, hogy az fáj legjobban, amit a saját bőrünkön érzünk és az a legjobb tanulópénz is...

Tehát röviden összefoglalva a külföldre költözött magyarok szavazási lehetőségeit indokolatlanul korlátozza az állam, míg a határon túli magyarokét elfogadhatatlan módon növeli.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 802
17 601
113
Tehát röviden összefoglalva a külföldre költözött magyarok szavazási lehetőségeit indokolatlanul korlátozza az állam, míg a határon túli magyarokét elfogadhatatlan módon növeli.

ebben a kormánnyal értek egyet. Ha valakinek van egy bejelentett lakhelye mondjuk Mátraverebélyben, akkor ő voksoljon is ott.
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell and lgabo

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 693
113
ebben a kormánnyal értek egyet. Ha valakinek van egy bejelentett lakhelye mondjuk Mátraverebélyben, akkor ő voksoljon is ott.

Ezzel csak félig értesz egyet a kormánnyal, míg félig ellentmondasz neki. Mert a ha valakinek van bejelentett lakhelye Pozsonyban, akkor ő voksoljon ott véleménnyel szembeállsz vele.
 

formosa1

Well-Known Member
2016. augusztus 30.
1 575
978
113
"Az Alaptörvény XXIII...
Az egypárti alaptörvény a diktatúra törvénye, töritanárként ezt tudnod kéne. Ha elfogadod ezt a botránytörvényt, magadról állítasz ki szegénységi bizonyítványt, hisz tanárként neked látnod kell, hogy 1 demokratikusnak látszó diktatórikus törvényről van szó. Demokratikus-e 1 olyan alaptörvény, amely lehetővé teszi a legnagyobb pártnak, hogy a saját győzelme érdekében átrajzolja a választási körzeteket, ill. a vele rokonszenvezők szavazását megkönnyítse és az ellenzékiek szavazását megnehezítse. Tényleg, szerinted a külföldre "menekülő" /mellesleg dolgozó/ magyarok hány %-a szavazna /ha szavazhatna/ a fideszre? 3, 2 vagy 1% sem? - Remélem ebben egyetértünk.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 794
31 637
113
Az alaptörvény az alaptörvény, ha volt annyi szavazatuk egy demokratikus választás után, hogy újat tudjanak írni, akkor nincs amit diktatúrázni.

A no-go zóna meg az a hely, ahova a többségi társadalom egyedeinek vagy kis csoportjának a belépáse fokozott valós veszéllyel jár. Itt nem arra gondolok, hogy egy liverpooli focidrukker csapat törzshelyére betévedő buzi párra mi vár, habár rájuk nézve az is egy no-go zóna. Nem egy videót lehet találni a neten nyugat-európai nagyvárosok pl arab negyedeiben "járőröző" helyi muszlim erkölcsrendészekről (mini saria rendőrség) akik rátok támad(hat)nak ha épp a barátnőd ruhája nem egy kib**ott nikáb. Vagy más nagyvárosok más gettói, ahol 10 euróért leölne valamelyik nigger, mivel akkor és ott épp kell neki a pénz és látja, hogy nálad akár lehet is annyi.
 
  • Tetszik
Reactions: borisz

formosa1

Well-Known Member
2016. augusztus 30.
1 575
978
113
Az alaptörvény az alaptörvény, ha volt annyi szavazatuk egy demokratikus választás után, hogy újat tudjanak írni, akkor nincs amit diktatúrázni.
Akkor szerinted a Kádár-rendszer is demokratikus volt, mert "demokratikusan választva" olyan törvényt hoztak 100%-os többséggel, hogy csak rájuk lehetett szavazni.
Köszi, de én a magyarok többségével együtt nem "kádárorbáni" rendszert szeretnék!!!
 

formosa1

Well-Known Member
2016. augusztus 30.
1 575
978
113
Jokernek: "Vagy más nagyvárosok más gettói /pl. Bpest, nyócker/, ahol 1000 forintér leütne valamelyik "indiai bevándorló", mivel akkor és ott épp kell neki a pénz és látja, hogy nálad akár lehet is annyi."
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 794
31 637
113
A kádár rendszert nem ismertem többekközt születési helyem miatt, és mire lejárt akkor is jobban érdekeltek a vaskocsik meg a csoki, mint a politika. A jelenlegi alkotmány nem tartalamz olyant, hogy 100%-ban csak a Fideszre lehet szavazni, bárki indulhat és aki több szavazatot szerez meg csal össze az kormányoz a következő 4 éveben, nem 40 évebe, hanem 4 évben, utána lehet változtatni. Ha nem látod a különbségeket az a te bajod.
És kifejezetten undorító meg gerinctelen dolog a "magyarok többségének" nevében beszélni. Te talán valami nemzeti szóvivő vagy kollektív tudat vagy Magyarországon és a magyarok között? Jelenleg ha beledöglessz is kínodban, akkoris a Fideszre volt leadva az érvényes szavazatok többsége, tehát akiket érdekelt hogy ki lesz a kormányzó párt, azoknak a többsége igenis ezt a rendszert és vezetőt választotta.
 

plushun

Well-Known Member
2014. augusztus 26.
6 842
19 835
113
Az egypárti alaptörvény a diktatúra törvénye, töritanárként ezt tudnod kéne. Ha elfogadod ezt a botránytörvényt, magadról állítasz ki szegénységi bizonyítványt, hisz tanárként neked látnod kell, hogy 1 demokratikusnak látszó diktatórikus törvényről van szó. Demokratikus-e 1 olyan alaptörvény, amely lehetővé teszi a legnagyobb pártnak, hogy a saját győzelme érdekében átrajzolja a választási körzeteket, ill. a vele rokonszenvezők szavazását megkönnyítse és az ellenzékiek szavazását megnehezítse. Tényleg, szerinted a külföldre "menekülő" /mellesleg dolgozó/ magyarok hány %-a szavazna /ha szavazhatna/ a fideszre? 3, 2 vagy 1% sem? - Remélem ebben egyetértünk.

Nekem ezzel az a legnagyobb bajom, hogy nem azért nem nyer az ellenzék mert olyan az alaptörvény amilyen, hanem mert nem akarnak rájuk szavazni az emberek. A FIDESZ-nek nagyobb a szavazó bázisa és egységesebb képet mutat. Az ellenzék meg.... Nosa, az szó szerint nincs. Ami van az bohócok és tehetségtelen idióták gyülevész hada. Ha lenne egy komoly bázissal rendelkező nagy párt, akkor nem biztos, hogy a FIDESZ nyerne.