Ez a kötelességszegési eljárás csak a szokásos totál kamu nyomásgyakorlás. Hangzatos semmi.
Az ügy eleve az Európai Bíróság előtt van, mert a szlovákokkal együtt megtámadtuk a Belügyminiszteri Tanács határozatát. Őszre várható az ítélet.
Az egyelőre még javaslat szintjén sem létező, csak egy interjúban fenyegetésként bedobott kötelességszegési eljárás lépései:
- A Bizottság felkéri a tagállami kormányt, hogy két hónapon belül tegye meg a meg nem feleléssel kapcsolatos észrevételeit
- Ha nincs válasz, vagy a válasz nem megfelelő, a Bizottság kifejti, miért gondolja úgy, hogy a tagállam megsérti az uniós jogot.A tagállam kormányának 2 hónapon belül rendeznie kell a helyzetet, hogy nemzeti joga megfeleljen az uniós jognak. Már ennél a lépésnél több idő telik el, mint amennyin belül a Bróság magyar-szlovák keresetről dönt. Tehát tök értelmetlen az egész eljárás.
- Ha nincs válasz, vagy a válasz nem megfelelő, a Bizottság peres eljárás indítására kéri a Bíróságot. Tehát ugyanúgy a Bíróságra kerülne az ügy, mint ahogy eleve a magyar-szlovák kereset oda ment. A bíróság meg egyesítené őket, ha addigra eleve nem döntötte volna el a kérdés. Innentől kezdve a köztelességszegési eljárás megszűnik önálló életet élni.
- A Bíróság átlagosan 2 év után döntést hoz arról, hogy az adott tagállam megsértette-e az uniós jogot. Azaz ha a bíróság valamilyen oknál fogva nem dönt időben a magyar-szlovák keresetről, vagy nem egyesíti a két eljárást, akkor talán 2019-ben 2020-ban mond valamit. Ez azért is érdekes mert a jelenlegi, Juncker által vezetett bizottság megbízatása 2019.12.31-ig tart.
- A tagállam kormánya köteles jogszabályait és gyakorlatát az ítéletben foglaltak szerint kiigazítani, és a kezdeti vitát a lehető leghamarabb rendezni. Ha a tagállam továbbra sem rendezi a problémát, a Bizottság ismét felszólító levelet küld. Érdemes megfigyelni, hogy a bírósági ítélet végre nem hajtásának sincs azonnali és közvetlen szankciója, csak első körben egy felszólítás. Na ettől előre rettegünk!
- Ha nincs válasz, vagy a válasz nem megfelelő, a Bizottság az üggyel ismét a Bírósághoz fordulhat, és átalányösszeg vagy kényszerítő bírság kiszabását javasolhatja. Mire pedig a bíróság dönt, addigra lejár a naptár. De még ha bírságot szabnak az sem jelenti, hogy bevándorlókat nyomatnak ránk, hanem csak azt hogy fizetnünk kellene.
- Arra pedig már nincs is eljárási szabály mi van akkor, ha nem fizetjük ki két bírósági eljárás végig vitele után a bírságot. Persze ilyenkor zárolhatnak támogatást, de egyrészt ahhoz külön tanácsi döntés kell, ami ellen szavazna a többi érintett, kvótát végre nem hajtó, vagy azzal elégedetlen ország. Másrészt mire eljutunk idáig addigra már eltelik ez a költségvetési ciklus és kérdéses, hogy lesz.e egyáltalán olyan támogatás amit zárolni lehetne.
Mi, a lengyelek, a szlovákok, eleve nem fogadunk be illegális bevándorlót kvóta alapon. A csehek elkezdték és leállították minimum az októberi választásig. Litvániában az áttelepített 80 %-a szinte azonnal olajra lépett. A rendszer nem működik és a tagállamok egy nem jelentéktelen része ellenzi. Mire oda jut az ügy hogy, megpróbálnának minket bírsággal kényszeríteni, addigra többszörösen megbukik az egész.
Már az is óriási előny, ha 2019-2020-ig húzni tudjuk az időt és addig sem veszünk át senki. Ha meg nem lehet tovább húzni, akkor majd eldöntjük, hogy fizetünk vagy formálisan átveszünk pár ezer embert, értésükre adjuk, hogy rosszul járnak, ha maradnak és azonnal visszaengedjük őket a feladóhoz. Amúgy meg van rá számottevő esély, hogy megnyerjük a bírósági eljárást.
Érdemes az ilyen nyomásgyakorló, zsaroló nyilatkozatokat a helyén kezelni és nem betojni tőlük. A Bizottság ugyan mindent elkövet, hogy az őrült ámokfutását mindenkire rákényszerítse, de nem olyan egyszerű bármit elérni egy olyan országgal szemben, amely nem hajlandó az első szóra fejet hajtani (mondjuk egy 98,5 %-os népszavazási eredménnyel megtámogatva).