'Rövid' véleményem az ukrán válságról. Köszönöm, ha elolvassátok!
1. A valószínűsége egy teljes, Ukrajnát átfogó háborúnak, illetve egy deszkaláció Oroszország és a NATO között kicsi. Alapvetően senkinek sem érdeke egy kontinentális vagy globális háború (habár a történelemből tudjuk, hogy ez nem ilyen egyszerű...). Ennek ellenére a helyzet tagadhatatlanul feszült (ahogy az egész világon az a globális átrendeződés következtében, illetve a járvány, a környezeti és társadalmi válság, stb. okok is nyomatékolják ezt a status quo repedést, ami nem jó jel a jövőre nézve...). Nyilván minden félnek megvan a maga érdeke, a dolgok pedig általában nem feketék és fehérek... Egy dolog azonban biztos: az univerzum komplexitása alapvető törvényszerűségekre, szabályszerűségekre épül, amik természetesen az emberiségre és környezetére is vonatkoznak a téridő függvényében. Ezen törvényszerűségek olyan princípiumokban nyilvánulnak meg, mint az ok-okozat, reakció-ellenreakció, erő-ellenerő, hatás-ellenhatás, stb. A jelenlegi helyzet (ami egyébként mutat bizonyos hasonlóságokat az első világháború előttivel , de nyilván ez - ahogy említettem feljebb - többé-kevésbé azonos hatások-ellenhatások emberi közösségekre gyakorolt befolyásának köszönhető, és a téridő függvényében részben az embernek) az, hogy az Egyesült Államok szuperhatalmi státusza, és világra gyakorolt befolyása az elmúlt 15 évben meghasadt, számos oknál fogva: arrogancia és hipokrácia (habár ezek sajnos nyilván emberi jellemzők, egy USÁ-hoz hasonló szuperhatalom esetében ez még inkább fajsúlyosabb), hibás politika, a "Kelet" felemelkedése, gazdasági-pénzügyi-társadalmi okok, stb. Túlment egy határon, úgy, ahogy anno az Egyesült Királyság 1914 előtt. Nem vagyok elfogult senki és semmi iránt, a tárgyilagosság, racionalitás és a realitás irányába törekszem, és ennek folytán igen is kijelentem azt, hogy Oroszországnak joga van arra, hogy a NATO ne bővüljön tovább. A NATO 1997 előtti állapotának visszaállítására nincs realitás, így azon kérése az oroszoknak irreleváns, annak viszont abszolút van valóságalapja, hogy a NATO, és annak vezetője, az USA hagyjon fel az 1997 utáni befolyásszerzésével, ami egyértelműen Oroszország, Európa és a világ biztonságát veszélyezteti. Finnország, Fehéror., Ukrajna, Grúzia, Azerb., Örményor. és a sztánok nem lehetnek NATO tagok, nem veheti fel őket a NATO még akkor sem, ha pl. az adott ország népszavazással hagyná jóvá... Nem lehet ezt csinálni egy több pólusú környezetben (még kétpólusúban sem veszélytelen, lásd USA-SZU), a történelem arra tanít minket, ha korlátlanul, arrogánsan nyomulunk egy komplex pixisben, akkor az egy robbanó egyveleget alkotva, az idő előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel válságot, konfliktust, és pusztulást okozhat (lásd I. vh)...
2. Visszatérve az ukrán helyzetre.
Véleményem szerint 4 lehetséges szcenárió van:
1. Nem lesz semmi az izmozáson kívül, és többé kevésbé lenyugszik minden. Ezt nem mondanám biztosra, sőt - belemenve a fokozott "adok-kapok", "labdaadogatás" folyamatába - esélyes, hogy lesz valami 'kis' dolog. (50 % esély)
2. Oroszország lerohanja egész Ukrajnát. Ennek van a legkisebb valószínűsége. Semmi értelme nem lenne Putyin számára, csak bajt hozna neki. A nyugat-ukrajnai területeken dominál az ukrán etnikum, nehéz és fáradságos lenne okkupálni és annektálni az országot, a "Nyugat" felé teljesen megromlana minden kapcsolata, szankciók, stb... (25 % alatti esély)
3. Oroszország elfoglalja az orosz etnikum által meghatározó Kelet-Ukrajna maradék részét, de a Dnyepernél megállnak (Kijevet már hagynák, max. nyomás alatt tartanák). Ennek nagyobb a valószínűsége, mint a 2-es variációnak, és van benne ráció, de még mindig kockázatos kicsit... (25-50 % esély)
4. Oroszország 'okkupálja és annektálja' a donyecki és luhanszki szakadár államokat úgy, hogy betolva hozzájuk a 'határ' mellé vezényelt erőiket, míg a Krím és Fehéror. felől biztosítják a szárnyakat (nem lépve át a határt!), ha esetleg az ukránok valamilyen oknál fogva megzavarnák a műveletet... Ez esetben Oroszország területe, népessége, stb. megnőne, rendezve lenne az évek óta tartó konfliktus és válság, Putyin és rendszerének reputációija otthon esetlegesen megnőne, veszteségek nem, vagy alig lennének, Oroszország erőt mutatna (de nem váltaná be az óriási agresszió "Nyugat-i" vízióját) és stabilizálná némiképp a biztonsági érdekszféráját, a szankciók minimálisak lennének. A "Nyugat" nyomna egy kis szankciót, de a súlyosakat elhagyná, a konfliktus rendeződne számukra is (ami az EU, és annak vezető tagjai: No., Fo., Oo., So., szempontjából prioritást jelent politikailag és gazdaságilag...), Oroszország erődemonstrációja, de egyúttal viszonylag szofisztikált lépése tudatosítaná azt, hogy érdemes kicsit behúzni a kéziféket az USA befolyás kiszolgálásában, a NATO/USA-Oo. feszültség lehülne. (50-75 % esély)
Mindegy melyik szcenárió válik be, de egy dolog biztos: az ukránok rosszul járnak, hiszen tudomásul kéne venniük, hogy Luhanszk és Donyeck is elveszett számukra, de egyúttal maradnának a padlón üldögélve a nagyok között...
Hogy mit hoz a jövő? A következő hetekben biztosan kiderül, sokáig már nem lehet húzni a kötelet.
1. A valószínűsége egy teljes, Ukrajnát átfogó háborúnak, illetve egy deszkaláció Oroszország és a NATO között kicsi. Alapvetően senkinek sem érdeke egy kontinentális vagy globális háború (habár a történelemből tudjuk, hogy ez nem ilyen egyszerű...). Ennek ellenére a helyzet tagadhatatlanul feszült (ahogy az egész világon az a globális átrendeződés következtében, illetve a járvány, a környezeti és társadalmi válság, stb. okok is nyomatékolják ezt a status quo repedést, ami nem jó jel a jövőre nézve...). Nyilván minden félnek megvan a maga érdeke, a dolgok pedig általában nem feketék és fehérek... Egy dolog azonban biztos: az univerzum komplexitása alapvető törvényszerűségekre, szabályszerűségekre épül, amik természetesen az emberiségre és környezetére is vonatkoznak a téridő függvényében. Ezen törvényszerűségek olyan princípiumokban nyilvánulnak meg, mint az ok-okozat, reakció-ellenreakció, erő-ellenerő, hatás-ellenhatás, stb. A jelenlegi helyzet (ami egyébként mutat bizonyos hasonlóságokat az első világháború előttivel , de nyilván ez - ahogy említettem feljebb - többé-kevésbé azonos hatások-ellenhatások emberi közösségekre gyakorolt befolyásának köszönhető, és a téridő függvényében részben az embernek) az, hogy az Egyesült Államok szuperhatalmi státusza, és világra gyakorolt befolyása az elmúlt 15 évben meghasadt, számos oknál fogva: arrogancia és hipokrácia (habár ezek sajnos nyilván emberi jellemzők, egy USÁ-hoz hasonló szuperhatalom esetében ez még inkább fajsúlyosabb), hibás politika, a "Kelet" felemelkedése, gazdasági-pénzügyi-társadalmi okok, stb. Túlment egy határon, úgy, ahogy anno az Egyesült Királyság 1914 előtt. Nem vagyok elfogult senki és semmi iránt, a tárgyilagosság, racionalitás és a realitás irányába törekszem, és ennek folytán igen is kijelentem azt, hogy Oroszországnak joga van arra, hogy a NATO ne bővüljön tovább. A NATO 1997 előtti állapotának visszaállítására nincs realitás, így azon kérése az oroszoknak irreleváns, annak viszont abszolút van valóságalapja, hogy a NATO, és annak vezetője, az USA hagyjon fel az 1997 utáni befolyásszerzésével, ami egyértelműen Oroszország, Európa és a világ biztonságát veszélyezteti. Finnország, Fehéror., Ukrajna, Grúzia, Azerb., Örményor. és a sztánok nem lehetnek NATO tagok, nem veheti fel őket a NATO még akkor sem, ha pl. az adott ország népszavazással hagyná jóvá... Nem lehet ezt csinálni egy több pólusú környezetben (még kétpólusúban sem veszélytelen, lásd USA-SZU), a történelem arra tanít minket, ha korlátlanul, arrogánsan nyomulunk egy komplex pixisben, akkor az egy robbanó egyveleget alkotva, az idő előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel válságot, konfliktust, és pusztulást okozhat (lásd I. vh)...
2. Visszatérve az ukrán helyzetre.
Véleményem szerint 4 lehetséges szcenárió van:
1. Nem lesz semmi az izmozáson kívül, és többé kevésbé lenyugszik minden. Ezt nem mondanám biztosra, sőt - belemenve a fokozott "adok-kapok", "labdaadogatás" folyamatába - esélyes, hogy lesz valami 'kis' dolog. (50 % esély)
2. Oroszország lerohanja egész Ukrajnát. Ennek van a legkisebb valószínűsége. Semmi értelme nem lenne Putyin számára, csak bajt hozna neki. A nyugat-ukrajnai területeken dominál az ukrán etnikum, nehéz és fáradságos lenne okkupálni és annektálni az országot, a "Nyugat" felé teljesen megromlana minden kapcsolata, szankciók, stb... (25 % alatti esély)
3. Oroszország elfoglalja az orosz etnikum által meghatározó Kelet-Ukrajna maradék részét, de a Dnyepernél megállnak (Kijevet már hagynák, max. nyomás alatt tartanák). Ennek nagyobb a valószínűsége, mint a 2-es variációnak, és van benne ráció, de még mindig kockázatos kicsit... (25-50 % esély)
4. Oroszország 'okkupálja és annektálja' a donyecki és luhanszki szakadár államokat úgy, hogy betolva hozzájuk a 'határ' mellé vezényelt erőiket, míg a Krím és Fehéror. felől biztosítják a szárnyakat (nem lépve át a határt!), ha esetleg az ukránok valamilyen oknál fogva megzavarnák a műveletet... Ez esetben Oroszország területe, népessége, stb. megnőne, rendezve lenne az évek óta tartó konfliktus és válság, Putyin és rendszerének reputációija otthon esetlegesen megnőne, veszteségek nem, vagy alig lennének, Oroszország erőt mutatna (de nem váltaná be az óriási agresszió "Nyugat-i" vízióját) és stabilizálná némiképp a biztonsági érdekszféráját, a szankciók minimálisak lennének. A "Nyugat" nyomna egy kis szankciót, de a súlyosakat elhagyná, a konfliktus rendeződne számukra is (ami az EU, és annak vezető tagjai: No., Fo., Oo., So., szempontjából prioritást jelent politikailag és gazdaságilag...), Oroszország erődemonstrációja, de egyúttal viszonylag szofisztikált lépése tudatosítaná azt, hogy érdemes kicsit behúzni a kéziféket az USA befolyás kiszolgálásában, a NATO/USA-Oo. feszültség lehülne. (50-75 % esély)
Mindegy melyik szcenárió válik be, de egy dolog biztos: az ukránok rosszul járnak, hiszen tudomásul kéne venniük, hogy Luhanszk és Donyeck is elveszett számukra, de egyúttal maradnának a padlón üldögélve a nagyok között...
Hogy mit hoz a jövő? A következő hetekben biztosan kiderül, sokáig már nem lehet húzni a kötelet.