Nem kell belekényszeríteni sem a lengyeleket, sem a cseheket, sem minket. A Nyugat addigra olyan visszataszító lesz, hogy önként fogjuk kérni, hogy vigyenek magukkal a Keleti Blokkba. Ezenfelül ez az USA akarata is, ezért meg fog valósulni.
[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nem kell belekényszeríteni sem a lengyeleket, sem a cseheket, sem minket. A Nyugat addigra olyan visszataszító lesz, hogy önként fogjuk kérni, hogy vigyenek magukkal a Keleti Blokkba. Ezenfelül ez az USA akarata is, ezért meg fog valósulni.
Bekérették a cseh nagykövetet az orosz külügyminisztériumba - Moszkva ezt állítja, Prága tagadja
Forrás: https://kuruc.info/r/4/230498/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/230498/
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a Szovjetunió, illetve a "náci" Harmadik Birodalom és az európai "tengelyhatalmak" céljait és tetteit a nyilvánosság előtt egyenlőként tüntessék fel, valamint hogy nyilvánosság előtt tagadják a Szovjetuniónak "Európa nácizmus alóli felszabadításában" játszott döntő szerepét.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/230493/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/230493/
Tudom, szeretjük oket, veszunk toluk Paks 2-t,vodkát, halkonzervet, titánt,kamazt, kiroveceket, agromast, bármit ami eladó, és nekunk kell, ill fordítva, vegyenek tolunk ami nekik kell, a legkevésbé o miattunk kell aggódni teruleti/katonai , vagy gazdasági terjeszkedés miatt.
80 éve lelkesen gyilkoltuk oket, meg a fél kke, utána meg lekonyult a szánk széle, most észen kell lenni, ennyi.
A törökök a szultán kezd egyre kibírhatatlanabb lenni Putyinnak. Csak néhány orosz üzlet miatt hallgat.
W
Wilson
Guest
Ukrajna légierejének gyors és sikeres megújításának lehetőségei.
Egy újságíró kommentárra való felkérése egy nemrégiben készült érdekes projektet juttatott eszembe. Szeretném megosztani önökkel, és meghallgatni a véleményüket.
Az ukrán fegyveres erők légierejéről van szó. Nem titok, hogy a hazai légiflotta állapota közelít a kritikushoz. Nem térünk ki az ilyen helyzet okaira. Csak annyit jegyezzünk meg, hogy ilyen negatív dinamika mellett az ukrán taktikai repülés 5-7 éven belül meg fog szűnni. És ez ellenséges befolyás nélkül is megtörténhet. Köztudott, hogy ez a terület, rendkívül érzékeny a csúcstechnológiai innovációk alkalmazására, dinamikus fejlődésük nem áll meg.
Mivel ellenségünk (Oroszország) abszolút stratégiai előnyben van a levegőben, ez a helyzet nemzetbiztonsági szempontból nem elfogadható.
Mi lehet a megoldás a problémára?
Az első, és elég nyilvánvaló, a hazai (ukrán,elsősorban) a vadászgépek fejlesztése. Bár ez egy logikus döntés lenne, azonban ezt a lehetőséget lehet a legnehezebben megvalósítani Ukrajna jelenlegi helyzetében. Egyrészt jelentős akadályt jelent, hogy az ilyen repülőgépek tervezésének és gyártásának hazai "iskolája" és feltételei egyszerűen nem léteznek, és mindent gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni. Másrészt, még egy hazai technológiai csoda esetén is, a világtapasztalatok szerint, egy ilyen folyamat a legalább prototípus létezésének szintjéig több évtől évtizedekig tarthat.
A második, gyorsabb megoldás a külföldi vadászgépek beszerzése. Ez az út a legdrágább. Még ha a katonai költségvetést jelentősen felülvizsgálják is a repülőgépek beszerzésére szánt források előteremtése tekintetében, akkor is csak néhány, legfeljebb évi tíz gép szállításáról beszélhetünk.
Az első változat az időköltségek szempontjából irracionális. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy teljesen el kell utasítani az ilyen irányú munkát. A második nyilvánvalóan alkalmatlan a kívánt flottacsere volumenéhez és sebességéhez, amely a legoptimálisabb esetben is tíz-tizenöt évre is elhúzódhat.
Azonban ilyen feltételek mellett is lehetséges lehet, hogy Ukrajnát sok repülőgéppel, ha nem is a legmodernebb típusokkal, de azonnal és megfelelő mennyiségben elláthatjuk. Az amerikai légierőnél például több ezerre tehető az ilyen gépek száma, amelyek letárolva vannak. Természetesen nem az F-35-ről beszélünk, de például az F-15A/C és az F-16-os "szerény" A/B verziói lehetséges megoldásként szóba jöhetnek.
A kérdések kérdése: mit tud Ukrajna felajánlani? A válasz egyszerű és világos - csak a földi légiközlekedési infrastruktúráját. A kérdés tehát a megfelelő osztályú hazai repülőterekről és az amerikai légierő és/vagy partnerei légi egységeinek és alegységeinek ukrán bázisokon való állomásoztatásának lehetőségének biztosításáról szól.
Természetesen egy ilyen projekt megvalósításához számos különböző feltételnek kell teljesülnie.
Először is, az USA-nak érdeke lenne a hazai légibázis egyes elemeinek használata. Más szóval, a mi repülőtereinken való állomásozás jelentős operatív és stratégiai előnyöket biztosítana az amerikai hadsereg számára a térségben. Ezek nyilvánvalónak tűnnek, de az amerikai külpolitika, mint tudjuk, a költségek és az előnyök összevetésének művészete.
Ezenkívül a repülőterek használata és a légi bázisok létrehozása a területünkön jelentős pénzügyi kiadásokat igényel. Röviden, ma már csak a kifutópályáink és repülőgép-bunkerek használatát tudjuk felajánlani. A többit - a rádió- és navigációs berendezéseket, a javító- és karbantartó bázisokat, a személyzet elhelyezésére szolgáló infrastruktúrát stb. a "vendégeknek" kell Ukrajnába telepíteniük.
Ezenkívül az ilyen jellegű "csere" jogi megoldásához meg kell oldani Ukrajna státuszának kérdését. A lehetőségek tárháza itt meglehetősen széles: a kívánt NATO-tagság megszerzésétől kezdve Ukrajna NATO-n kívüli, az Egyesült Államok fő szövetségeseként (Major Non-NATO Ally) való meghatározásán át a kölcsönös segítségnyújtásról szóló kétoldalú megállapodásig sok minden szóba jöhet. Mindegyik jelentős diplomáciai erőfeszítést és céltudatos munkát igényel.
Készen állunk az értelmes és érdemi párbeszédre. Az ilyen vagy hasonló projekt pozitív és negatív elemeinek megvitatása.
Mihail Zabrodszkij, a Verhovna Rada (Európai Szolidaritás) népképviselője , Ukrajna légideszant csapatainak volt parancsnoka.
Egy újságíró kommentárra való felkérése egy nemrégiben készült érdekes projektet juttatott eszembe. Szeretném megosztani önökkel, és meghallgatni a véleményüket.
Az ukrán fegyveres erők légierejéről van szó. Nem titok, hogy a hazai légiflotta állapota közelít a kritikushoz. Nem térünk ki az ilyen helyzet okaira. Csak annyit jegyezzünk meg, hogy ilyen negatív dinamika mellett az ukrán taktikai repülés 5-7 éven belül meg fog szűnni. És ez ellenséges befolyás nélkül is megtörténhet. Köztudott, hogy ez a terület, rendkívül érzékeny a csúcstechnológiai innovációk alkalmazására, dinamikus fejlődésük nem áll meg.
Mivel ellenségünk (Oroszország) abszolút stratégiai előnyben van a levegőben, ez a helyzet nemzetbiztonsági szempontból nem elfogadható.
Mi lehet a megoldás a problémára?
Az első, és elég nyilvánvaló, a hazai (ukrán,elsősorban) a vadászgépek fejlesztése. Bár ez egy logikus döntés lenne, azonban ezt a lehetőséget lehet a legnehezebben megvalósítani Ukrajna jelenlegi helyzetében. Egyrészt jelentős akadályt jelent, hogy az ilyen repülőgépek tervezésének és gyártásának hazai "iskolája" és feltételei egyszerűen nem léteznek, és mindent gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni. Másrészt, még egy hazai technológiai csoda esetén is, a világtapasztalatok szerint, egy ilyen folyamat a legalább prototípus létezésének szintjéig több évtől évtizedekig tarthat.
A második, gyorsabb megoldás a külföldi vadászgépek beszerzése. Ez az út a legdrágább. Még ha a katonai költségvetést jelentősen felülvizsgálják is a repülőgépek beszerzésére szánt források előteremtése tekintetében, akkor is csak néhány, legfeljebb évi tíz gép szállításáról beszélhetünk.
Az első változat az időköltségek szempontjából irracionális. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy teljesen el kell utasítani az ilyen irányú munkát. A második nyilvánvalóan alkalmatlan a kívánt flottacsere volumenéhez és sebességéhez, amely a legoptimálisabb esetben is tíz-tizenöt évre is elhúzódhat.
Azonban ilyen feltételek mellett is lehetséges lehet, hogy Ukrajnát sok repülőgéppel, ha nem is a legmodernebb típusokkal, de azonnal és megfelelő mennyiségben elláthatjuk. Az amerikai légierőnél például több ezerre tehető az ilyen gépek száma, amelyek letárolva vannak. Természetesen nem az F-35-ről beszélünk, de például az F-15A/C és az F-16-os "szerény" A/B verziói lehetséges megoldásként szóba jöhetnek.
A kérdések kérdése: mit tud Ukrajna felajánlani? A válasz egyszerű és világos - csak a földi légiközlekedési infrastruktúráját. A kérdés tehát a megfelelő osztályú hazai repülőterekről és az amerikai légierő és/vagy partnerei légi egységeinek és alegységeinek ukrán bázisokon való állomásoztatásának lehetőségének biztosításáról szól.
Természetesen egy ilyen projekt megvalósításához számos különböző feltételnek kell teljesülnie.
Először is, az USA-nak érdeke lenne a hazai légibázis egyes elemeinek használata. Más szóval, a mi repülőtereinken való állomásozás jelentős operatív és stratégiai előnyöket biztosítana az amerikai hadsereg számára a térségben. Ezek nyilvánvalónak tűnnek, de az amerikai külpolitika, mint tudjuk, a költségek és az előnyök összevetésének művészete.
Ezenkívül a repülőterek használata és a légi bázisok létrehozása a területünkön jelentős pénzügyi kiadásokat igényel. Röviden, ma már csak a kifutópályáink és repülőgép-bunkerek használatát tudjuk felajánlani. A többit - a rádió- és navigációs berendezéseket, a javító- és karbantartó bázisokat, a személyzet elhelyezésére szolgáló infrastruktúrát stb. a "vendégeknek" kell Ukrajnába telepíteniük.
Ezenkívül az ilyen jellegű "csere" jogi megoldásához meg kell oldani Ukrajna státuszának kérdését. A lehetőségek tárháza itt meglehetősen széles: a kívánt NATO-tagság megszerzésétől kezdve Ukrajna NATO-n kívüli, az Egyesült Államok fő szövetségeseként (Major Non-NATO Ally) való meghatározásán át a kölcsönös segítségnyújtásról szóló kétoldalú megállapodásig sok minden szóba jöhet. Mindegyik jelentős diplomáciai erőfeszítést és céltudatos munkát igényel.
Készen állunk az értelmes és érdemi párbeszédre. Az ilyen vagy hasonló projekt pozitív és negatív elemeinek megvitatása.
Mihail Zabrodszkij, a Verhovna Rada (Európai Szolidaritás) népképviselője , Ukrajna légideszant csapatainak volt parancsnoka.
W
Wilson
Guest
Ukrajnát a vasúti teherforgalom teljes leállása fenyegeti
Illusztráció: status-scb.ru
Az ukrajnai vasúti áruszállítás az összeomlás szélére került, mivel az Ukrzaliznicja tehervonatait az üzemanyaghiány miatt teljes leállás fenyegeti.
Erről a 112.ua számolt be a vasúti forgalomirányítási osztály vezetőjének, Olekszandr Tkacsenkónak a levelére hivatkozva. Címzettje a Termeléstámogató Központ (CPS) vezetője és a vállalkozás igazgatótanácsának tagjai.
"Június 30-ig a JSC "Ukrzaliznyica" regionális állomásainál 59 tehervonat állt az vágányokon mozdonyhiány miatt; 38 fővonali és 85 tolató dízelmozdonyt szállítottak a vasúti adminisztráció tartalékába üzemanyaghiány miatt, és az üzemanyaghiány miatt álló vonatok és a tartalékba szállított dízelmozdonyok növekedési dinamikája exponenciálisan növekszik" - áll a dokumentumban.
Illusztráció 112ua.
Megjegyzendő, hogy csak június 30. óta az üresjáratokból származó veszteségek napi 7,9 millió hrivnyát-át tesznek ki. Június 29-én a pokrovszki állomáson az üzemanyag tartalék 30,8 tonna, a Poholy állomáson 8 tonna, a korosztyi állomáson 49 tonna, a koveli állomáson 8 tonna, a csernovici állomáson 15 tonna volt. A Volnovakha TNTS depónak egyáltalán nincs üzemanyagtartaléka.
"Figyelembe véve az UZ JSC TNTS további rakodási terveire vonatkozó információk hiányát, kérem, hogy sürgős intézkedéseket tegyenek az üzemanyag-ellátás terén. Ellenkező esetben az Ivano-Frankivszk, Rivne igazgatóságok Lviv regionális ágát, Kamysh-Zarya Prydniprovsky csomópontot és regionális ágat teljes leállítás fenyegeti ", - áll a levélben.
Az Ukrzaliznyica áprilisban számolt be először az üzemanyaghiányról. A vállalat akkor azt állította, hogy a gázolajhiányt az okozta, hogy a beszállítók nem voltak hajlandóak a szerződések szerinti üzemanyagot szállítani.
A helyzet egész májusban is feszült maradt. A vállalat azt jósolta, hogy Ukrajnában a fehéroroszországi Mozyr olajfinomító karbantartása miatt, amely egybeesik az orosz Rosznyeft finomítóiból érkező szállítások leállásával, hiány léphet fel gázolajból.
Illusztráció: status-scb.ru
Az ukrajnai vasúti áruszállítás az összeomlás szélére került, mivel az Ukrzaliznicja tehervonatait az üzemanyaghiány miatt teljes leállás fenyegeti.
Erről a 112.ua számolt be a vasúti forgalomirányítási osztály vezetőjének, Olekszandr Tkacsenkónak a levelére hivatkozva. Címzettje a Termeléstámogató Központ (CPS) vezetője és a vállalkozás igazgatótanácsának tagjai.
"Június 30-ig a JSC "Ukrzaliznyica" regionális állomásainál 59 tehervonat állt az vágányokon mozdonyhiány miatt; 38 fővonali és 85 tolató dízelmozdonyt szállítottak a vasúti adminisztráció tartalékába üzemanyaghiány miatt, és az üzemanyaghiány miatt álló vonatok és a tartalékba szállított dízelmozdonyok növekedési dinamikája exponenciálisan növekszik" - áll a dokumentumban.
Illusztráció 112ua.
Megjegyzendő, hogy csak június 30. óta az üresjáratokból származó veszteségek napi 7,9 millió hrivnyát-át tesznek ki. Június 29-én a pokrovszki állomáson az üzemanyag tartalék 30,8 tonna, a Poholy állomáson 8 tonna, a korosztyi állomáson 49 tonna, a koveli állomáson 8 tonna, a csernovici állomáson 15 tonna volt. A Volnovakha TNTS depónak egyáltalán nincs üzemanyagtartaléka.
"Figyelembe véve az UZ JSC TNTS további rakodási terveire vonatkozó információk hiányát, kérem, hogy sürgős intézkedéseket tegyenek az üzemanyag-ellátás terén. Ellenkező esetben az Ivano-Frankivszk, Rivne igazgatóságok Lviv regionális ágát, Kamysh-Zarya Prydniprovsky csomópontot és regionális ágat teljes leállítás fenyegeti ", - áll a levélben.
Az Ukrzaliznyica áprilisban számolt be először az üzemanyaghiányról. A vállalat akkor azt állította, hogy a gázolajhiányt az okozta, hogy a beszállítók nem voltak hajlandóak a szerződések szerinti üzemanyagot szállítani.
A helyzet egész májusban is feszült maradt. A vállalat azt jósolta, hogy Ukrajnában a fehéroroszországi Mozyr olajfinomító karbantartása miatt, amely egybeesik az orosz Rosznyeft finomítóiból érkező szállítások leállásával, hiány léphet fel gázolajból.
OO-nak talan az orosz ajku lakossagra lenne szuksege. Ott van is ra esely, hogy az esetleges nepszavazasok igennel vegzodjenek.
Szerintem ez lehet az uj lehetseges "hatarvonal" ameddig elmeletileg kiterjeszkedhetnek. Tobb mar csak inkabb gond mind haszon, azzal egyetertek.
Szerintem ez lehet az uj lehetseges "hatarvonal" ameddig elmeletileg kiterjeszkedhetnek. Tobb mar csak inkabb gond mind haszon, azzal egyetertek.
A fenti eszmefuttatáshoz, röviden:
Egyetértek a Rada népképviselőjével a probléma felvetésén, ugyanakkor nem mehetek el amellett, hogy a kérdés megoldásában kizárólag az Egyesült Államokat veszi górcső alá, mint a segítség, illetve a légierő jövőjének zálogaként.
A kérdés tehát az idő és a pénz körül forog. Ha és amennyiben a kérdés olyan aspektusát vizsgáljuk, hogy az USA mellett milyen lehetőségek lennének Ukrajna számára a légierő és általában a katonai infrastruktúra nyugati módra történő átalakításában, nem megkerülhetők a politikai kérdések. Ukrajna ma óriási hátrányt szenved el saját nemzetiségi politikája miatt. Ha például a magyar nemzetiséget (akik igenis őshonos népesség) visszahelyeznék államalkotó jogaiba, akkor máris megnyílna a lehetőség a katonai párbeszéd, illetve segítségnyújtás irányába. Emlékezzünk: a nemzetiségi nyelvhasználati törvény előtt számos ukrán katonát gyógykezeltek itthon, számos ukrán család nyaralt illetve regenerálódott a Balaton partján, az ukrán légierő vendégként jelen volt a kecskeméti repülőnapon. Ha Ukrajna NATO-tagsága egyelőre világpolitikai okok miatt nem is aktuális, a NATO együttműködés még elmélyülhetne az említett törvények hatályon kívül helyezése esetén.
Számos más országgal is bővülhetne az együttműködés úgy technikai, mint humán alapon.
Tehát a Rada képviselője eszmefuttatásában éppen azokat az okokat, lehetőségeket NEM említi, amelyek a gondok megoldásában igazán hatékony és előremutató megoldást adhatnának Ukrajna számára.
Számunka pedig ez alapján az a valószínű szcenárió, hogy nem is gondolkodnak ezen kiváltó okok megoldásán.
Ez pedig - automatikusan - blokkolja Ukrajna lehetőségeit.
Tehát végső soron a problémákért Ukrajna magatartása a felelős....
Egyetértek a Rada népképviselőjével a probléma felvetésén, ugyanakkor nem mehetek el amellett, hogy a kérdés megoldásában kizárólag az Egyesült Államokat veszi górcső alá, mint a segítség, illetve a légierő jövőjének zálogaként.
A kérdés tehát az idő és a pénz körül forog. Ha és amennyiben a kérdés olyan aspektusát vizsgáljuk, hogy az USA mellett milyen lehetőségek lennének Ukrajna számára a légierő és általában a katonai infrastruktúra nyugati módra történő átalakításában, nem megkerülhetők a politikai kérdések. Ukrajna ma óriási hátrányt szenved el saját nemzetiségi politikája miatt. Ha például a magyar nemzetiséget (akik igenis őshonos népesség) visszahelyeznék államalkotó jogaiba, akkor máris megnyílna a lehetőség a katonai párbeszéd, illetve segítségnyújtás irányába. Emlékezzünk: a nemzetiségi nyelvhasználati törvény előtt számos ukrán katonát gyógykezeltek itthon, számos ukrán család nyaralt illetve regenerálódott a Balaton partján, az ukrán légierő vendégként jelen volt a kecskeméti repülőnapon. Ha Ukrajna NATO-tagsága egyelőre világpolitikai okok miatt nem is aktuális, a NATO együttműködés még elmélyülhetne az említett törvények hatályon kívül helyezése esetén.
Számos más országgal is bővülhetne az együttműködés úgy technikai, mint humán alapon.
Tehát a Rada képviselője eszmefuttatásában éppen azokat az okokat, lehetőségeket NEM említi, amelyek a gondok megoldásában igazán hatékony és előremutató megoldást adhatnának Ukrajna számára.
Számunka pedig ez alapján az a valószínű szcenárió, hogy nem is gondolkodnak ezen kiváltó okok megoldásán.
Ez pedig - automatikusan - blokkolja Ukrajna lehetőségeit.
Tehát végső soron a problémákért Ukrajna magatartása a felelős....
W
Wilson
Guest
Az ukrán SBU leleplezte az orosz hadihajókat építő ukrán hajóépítőket...
Az SBU kémelhárítása leleplezte az ukránok orosz védelmi ipari létesítményekben való foglalkoztatására irányuló tervet.
Az SBU kémelhárító szerve leleplezte az Orosz Föderáció által az ukrajnai vendégmunkások vonzására használt illegális rendszert. A mi állampolgárainkat akarták felhasználni az orosz hadiipari komplexum létesítményeiben.
Az ilyen foglalkoztatás azonban ellentmond Ukrajna "A katonai és kettős felhasználású termékek nemzetközi transzferének állami ellenőrzéséről" szóló törvényének 9. és 12. cikkejében, valamint Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának "Az állami katonai és műszaki politika javítását célzó intézkedésekről" szóló, 2014.8.27-i határozatában foglalt követelményeknek.
Az SBU ügynökei megállapították, hogy a hajóépítő ipar ukrán szakemberei az orosz védelmi minisztérium és az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrségének megbízásából végeztek munkát.
Az SBU szerint a "cselszövésekben" az egyik tervezőiroda volt alkalmazottja vett részt, amely ma az Ukroboronprom állami vállalat része. Különleges szakképzettséggel rendelkező folyamatmérnökként részt vett az FSB FSB számára egy hajó és egy pontonhajó építésében (a gyártás minőségének biztosítása és műszaki segítségnyújtás).
Az előzetes vizsgálatot követően Ukrajna Büntető Törvénykönyve 333. cikkének 1. része (az állami exportellenőrzés alá tartozó áruk nemzetközi transzferére vonatkozó eljárás megsértése) szerinti bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a bírósági eljárást elindították .
Az anyagokat a bíróságnak felülvizsgálatra benyújtották.
A törvénytelen tevékenységek visszaszorítására irányuló intézkedéseket a hersoni regionális ügyészség eljárási felügyelete mellett hajtották végre.
Az SBU kémelhárítása leleplezte az ukránok orosz védelmi ipari létesítményekben való foglalkoztatására irányuló tervet.
Az SBU kémelhárító szerve leleplezte az Orosz Föderáció által az ukrajnai vendégmunkások vonzására használt illegális rendszert. A mi állampolgárainkat akarták felhasználni az orosz hadiipari komplexum létesítményeiben.
Az ilyen foglalkoztatás azonban ellentmond Ukrajna "A katonai és kettős felhasználású termékek nemzetközi transzferének állami ellenőrzéséről" szóló törvényének 9. és 12. cikkejében, valamint Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának "Az állami katonai és műszaki politika javítását célzó intézkedésekről" szóló, 2014.8.27-i határozatában foglalt követelményeknek.
Az SBU ügynökei megállapították, hogy a hajóépítő ipar ukrán szakemberei az orosz védelmi minisztérium és az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrségének megbízásából végeztek munkát.
Az SBU szerint a "cselszövésekben" az egyik tervezőiroda volt alkalmazottja vett részt, amely ma az Ukroboronprom állami vállalat része. Különleges szakképzettséggel rendelkező folyamatmérnökként részt vett az FSB FSB számára egy hajó és egy pontonhajó építésében (a gyártás minőségének biztosítása és műszaki segítségnyújtás).
Az előzetes vizsgálatot követően Ukrajna Büntető Törvénykönyve 333. cikkének 1. része (az állami exportellenőrzés alá tartozó áruk nemzetközi transzferére vonatkozó eljárás megsértése) szerinti bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a bírósági eljárást elindították .
Az anyagokat a bíróságnak felülvizsgálatra benyújtották.
A törvénytelen tevékenységek visszaszorítására irányuló intézkedéseket a hersoni regionális ügyészség eljárási felügyelete mellett hajtották végre.
A Nyugat sosem lesz annyira visszataszító, amíg egyrészt nagyobb anyagi jólétet képvisel, másrészt a származási helye a tömeg által fogyasztott kultúrának.
W
Wilson
Guest
Miért kérte Biden Putyin segítségét Afganisztánban?
A Donald Trump kormánya és a tálibok között 2020 februárjában létrejött békemegállapodás az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonását is tartalmazta. Joe Biden, akit 2020 novemberében választottak elnökké, szintén azt mondta, hogy a kivonulás szeptemberre befejeződik. Az amerikai csapatkivonás folytatásával az Egyesült Államok továbbra is katonai támaszpontokat keres az Afganisztánhoz közeli országokban, nevezetesen Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban. Nem lenne helyes azonban azt állítani, hogy az Egyesült Államok előrelépett volna ebben a kérdésben. Imran Khan pakisztáni miniszterelnök bejelentette, hogy országa nem fog katonai bázist biztosítani a CIA-nak a washingtoni kormányzat esetleges afganisztáni műveleteihez.
Pakisztán és Kína összejátszik. Másrészt India, amely vitában áll Kínával, erősíti kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Nem titok, hogy az USA meg akarja semmisíteni Kína Új Selyemút projektjét, amelyet "Egy övezet, egy út" néven valósít meg. Az ázsiai területek ismét a "nagy játék" középpontjában állnak. Az USA megpróbálja bekeríteni Kínát az Indo-csendes-óceáni térségben. Korábban említettük, hogy bizonyos stratégiákat és forgatókönyveket dolgoztak ki, hogy éket verjenek Kína és Oroszország közé. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Biden szivélyes volt Putyinnal a június 16-i genfi csúcstalálkozón. Mind az oroszok, mind az európaiak arra számítottak, hogy a Biden-Putyin találkozó bokszmeccs lesz. De éppen az ellenkezője történt.
Állítólag Biden felderítette azokat a gyenge pontokat, amelyeket az Egyesült Államok felhasználhatna az orosz-kínai kapcsolatok aláásására, és ennek érdekében tárgyalt Putyinnal. Putyin a maga részéről nem dőlt be ennek, és a kulisszák mögül érkező jelentések szerint nem sok mindent "adott "az USA-nak.
Másrészt a pletykák szerint Biden segítséget kért Putyintól egy "ideiglenes" katonai bázis létrehozásához Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban. Az új bázis létrehozását azzal indokolta, hogy megkönnyítse az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonulását és katonai segítséget nyújtson az afgán kormánynak. Putyin nyilvánvalóan azt mondta Bidennek, hogy a pekingi kormány ellenséges cselekedetnek tekintené egy katonai támaszpont építését a két ország kínai határával szomszédos területen. Putyin azt is megjegyezte, hogy ezeknek a bázisoknak a használata egy afganisztáni katonai művelethez konfliktushoz vezethet a tálib, tádzsik és kirgiz erők között. Röviden, Putyin válasza Bidennek az volt, hogy "NEM".
A Biden-kormányt az is aggasztja, hogy mi lesz az amerikai hadseregnek dolgozó afgán állampolgárokkal, ha a csapatokat teljesen kivonják. A tálibok várhatóan folytatják offenzívájukat, és az afgán kormány röviddel ezután összeomlik. Hasonló helyzet alakult ki az USA vietnami kivonulása után is. Az USA 1973-ban békeszerződést írt alá az észak-vietnami csapatokkal. Bár a dél-vietnami kormányzat ellenezte az alkut, az USA megközelítése nem változott. A pánik 1975-ben kezdődött, amikor az amerikai csapatokat evakuálták az országból. A főváros, Sajgon hamarosan az északi csapatok kezére került. Déliek százezrei akartak az amerikai hadsereggel együtt elmenekülni, attól tartva, hogy az északi erők megtorlást fognak végrehajtani. Sok dél-vietnami halt meg.
Most több tízezer afgán, aki az amerikai hadseregnek nyújt szolgáltatásokat (tolmácsok, segédmunkások, sofőrök) Afganisztánban, várja, hogy megmentsék. Az amerikai média tele van az afgán civilek személyes történeteivel és a vízumproblémáikkal. Az afgánok száma, akik családjukkal együtt az Egyesült Államokba szeretnének menni, állítólag több mint 70 000-re tehető. Másrészt az amerikai törvények ezt a számot 26 500-ra korlátozzák egy "különleges bevándorlóvízum" keretében. A különleges bevándorlói vízum megszerzéséhez szükséges eljárások bonyolultak és rendkívül lassúak. Néha akár 3 évig is eltarthat egy vízumkérelem feldolgozása.
Az amerikai hadsereg által alkalmazott afgánokat a lehető leghamarabb biztonságos zónába kell szállítani. Az amerikai hadseregben szolgálatot teljesítők Amerikába szállítására irányuló program rendkívül vonzó az afgánok számára. De több ezer kérelmet már elutasítottak. Természetesen ugyanez a probléma más katonai koalíciós partnerekkel is fennáll. Az amerikai katonák evakuálása szeptemberig tart, de az USA és Afganisztán már most a "vietnami szindrómát" tapasztalja.
Abdullah Muradoğlu
A Donald Trump kormánya és a tálibok között 2020 februárjában létrejött békemegállapodás az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonását is tartalmazta. Joe Biden, akit 2020 novemberében választottak elnökké, szintén azt mondta, hogy a kivonulás szeptemberre befejeződik. Az amerikai csapatkivonás folytatásával az Egyesült Államok továbbra is katonai támaszpontokat keres az Afganisztánhoz közeli országokban, nevezetesen Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban. Nem lenne helyes azonban azt állítani, hogy az Egyesült Államok előrelépett volna ebben a kérdésben. Imran Khan pakisztáni miniszterelnök bejelentette, hogy országa nem fog katonai bázist biztosítani a CIA-nak a washingtoni kormányzat esetleges afganisztáni műveleteihez.
Pakisztán és Kína összejátszik. Másrészt India, amely vitában áll Kínával, erősíti kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Nem titok, hogy az USA meg akarja semmisíteni Kína Új Selyemút projektjét, amelyet "Egy övezet, egy út" néven valósít meg. Az ázsiai területek ismét a "nagy játék" középpontjában állnak. Az USA megpróbálja bekeríteni Kínát az Indo-csendes-óceáni térségben. Korábban említettük, hogy bizonyos stratégiákat és forgatókönyveket dolgoztak ki, hogy éket verjenek Kína és Oroszország közé. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Biden szivélyes volt Putyinnal a június 16-i genfi csúcstalálkozón. Mind az oroszok, mind az európaiak arra számítottak, hogy a Biden-Putyin találkozó bokszmeccs lesz. De éppen az ellenkezője történt.
Állítólag Biden felderítette azokat a gyenge pontokat, amelyeket az Egyesült Államok felhasználhatna az orosz-kínai kapcsolatok aláásására, és ennek érdekében tárgyalt Putyinnal. Putyin a maga részéről nem dőlt be ennek, és a kulisszák mögül érkező jelentések szerint nem sok mindent "adott "az USA-nak.
Másrészt a pletykák szerint Biden segítséget kért Putyintól egy "ideiglenes" katonai bázis létrehozásához Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban. Az új bázis létrehozását azzal indokolta, hogy megkönnyítse az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonulását és katonai segítséget nyújtson az afgán kormánynak. Putyin nyilvánvalóan azt mondta Bidennek, hogy a pekingi kormány ellenséges cselekedetnek tekintené egy katonai támaszpont építését a két ország kínai határával szomszédos területen. Putyin azt is megjegyezte, hogy ezeknek a bázisoknak a használata egy afganisztáni katonai művelethez konfliktushoz vezethet a tálib, tádzsik és kirgiz erők között. Röviden, Putyin válasza Bidennek az volt, hogy "NEM".
A Biden-kormányt az is aggasztja, hogy mi lesz az amerikai hadseregnek dolgozó afgán állampolgárokkal, ha a csapatokat teljesen kivonják. A tálibok várhatóan folytatják offenzívájukat, és az afgán kormány röviddel ezután összeomlik. Hasonló helyzet alakult ki az USA vietnami kivonulása után is. Az USA 1973-ban békeszerződést írt alá az észak-vietnami csapatokkal. Bár a dél-vietnami kormányzat ellenezte az alkut, az USA megközelítése nem változott. A pánik 1975-ben kezdődött, amikor az amerikai csapatokat evakuálták az országból. A főváros, Sajgon hamarosan az északi csapatok kezére került. Déliek százezrei akartak az amerikai hadsereggel együtt elmenekülni, attól tartva, hogy az északi erők megtorlást fognak végrehajtani. Sok dél-vietnami halt meg.
Most több tízezer afgán, aki az amerikai hadseregnek nyújt szolgáltatásokat (tolmácsok, segédmunkások, sofőrök) Afganisztánban, várja, hogy megmentsék. Az amerikai média tele van az afgán civilek személyes történeteivel és a vízumproblémáikkal. Az afgánok száma, akik családjukkal együtt az Egyesült Államokba szeretnének menni, állítólag több mint 70 000-re tehető. Másrészt az amerikai törvények ezt a számot 26 500-ra korlátozzák egy "különleges bevándorlóvízum" keretében. A különleges bevándorlói vízum megszerzéséhez szükséges eljárások bonyolultak és rendkívül lassúak. Néha akár 3 évig is eltarthat egy vízumkérelem feldolgozása.
Az amerikai hadsereg által alkalmazott afgánokat a lehető leghamarabb biztonságos zónába kell szállítani. Az amerikai hadseregben szolgálatot teljesítők Amerikába szállítására irányuló program rendkívül vonzó az afgánok számára. De több ezer kérelmet már elutasítottak. Természetesen ugyanez a probléma más katonai koalíciós partnerekkel is fennáll. Az amerikai katonák evakuálása szeptemberig tart, de az USA és Afganisztán már most a "vietnami szindrómát" tapasztalja.
Abdullah Muradoğlu
Ja hát nyilván, hiszen ha megalkotnak egy törvényt annak egyből meg is van a hatása. A jogalkalmazás és a jogérvényesítés már nem is számít. Vicc ez az Ukrajnának nevezett képződmény.
Miért kérte Biden Putyin segítségét Afganisztánban?
A Donald Trump kormánya és a tálibok között 2020 februárjában létrejött békemegállapodás az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonását is tartalmazta. Joe Biden, akit 2020 novemberében választottak elnökké, szintén azt mondta, hogy a kivonulás szeptemberre befejeződik. Az amerikai csapatkivonás folytatásával az Egyesült Államok továbbra is katonai támaszpontokat keres az Afganisztánhoz közeli országokban, nevezetesen Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban. Nem lenne helyes azonban azt állítani, hogy az Egyesült Államok előrelépett volna ebben a kérdésben. Imran Khan pakisztáni miniszterelnök bejelentette, hogy országa nem fog katonai bázist biztosítani a CIA-nak a washingtoni kormányzat esetleges afganisztáni műveleteihez.
Pakisztán és Kína összejátszik. Másrészt India, amely vitában áll Kínával, erősíti kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Nem titok, hogy az USA meg akarja semmisíteni Kína Új Selyemút projektjét, amelyet "Egy övezet, egy út" néven valósít meg. Az ázsiai területek ismét a "nagy játék" középpontjában állnak. Az USA megpróbálja bekeríteni Kínát az Indo-csendes-óceáni térségben. Korábban említettük, hogy bizonyos stratégiákat és forgatókönyveket dolgoztak ki, hogy éket verjenek Kína és Oroszország közé. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Biden szivélyes volt Putyinnal a június 16-i genfi csúcstalálkozón. Mind az oroszok, mind az európaiak arra számítottak, hogy a Biden-Putyin találkozó bokszmeccs lesz. De éppen az ellenkezője történt.
Állítólag Biden felderítette azokat a gyenge pontokat, amelyeket az Egyesült Államok felhasználhatna az orosz-kínai kapcsolatok aláásására, és ennek érdekében tárgyalt Putyinnal. Putyin a maga részéről nem dőlt be ennek, és a kulisszák mögül érkező jelentések szerint nem sok mindent "adott "az USA-nak.
Másrészt a pletykák szerint Biden segítséget kért Putyintól egy "ideiglenes" katonai bázis létrehozásához Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban. Az új bázis létrehozását azzal indokolta, hogy megkönnyítse az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonulását és katonai segítséget nyújtson az afgán kormánynak. Putyin nyilvánvalóan azt mondta Bidennek, hogy a pekingi kormány ellenséges cselekedetnek tekintené egy katonai támaszpont építését a két ország kínai határával szomszédos területen. Putyin azt is megjegyezte, hogy ezeknek a bázisoknak a használata egy afganisztáni katonai művelethez konfliktushoz vezethet a tálib, tádzsik és kirgiz erők között. Röviden, Putyin válasza Bidennek az volt, hogy "NEM".
A Biden-kormányt az is aggasztja, hogy mi lesz az amerikai hadseregnek dolgozó afgán állampolgárokkal, ha a csapatokat teljesen kivonják. A tálibok várhatóan folytatják offenzívájukat, és az afgán kormány röviddel ezután összeomlik. Hasonló helyzet alakult ki az USA vietnami kivonulása után is. Az USA 1973-ban békeszerződést írt alá az észak-vietnami csapatokkal. Bár a dél-vietnami kormányzat ellenezte az alkut, az USA megközelítése nem változott. A pánik 1975-ben kezdődött, amikor az amerikai csapatokat evakuálták az országból. A főváros, Sajgon hamarosan az északi csapatok kezére került. Déliek százezrei akartak az amerikai hadsereggel együtt elmenekülni, attól tartva, hogy az északi erők megtorlást fognak végrehajtani. Sok dél-vietnami halt meg.
Most több tízezer afgán, aki az amerikai hadseregnek nyújt szolgáltatásokat (tolmácsok, segédmunkások, sofőrök) Afganisztánban, várja, hogy megmentsék. Az amerikai média tele van az afgán civilek személyes történeteivel és a vízumproblémáikkal. Az afgánok száma, akik családjukkal együtt az Egyesült Államokba szeretnének menni, állítólag több mint 70 000-re tehető. Másrészt az amerikai törvények ezt a számot 26 500-ra korlátozzák egy "különleges bevándorlóvízum" keretében. A különleges bevándorlói vízum megszerzéséhez szükséges eljárások bonyolultak és rendkívül lassúak. Néha akár 3 évig is eltarthat egy vízumkérelem feldolgozása.
Az amerikai hadsereg által alkalmazott afgánokat a lehető leghamarabb biztonságos zónába kell szállítani. Az amerikai hadseregben szolgálatot teljesítők Amerikába szállítására irányuló program rendkívül vonzó az afgánok számára. De több ezer kérelmet már elutasítottak. Természetesen ugyanez a probléma más katonai koalíciós partnerekkel is fennáll. Az amerikai katonák evakuálása szeptemberig tart, de az USA és Afganisztán már most a "vietnami szindrómát" tapasztalja.
Abdullah Muradoğlu
Az okos amcsi kulpolitika....
Facepalm, facepalm....
W
Wilson
Guest
Illegális repülőteret találtak Európába csempész repülőgépekkel Zsitomír közelében
A felszerelés kinézetéből ítélve meglepő, hogy egyáltalán repültek. Fotó: Facebook / DPSUkraine
Csütörtökön, július 1-jén a Zsitomir Állami Határőrség munkatársai az Ukrán Állami Légügyi Szolgálat munkatársaival együttműködve ellenőrizték a Berdicsev város melletti repülőteret. Egy flottányi, erősen elhasználódott repülőgépet és helikoptert találtak ott, amelyeken a légi csempészek cigarettát szállítottak az Európai Unió országaiba.
Erről az állami légügyi szolgálat Facebook-oldalán számolt be.
"Az ellenőrzés során jelentős számú különböző típusú repülőgépet találtak, amelyeket a repülőtéren tároltak és javítottak a helyi szakemberek. Ezen túlmenően számos olyan repülési szabályszegésre derült fény, amely más típusú illegális tevékenységekben való részvételre utalhat. A tevékenységek folytatódnak" - írta az ügynökség sajtószolgálata.
Pillanatkép az Állami Légügyi Szolgálat Facebook oldaláról.
Az ukrán csempészek számos módszert találtak ki a dohánytermékek külföldre történő kivitelére. A "Strana" 2017-ben például arról számolt be, hogy a határőrök hogyan fogtak el egy búvárt, aki cigarettát szállított Romániába a Tisza folyóban.
Tavaly télen pedig egy ukrán csempész megpróbált cigarettát szállítani Lengyelországba egy sárkányrepülőgépen. Az erdőben azonban kényszerleszállást hajtott végre, és a rendfenntartók elfogták.
A felszerelés kinézetéből ítélve meglepő, hogy egyáltalán repültek. Fotó: Facebook / DPSUkraine
Csütörtökön, július 1-jén a Zsitomir Állami Határőrség munkatársai az Ukrán Állami Légügyi Szolgálat munkatársaival együttműködve ellenőrizték a Berdicsev város melletti repülőteret. Egy flottányi, erősen elhasználódott repülőgépet és helikoptert találtak ott, amelyeken a légi csempészek cigarettát szállítottak az Európai Unió országaiba.
Erről az állami légügyi szolgálat Facebook-oldalán számolt be.
"Az ellenőrzés során jelentős számú különböző típusú repülőgépet találtak, amelyeket a repülőtéren tároltak és javítottak a helyi szakemberek. Ezen túlmenően számos olyan repülési szabályszegésre derült fény, amely más típusú illegális tevékenységekben való részvételre utalhat. A tevékenységek folytatódnak" - írta az ügynökség sajtószolgálata.
Pillanatkép az Állami Légügyi Szolgálat Facebook oldaláról.
Az ukrán csempészek számos módszert találtak ki a dohánytermékek külföldre történő kivitelére. A "Strana" 2017-ben például arról számolt be, hogy a határőrök hogyan fogtak el egy búvárt, aki cigarettát szállított Romániába a Tisza folyóban.
Tavaly télen pedig egy ukrán csempész megpróbált cigarettát szállítani Lengyelországba egy sárkányrepülőgépen. Az erdőben azonban kényszerleszállást hajtott végre, és a rendfenntartók elfogták.
Putyin: valójában még jót is tettek Oroszországnak az amerikai szankciók
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt nyilatkozta tegnap az orosz lakosságnak adott tájékoztatón, hogy az amerikai szankcióknak pozitív oldalai is voltak, hiszen Oroszország elkezdett előállítani egy ...
www.vadhajtasok.hu