Ugyanazért van Jekatyerinburgban konzulátusunk, amiért Houstonban vagy Sao Pauloban.
[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ugyanazért van Jekatyerinburgban konzulátusunk, amiért Houstonban vagy Sao Pauloban.
Plusz lényegében mindkét állam olyan, hogy országon belül is simán szétkapnák egymást, hát még ha azt a határ mellett fokozzák is. Nem véletlenül volt anno a 90-es években Tádzsikisztánban polgárháború, míg a kirgiz politika lényegében az északi és déli klánok közti folyamatos pozícióharc, amit a vezetés 5-7-10 évenkénti rendszeres elkergetésével szoktak megkoronázni. A helyzeten nem segített, hogy anno Karabahhoz illetve a Kaukázushoz hasonlóan Sztálin ezt a térséget is eléggé széjjelszabdalta, természetesen nem éppen az etnikai határok mentén. Üzbégek Kirgizisztánban, tádzsikok Üzbegisztánban (Szamarkand környéke főleg, de a kormányzat nem szívleli őket), lényegében minden országnak van a másik területén kisebb-nagyobb lakossága és az afganisztáni etnikai mixről még nem is beszéltem. Ha egy közép-ázsiai térképbe belenagyítotok káoszszerűen szénné van az egész luggalva exklávékkal, kódolva van az egészben a konfliktus lehetősége, amit kiegészít a népesség dinamikus növekedése. A népesség növekedése a klímaváltozással együtt negatívan befolyásolja a lehetőségeket, mivel ahogy a művelhető területek többsége, úgy a lakosság is jórészt a Fergana-völgyben vagy annak közelében koncentrálódik ami viszont eléggé limitált.
Igazán orosz szemmel nézve az a probléma ebben, hogy amúgy mindkét ország orosz érdekszféra, vannak ott bázisaik is és az oroszok épp a napokban állapodtak meg az egyesített tádzsik légvédelem létrehozásáról. Na meg persze aki teheti megy Oroszországba vendégmunkásnak, a tádzsikok építkezésre, az üzbégek taxisnak, a kirgizek takarítónak illetve sztalovajaba.
Ahogy @Nero von Schwartz kolléga korábban leírta egyrészt a negyedik legnagyobb orosz városról van szó illetve másrészt Jekatyerinburg az Uráli Szövetségi Körzet központja és az uráli ipari területek csomópontja. Az orosz ipari kivitel harmada a térségből származik, jelentős a nehézipar. (pl az Uralvagonzavod is olyan 120-130 kilométerre van Jekatyerinburgtól) Tudtommal eléggé erősek Jekatyerinburg környékén a magyar gazdasági érdekeltségek (talán két éve olvastam, hogy komplett város víztisztító rendszerét építik ki magyar cégek, de meg nem mondom hol), az ottani Innoprom kiállításoknak oszlopos résztvevői a magyarok. A főkonzulátusnak épp ezért nem is személyi, hanem inkább gazdasági okai vannak.
Egy Kalibr indítás ami nem nyert.
Kirgiz határőr állás Batken mellett.
Kirgiz anyagáramlás Batkennél.
Kirgiz anyagáramlás Batkennél.
Szudán felfüggesztette a megállapodást az oroszokkal a Vörös tengeri tengerészeti bázis létesítéséről.
Az Al-Arabiya hozta le ezt a hírt elsőre szudáni forrásokra hivatkozva, amelyek szerint azért függesztették fel a bázisról szóló szerződést, mivel elvileg még az előző kormányzat kötötte és a parlament elé kívánják vinni szavazással. Viszont mivel egyik fél sem ratifikálta még saját részről a szerződést, ezért amúgy is parlamenti szavazás elé került volna mindentől függetlenül. Gyanítom valami félreértés (vagy szándékos félreértés) volt a dolog hátterében, a szudáni külügyminisztérium szóvivője és az orosz követség is cáfolta a híreket.
Посольство РФ в Судане опровергло данные о приостановке договора о базе
Информация о приостановке соглашения по созданию базы ВМФ на Красном море не соответствует действительности, заявило на своей странице в Instagram российское... РИА Новости, 29.04.2021
ria.ru
W
Wilson
Guest
Elkezdődött ! Mi ezt fel se tudjuk fogni , hogy pl ivóvízzel öblítjük a wc-t ! Ott meg egy "pocsolyáért" ölik egymást !
Én nem ezt tartom gondnak ! Mert ami elromolhat az el is fog ! Azt sokkal durvábbnak tartom, hogy már az nap kint kering a neten ez a bukfenc !
A lengyelek már Bosirovot és Petrovot(GRU sztárok) gyanusítják az elnöki gépük felrobbantásával. 
Hogy mennyi idióta van ezen a földön!
Hogy mennyi idióta van ezen a földön!
W
Wilson
Guest
Nem osztoznak a szovjet örökségen.
Mi történik a tádzsikisztáni-kirgizisztáni határon. Fotó: ritmeurasia.org
Április 29-én lövöldözés történt a kirgiz-tadzsik határon. Két ember haláláról van tudomásunk.
Az incidens az Isfara folyó felső folyásánál, a még mindig szovjet Golovnoj vízosztó pontnál történt. Tádzsikisztán sajátjának vallja a területet, Kirgizisztán viszont vitatja ezt.
Mindkét fél egymást vádolja a helyzet súlyosbításával, és további erőket vezényeltek a határra. Jelenleg a tárgyalások megkezdődtek, és a helyzet diplomáciai síkra terelődött.
Érdemes megjegyezni, hogy Kirgizisztán és Tádzsikisztán az orosz NATO - Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) tagjai. Vagyis katonai szövetségesek.
Arról beszélgettünk, hogy mi történik a két ország közötti határon, és mi okozta a konfliktust.
Mit mond Kirgizia?
A kirgiz médiajelentések szerint az egész április 28-án kezdődött, amikor a határ túloldalán néhány méterrel arrébb tádzsikok zúzott követ pakoltak le. Szóbeli konfliktus alakult ki, és a helyzet eszkalálódott. Körülbelül száz ember gyűlt össze a vízválasztó két oldalán, és elkezdték egymást kővel dobálni.
Április 29-én kora reggel Batken térségében a tádzsik fél vadászpuskákkal lövöldözni kezdett a kirgiz állampolgárok elhaladó autóira, és kövekkel kezdték dobálni a kirgizek házait.
A tádzsik biztonsági erők lőtték a kapcsigai, min-bulaki, dosztuki kirgiz előőrsöket, valamint a kozhogari és a bulak-basi határállomásokat is.
Ennek következtében a dostuki határőrség megsemmisült. Biskek azt állítja, hogy a helyőrséget aknavetővel lőtték.
Kirgizisztán és Tádzsikisztán konfliktusban
A dosztuki kirgiz határőrség előőrse. Fotó: gvozdika2014 Vk.
Ezt követően a kirgiz különleges erők Boru egysége elfoglalta a tádzsik határőrséget, Khoja A'llo-t.
Az orosz média közzétett egy videót, amelyen a kirgiz hadsereg harcosai "örülnek a tavasznak és egy új háború kezdetének". Miután elfoglaltak egy előőrsöt Tádzsikisztánban.
A kirgiz fővárosban, Biskekben tüntetést tartottak a Batken terület lakosainak támogatására. Körülbelül száz ember jött ki rá. Javasolták, hogy állítsanak össze egy listát azokról az önkéntesekről, akik a határ védelmére mennének Batken területére.
A Tádzsikisztánnal közös határon 26-ra nőtt a sebesültek száma, és ketten meghaltak - közölte az egészségügyi minisztérium.
Tádzsik változat
Eközben tádzsik tisztviselők szerint április 28-án, szerdán kirgiz állampolgárok kövekkel dobálták a határőröket, akik a Golovnaja vízellátó létesítménynél videokamerákat próbáltak felszerelni.
1968-ban épült, és a három köztársasággal - Tádzsikisztánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal - határos gazdaságok öntözésére tervezték.
Az április 28-i incidens következtében hét ember megsérült.
Április 29-én a kirgizisztáni hadsereg tüzet nyitott a tádzsik határőrökre. A szomszédos országot azzal vádolták, hogy megpróbálta jogtalanul elfoglalni a felső-Iszfara folyóban lévő Golovnoij vízelosztó pontot.
"A kirgiz hadsereg aknavetőkkel megtámadott és lerombolt néhány létesítményt, például egy esküvői termet és egy farmot Tochikon faluban" - közölték tádzsik tisztviselők.
A tádzsik média jelentése szerint a határőrök közötti összecsapás más területekre is kiterjedt. Langar, Vorukh és Chorkukh településekről lövöldözést jelentettek.
Az ország összes biztonsági erőit laktanyai státuszba helyezték. A tádzsik fél szerint a konfliktus során több tucat ember megsérült.
Tárgyalások .
A hatóságok április 29-én délután bejelentették, hogy a harcok megszűntek, és a két fél megkezdte a tárgyalásokat a külügyminisztérium és a biztonsági ügynökségek szintjén. Tűzszüneti megállapodást írtak alá.
A következő néhány órában már megállapodtak abban, hogy külön megbeszélést tartanak a rendvédelmi és biztonsági szervek vezetőinek részvételével, a helyi hatóságok képviselőinek részvételével. Megbeszélik a helyzet részleteit.
Tádzsikisztán és Kirgizisztán megállapodott abban, hogy fokozzák a konfliktus kirobbanásának helyszínéül szolgáló határvidék lakóinak oktatására irányuló erőfeszítéseket. Megállapodtak abban is, hogy közös járőrcsoportokat állítanak fel.
A miniszterek külön felszólították a két ország polgárait, hogy ne engedjenek "bizonyos romboló erők" provokációinak.
Oroszország szintén közvetítő szerepet fog betölteni. Ulukbek Maripov kirgiz miniszterelnök és Kohir Rasulzoda tádzsik miniszterelnök hamarosan Kazanyban találkozik a határon kialakult konfliktus megoldása érdekében.
Mindkét miniszterelnök már Oroszországban van. A találkozóra az Eurázsiai Kormányközi Tanács csúcstalálkozója során kerül sor. Erre április 30-án kerül sor.
Abból ítélve, hogy a konfliktus viszonylag gyorsan véget ért, valóban baleset volt. A határon kialakult feszültségek azonban hosszú múltra tekintenek vissza.
Miért harcol Tádzsikisztán és Kirgizisztán?
A tádzsik-kirgiz határhelyzet időről időre megromlik. A megfigyelők a fő problémát a nyitott határban látják, így a konfliktusok nem fognak megszűnni, amíg a felek nem végzik el a határmegállapítást.
Tádzsikisztánnak és Kirgizisztánnak 900 km hosszú közös határa van, amelynek körülbelül a fele nincs kijelölve. Vonala kontingens, és gyakran utak mentén, illetve lakott területek vagy legelők közelében húzódik. Mintegy 70 szakasz vitatott.
A két ország közötti vita megakadályozza a határ végleges elválasztását/kijelölését. Tádzsikisztán 1924 és 1939 közötti térképekre, Kirgizisztán pedig 1958 és 1959 közötti térképekre alapozza határokat.
Tádzsikisztán ragaszkodik ahhoz, hogy a Szovjetunió idején Kirgizisztán bérbe vett néhány szántóföldet és legelőt, majd egyoldalúan sajátjaként hagyta jóvá. Kirgizisztán nem ért egyet ezzel.
Most azonban nem zárható ki, hogy a dolgok megváltoznak, miután Moszkva elkezdte a két ország megbékítését, mivel a szövetségesek közötti harcok csapást jelentenek a posztszovjet térség integrációs projektjeire.
Mi történik a tádzsikisztáni-kirgizisztáni határon. Fotó: ritmeurasia.org
Április 29-én lövöldözés történt a kirgiz-tadzsik határon. Két ember haláláról van tudomásunk.
Az incidens az Isfara folyó felső folyásánál, a még mindig szovjet Golovnoj vízosztó pontnál történt. Tádzsikisztán sajátjának vallja a területet, Kirgizisztán viszont vitatja ezt.
Mindkét fél egymást vádolja a helyzet súlyosbításával, és további erőket vezényeltek a határra. Jelenleg a tárgyalások megkezdődtek, és a helyzet diplomáciai síkra terelődött.
Érdemes megjegyezni, hogy Kirgizisztán és Tádzsikisztán az orosz NATO - Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) tagjai. Vagyis katonai szövetségesek.
Arról beszélgettünk, hogy mi történik a két ország közötti határon, és mi okozta a konfliktust.
Mit mond Kirgizia?
A kirgiz médiajelentések szerint az egész április 28-án kezdődött, amikor a határ túloldalán néhány méterrel arrébb tádzsikok zúzott követ pakoltak le. Szóbeli konfliktus alakult ki, és a helyzet eszkalálódott. Körülbelül száz ember gyűlt össze a vízválasztó két oldalán, és elkezdték egymást kővel dobálni.
Április 29-én kora reggel Batken térségében a tádzsik fél vadászpuskákkal lövöldözni kezdett a kirgiz állampolgárok elhaladó autóira, és kövekkel kezdték dobálni a kirgizek házait.
A tádzsik biztonsági erők lőtték a kapcsigai, min-bulaki, dosztuki kirgiz előőrsöket, valamint a kozhogari és a bulak-basi határállomásokat is.
Ennek következtében a dostuki határőrség megsemmisült. Biskek azt állítja, hogy a helyőrséget aknavetővel lőtték.
Kirgizisztán és Tádzsikisztán konfliktusban
A dosztuki kirgiz határőrség előőrse. Fotó: gvozdika2014 Vk.
Ezt követően a kirgiz különleges erők Boru egysége elfoglalta a tádzsik határőrséget, Khoja A'llo-t.
Az orosz média közzétett egy videót, amelyen a kirgiz hadsereg harcosai "örülnek a tavasznak és egy új háború kezdetének". Miután elfoglaltak egy előőrsöt Tádzsikisztánban.
A kirgiz fővárosban, Biskekben tüntetést tartottak a Batken terület lakosainak támogatására. Körülbelül száz ember jött ki rá. Javasolták, hogy állítsanak össze egy listát azokról az önkéntesekről, akik a határ védelmére mennének Batken területére.
A Tádzsikisztánnal közös határon 26-ra nőtt a sebesültek száma, és ketten meghaltak - közölte az egészségügyi minisztérium.
Tádzsik változat
Eközben tádzsik tisztviselők szerint április 28-án, szerdán kirgiz állampolgárok kövekkel dobálták a határőröket, akik a Golovnaja vízellátó létesítménynél videokamerákat próbáltak felszerelni.
1968-ban épült, és a három köztársasággal - Tádzsikisztánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal - határos gazdaságok öntözésére tervezték.
Az április 28-i incidens következtében hét ember megsérült.
Április 29-én a kirgizisztáni hadsereg tüzet nyitott a tádzsik határőrökre. A szomszédos országot azzal vádolták, hogy megpróbálta jogtalanul elfoglalni a felső-Iszfara folyóban lévő Golovnoij vízelosztó pontot.
"A kirgiz hadsereg aknavetőkkel megtámadott és lerombolt néhány létesítményt, például egy esküvői termet és egy farmot Tochikon faluban" - közölték tádzsik tisztviselők.
A tádzsik média jelentése szerint a határőrök közötti összecsapás más területekre is kiterjedt. Langar, Vorukh és Chorkukh településekről lövöldözést jelentettek.
Az ország összes biztonsági erőit laktanyai státuszba helyezték. A tádzsik fél szerint a konfliktus során több tucat ember megsérült.
Tárgyalások .
A hatóságok április 29-én délután bejelentették, hogy a harcok megszűntek, és a két fél megkezdte a tárgyalásokat a külügyminisztérium és a biztonsági ügynökségek szintjén. Tűzszüneti megállapodást írtak alá.
A következő néhány órában már megállapodtak abban, hogy külön megbeszélést tartanak a rendvédelmi és biztonsági szervek vezetőinek részvételével, a helyi hatóságok képviselőinek részvételével. Megbeszélik a helyzet részleteit.
Tádzsikisztán és Kirgizisztán megállapodott abban, hogy fokozzák a konfliktus kirobbanásának helyszínéül szolgáló határvidék lakóinak oktatására irányuló erőfeszítéseket. Megállapodtak abban is, hogy közös járőrcsoportokat állítanak fel.
A miniszterek külön felszólították a két ország polgárait, hogy ne engedjenek "bizonyos romboló erők" provokációinak.
Oroszország szintén közvetítő szerepet fog betölteni. Ulukbek Maripov kirgiz miniszterelnök és Kohir Rasulzoda tádzsik miniszterelnök hamarosan Kazanyban találkozik a határon kialakult konfliktus megoldása érdekében.
Mindkét miniszterelnök már Oroszországban van. A találkozóra az Eurázsiai Kormányközi Tanács csúcstalálkozója során kerül sor. Erre április 30-án kerül sor.
Abból ítélve, hogy a konfliktus viszonylag gyorsan véget ért, valóban baleset volt. A határon kialakult feszültségek azonban hosszú múltra tekintenek vissza.
Miért harcol Tádzsikisztán és Kirgizisztán?
A tádzsik-kirgiz határhelyzet időről időre megromlik. A megfigyelők a fő problémát a nyitott határban látják, így a konfliktusok nem fognak megszűnni, amíg a felek nem végzik el a határmegállapítást.
Tádzsikisztánnak és Kirgizisztánnak 900 km hosszú közös határa van, amelynek körülbelül a fele nincs kijelölve. Vonala kontingens, és gyakran utak mentén, illetve lakott területek vagy legelők közelében húzódik. Mintegy 70 szakasz vitatott.
A két ország közötti vita megakadályozza a határ végleges elválasztását/kijelölését. Tádzsikisztán 1924 és 1939 közötti térképekre, Kirgizisztán pedig 1958 és 1959 közötti térképekre alapozza határokat.
Tádzsikisztán ragaszkodik ahhoz, hogy a Szovjetunió idején Kirgizisztán bérbe vett néhány szántóföldet és legelőt, majd egyoldalúan sajátjaként hagyta jóvá. Kirgizisztán nem ért egyet ezzel.
Most azonban nem zárható ki, hogy a dolgok megváltoznak, miután Moszkva elkezdte a két ország megbékítését, mivel a szövetségesek közötti harcok csapást jelentenek a posztszovjet térség integrációs projektjeire.
Mondtam én, hogy kémtrilógia lesz a hőstetteikből.A lengyelek már Bosirovot és Petrovot(GRU sztárok) gyanusítják az elnöki gépük felrobbantásával.
Ez csak egy próba indítás volt ún. indítómakett. Minden tesztelés előtt nem éles rakétát indítanak először. Kb két hónapos videó. Azóta két Kalibr-NK rakétát is indított a hajó. A megfelelő topikban-Orosz hadiflotta(orosz hajókról) posztolva volt. Napjainkban az Admiral Saposnyikov a CSOF készenléti hajócsoportjába van beosztva.
Off on
Azért egyre többen hagyják abba az ivóvízöblítéses szennyvíz előállítást!
www.eautarcie.org/hu
Off off
Azért egyre többen hagyják abba az ivóvízöblítéses szennyvíz előállítást!
www.eautarcie.org/hu
Off off
A cseh elnök és a cseh igazságügyi miniszter után a cseh katonai hírszerzés volt főnöke is kétségbe vonta a cseh titkosszolgálat(BIS) állítását.
A cseh hatóságok nem nyújtottak be meggyőző bizonyítékokat a GRU ügynökeinek állítólagos részvételéről a vrbeticai raktárak robbantásában, és a kormány nyilvánvalóan nem volt kész a nyilatkozataikra, sietve és kaotikusan fogalmazták meg őket - mondta akatonai hírszerzés volt vezetője, Andor Sandor dandártábornok.(magyar származású) „Meglepett a hivatalos magyarázat a vrbeticai eseményekről, amellyel a kormány jött. Nem azt mondom, hogy ez nem igaz. De egyetlen minőségi bizonyítékot sem kaptunk arról, hogy azt (a raktárakban történt robbanásokat) a GRU ügynökei követték volna el. Az a tény, hogy (Anatolij) Chepiga és (Alekszandr) Miskin a robbanások előestéjén Ostravában(Morvaország északi része)volt, dokumentálva van (a szállodában), de azt, hogy valóban Vrbeticában(Morvaország déli része-osztrák-cseh-szlovák határ közelében) voltak (raktárakban), az Imex mindkét képviselője és a Csoport ügyvédje - is tagadja- mondta Sandor. A tábornok szerint nagyon meglepődött azon, hogy csaknem hét évvel a vrbeticai események után a cseh kormány vezetői, egy ilyen hangos változatnak hangot adva, nem nyújtottak be bizonyítékot ennek alátámasztására. „Ha ezeket (robbanásokat) valóban a GRU-ból származó emberek hajtották végre, akkor a raktárban kellett volna lenniük asszisztenseknek és állami szintű asszisztenseknek, akik tájékoztatták volna őket arról, hogy ez a cég fegyvereket fog exportálni Bulgáriába. Ugye, nem olvashattak róla a Komsomolskaya Pravda-ban? " - mondja Sandor.
A cseh hatóságok nem nyújtottak be meggyőző bizonyítékokat a GRU ügynökeinek állítólagos részvételéről a vrbeticai raktárak robbantásában, és a kormány nyilvánvalóan nem volt kész a nyilatkozataikra, sietve és kaotikusan fogalmazták meg őket - mondta akatonai hírszerzés volt vezetője, Andor Sandor dandártábornok.(magyar származású) „Meglepett a hivatalos magyarázat a vrbeticai eseményekről, amellyel a kormány jött. Nem azt mondom, hogy ez nem igaz. De egyetlen minőségi bizonyítékot sem kaptunk arról, hogy azt (a raktárakban történt robbanásokat) a GRU ügynökei követték volna el. Az a tény, hogy (Anatolij) Chepiga és (Alekszandr) Miskin a robbanások előestéjén Ostravában(Morvaország északi része)volt, dokumentálva van (a szállodában), de azt, hogy valóban Vrbeticában(Morvaország déli része-osztrák-cseh-szlovák határ közelében) voltak (raktárakban), az Imex mindkét képviselője és a Csoport ügyvédje - is tagadja- mondta Sandor. A tábornok szerint nagyon meglepődött azon, hogy csaknem hét évvel a vrbeticai események után a cseh kormány vezetői, egy ilyen hangos változatnak hangot adva, nem nyújtottak be bizonyítékot ennek alátámasztására. „Ha ezeket (robbanásokat) valóban a GRU-ból származó emberek hajtották végre, akkor a raktárban kellett volna lenniük asszisztenseknek és állami szintű asszisztenseknek, akik tájékoztatták volna őket arról, hogy ez a cég fegyvereket fog exportálni Bulgáriába. Ugye, nem olvashattak róla a Komsomolskaya Pravda-ban? " - mondja Sandor.
Az ellentmondásos információk vannak arról, hogy ki kezdett először lövöldözni. A Tádzsikisztáni GKNB (Nemzetbiztonsági Állami Bizottság) határcsapatainak sajtóközpontja arról számolt be, hogy 13.05-kor a Golovnoj vízelosztó pont azon szakaszán, amely az Isfara folyó felső folyásánál, Khojai Alo falu közelében található. a csorkuhi zűrzavarban a kirgiz katonák tüzet nyitottak a tadzsik határcsapatok katonái ellen. Ez a nagy víztároló a szovjet korszakban épült, és vízellátást biztosít a mára független államok szomszédos területeihez. Dušanbe többször vádolta Biskeket a víz hűtlen elosztásával tavasszal és nyáron, amikor megkezdődnek a mezőgazdasági munkák, és a vízfogyasztás sokszorosára nő. Ez a konfliktus súlyosbodásához vezet.
A víz az egyik ok, ami miatt errefelé is kirobbanhat valamilyen balhé. Ha nem is most, de egy-két évtizeden belül lehetségesnek látom.
Nesze neked CCCP 2.0Nem osztoznak a szovjet örökségen.
Mi történik a tádzsikisztáni-kirgizisztáni határon. Fotó: ritmeurasia.org
Április 29-én lövöldözés történt a kirgiz-tadzsik határon. Két ember haláláról van tudomásunk.
Az incidens az Isfara folyó felső folyásánál, a még mindig szovjet Golovnoj vízosztó pontnál történt. Tádzsikisztán sajátjának vallja a területet, Kirgizisztán viszont vitatja ezt.
Mindkét fél egymást vádolja a helyzet súlyosbításával, és további erőket vezényeltek a határra. Jelenleg a tárgyalások megkezdődtek, és a helyzet diplomáciai síkra terelődött.
Érdemes megjegyezni, hogy Kirgizisztán és Tádzsikisztán az orosz NATO - Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) tagjai. Vagyis katonai szövetségesek.
Arról beszélgettünk, hogy mi történik a két ország közötti határon, és mi okozta a konfliktust.
Mit mond Kirgizia?
A kirgiz médiajelentések szerint az egész április 28-án kezdődött, amikor a határ túloldalán néhány méterrel arrébb tádzsikok zúzott követ pakoltak le. Szóbeli konfliktus alakult ki, és a helyzet eszkalálódott. Körülbelül száz ember gyűlt össze a vízválasztó két oldalán, és elkezdték egymást kővel dobálni.
Április 29-én kora reggel Batken térségében a tádzsik fél vadászpuskákkal lövöldözni kezdett a kirgiz állampolgárok elhaladó autóira, és kövekkel kezdték dobálni a kirgizek házait.
A tádzsik biztonsági erők lőtték a kapcsigai, min-bulaki, dosztuki kirgiz előőrsöket, valamint a kozhogari és a bulak-basi határállomásokat is.
Ennek következtében a dostuki határőrség megsemmisült. Biskek azt állítja, hogy a helyőrséget aknavetővel lőtték.
Kirgizisztán és Tádzsikisztán konfliktusban
A dosztuki kirgiz határőrség előőrse. Fotó: gvozdika2014 Vk.
Ezt követően a kirgiz különleges erők Boru egysége elfoglalta a tádzsik határőrséget, Khoja A'llo-t.
Az orosz média közzétett egy videót, amelyen a kirgiz hadsereg harcosai "örülnek a tavasznak és egy új háború kezdetének". Miután elfoglaltak egy előőrsöt Tádzsikisztánban.
A kirgiz fővárosban, Biskekben tüntetést tartottak a Batken terület lakosainak támogatására. Körülbelül száz ember jött ki rá. Javasolták, hogy állítsanak össze egy listát azokról az önkéntesekről, akik a határ védelmére mennének Batken területére.
A Tádzsikisztánnal közös határon 26-ra nőtt a sebesültek száma, és ketten meghaltak - közölte az egészségügyi minisztérium.
Tádzsik változat
Eközben tádzsik tisztviselők szerint április 28-án, szerdán kirgiz állampolgárok kövekkel dobálták a határőröket, akik a Golovnaja vízellátó létesítménynél videokamerákat próbáltak felszerelni.
1968-ban épült, és a három köztársasággal - Tádzsikisztánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal - határos gazdaságok öntözésére tervezték.
Az április 28-i incidens következtében hét ember megsérült.
Április 29-én a kirgizisztáni hadsereg tüzet nyitott a tádzsik határőrökre. A szomszédos országot azzal vádolták, hogy megpróbálta jogtalanul elfoglalni a felső-Iszfara folyóban lévő Golovnoij vízelosztó pontot.
"A kirgiz hadsereg aknavetőkkel megtámadott és lerombolt néhány létesítményt, például egy esküvői termet és egy farmot Tochikon faluban" - közölték tádzsik tisztviselők.
A tádzsik média jelentése szerint a határőrök közötti összecsapás más területekre is kiterjedt. Langar, Vorukh és Chorkukh településekről lövöldözést jelentettek.
Az ország összes biztonsági erőit laktanyai státuszba helyezték. A tádzsik fél szerint a konfliktus során több tucat ember megsérült.
Tárgyalások .
A hatóságok április 29-én délután bejelentették, hogy a harcok megszűntek, és a két fél megkezdte a tárgyalásokat a külügyminisztérium és a biztonsági ügynökségek szintjén. Tűzszüneti megállapodást írtak alá.
A következő néhány órában már megállapodtak abban, hogy külön megbeszélést tartanak a rendvédelmi és biztonsági szervek vezetőinek részvételével, a helyi hatóságok képviselőinek részvételével. Megbeszélik a helyzet részleteit.
Tádzsikisztán és Kirgizisztán megállapodott abban, hogy fokozzák a konfliktus kirobbanásának helyszínéül szolgáló határvidék lakóinak oktatására irányuló erőfeszítéseket. Megállapodtak abban is, hogy közös járőrcsoportokat állítanak fel.
A miniszterek külön felszólították a két ország polgárait, hogy ne engedjenek "bizonyos romboló erők" provokációinak.
Oroszország szintén közvetítő szerepet fog betölteni. Ulukbek Maripov kirgiz miniszterelnök és Kohir Rasulzoda tádzsik miniszterelnök hamarosan Kazanyban találkozik a határon kialakult konfliktus megoldása érdekében.
Mindkét miniszterelnök már Oroszországban van. A találkozóra az Eurázsiai Kormányközi Tanács csúcstalálkozója során kerül sor. Erre április 30-án kerül sor.
Abból ítélve, hogy a konfliktus viszonylag gyorsan véget ért, valóban baleset volt. A határon kialakult feszültségek azonban hosszú múltra tekintenek vissza.
Miért harcol Tádzsikisztán és Kirgizisztán?
A tádzsik-kirgiz határhelyzet időről időre megromlik. A megfigyelők a fő problémát a nyitott határban látják, így a konfliktusok nem fognak megszűnni, amíg a felek nem végzik el a határmegállapítást.
Tádzsikisztánnak és Kirgizisztánnak 900 km hosszú közös határa van, amelynek körülbelül a fele nincs kijelölve. Vonala kontingens, és gyakran utak mentén, illetve lakott területek vagy legelők közelében húzódik. Mintegy 70 szakasz vitatott.
A két ország közötti vita megakadályozza a határ végleges elválasztását/kijelölését. Tádzsikisztán 1924 és 1939 közötti térképekre, Kirgizisztán pedig 1958 és 1959 közötti térképekre alapozza határokat.
Tádzsikisztán ragaszkodik ahhoz, hogy a Szovjetunió idején Kirgizisztán bérbe vett néhány szántóföldet és legelőt, majd egyoldalúan sajátjaként hagyta jóvá. Kirgizisztán nem ért egyet ezzel.
Most azonban nem zárható ki, hogy a dolgok megváltoznak, miután Moszkva elkezdte a két ország megbékítését, mivel a szövetségesek közötti harcok csapást jelentenek a posztszovjet térség integrációs projektjeire.