[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Hová rejtett Oroszország 100 ezer katonát az ukrán határon
„Oroszország egy 100 000 fős hadsereget koncentrált az ukrán határon, és nagyszabású inváziót készül indítani a szomszédos ország ellen. Megkezdődik az invázió, talán már holnap, talán jövő héten, legalábbis a hónap végén vagy a következő elején "... Így van, a "körülbelül" jelző nélkül is hír naponta hallani, és ami különösen jelentős, hivatalos nyilatkozatokat Washingtonból és az Egyesült Államok wazallus országaiból.
A helyzet különösen idióta, tekintve, hogy tavaly november elején jelentek meg az első hírek Oroszország Ukrajna „közelgő inváziójáról”. A jövőben az intenzitás csak nőtt, az új évtől pedig színházi és színpadi flash mobokká nőtte ki magát. Először részletes "inváziós térképek" jelentek meg, majd a "megszálló kormányzat" névsorai, megható legendák "a hűtlen ukránok koncentrációs táborainak" létrehozásáról, végül pedig a "nagykövetségek kiürítéséről" Kijevből. A kiürítés is konkrét volt. Úgy tűnt, hogy „kitelepítették” őket, ugyanakkor a megszokott módon folytatják a munkát.
Hagyjuk a kérdés politikai részét, nevezetesen, milyen feladatokat oldana meg Oroszország, ha úgy döntene, hogy Ukrajna egy részét vagy akár egészét elfoglalja. Érdekes szám a "100 ezer katona az ukrán határon".
Ezt a számot persze egyáltalán nem erősíti meg semmi. Ha van egy kijelentés a "csapatok koncentrálásáról" a B pontban, akkor ezeknek a csapatoknak logikusan el kellett volna hagyniuk az A pontot. Főleg, ha a Nyugat folyamatosan "hírszerzési adatokra" hivatkozik. Végső soron valahogy így kell kinéznie: ilyen-olyan ulán-udi dandár érkezett a rosztovi régió ilyen-olyan körzetébe, Izsevszk környékéről pedig ilyen-olyan ezredet helyeztek át a belgorodi régióba.
De a nyugati politikusok és a média nem foglalkoznak ilyen bizonyítékokkal. A konkrétságra hivatkozó leghangosabb "bizonyíték" a katonai felszerelések Jelnya melletti koncentrációjának története volt. Tavaly december elején a Politico amerikai kiadása "szenzációs képeket" mutatott be a katonai felszerelések felhalmozódásáról "az ukrán határon". Aztán azonban jött a zavar. Az amerikai újságíróknak elmondták, hogy Jelnya a szmolenszki régióban található, amely nem is határos Ukrajnával. Jelnyától pedig az ukrán határig közel 400 kilométer a távolság. Még Jane Psaki is, aki az egész bolygón egyedül tudja, hol található a „Fehérorosz-tenger”, ez a távolság kétségeket kelthet.
Azóta az ilyen "specifikációk" is megszűntek. A nyugati média kezdett az orosz vasutak katonai felszereléssel rendelkező személyzetére és egyszerűen katonai konvojokra korlátozódni. Ha tankokat szállítanak valahova, vagy katonai teherautók közlekednek, akkor egyértelmű , kizárólag Ukrajna határáig mennek. Hová máshová? És mégis, Oroszország valóban építi katonai infrastruktúrát. És nem csak ukrán irányba. Továbbra is kulcsfontosságú geopolitikai szereplő a nemzetközi színtéren, Oroszország mindenekelőtt egy erős hadsereg jelenlétében érvényesíti kizárólagosságát. Az orosz fegyveres erők Oroszország befolyásának alapvető tényezői a világban.
A krími események után Oroszország megsokszorozta a katonai infrastruktúrájának építését. Új katonai táborokat nyitnak, új bázisokat az Északi-sarkvidéken, a Kuril-szigeteken és Kamcsatkán, egyesített fegyveres hadseregeket és hadosztályokat hoznak létre vagy hoznak létre újra. Ha kifejezetten az Ukrajnával határos régiókról beszélünk, akkor az elmúlt 5 évben három új gépesített lövészhadosztály jelent meg ott - a 144. Brjanszkban, a 3. Belgorodban és a 150. a Rosztovi régióban. Összesen 13 új hadosztály és dandár alakult a Déli Katonai Körzetben az elmúlt 8 évben. Ugyanakkor minden katonai körzetben hasonló folyamat zajlik, és az új egységek létrehozásában nem is a déli, hanem a nyugati katonai körzet kap prioritást.
Az új egységek létrehozása és állandó bevetésük helye nem valamiféle katonai titok. Erről rendszeresen beszámolnak az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának képviselői. "Új katonai tábor épül Bogucharban (Voronyezsi régió)." Közzétéve: 2016. "Kamenszkoje faluban (leningrádi régió) az új város hat objektumát helyezték üzembe." Egy bejegyzés ugyanabból a 2016-os évből. "A Viljucsinszk (Kamcsatka) üzembe új létesítmények kikötés előtt." 2017 "Több mint 30 új katonai és szociális infrastrukturális létesítmény üzembe helyezését tervezik a Schmidt-fokon (Chukotka)." 2017 És több száz ilyen objektum van, például üzenetek. Minden nyilvános.
Ezért nem teljesen világos, hogy milyen „100 000 fős csoportról van szó az ukrán határ közelében”. Az orosz-ukrán határ 3 ezer kilométeres hossza óriási távolság. A határrégiók - Brjanszk, Kurszk, Belgorod, Voronyezs és Rosztov - teljes területe 245 ezer négyzetméter. km. - ez valamivel kevesebb, mint a fele egész Ukrajna területének. Ráadásul Ukrajna nyíltan ellenséges Oroszországgal szemben, amit Kijevben doktrinálisan deklarálnak. És plusz a Donbass tényezője - egy aktív katonai konfliktus közvetlenül az Orosz Föderáció határán. Mindezeket a tényezőket – hatalmas területet, a szomszédos állam ellenségességét és a katonai konfliktus övezetét – figyelembe véve Oroszország jelentős katonai kontingensének léte a határ menti régiókban indokolt és logikus is.
A közelmúltban minden olyan eset, amikor Oroszország fegyveres erőkkel megjelenik valahol, a nyugati hírszerzés mindig felébredt. 2014 februárjáig egyetlen nyilvános figyelmeztetés sem volt nyugaton arról, hogy Oroszország annektálni kívánja a Krímet. És amikor elkezdődött a félsziget visszaadását célzó hadművelet, a kollektív Nyugat megdöbbenve hallgatott. Ugyanígy a Nyugat elaludta az orosz katonai kontingens Szíriában való megjelenését, és csak akkor reagált, amikor az orosz csapatok valóban megjelentek ott. És mindez annak ellenére, hogy Szíria a Földközi-tengerben található, amely szinte teljes egészében a NATO irányítása alatt áll, és rejtetten akár egy-két katonai repülőgépet is oda szállítani nem egyszerű feladat.
A Nyugat hasonlóan benézte a CSTO-erők (lényegében az orosz fegyveres erők) közelmúltbeli gyors megjelenését Kazahsztánban. Tokajev január 5-én este kért segítséget, január 7-én pedig megjelentek az orosz légideszant erők első alakulatai Alma-Atában. És a Nyugatnak megint nem volt ideje válaszolni.
Ezért ha Moszkvában valaha is döntés születik Ukrajnára vonatkozó katonai befolyásról, nem valószínű, hogy előző nap beszélnek róla a CNN-ben vagy írnak a Bildben. Valahányszor Oroszország katonai műveletet hajt végre, az az egész világot meglepetésként éri.
„Oroszország egy 100 000 fős hadsereget koncentrált az ukrán határon, és nagyszabású inváziót készül indítani a szomszédos ország ellen. Megkezdődik az invázió, talán már holnap, talán jövő héten, legalábbis a hónap végén vagy a következő elején "... Így van, a "körülbelül" jelző nélkül is hír naponta hallani, és ami különösen jelentős, hivatalos nyilatkozatokat Washingtonból és az Egyesült Államok wazallus országaiból.
A helyzet különösen idióta, tekintve, hogy tavaly november elején jelentek meg az első hírek Oroszország Ukrajna „közelgő inváziójáról”. A jövőben az intenzitás csak nőtt, az új évtől pedig színházi és színpadi flash mobokká nőtte ki magát. Először részletes "inváziós térképek" jelentek meg, majd a "megszálló kormányzat" névsorai, megható legendák "a hűtlen ukránok koncentrációs táborainak" létrehozásáról, végül pedig a "nagykövetségek kiürítéséről" Kijevből. A kiürítés is konkrét volt. Úgy tűnt, hogy „kitelepítették” őket, ugyanakkor a megszokott módon folytatják a munkát.
Hagyjuk a kérdés politikai részét, nevezetesen, milyen feladatokat oldana meg Oroszország, ha úgy döntene, hogy Ukrajna egy részét vagy akár egészét elfoglalja. Érdekes szám a "100 ezer katona az ukrán határon".
Ezt a számot persze egyáltalán nem erősíti meg semmi. Ha van egy kijelentés a "csapatok koncentrálásáról" a B pontban, akkor ezeknek a csapatoknak logikusan el kellett volna hagyniuk az A pontot. Főleg, ha a Nyugat folyamatosan "hírszerzési adatokra" hivatkozik. Végső soron valahogy így kell kinéznie: ilyen-olyan ulán-udi dandár érkezett a rosztovi régió ilyen-olyan körzetébe, Izsevszk környékéről pedig ilyen-olyan ezredet helyeztek át a belgorodi régióba.
De a nyugati politikusok és a média nem foglalkoznak ilyen bizonyítékokkal. A konkrétságra hivatkozó leghangosabb "bizonyíték" a katonai felszerelések Jelnya melletti koncentrációjának története volt. Tavaly december elején a Politico amerikai kiadása "szenzációs képeket" mutatott be a katonai felszerelések felhalmozódásáról "az ukrán határon". Aztán azonban jött a zavar. Az amerikai újságíróknak elmondták, hogy Jelnya a szmolenszki régióban található, amely nem is határos Ukrajnával. Jelnyától pedig az ukrán határig közel 400 kilométer a távolság. Még Jane Psaki is, aki az egész bolygón egyedül tudja, hol található a „Fehérorosz-tenger”, ez a távolság kétségeket kelthet.
Azóta az ilyen "specifikációk" is megszűntek. A nyugati média kezdett az orosz vasutak katonai felszereléssel rendelkező személyzetére és egyszerűen katonai konvojokra korlátozódni. Ha tankokat szállítanak valahova, vagy katonai teherautók közlekednek, akkor egyértelmű , kizárólag Ukrajna határáig mennek. Hová máshová? És mégis, Oroszország valóban építi katonai infrastruktúrát. És nem csak ukrán irányba. Továbbra is kulcsfontosságú geopolitikai szereplő a nemzetközi színtéren, Oroszország mindenekelőtt egy erős hadsereg jelenlétében érvényesíti kizárólagosságát. Az orosz fegyveres erők Oroszország befolyásának alapvető tényezői a világban.
A krími események után Oroszország megsokszorozta a katonai infrastruktúrájának építését. Új katonai táborokat nyitnak, új bázisokat az Északi-sarkvidéken, a Kuril-szigeteken és Kamcsatkán, egyesített fegyveres hadseregeket és hadosztályokat hoznak létre vagy hoznak létre újra. Ha kifejezetten az Ukrajnával határos régiókról beszélünk, akkor az elmúlt 5 évben három új gépesített lövészhadosztály jelent meg ott - a 144. Brjanszkban, a 3. Belgorodban és a 150. a Rosztovi régióban. Összesen 13 új hadosztály és dandár alakult a Déli Katonai Körzetben az elmúlt 8 évben. Ugyanakkor minden katonai körzetben hasonló folyamat zajlik, és az új egységek létrehozásában nem is a déli, hanem a nyugati katonai körzet kap prioritást.
Az új egységek létrehozása és állandó bevetésük helye nem valamiféle katonai titok. Erről rendszeresen beszámolnak az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának képviselői. "Új katonai tábor épül Bogucharban (Voronyezsi régió)." Közzétéve: 2016. "Kamenszkoje faluban (leningrádi régió) az új város hat objektumát helyezték üzembe." Egy bejegyzés ugyanabból a 2016-os évből. "A Viljucsinszk (Kamcsatka) üzembe új létesítmények kikötés előtt." 2017 "Több mint 30 új katonai és szociális infrastrukturális létesítmény üzembe helyezését tervezik a Schmidt-fokon (Chukotka)." 2017 És több száz ilyen objektum van, például üzenetek. Minden nyilvános.
Ezért nem teljesen világos, hogy milyen „100 000 fős csoportról van szó az ukrán határ közelében”. Az orosz-ukrán határ 3 ezer kilométeres hossza óriási távolság. A határrégiók - Brjanszk, Kurszk, Belgorod, Voronyezs és Rosztov - teljes területe 245 ezer négyzetméter. km. - ez valamivel kevesebb, mint a fele egész Ukrajna területének. Ráadásul Ukrajna nyíltan ellenséges Oroszországgal szemben, amit Kijevben doktrinálisan deklarálnak. És plusz a Donbass tényezője - egy aktív katonai konfliktus közvetlenül az Orosz Föderáció határán. Mindezeket a tényezőket – hatalmas területet, a szomszédos állam ellenségességét és a katonai konfliktus övezetét – figyelembe véve Oroszország jelentős katonai kontingensének léte a határ menti régiókban indokolt és logikus is.
A közelmúltban minden olyan eset, amikor Oroszország fegyveres erőkkel megjelenik valahol, a nyugati hírszerzés mindig felébredt. 2014 februárjáig egyetlen nyilvános figyelmeztetés sem volt nyugaton arról, hogy Oroszország annektálni kívánja a Krímet. És amikor elkezdődött a félsziget visszaadását célzó hadművelet, a kollektív Nyugat megdöbbenve hallgatott. Ugyanígy a Nyugat elaludta az orosz katonai kontingens Szíriában való megjelenését, és csak akkor reagált, amikor az orosz csapatok valóban megjelentek ott. És mindez annak ellenére, hogy Szíria a Földközi-tengerben található, amely szinte teljes egészében a NATO irányítása alatt áll, és rejtetten akár egy-két katonai repülőgépet is oda szállítani nem egyszerű feladat.
A Nyugat hasonlóan benézte a CSTO-erők (lényegében az orosz fegyveres erők) közelmúltbeli gyors megjelenését Kazahsztánban. Tokajev január 5-én este kért segítséget, január 7-én pedig megjelentek az orosz légideszant erők első alakulatai Alma-Atában. És a Nyugatnak megint nem volt ideje válaszolni.
Ezért ha Moszkvában valaha is döntés születik Ukrajnára vonatkozó katonai befolyásról, nem valószínű, hogy előző nap beszélnek róla a CNN-ben vagy írnak a Bildben. Valahányszor Oroszország katonai műveletet hajt végre, az az egész világot meglepetésként éri.
Igen, azért van annak egy szolid bája, hogy egy AMERIKAI NGO-s ex Greenpeace vezér megy majd tárgyalni a NÉMETEK érdekében mondjuk Lavrovval, a Nord Stream 2-ről
!Mint ha nálunk egy román lenne a Trianon ügyi/kisebbségi politikáért - határon túli magyarság megőrzéséért felelős miniszteri biztos/államtitkár/kormánymegbízott!
Az oroszok helyében európának gázt csak szankciós csipekért adnék. Meg egyéb szankciós termékekért. Mondjuk 10%ban.
Királyul helyzetbe hoznád vele az amerikai palagázt, és külpolitikát!
T
Törölt tag 1586
Guest
Ukrajna lassan uncsi...az Oroszok nem mernek támadni...
A következő felvonás úgy tűnik Grúzia lesz ahol kostolgatják őket.
Oda is elkezdték tolni a Javelineket...
https://www.armyrecognition.com/def...148_javelin_antitank_missiles_to_georgia.html
A következő felvonás úgy tűnik Grúzia lesz ahol kostolgatják őket.
Oda is elkezdték tolni a Javelineket...
https://www.armyrecognition.com/def...148_javelin_antitank_missiles_to_georgia.html
Én máshogy gondolom, ez olaj a tűzre.
Mindenhol, minden áron szorítani akarnak még egyet az oroszokon.
Alig várom, amikor az USA újra felmelegítteti a Kuril-szigetek témáját Japánnal.
Bár talán a japók nem ennyire ostobák...
Arra emlékszem még, mikor a Szovjetúnió felbomlásakor próbálkoztak vele, még a széthulló ország sem hagyta, fiatalokat kérdeztek Moszkvaban róla és egyöntetű volt, hogy inkább a háború, de nem. Szép lenne ha azt is elővennék.
Aztán lehet foglalkozni Arizonával és Új-Mexikóval.....
Ez így, számszakilag és tényszerűen igaz - azonban "kicsi a bors, de vannak barátai": Ivánék úgy tudnák porig rombolni a komplett, Ukrajnának nevezett sz*rkupacot, hogy ahhoz egyetlen orosz katonának sem kell oda betennie a lábát (egyiket sem). A probléma eleve ott kezdődik, hogy az ukrán légierő csak papíron jelentős, de - ha valamilyen csoda folytán mégis képesek lennének az összes gépüket a levegőbe emelni, akkor is - úgy áll a helyzet, hogy technikailag az orosz gépek többsége egyszerűen magasabb ligában játszik, és akkor a kiképzettséget és tapasztaltságot még csak nem is említettük. Szóval értem, hogy minden szakértő lelkesen magyarázza, hogy "ez az ukrán sereg már nem az az ukrán sereg", ami igaz is, de csak részben. Azt meg ne is feszegessük, hogy az eltelt időben az oroszok sem ültek a babérjaikon, főleg nem az ukránokhoz képest.
Montecuccoli szerint más nem is kell, a NATO pedig a legfrissebb adatok szerint is legalább 17 : 1 arányban veri az oroszokat katonai költségek terén. Ekkora különbség egyszerűen nem kompenzálható se vitézséggel, se ravaszsággal, se igénytelenséggel. Ezt két világháború is megvilágította. És bár az orosz gazdaságban vannak még tartalékok, amiket háborús célokra lehet mozgósítani, a nyugati gazdaságokban ezek a tartalékok nagyságrendekkel nagyobbak. (Tény, hogy ezek kiaknázásához hónapok, ha nem évek kellenek.)
A legfrissebb. Egyébként meg a pénz nem minden, na meg azt is érdemes megnézni, hogy az a sok dollár az USÁ-nál hova megy el...
Azért szerintem sem minden a pénz, kell más is, pl. népesség, ott az arány kb. 6 : 1 - a NATO javára (Kanadával együtt, de Törökország, Svédország és persze Ukrajna nélkül). Az aktív katonák létszáma esetében is a NATO van előnyben, 2,5 : 1 arányban.
Mondják, terület is kell, manővertér, és Oroszország ebben világelső, de csak addig, amíg nem adjuk össze a NATO-országok területeit, mert akkor már a NATO-nak áll a zászló 1,5 : 1 arányban. (És az USA-t két óceán védi.)
A stratégiai pontok uralása szintén kulcskérdés lehet, az összehasonlításban itt is gyorsan elvéreznek az oroszok, maga Oroszország, bár hatalmas, de megkerülhető, külföldi bázisaik stratégiai szempontból nem kiemelten fontosak, míg az USA és katonai szövetségesei a bolygó összes fontos ütőerén rajta tartják az ujjaikat.
Ilyen tények mellett végképp teljesen abszurd az a nyugati hisztériakeltés, miszerint az oroszok támadni fognak és ha nem vigyázunk, meg sem állnak az Atlanti-óceánig.
Az USA erőkivetítő képessége valóban nem arányos a hatalmas katonai költségvetésével, lehetne jelentősebb is, de jelen formájában is többszörösen nagyobb Oroszország erőkivetítő képességénél. 11 hordozó + 9 LHA/LHD (+2 tartalékban) + a szövetségesek, szemben az 1 szem kormos Kuznyecovval.
Atomcsapást az USA is bárhol bármikor végrehajthat, csak valószínűleg még kifinomultabb technikával.
Ha pedig tágítjuk a perspektívát, beláthatjuk, hogy a Föld államainak kormányai közül sokkal több táncol az USA füttyszavára, mint ahány a moszkvai verklire, nem beszélve arról, hogy a különféle kormányellenes erők, szabadcsapatok, terrorszervezetek támogatásában is messze lekörözi az USA az oroszokat.
"Azért szerintem sem minden a pénz, kell más is, pl. népesség, ott az arány kb. 6 : 1 - a NATO javára (Kanadával együtt, de Törökország, Svédország és persze Ukrajna nélkül). Az aktív katonák létszáma esetében is a NATO van előnyben, 2,5 : 1 arányban.
Mondják, terület is kell, manővertér, és Oroszország ebben világelső, de csak addig, amíg nem adjuk össze a NATO-országok területeit, mert akkor már a NATO-nak áll a zászló 1,5 : 1 arányban. (És az USA-t két óceán védi.)"
Manővertér: szvsz ez még a 2. vh-ban, és a hidegháború elején számított, ma már nem igazán. Arra a konszenzusra szerintem már eljutottunk itt, hogy
a.: Oroszország nem akar az Elbáig, Rajnáig, Óperenciás tengerig végigzúzni a la C&C Red Alert, hanem maximum (és túlzásba eséssel együtt) Ukrajnát foglalja el.
b.: Megszállás szvsz nemigen lesz, inkább egy oroszpárti rendes vagy bábkormányt ültetnek hatalomra.
Népesség: ismét csak szvsz ez csak egy elhúzúdó anyagháború esetén lenne releváns, mert ad 1: az EU és az USA emással versengve jelentik ki naponta, hogy a fülük botját sem fogják mozdítani, ha az oroszok mégiscsak megindulnak, ad 2: hangsúlyozni kívánom Cinikus fórumtárs felvetését, hogy amit rakétákkal, légierővel, ioángyúval, stb. távolról meg tudnak semmisíteni, addig nem fogják Szása II közkatonát nekizavarni az ukrán határnak. Törökország, Kanada meg abszolút kizárt, hogy bármit is lépjen az ügyben; pl. Kanadában meg sem tudnának mozdulni, mert minden útjuk le van zárva kamionokkal...
"A stratégiai pontok uralása szintén kulcskérdés lehet, az összehasonlításban itt is gyorsan elvéreznek az oroszok, maga Oroszország, bár hatalmas, de megkerülhető, külföldi bázisaik stratégiai szempontból nem kiemelten fontosak, míg az USA és katonai szövetségesei a bolygó összes fontos ütőerén rajta tartják az ujjaikat."
Egy szó: atomütőerő. Mit ér a stratégiai pont, ha 50 km-en belül szétolvad az ember a sugárzástól?
Még1 napi sirám: a médiahiszti már tényleg teljesen nevetséges, ha majd az oroszok megállnak Beregsurány előtt, hogy valaki ugorjon már át a magyarokhoz valami jóféle pálinkáért (vagy esetleg felkeltette az érdeklődésüket Antigonosz készlete), akkor elhiszem, hogy van valami...
Mondják, terület is kell, manővertér, és Oroszország ebben világelső, de csak addig, amíg nem adjuk össze a NATO-országok területeit, mert akkor már a NATO-nak áll a zászló 1,5 : 1 arányban. (És az USA-t két óceán védi.)"
Manővertér: szvsz ez még a 2. vh-ban, és a hidegháború elején számított, ma már nem igazán. Arra a konszenzusra szerintem már eljutottunk itt, hogy
a.: Oroszország nem akar az Elbáig, Rajnáig, Óperenciás tengerig végigzúzni a la C&C Red Alert, hanem maximum (és túlzásba eséssel együtt) Ukrajnát foglalja el.
b.: Megszállás szvsz nemigen lesz, inkább egy oroszpárti rendes vagy bábkormányt ültetnek hatalomra.
Népesség: ismét csak szvsz ez csak egy elhúzúdó anyagháború esetén lenne releváns, mert ad 1: az EU és az USA emással versengve jelentik ki naponta, hogy a fülük botját sem fogják mozdítani, ha az oroszok mégiscsak megindulnak, ad 2: hangsúlyozni kívánom Cinikus fórumtárs felvetését, hogy amit rakétákkal, légierővel, ioángyúval, stb. távolról meg tudnak semmisíteni, addig nem fogják Szása II közkatonát nekizavarni az ukrán határnak. Törökország, Kanada meg abszolút kizárt, hogy bármit is lépjen az ügyben; pl. Kanadában meg sem tudnának mozdulni, mert minden útjuk le van zárva kamionokkal...
"A stratégiai pontok uralása szintén kulcskérdés lehet, az összehasonlításban itt is gyorsan elvéreznek az oroszok, maga Oroszország, bár hatalmas, de megkerülhető, külföldi bázisaik stratégiai szempontból nem kiemelten fontosak, míg az USA és katonai szövetségesei a bolygó összes fontos ütőerén rajta tartják az ujjaikat."
Egy szó: atomütőerő. Mit ér a stratégiai pont, ha 50 km-en belül szétolvad az ember a sugárzástól?
Még1 napi sirám: a médiahiszti már tényleg teljesen nevetséges, ha majd az oroszok megállnak Beregsurány előtt, hogy valaki ugorjon már át a magyarokhoz valami jóféle pálinkáért (vagy esetleg felkeltette az érdeklődésüket Antigonosz készlete), akkor elhiszem, hogy van valami...
Igazad van. Vietnam, Afganisztán, Sziria stb mind az US fölényes erőkivetitési képességét bizonyítja.
Kérem, én csak az izomzatról beszéltem, nem arról, hogy milyen agy mozgatja!Igazad van. Vietnam, Afganisztán, Sziria stb mind az US fölényes erőkivetitési képességét bizonyítja.
Kiegészítés: lehet, hogy Oroszországot lehet körbe-körbe kerülgetni, de az orosz-kínai határt az életben nem tudják lezárni. Ez már nem olyan, mint a 2.vh-s Németország, ahol kb. minden háborús cucchoz behozatalra kényszerült, és meg lehet bénítani egy tengeri blokáddal. A hordozóflották meg keringhetnek, amíg le nem merül a reaktoruk, az oroszok nem akarnak semmit csinálni a tengeren. Partraszállás, hordozóról való repülőgépes támadás szintén felejtős, mert akkor szintén indulnak a rakéták.
Ezt az Atlanti-óceános példát ugye nem tőlem vetted?! Mert én írtam, hogy azzal a haderővel, amelyiket felsorakoztatták az ukrán határon, el tudnának addig menni, csak az a helyzet, felesleges lenne nekik...
Amíg a két ország képes kölcsönösen elpusztítani egymást az atomfegyvereikkel, addig , hogy az USA- hová telepíti az F35-öket meg a rakétapajzsot, szerintem mindegy. Orosz/USA/Kina közt véleményem szerint nem törhet ki háború, amiben túlzott befolyást jelentenének a konvencionális fegyverek.