Kindzsal teszt a Földközi tengeren - bemutató Izraelnek.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Minden bírálat nélkül, hogyan akarod belekényszeríteni a lengyeleket, cseheket vagy pl. minket újra az orosz érdekszférába? Már néhány ex CCCP tagállam esetén is fegyveres erőszakra lenne szükség. Ha pedig katonai invázióra kerül a sor, az maga után vonja a szétvert infrastrktúrát, a külföldi cégek és tőke (velük együtt a fejlett technológia) elmenekülését és az érintett gazdaságok összeomlását, aminek hatása szépen tovább gyűrűzik majd a világgazdaságba. Magyarán az oroszok nem nyernek vele semmit gazdaságilag, viszont sokat veszíthetnek (itt most nem ember életekre gondoltam).
Nem kell.
Nem kell belekényszeríteni sem a lengyeleket, sem a cseheket, sem minket. A Nyugat addigra olyan visszataszító lesz, hogy önként fogjuk kérni, hogy vigyenek magukkal a Keleti Blokkba. Ezenfelül ez az USA akarata is, ezért meg fog valósulni.
A törökök a szultán kezd egyre kibírhatatlanabb lenni Putyinnak. Csak néhány orosz üzlet miatt hallgat.
Nem kell belekényszeríteni sem a lengyeleket, sem a cseheket, sem minket. A Nyugat addigra olyan visszataszító lesz, hogy önként fogjuk kérni, hogy vigyenek magukkal a Keleti Blokkba. Ezenfelül ez az USA akarata is, ezért meg fog valósulni.
Ja hát nyilván, hiszen ha megalkotnak egy törvényt annak egyből meg is van a hatása. A jogalkalmazás és a jogérvényesítés már nem is számít. Vicc ez az Ukrajnának nevezett képződmény.http://politic.karpat.in.ua/?p=26581&lang=hu
"Zelenszkij szerint az oligarchák már a múlté, miután a parlament első olvasatban megszavazta törvénytervezetét
Volodimir Zelenszkij elnök a Twitteren üdvözölte, hogy a Legfelső Tanács csütörtöki soron kívüli ülésén első olvasatban megszavazta az Ukrajna oligarchátlanítását célzó törvénytervezetét, szerinte az oligarchák már a múlté – adta hírül az rbc.ua hírportál.."
És ezt röhögés nélkül meg tudta állni?
Miért kérte Biden Putyin segítségét Afganisztánban?
A Donald Trump kormánya és a tálibok között 2020 februárjában létrejött békemegállapodás az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonását is tartalmazta. Joe Biden, akit 2020 novemberében választottak elnökké, szintén azt mondta, hogy a kivonulás szeptemberre befejeződik. Az amerikai csapatkivonás folytatásával az Egyesült Államok továbbra is katonai támaszpontokat keres az Afganisztánhoz közeli országokban, nevezetesen Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban. Nem lenne helyes azonban azt állítani, hogy az Egyesült Államok előrelépett volna ebben a kérdésben. Imran Khan pakisztáni miniszterelnök bejelentette, hogy országa nem fog katonai bázist biztosítani a CIA-nak a washingtoni kormányzat esetleges afganisztáni műveleteihez.
Pakisztán és Kína összejátszik. Másrészt India, amely vitában áll Kínával, erősíti kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Nem titok, hogy az USA meg akarja semmisíteni Kína Új Selyemút projektjét, amelyet "Egy övezet, egy út" néven valósít meg. Az ázsiai területek ismét a "nagy játék" középpontjában állnak. Az USA megpróbálja bekeríteni Kínát az Indo-csendes-óceáni térségben. Korábban említettük, hogy bizonyos stratégiákat és forgatókönyveket dolgoztak ki, hogy éket verjenek Kína és Oroszország közé. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Biden szivélyes volt Putyinnal a június 16-i genfi csúcstalálkozón. Mind az oroszok, mind az európaiak arra számítottak, hogy a Biden-Putyin találkozó bokszmeccs lesz. De éppen az ellenkezője történt.
Állítólag Biden felderítette azokat a gyenge pontokat, amelyeket az Egyesült Államok felhasználhatna az orosz-kínai kapcsolatok aláásására, és ennek érdekében tárgyalt Putyinnal. Putyin a maga részéről nem dőlt be ennek, és a kulisszák mögül érkező jelentések szerint nem sok mindent "adott "az USA-nak.
Másrészt a pletykák szerint Biden segítséget kért Putyintól egy "ideiglenes" katonai bázis létrehozásához Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban. Az új bázis létrehozását azzal indokolta, hogy megkönnyítse az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonulását és katonai segítséget nyújtson az afgán kormánynak. Putyin nyilvánvalóan azt mondta Bidennek, hogy a pekingi kormány ellenséges cselekedetnek tekintené egy katonai támaszpont építését a két ország kínai határával szomszédos területen. Putyin azt is megjegyezte, hogy ezeknek a bázisoknak a használata egy afganisztáni katonai művelethez konfliktushoz vezethet a tálib, tádzsik és kirgiz erők között. Röviden, Putyin válasza Bidennek az volt, hogy "NEM".
A Biden-kormányt az is aggasztja, hogy mi lesz az amerikai hadseregnek dolgozó afgán állampolgárokkal, ha a csapatokat teljesen kivonják. A tálibok várhatóan folytatják offenzívájukat, és az afgán kormány röviddel ezután összeomlik. Hasonló helyzet alakult ki az USA vietnami kivonulása után is. Az USA 1973-ban békeszerződést írt alá az észak-vietnami csapatokkal. Bár a dél-vietnami kormányzat ellenezte az alkut, az USA megközelítése nem változott. A pánik 1975-ben kezdődött, amikor az amerikai csapatokat evakuálták az országból. A főváros, Sajgon hamarosan az északi csapatok kezére került. Déliek százezrei akartak az amerikai hadsereggel együtt elmenekülni, attól tartva, hogy az északi erők megtorlást fognak végrehajtani. Sok dél-vietnami halt meg.
Most több tízezer afgán, aki az amerikai hadseregnek nyújt szolgáltatásokat (tolmácsok, segédmunkások, sofőrök) Afganisztánban, várja, hogy megmentsék. Az amerikai média tele van az afgán civilek személyes történeteivel és a vízumproblémáikkal. Az afgánok száma, akik családjukkal együtt az Egyesült Államokba szeretnének menni, állítólag több mint 70 000-re tehető. Másrészt az amerikai törvények ezt a számot 26 500-ra korlátozzák egy "különleges bevándorlóvízum" keretében. A különleges bevándorlói vízum megszerzéséhez szükséges eljárások bonyolultak és rendkívül lassúak. Néha akár 3 évig is eltarthat egy vízumkérelem feldolgozása.
Az amerikai hadsereg által alkalmazott afgánokat a lehető leghamarabb biztonságos zónába kell szállítani. Az amerikai hadseregben szolgálatot teljesítők Amerikába szállítására irányuló program rendkívül vonzó az afgánok számára. De több ezer kérelmet már elutasítottak. Természetesen ugyanez a probléma más katonai koalíciós partnerekkel is fennáll. Az amerikai katonák evakuálása szeptemberig tart, de az USA és Afganisztán már most a "vietnami szindrómát" tapasztalja.
![]()
Abdullah Muradoğlu