Ehhez pedig nyelveket kell beszélni. Angolt, németet, oroszt stb.
A múlt századi elit általában több idegen nyelvet beszélt. Sokra ment vele... Milyen szép és jó lett az országnak.
Az ország diplomáciai tevékenysége nem azért volt finoman fogalmazva szar, mert ne beszéltek volna idegen nyelvet folyékonyan. Még a kormánypárt holdudvara is 10 év után jutott el oda, hogy idegen nyelveken is el kellene mondania, ami az álláspontja. -Nem akarom magam fényezni, de ezt a -vélt- idegen nyelvellenességem ellenére is rég úgy tartottam, hogy e nélkül nem lehet valós érdekérvényesítést végezni.
De, de minden elvárás csak annyit ér, amennyire ki tudod kényszeríteni.
Az már egy kényszerhelyzet, ha egy cég idehozza a részlegét. Meg úgy, hogy jön valami főnököcske és egyből becsicskul mindenki, nem azt, hogy állj... oké, szakmai szintéren elvárhatod, hogy angolul beszéljünk, mert más szervezeti szintekkel vagy egységekkel így tudunk eredményesen a cég és magunk érdekében együtt dolgozni, de ott van a történet végén a pont.
Mert személy szerint nem az a probléma, ha valaki megtanul valóban jól valamilyen nyelvet, hanem, hogy egyrészt kényszer, másrészt meg a nyelvhasználat területei. És én ebben látom a fő különbséget kettőnk véleménye közt.
Nem lelkinyomorék lesz, hanem fél, hogy a gyarmat népe valami ellenségeset beszél a saját nyelvén, amit ő nem ért meg.
Ki nem tojja le, hogy mit beszél a "gyarmat népe" amíg szolgalelkűen megcsinálják azt, amit a főnök kér? Meg dolgozzon, ne cseverésszen.
Te testesíted meg miért nem tud fejlődni a mai formájában az ország. Pont az ilyen rugalmatlan, bármi változásra is képtelen, nyitott gondolkodás hiánya miatt vagyunk ott, ahol.
Köszönjük Emese. Gondolom nem annak szántad, de köszönöm dicsérő szavaid, ugyanis:
Tudod volt nekünk olyan elitünk, akik járatos volt az idegen nyelvekben és a külföldi körökben, lett belőle Trianon.
Volt nekünk olyan nyitott és rugalmas elitünk, aki megértette a korszellemet, szépen beszélte is a hochdeutschot is;lett belőle Don-kanyar, meg holokauszt.
Aztán jöttek az olyan változásra és a nyitott gondolkodásra fogékony emberek, nagyjából megtanultak oroszul is akik hozták nekünk a TSZ-eket, az államosítást, a gulágog, a "'10 millió faisztát", 56-ot, impexeket és adóságokat.
Aztán jőttek megint a rugalmas nyitott gondolkodásúak, a pufajka után lila meg zöld öltönyben beszélték a a "külföldit" és jött a privatizáció, a gyárbezárások, a földek és gyárak átjátszása, az új szövetségi rendszerekhez való rugalmas idomulás.
Most is vannak rugalmas, változásra kész emberek...
De amúgy meg...
Személyesen ismerjük egymást?
Tudod, hogy esetleg mit raktam le az asztalra, miért és sikeresen/vagy sem tevékenykedtem eddigi életem során? Tudod, hogy adott környezetmeben mit tettem és mit nem?
Még azt se tudod, hogy esetlen nem e beszélek akár több idegen nyelvet/vagy sem...
Tudod definiálni a fejlődés fogalmát? A fejlődés a minden/Isten?
hozzászólás amúgy is. Ne kelljen kilométereket lapozni hozzájuk. Nagyon köszönöm!
