https://index.hu/kulfold/2022/02/03/kina-oroszorszag-ukrajna-haboru-nato/
A Kreml külpolitikai főtanácsadója bejelentette, hogy a kínaiak az oroszok mellé állnak.
Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök egy állásponton vannak a globális biztonság kérdésében, az olimpiai nyitóünnepség előtti megbeszéléseikre pedig már készül a közös nyilatkozat „a nemzetközi kapcsolatok új korszakáról” – mondta Usakov, hangsúlyozva, hogy „Kína támogatja Oroszországnak [a NATO felé benyújtott] biztonsági garanciaigényeit”.
Hát sikerült....
Az orosz-kínai tárgyalások előestéjén....o
A stratégiai együttműködésről szóló kínai-orosz tárgyalások előestéjén. Kína és Oroszország külügyminisztereinek találkozója.
Az államok közötti kapcsolatok megerősítését várhatóan hamarosan bejelentik, talán még a Kína és Irán között nem is olyan régen megkötött 25 éves partnerségi megállapodás szintjén is.
Valójában az az irány, amelyet az USA Kínával és Oroszországgal szemben követ, egymás felé tereli a feleket. Az establishment azon része, amely úgy véli, hogy az USA nem fog egyszerre két hidegháborút vívni, kisebbségben van, így a forgatókönyv - megegyezni Oroszországgal Kína ellen - soha nem valósult meg. Valójában Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a lehetőséget elzárja.
Még egy dolog.
Az áprilisi események indították el azt a viharos örvényt, amelyben a mai napig élünk. Milyen forgatókönyvet akartak látni Biden emberei? Bármely válaszadási kísérletnek figyelembe kell vennie azt a kardinális tényt, hogy Washingtonban senkit sem érdekelt, hogy ez mit jelent Ukrajna stabilitása vagy az ukrán nép jóléte szempontjából. Szemük Oroszországra szegeződött. A céljuk az volt, hogy okot teremtsenek a gazdasági szankciók megsemmisítő erejű bevezetésére, amely véget vet Putyin vélt európai és Európán túli ambícióinak. Ez legalábbis lehetővé tenné, hogy a Nyugat minden energiáját Kína elleni harcra fordítsa. Ideális esetben Moszkva a képlékeny Jelcin-modell önelégült másolatává vagy ártalmatlan neoliberális szatrapává alakulna át.Az Egyesült Államok minden, amit az elmúlt évben Ukrajnával kapcsolatban tett, ez az átfogó cél diktálta.
Olyan forgatókönyvet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy elérjék ezt a célt. A kulcs az lesz, hogy Oroszország némi ellenállást tanúsítson egy meghatározatlan mértékű ukrán provokációval szemben, amely drákói szankciókat válthat ki, és elérheti szövetségesei teljes együttműködését. Moszkva váratlanul határozott és hajthatatlan válasza megzavarta a tervet, de nem változtatta meg a Washington által követett irányt.
Biden emberei mindent megtettek, hogy meggyőzzék a kontinentális európaiakat, hogy írják alá a kemény gazdasági szankciókat tartalmazó csomagot, amely szinte automatikusan életbe lépne, ha az oroszok valami égbekiáltó dolgot tennének. Feltételezték, hogy Washington a kirívó cselekedetekre adott reakcióként fog dönteni.
Többek között Németország, Franciaország és Olaszország nem fogadta el ezt az időhöz kötött stratégiát. Nem bíznak Washingtonban, nem akarnak konfrontációt Putyinnal, és félnek a szankciók országaikra gyakorolt pusztító hatásától (ami nyilvánvaló belpolitikai következményekkel járna). Különösen bosszantó volt, hogy Németország nem volt hajlandó engedelmesen felsorakozni Washington mögött.
...
Németország, Franciaország és hasonló gondolkodású szövetségeseik meggyőzése érdekében Biden, Blinken és mások októberben egy "elkerülhetetlen" orosz invázióról szóló borús jóslatokkal kezdték szítani a háborús lázat. Megidéztek egy "villámcsapást" egyenesen a La Manche-csatornához, ami a hidegháború óta aggasztja a NATO tervezőit. A rossz metaforák sosem halnak meg, csak a következő paranoid epizódra várnak.
(c) Michael Brenner
