A NATO-tag Horvátország kivonja csapatait, amennyiben Oroszországgal való konfliktust létrehozza az USA!
Zoran Milanovic horvát elnök az Egyesült Államokat hibáztatta a válság eszkalálásáért és kijelentette, hogy országa kimarad a konfliktusból.
Az Oroszország és Ukrajna közötti határon növekvő feszültségek miatt Zoran Milanovic horvát elnök bejelentette, hogy Zágráb kivonja csapatait a térségben állomásozó NATO-kontingensekből, amennyiben a helyzet teljes körű konfliktusba torkollik.
A vezető kedden egy televíziós beszédben elmondta, hogy úgy látja, "a NATO - és nem egy külön állam, nem is az Egyesült Államok - növeli jelenlétét a térségben és felderítő hajókat küld oda".
Ragaszkodott ahhoz, hogy a zágrábi hatóságoknak "semmi közük ehhez és nekünk sem lesz semmi közünk hozzá, ezt garantálom".
"Nemcsak hogy nem küldünk katonaságot, de ha eszkalációra kerül sor, az utolsó horvát katonát is visszahívjuk" - mondta Milanovic.
"Ennek semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, ennek az amerikai belpolitika dinamikájához van köze, [az amerikai elnök] Joe Bidenhez és kormányához, amelyet támogattam. "
A horvát elnök ugyanakkor rámutatott, hogy "veszélyes viselkedést lát a nemzetközi biztonságot érintő kérdésekben".
Milanovic megjegyzései a Moszkva és Kijev közötti nagy feszültségek közepette hangzottak el, mivel az elmúlt hetekben számos nyugati vezető megkongatta a vészharangot az orosz erők állítólagos felvonulása miatt az ukrán határ mentén.
Hétfőn az Egyesült Államok vezette katonai blokk bejelentette, hogy tagjai több flottát és vadászgépet rendelnek a kelet-európai vizekre, mivel Oroszország "folytatja a haderőépítést" a növekvő vita közepette.
Spanyolország és Franciaország Délkelet-Európára összpontosít, Madrid állítólag fontolóra vette hajók küldését, hogy "csatlakozzanak a NATO haditengerészeti erőihez és fontolgatja vadászgépek küldését Bulgáriába". Eközben Párizs "kifejezte készségét, hogy csapatokat küldjön Romániába a NATO parancsnoksága alatt".
Miközben Nyugaton Ukrajna közelgő inváziójával vádolják, amit a Kreml többször is tagadott, Moszkva ebben a hónapban egy sor diplomáciai találkozót követően írásos választ vár biztonsági javaslataira amerikai tisztviselőktől.
Decemberben Oroszország két szerződéstervezetet adott át, az egyiket Washingtonnak, a másikat a NATO-nak címezve. Amellett, hogy Moszkva megakadályozza Kijev NATO-tagságát, ragaszkodik ahhoz, hogy a blokk tartózkodjon a katonai tevékenységtől a Szovjetunió összeomlását követően 1997 után csatlakozott volt Varsói Szerződés tagállamainak területén.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban nem hajlandó kompromisszumot kötni olyan kérdésekben, amelyeket a szervezet alapvető értékei szempontjából kulcsfontosságúnak tart, hogy eleget tegyen Oroszország követeléseinek.
Kritizálta Moszkva kéréseit is, mondván, hogy Moszkvának nincs vétójoga Ukrajna csatlakozási törekvéseivel szemben és nem fogadja el a "kétszintű" tagsági rendszert, amely megakadályozza, hogy csapatokat állomásoztasson bizonyos államokban.
A horvát parlament 2020-ban támogatta, hogy az ország fegyveres erői kilenc különálló misszió részeként települjenek, köztük a Lengyelországban állomásozó NATO-kontingensek.
