[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)

[laiki]

<blockquote rel="silurusglanis">Nem tudom hova írjam....
Szóval amint azt a hírekből tudjuk ( http://index.hu/kulfold/2014/12/13/majdnem_utkozott_egy_orosz_felderitogep_svedorszag_folott/ ), egy orosz felderítőgép "majdnem" ütközött egy Koppenhágából felszálló civil géppel, mert az kikapcsolta a transzponderét.
Az ADB-S transzponder kikapcsolásával nem fogják a civil radarok?

Transzponder nélkül a civil radar csak egy azonosíthatatlan céljelet ad x irányszögön, y távolságon, semmi többet nem tudnak, mert a polgári rendszer felépítése szerint a többi adatot (lajstrom, járatszám, magasság, sebesség, repülési irányszög stb) a transzponder jelzi vissza a földi radarnak a gép saját mérő-műszereinek alapján. Egy ország légvédelmi rendszerének viszont a transzpondert nyilvánvalóan nem használó ellenséges gépek ellen is működőképesnek kell lenni pl. külön magasságmérő radarokkal is esetleg AWACS géppel a rendszerben, és tudni kell reagálni az ilyen veszélyekre.</blockquote>

Szerintem silurusglanis arra célzott, hogy ez a "céljel x irányszögön, y távolságon", tehát a gép térbeli helyzete épp a leglényegesebb információ, azaz hogy a transzponder kikapcsolásával nem tűnik el a gép. Attól még, hogy kikapcsolták a transzpondert a térség összes polgári és katonai radarjának látnia kellett volna Dániától, Németországon és Lengyelországon át Svédországig. Mégis csak a svédek állítják, hogy látták. Radar felvétel, fénykép/videó a vadászgépekkel való vizuális azonosításról természetesen nincs és a típust sem tudják, vagy akarják megmondani. Az oroszok viszont állítják, hogy 70 km-re volt csak gépük. Ez azért így csöppet karcsú.

Felmerül a kérdés, hogy ugyan vajon minő hatalmas előnyt jelentene a transzponder kikapcsolása, ha a gép nem lopakodó.

Ha pedig a gép katonai, pláne felderítő, akkor miért kell azon meglepődni, hogy kikapcsolt transzponderrel közlekedik? A nyugati felderítő gépek előre be szokták jelenteni, ha felderítést terveznek az orosz, vagy kínai partok közelében és bekapcsolt transzponderrel repkednek, valamint élőben integetnek a Skype-on?

 

[emel]

Kikapcsolt transzpondernél sem tűnik el a gép a radarokról, csak éppen hiányosak lesznek az információk róla és nem lehet vele kommunikálni (nyilván nem is akar!). Itt az a fő probléma, ha ez idegen légtérben, más ország területe fölött történik - ahova egyébként bejelentkezés és engedély nélkül be sem szabad repülni - és egy sűrű légiforgalmú területen, az potenciális katasztrófaveszélyt jelent. Európa pedig eléggé "betelt" ilyen szempontból, jópár éve nem véletlenül csökkentették le a gépek közti magassági elkülönítési határokat a felére, egyszerűen csak így fér el a forgalom! Nemzetközi légtérben repülő katonai gépekre nem tudom, milyen szabályok vonatkoznak,(kötelező-e pl. transzpondert bekapcsolni?) persze ha bármi okból átrepülnek egy országhatáron, hát az magára vessen a következményekért.

 

[laiki]

Kikapcsolt transzpondernél sem tűnik el a gép a radarokról, csak éppen hiányosak lesznek az információk róla és nem lehet vele kommunikálni (nyilván nem is akar!). Itt az a fő probléma, ha ez idegen légtérben, más ország területe fölött történik - ahova egyébként bejelentkezés és engedély nélkül be sem szabad repülni - és egy sűrű légiforgalmú területen, az potenciális katasztrófaveszélyt jelent. Európa pedig eléggé "betelt" ilyen szempontból, jópár éve nem véletlenül csökkentették le a gépek közti magassági elkülönítési határokat a felére, egyszerűen csak így fér el a forgalom! Nemzetközi légtérben repülő katonai gépekre nem tudom, milyen szabályok vonatkoznak,(kötelező-e pl. transzpondert bekapcsolni?) persze ha bármi okból átrepülnek egy országhatáron, hát az magára vessen a következményekért.

Szó sem volt semmiféle határsértésről. Még a svédek is nemzetközi vizek fölé álmodták az esetet. De Boki és Szittya a nagy sakktábla témához már betette a dánok válaszát, miszerint semmiféle veszélyes megközelítés nem volt. (A svéd állítás szerint a dán Cimber légitársaság Koppenhágából Poznanba tartó járata lett volna veszélyben, de a dánok erről nem tudnak). A svédek már megint nettó kamuval etetik a lakosságot, ugyanúgy, mint a tengeralattjárós esetnél. A legudvariatlanabbak pont a svédek voltak, akik egy végig nemzetközi légtérben repülő gépre vadászokat küldtek kamu indokkal, anélkül, hogy az vészjelzést adott volna le, vagy kért volna tőlük bármit. Kicsit túlpörögték ezt a manapaság nyugaton kötelező orosz ellenességet és az oroszoktól való rettegést.

 

[antigonosz]

Nem olyan meglepő a svéd hozzáállás. A 60-as évek óta usa befolyás van. Anélkül nem lenne sehol a svéd hadiipar. Egyébként ha jól tudom gondolkodnak hogy pályáznak a nato tagságra.
Egy Hende nyilatkozatban olvastam valami olyat hogy a nemzetközi légtér ott nato közös légtér?

 

[boki]

Egyértelmu, hogy miért csinálják ezt a svédek...
Ha jól emlékszem a legutóbbi kozvélemény kutatáskor a Nato tagság támogatottsága a lakosság korében nem haladta meg a 50+%-ot. (valahol35-45% korul volt)

Muszály az orosz démonizálással, veszéllyel, hisztérikával az embereket " jobb belátásra bírni".

 

[emel]

A légiforgalomban és a légierők alkalmazásában nem az udvariassági szabályok az érvényesek, hanem a biztonsági szabályok. A légiforgalmi útvonalak közelében - ez a gépek 900-950 km/ó sebessége miatt kb. 100 km-es környezetet jelent - egy bejelentés és transzponder-jel nélkül közeledő gépre a világ minden légvédelmi rendszere ráküldi a légtérvédelmi készültséget azonosítás céljából, akkor is, ha az még nemzetközi légtérben repül. Ki az, merre megy, milyen magasságban, és főleg milyen típus, tehát milyen kitérő manőverekre képes egy veszélyes megközelítés esetén. Ha a közeledő egy kellő teljesítménnyel rendelkező harcigép, akkor elég jó az esély, hogy egy hirtelen manőverrel ki tud kerülni bármilyen szállítógép útjából. Ha pl. egy Il-76 vagy Il-20, akkor az nem fog szöcske módjára elpattanni a hasonlóan lomha utas vagy tehergépek útjából, és máris kész a katasztrófa. Tehát a készültség riasztása adott esetben kötelesség, a saját határok közelében - akár nemzetközi vizek fölött repülő - bejelentetlen és azonosíthatatlan gépekre mindig ráküldik a készültséget. És hogy el ne felejtsük: a készültséget a legboldogabb békében is rendszeresen riasztják, ha nincs éles cél, akkor kapnak gyakorló célpontot. Az éles esetekben a hozzáfűzött kommentár milyensége az már politikailag változó, az meg sajtó-függő, hogy "benyelik" és kommentár nélkül leközlik a szöveget, vagy van róla saját véleményük is - persze ehhez valamilyen szinten érteni is kell a témához.

 

[gacsat]

<blockquote rel="silurusglanis">Nem tudom hova írjam....
Szóval amint azt a hírekből tudjuk ( http://index.hu/kulfold/2014/12/13/majdnem_utkozott_egy_orosz_felderitogep_svedorszag_folott/ ), egy orosz felderítőgép "majdnem" ütközött egy Koppenhágából felszálló civil géppel, mert az kikapcsolta a transzponderét.
Az ADB-S transzponder kikapcsolásával nem fogják a civil radarok?

Transzponder nélkül a civil radar csak egy azonosíthatatlan céljelet ad x irányszögön, y távolságon, semmi többet nem tudnak, mert a polgári rendszer felépítése szerint a többi adatot (lajstrom, járatszám, magasság, sebesség, repülési irányszög stb) a transzponder jelzi vissza a földi radarnak a gép saját mérő-műszereinek alapján. Egy ország légvédelmi rendszerének viszont a transzpondert nyilvánvalóan nem használó ellenséges gépek ellen is működőképesnek kell lenni pl. külön magasságmérő radarokkal is esetleg AWACS géppel a rendszerben, és tudni kell reagálni az ilyen veszélyekre.</blockquote>
Ezért nem értettem soha, miért nincs ott a telefon a légiirányító keze ügyében, ami közvetlenül a légvédelmi lokátorok ügyeletes tisztjénél cseng?.

 

[emel]

<blockquote rel="emel"><blockquote rel="silurusglanis">Nem tudom hova írjam....
Szóval amint azt a hírekből tudjuk ( http://index.hu/kulfold/2014/12/13/majdnem_utkozott_egy_orosz_felderitogep_svedorszag_folott/ ), egy orosz felderítőgép "majdnem" ütközött egy Koppenhágából felszálló civil géppel, mert az kikapcsolta a transzponderét.
Az ADB-S transzponder kikapcsolásával nem fogják a civil radarok?

Transzponder nélkül a civil radar csak egy azonosíthatatlan céljelet ad x irányszögön, y távolságon, semmi többet nem tudnak, mert a polgári rendszer felépítése szerint a többi adatot (lajstrom, járatszám, magasság, sebesség, repülési irányszög stb) a transzponder jelzi vissza a földi radarnak a gép saját mérő-műszereinek alapján. Egy ország légvédelmi rendszerének viszont a transzpondert nyilvánvalóan nem használó ellenséges gépek ellen is működőképesnek kell lenni pl. külön magasságmérő radarokkal is esetleg AWACS géppel a rendszerben, és tudni kell reagálni az ilyen veszélyekre.</blockquote>
Ezért nem értettem soha, miért nincs ott a telefon a légiirányító keze ügyében, ami közvetlenül a légvédelmi lokátorok ügyeletes tisztjénél cseng?.

</blockquote>

Én még sose voltam ilyen irányítóközpontban, úgyhogy fogalmam sincs, van-e ilyen telefonkapcsolat. Azt viszont gyanítom, hogy a mai utasszállítók utazósebessége mellett a telefonos adatközlés nem biztos, hogy elég gyors, hiszen egy 900-al utazó gép egypecnyi telefonbeszélgetés alatt 15 km-t megtesz . Inkább el tudnék képzelni olyan direkt elektronikai kapcsolatot, hogy egy transzponder-jel nélküli céljelet egy klikkel megjelölve egy gombnyomással küldjék át a légvédelem képernyőjére egy villogó piros lámpa és szirénahang kíséretében, ez elég gyors lenne. Más kérdés, hogy ugyanannak a transzponder nélküli céljelnek szerintem ugyanúgy ott kell lenni a légtérvédelem képernyőjén is - ráadásul magassági adattal együtt, hiszen nekik van magasságmérő radarjuk - ha be vannak kapcsolva a radarok.

 

[laiki]

A légiforgalomban és a légierők alkalmazásában nem az udvariassági szabályok az érvényesek, hanem a biztonsági szabályok. A légiforgalmi útvonalak közelében - ez a gépek 900-950 km/ó sebessége miatt kb. 100 km-es környezetet jelent - egy bejelentés és transzponder-jel nélkül közeledő gépre a világ minden légvédelmi rendszere ráküldi a légtérvédelmi készültséget azonosítás céljából, akkor is, ha az még nemzetközi légtérben repül. Ki az, merre megy, milyen magasságban, és főleg milyen típus, tehát milyen kitérő manőverekre képes egy veszélyes megközelítés esetén. Ha a közeledő egy kellő teljesítménnyel rendelkező harcigép, akkor elég jó az esély, hogy egy hirtelen manőverrel ki tud kerülni bármilyen szállítógép útjából. Ha pl. egy Il-76 vagy Il-20, akkor az nem fog szöcske módjára elpattanni a hasonlóan lomha utas vagy tehergépek útjából, és máris kész a katasztrófa. Tehát a készültség riasztása adott esetben kötelesség, a saját határok közelében - akár nemzetközi vizek fölött repülő - bejelentetlen és azonosíthatatlan gépekre mindig ráküldik a készültséget. És hogy el ne felejtsük: a készültséget a legboldogabb békében is rendszeresen riasztják, ha nincs éles cél, akkor kapnak gyakorló célpontot. Az éles esetekben a hozzáfűzött kommentár milyensége az már politikailag változó, az meg sajtó-függő, hogy "benyelik" és kommentár nélkül leközlik a szöveget, vagy van róla saját véleményük is - persze ehhez valamilyen szinten érteni is kell a témához.

Elég szelektíven olvasol és sorra olyan feltételezéseket szősz bele a történetbe, amik nem igazak. Tehát még egyszer:

1. Nem volt légtérsértés. Az egész nemzetközi légtérben zajlott még a svédek meséje szerint is.
2. Nem közeledő gépről volt szó, hanem távolodó gép után küldték a vadászokat, mert felhúzták magukat a polgári gép megközelítése miatt még a svédek meséje szerint is.
3. A valóságban a svédeken kívül senki nem látta a megközelítést. Az érintet járat személyzete nem jelentett semmit. A dán légi irányítás cáfolja a megközelítést. A németek és a lengyelek sem látták az esetet. Az oroszok azt állítják hogy, 70 km-re volt legközelebb gépük. A svédek pedig semmit nem bizonyítanak és még alapvető részleteket sem tudnak mondani, például a gép típusát, vagy hogy honnan tudják, hogy milyen feladatot hajtott végre.

Azt te sem gondolhatod komolyan, hogy egy nemzetközi vizek felett vezető légi folyosót 100 km-re ne közelíthessen meg senki, mert akkor már mehetnek is valamelyik közeli ország vadászai hogy önkéntes légi rendőrt játszanak.

Ugye nem komoly, hogy 900 km/h-as sebességnél a 100 km távolság, azaz 400 másodperc repülési idő már veszélyes? Ilyen alapon egy lakott területen 50 km/h-val haladó jármű már 5,5 km-el a legközelebbi zebra előtt elkezdhetne lassítani

Készültségi vadászokat légtér sértőkre szokás emelni. Egy légteret nem sértő, nemzetközi légtérben távolodó gép azonosítása a légvédelem számára nem szolgál lényeges információval.

Egyetlen légierőnek sem feladata, hogy egy másik ország polgári gépének feltételezett megközelítése miatt nemzetközi légtérben hajtóvadászatot rendezzen a távozó ismeretlen gép után, ami tényszerűen semmi galibát nem okozott. A svédek enyhén szólva túljátszották a szerepüket. Nem véletlen, hogy a dán, lengyel és német gépeket nem emelték, pedig a dánoknak és a lengyeleknek több közük volt az utasszállítóhoz, mint a svédeknek.

 

[czulu]

Azt viszont gyanítom, hogy a mai utasszállítók utazósebessége mellett a telefonos adatközlés nem biztos, hogy elég gyors

Lehet gyorsabb mintha a spanyoloktól valaki riasztást rendel el például nekünk.

 

[emel]

laiki
1. Nem írtam, hogy volt légtérsértés. Viszont ettől függetlenül, amit írtam, az még úgy van, ahogy írtam.
2. Európában a politikusok játszmái miatt feszült a helyzet, a többség hajlamos azonnal harapni, beállítottságtól függ, hogy hová. A svédek eldöntötték, hova kötik a szekerüket, és mindenki másba beleharapnak, okkal vagy ok nélkül. Nem jó, hogy itt tart a világ, de ez van (én szívesen változtatnék rajta, de még késik a Főisteni Kinevezési Okmány-om )
3. A reakcióidő miatt lehet, hogy még a 100 km is kevés (nem tudom, mennyi a hivatalosan bejelentett biztonsági táv pl a magyar határ elérése előtt), egy gázturbinás vadásznál a riasztási időtől a felszállásig tipustól függően több perc is eltelik (a MiG-21-nél csak a hajtómű indítása eltartott 1 percig, egy F-16-nál vagy Gripennél nem tudom, kétlem hogy megmondanák). A lényeg, hogy egy alig 150 km-re lévő esemény légteréhez a riasztástól számított 6-8 percnél előbb oda se érnek. A polgári légifolyosó meg akkor is zárt, polgári légtér, ha éppen nemzetközi vizek fölött vezet, és bárki aki oda engedély/bejelentés/transzponder nélkül berepül, ugyanolyan légtérsértést követ el, mintha egy ország légterét sértené meg. Sőt, ha éppen bejelentve repül a légifolyosóban, csak éppen rádión nem kommunikál (évente 2-3 ilyen eset van magyar légtérben is), akkor is megy a készültség.
Az tény hogy jelen esetben a svédek úgy tünik, túljátszották a szerepet, és lehet, hogy nem is maguktól, hanem valaki hátulról súgott nekik.

 

[emel]

<blockquote rel="emel"> Azt viszont gyanítom, hogy a mai utasszállítók utazósebessége mellett a telefonos adatközlés nem biztos, hogy elég gyors

Lehet gyorsabb mintha a spanyoloktól valaki riasztást rendel el például nekünk.</blockquote>

Lehetni éppen sok minden lehetséges, de azért ebben nemigen hiszek, kétlem, hogy a NATO-légvédelem riasztási rendszere lassúbb mint egy mobiltelós rendszer (hogy üzembiztonságról ne is beszéljünk).

 

[laiki]

A NATO-ban békeidőben a riasztástól a készültségi gépek emeléséig 15 perc a szintidő. Ehhez képest egy telefonhívás időigénye elenyésző. Komoly szegénységi bizonyítvány lenne, ha légvédelmet a polgáriaknak kellene riasztani villogó piros lámpával és szirénával.

Az viszont igaz hogy percenként 15 km sebességnél a készültségi gépek emelése általában már eset utáni tablettának minősül. Ha tényleg a csúnya ellenség ütne rajtunk, akkor Kecskemétet rég porrá bombáznák, mielőtt a készültségi géppár felkapaszkodna.

Pont amiatt, mert irreális időben emelni a gépeket és még oda is érni, valójában nincs előre kijelölt biztonsági távolság. Például Kekemét esetében 1,5 perc riasztási szintidő, 15 perc felszállási szintidő (ezek a NATO szabványok békeidőben) és a megfelelő magasságra emelkedéshez, illetve határhoz való megérkezéshez szükséges 5-7 perc miatt 320-350 km-re a déli határtól kellene, hogy legyen a biztonsági távolság, hogy a határon foghassák el a 900 km/h-val haladó gyanús gépet (északra, vagy nyugatra még több).

A légtér az irányító tornyok között fel van osztva. Azt, hogy kommunikál-e egy gép, vagy gyanús-e, akkor tudja meg a hazai irányítás, ha az ő körzetébe ér. Ez általában érdemben kisebb távolság, mint amennyit a gép a szintidő és a kiérkezés alatt megtenne. Ekkora távolságból még csak a madár gyanús volta sem derül ki, hacsak előre nem szólnak a szomszédos ország légi irányításról.

Bármennyire is furcsának tűnjön neked, normális körülmények közt nincs keszi emelés a határtól több száz km-re repkedő gépekre. Már csak azért sincs, mert épp eszű ellenség nem így támad. Nem egy szál furcsán viselkedő nagy magasságú géppel próbálja lerohanni az országot. Ha jön az ellen, akkor radarhorizont alatt jön és eleve nem látod több száz km-ről.

Gondold végig, hogy a te elméleted szerint a magyar keszit majdnem az összes környező ország légi erejének összes gyakorló repülése miatt emelni lehetne, mert azokról nekünk előre nem szólnak, elég gyanúsak, lévén eleve katonai gépek és a biztonsági határon belül vannak.

 

[fip7]

laiki

<i>"Az viszont igaz hogy percenként 15 km sebességnél a készültségi gépek emelése általában már eset utáni tablettának minősül. Ha tényleg a csúnya ellenség ütne rajtunk, akkor Kecskemétet rég porrá bombáznák, mielőtt a készültségi géppár felkapaszkodna."</i>

Egy régebbi beszélgetésben (1-2 éve) pont erre írtam, hogy egy állandó SAM védelem kellene a Kecskeméti reptérre.
A civil célok közül pedig Paksra (ott mintha lenne) és Százhalombattára.(vagy a Duna túlpartján lévő Tökölre)

 

[cinikus]

A polgári légifolyosó meg akkor is zárt, polgári légtér, ha éppen nemzetközi vizek fölött vezet...

Légifolyosók valóban voltak valaha, de már nincsenek. Napjainkban RNAV útvonalak vannak, azok így néznek ki:

Ilyenek <b>voltak</b> a légifolyosók:

Ezek már nem léteznek, úgyhogy ne is keverjük bele ezeket a dologba. (A kettő közötti különbség eltérő "vastagságukból" eredően remélhetően sejthető, de ha akarod, nagy vonalakban elmesélem.)

...és bárki aki oda engedély/bejelentés/transzponder nélkül berepül, ugyanolyan légtérsértést követ el, mintha egy ország légterét sértené meg.

Akkor ismét: nem létező légifolyosóban lehetetlen légtérsértést elkövetni, nemzetközi légtérben meg pláne lehetetlen "légtérsértés elkövetésének bűnébe esni".

 

[czulu]

3. A reakcióidő miatt lehet, hogy még a 100 km is kevés (nem tudom, mennyi a hivatalosan bejelentett biztonsági táv pl a magyar határ elérése előtt), egy gázturbinás vadásznál a riasztási időtől a felszállásig tipustól függően több perc is eltelik (a MiG-21-nél csak a hajtómű indítása eltartott 1 percig, egy F-16-nál vagy Gripennél nem tudom, kétlem hogy megmondanák).

Videó van a fórumon valamelyik magyar vonatkozásúban, sajtó-nyilvános próbariasztás felszállásig 10 perc.

 

[emel]

<blockquote rel="emel">A polgári légifolyosó meg akkor is zárt, polgári légtér, ha éppen nemzetközi vizek fölött vezet...

Légifolyosók valóban voltak valaha, de már nincsenek. Napjainkban RNAV útvonalak vannak, azok így néznek ki:

Ilyenek <b>voltak</b> a légifolyosók:

Ezek már nem léteznek, úgyhogy ne is keverjük bele ezeket a dologba. (A kettő közötti különbség eltérő "vastagságukból" eredően remélhetően sejthető, de ha akarod, nagy vonalakban elmesélem.)

...és bárki aki oda engedély/bejelentés/transzponder nélkül berepül, ugyanolyan légtérsértést követ el, mintha egy ország légterét sértené meg.

Akkor ismét: nem létező légifolyosóban lehetetlen légtérsértést elkövetni, nemzetközi légtérben meg pláne lehetetlen "légtérsértés elkövetésének bűnébe esni".</blockquote>

Igazságod vagyon, túlságosan ragaszkodtam a régi megszokott szókincshez. Ma már éppen ezért az a terminológia, amiről a svédek is beszélnek (okkal-ok nélkül?), vagyis a veszélyes megközelítés.

 

[emel]

A NATO-ban békeidőben a riasztástól a készültségi gépek emeléséig 15 perc a szintidő. Ehhez képest egy telefonhívás időigénye elenyésző. Komoly szegénységi bizonyítvány lenne, ha légvédelmet a polgáriaknak kellene riasztani villogó piros lámpával és szirénával.

Az viszont igaz hogy percenként 15 km sebességnél a készültségi gépek emelése általában már eset utáni tablettának minősül. Ha tényleg a csúnya ellenség ütne rajtunk, akkor Kecskemétet rég porrá bombáznák, mielőtt a készültségi géppár felkapaszkodna.

Pont amiatt, mert irreális időben emelni a gépeket és még oda is érni, valójában nincs előre kijelölt biztonsági távolság. Például Kekemét esetében 1,5 perc riasztási szintidő, 15 perc felszállási szintidő (ezek a NATO szabványok békeidőben) és a megfelelő magasságra emelkedéshez, illetve határhoz való megérkezéshez szükséges 5-7 perc miatt 320-350 km-re a déli határtól kellene, hogy legyen a biztonsági távolság, hogy a határon foghassák el a 900 km/h-val haladó gyanús gépet (északra, vagy nyugatra még több).

A légtér az irányító tornyok között fel van osztva. Azt, hogy kommunikál-e egy gép, vagy gyanús-e, akkor tudja meg a hazai irányítás, ha az ő körzetébe ér. Ez általában érdemben kisebb távolság, mint amennyit a gép a szintidő és a kiérkezés alatt megtenne. Ekkora távolságból még csak a madár gyanús volta sem derül ki, hacsak előre nem szólnak a szomszédos ország légi irányításról.

Bármennyire is furcsának tűnjön neked, normális körülmények közt nincs keszi emelés a határtól több száz km-re repkedő gépekre. Már csak azért sincs, mert épp eszű ellenség nem így támad. Nem egy szál furcsán viselkedő nagy magasságú géppel próbálja lerohanni az országot. Ha jön az ellen, akkor radarhorizont alatt jön és eleve nem látod több száz km-ről.

Gondold végig, hogy a te elméleted szerint a magyar keszit majdnem az összes környező ország légi erejének összes gyakorló repülése miatt emelni lehetne, mert azokról nekünk előre nem szólnak, elég gyanúsak, lévén eleve katonai gépek és a biztonsági határon belül vannak.

Részben igazad van, de olyat azért nem írtam, hogy a határon túli célra több száz km távolságnál riasztanák a keszit. A másik dolog, hogy már hosszú évekkel ezelőtt születtek egyezmények a környező országokkal, hogy katonai gépek x km-nél jobban (én 80-ra emlékszem, de ez nem tuti) kölcsönösen nem közelítik meg a határt (kivéve az éles riasztást), pontosan azért, hogy ne kelljen fölöslegesen riasztgatni a keszit. Nem tudom, hogy ezek az egyezségek élnek-e még. Utoljára, a készültség nem csak kizárólag katonai támadás esetére van készenlétben, mivel úgy is jöhet az ellen, mint ahogy az ikertornyokat és a Pentagont megtámadták.

 

[laudarage]

Michael Millerman: Who is Alexander Dugin?

https://www.youtube.com/watch?v=JFI6fg8NITg&feature=player_detailpage

 

[Python]

Russia: See HUGE snap military drills in Kaliningrad
https://www.youtube.com/watch?v=edJTTPz1-_w