[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ez egy Putler galamb volt
Ezekszerint az oroszok nem olvassák a fórmot, mert ha olvasnák, akkor tudnák, hogy az ég adta egy világon semmit nem kell importálniuk, mert mindenből is képesek legyártani maguknak mindent is.
Sokszor leirtam mar: az oroszoknak nincs komolyan veheto chipgyartasuk, de meg a modern tervezeshez-fejleszteshez sem igen van kozuk. Nem is igazan varhato, hogy valaha legyen.
Az egyetlen valos eselyuk a jovoben csucstechnologiahoz jutni, ha a kinaiak hajlandoak lennenek veluk kozoskodni, mert az oroszoknak lenne valami, ami nekik nincs - de nemigen van ilyesmijuk. Ma mar az alapkutatasokban az oroszok elott jarnak a kinaiak is, azok elott meg 5-10 evvel jar Amerika, kozottuk a japanok, nemetek stb.
Az alkalmazott technologiakat gyorsan masoljak a kinaiak, de azzal mindig le lesznek maradva,
Ezt perszek a kinaiak is tudjak, ezert a mostansag mar az alapkutatasokra fokuszalnak (=ahonnan a kov generacios gyartastechnologia alapjai jonnek stb.), ebben az oroszok nemigen tudnak komolyan labdaba rugni, max ha egyes teruleteken van egy-egy tudosuk, akit kikolcsonozhetnek valamennyi IP reszesedesert cserebe. A kinaiak az orosz chip budzse 10-20x iranyoztak elo a kovetkezo 5-10 ev fejleszteseire, ami az amerikainak szerintem fele-harmada lehet legjobb esetben... ebben a jatekban az oroszoknak eselyuk sincs, egyszeruen sokkal alacsonyabb ligaban vannak penzugyileg.
Biometrikus fizetés, ettől azért még mi odébb vagyunk,remelem messze is maradunk.
Mindent egyáltalán nem; viszont az is egy orbitális hazugság, hogy nincs elektronikai/félvezető iparuk, magyarán hogy semmit nem tudnak legyártani. A két véglet között, pedig lehet az igazság. Na dehogy hol/melyik irányba, ez a nagy kérdés?
Szerk.: Az armata a fényes példája z orosz hadiipar sebezhetőségének.
Szerk.2: De ez más topik.
Borrel srác aggódik....
Használtad már az okostelefonod ujjlenyomat- vagy arcazonosító funkcióját fizetéskor?Biometrikus fizetés, ettől azért még mi odébb vagyunk,remelem messze is maradunk.
Látom, hogy nem vagytok képben mit is jelent a nácítalanítás.
Az ukrán politikába, kultúrába, iskolaügybe ,tulajdonképpen az egész ukrán társadalomba bevezetett banderista ideológia-ami a náci ideológián alapul- megszüntetése,eltörlése jelenti orosz értelmezésben Ukrajna nácítalanítását. A náci jelképekkel tetovált ukrán katonák elpusztítása csak ennek egy mellék ága.
Ami igazából az ukrán nacionalitás megszunését fedi, mert Putin az "orosz világban" más nációt, mint az oroszt nem nem ismer el. Az ukránok a felfogásában csak mint "kisoroszok" és a tágabban vett orosz náció része ként létezhetnek, amibol az ukránok nem kérnek, nem hajlandoak "oroszok" lenni. Ezt hívják az oroszok banderizmusnak, holott Ukrajna olyan részeit is érinti, ahol nyoma sincsen bármiféle bandera-nosztalgiának.Látom, hogy nem vagytok képben mit is jelent a nácítalanítás.
-----------------------
Más!
Burjátfoldon kivételesen forró volt ez a hét:
A képen nem Borrel van. Persze ettől még nyugodtan aggódhat...
Borrel srác aggódik....
Nem Oroszországban vannak betiltva a kisebbségi nyelvek.
Autós gázolt gyalogosokat, kamera rögzÃtette a horrorbalesetet
Fékezés nélkül száguldott az úton átkelŠkatonák közé egy autós.
magyarnemzet.hu
Ami igazából a kisebbségek megszűnését fedi, mert Zelenszkij az "Ukrán világban" más nációkat, mint a pl: Magyart nem nem ismer el. A nemzetiségek csak mint "kisukránok" és a tágabban vett Viking ukrán náció része ként létezhetnek, amiből a kisebbségek nem kérnek / a lábukkal szavaznak/ nem hajlandóak "Nagy Ukránok" lenni. Ezt hívják a történelem könyvek, erőszakos asszimilációnak. Holott még ebbe a kicsit meleg-kicsit zűrös , és még a lenyugvó nap is tovább tartja melegen EU ban is jobb Auslander nek lenni Magyarként .Mint bármilyen kisebbségnek lenni Beregsuránytól keletre.
Ott ez hír, nálunk egy nyugis hétfő.Autós gázolt gyalogosokat, kamera rögzÃtette a horrorbalesetet
Fékezés nélkül száguldott az úton átkelŠkatonák közé egy autós.
Nyugat még a választások előtt felrázza a helyzetet Oroszországban
A Pravda.Ru-nak Dmitrij Szolonnikov politológus, a Modern Államfejlődés Intézetének igazgatója beszélt arról, hogyan próbálja majd a Nyugat megingatni az oroszországi helyzetet az elnökválasztás előtt, milyen tényezők a legrobbanékonyabbak, miért akarnak a "várakozók" hatalomra kerülni, és milyen struktúrák felelősek a választási eredményekért.
- Oroszországban 2024. március 17-én tartanak elnökválasztást. A Központi Választási Bizottság vezetője, Ella Pamfilova azt mondta, hogy a választásokat befolyásolni fogják az Oroszországot elhagyott ellenzékiek és a hazánkban "várakozók", hogy lejárassák őket. Dmitrij Vlagyimirovics, ez tényleg igaz?
- Valójában sok különböző erő fogja befolyásolni a választásokat. Látjuk a nyugati "barátságtalanok" tevékenységét Oroszországban ebben a kérdésben. Megpróbálnak majd az ellenzéki központokra támaszkodni, azokra a struktúrákra, amelyek annak idején felrázta a helyzetet, és megpróbálják tömeges akciókra hívni az embereket Moszkvában, Szentpéterváron és a több millió lakosú városokban. A hálók továbbra is megmaradnak. Még ha e hálózatok koordinátorai el is mentek, kapcsolataik és telefonjaik nem tűntek el. Természetesen ezt fel fogják használni.
Idén már több kísérletet láttunk arra, hogy megingassák a helyzetet Oroszországban.
Az év legelején információs hullámot emeltek az úgynevezett PMC "Redan"-ról. Ifjúsági csoportok összeütköztetése, a társadalomban feszültséget kelteni - ezt a Telegram csatornákon és a meglévő hálózatokon keresztül szervezték.
A második pont a közelmúlt dagesztáni helyzete. Ugyanígy, az információs dobások és az emberek manipulálása révén a Telegram-csatornákon, a közösségi hálózatokon és a meglévő hálózatokon keresztül sikerült kiprovokálni egy repülőtér elfoglalását és több százmillió rubel értékű kárt. Az ilyen provokációk folytatódni fognak.
Lehetnek nehéz pillanataink, amelyek összekapcsolódnak
az etnikumközi kapcsolatokkal,
ifjúsági mozgalmakkal,
a több millió lakosú városok kreatív osztályával.
Erre komolyan fel kell készülni. Ella Pamfilova nem véletlenül beszél "a várakozókről". Ezek olyan emberek, akik arra várnak, hogy lássák, tudnak-e valamit változtatni az országunkban. Itt egy jellegzetes pillanatra emlékszem. 2011-ben, amikor az önkormányzati választásokra készültek, az ellenzéknek volt egy billegő helyzete, a Fehérlófia mozgalom. Az egyik rendezvényen elhangzott a kérdés: "Miért megyünk az önkormányzathoz? Mit fogunk ott csinálni?" A válasz állítólag így hangzott: "Meg kell oldanunk az emberek problémáit, javítani kell a területet, segíteni kell a szociálisan védtelen polgárokat". Nem, a válasz egészen más volt: "A mi feladatunk az, hogy a telefon mellett üljünk, és amikor eljön az X óra, legyünk az elsők, akik felveszik a telefont, és abban a pillanatban megteremtsük a területünk feletti ellenőrzést".
Vagyis a "várakozók" várják az x órát, amikor az "antant" bevonul a városba, és ők nyilvánítják magukat hatóságoknak. Ezek zombivá vált emberek, akik a saját valóságukban élnek.
- Sok politikai elemző úgy véli, hogy a választások kimeneteléért a felelősség a kormányzókat terheli. Ön egyetért ezzel a véleménnyel?
- A felelősség különböző intézmények között oszlik majd meg: a Központi Választási Bizottság, a Föderáció alanyainak választási bizottságai. A felelősség egy része a politikai pártokra hárul majd, arra, hogy hogyan fognak dolgozni a támogatóikkal, az információs forrásokkal. A felelősség egy része a regionális hatóságok, a kormányzók, a köztársasági elnökök kezében lesz. Ők felelősek az általános információs légkörért és a társadalmi-politikai helyzetért az államalakulatukban.
Térjünk vissza Dagesztánhoz - a legfontosabb kérdés: miért hallgatnak ezek a manipulált fiatalok a névtelen Telegram-csatornákra, és nem a véleményvezérekre, Dagesztán szellemi vezetőire, az idősebbekre?
- A Kaukázust olyan helynek képzeljük, ahol a hagyományos, családi, spirituális muszlim értékeknek kell a középpontban állniuk. De nem, nem hallgatnak rájuk, olyan bábjátékosok manipulálják őket, akiket nem is ismernek. Ez a probléma: miért hiányzik a kommunikációs vonal, miért folyik az információs propaganda?
Talán a vezetők technikai alkalmatlanságáról is szó van. Nem szívesen tanulnak új technológiákat, és a régi paradigmában élnek, ahol a televízió játszotta a főszerepet. Most pedig minden áttevődött a Telegram-csatornákra.
A Pravda.Ru-nak Dmitrij Szolonnikov politológus, a Modern Államfejlődés Intézetének igazgatója beszélt arról, hogyan próbálja majd a Nyugat megingatni az oroszországi helyzetet az elnökválasztás előtt, milyen tényezők a legrobbanékonyabbak, miért akarnak a "várakozók" hatalomra kerülni, és milyen struktúrák felelősek a választási eredményekért.
- Oroszországban 2024. március 17-én tartanak elnökválasztást. A Központi Választási Bizottság vezetője, Ella Pamfilova azt mondta, hogy a választásokat befolyásolni fogják az Oroszországot elhagyott ellenzékiek és a hazánkban "várakozók", hogy lejárassák őket. Dmitrij Vlagyimirovics, ez tényleg igaz?
- Valójában sok különböző erő fogja befolyásolni a választásokat. Látjuk a nyugati "barátságtalanok" tevékenységét Oroszországban ebben a kérdésben. Megpróbálnak majd az ellenzéki központokra támaszkodni, azokra a struktúrákra, amelyek annak idején felrázta a helyzetet, és megpróbálják tömeges akciókra hívni az embereket Moszkvában, Szentpéterváron és a több millió lakosú városokban. A hálók továbbra is megmaradnak. Még ha e hálózatok koordinátorai el is mentek, kapcsolataik és telefonjaik nem tűntek el. Természetesen ezt fel fogják használni.
Idén már több kísérletet láttunk arra, hogy megingassák a helyzetet Oroszországban.
Az év legelején információs hullámot emeltek az úgynevezett PMC "Redan"-ról. Ifjúsági csoportok összeütköztetése, a társadalomban feszültséget kelteni - ezt a Telegram csatornákon és a meglévő hálózatokon keresztül szervezték.
A második pont a közelmúlt dagesztáni helyzete. Ugyanígy, az információs dobások és az emberek manipulálása révén a Telegram-csatornákon, a közösségi hálózatokon és a meglévő hálózatokon keresztül sikerült kiprovokálni egy repülőtér elfoglalását és több százmillió rubel értékű kárt. Az ilyen provokációk folytatódni fognak.
Lehetnek nehéz pillanataink, amelyek összekapcsolódnak
az etnikumközi kapcsolatokkal,
ifjúsági mozgalmakkal,
a több millió lakosú városok kreatív osztályával.
Erre komolyan fel kell készülni. Ella Pamfilova nem véletlenül beszél "a várakozókről". Ezek olyan emberek, akik arra várnak, hogy lássák, tudnak-e valamit változtatni az országunkban. Itt egy jellegzetes pillanatra emlékszem. 2011-ben, amikor az önkormányzati választásokra készültek, az ellenzéknek volt egy billegő helyzete, a Fehérlófia mozgalom. Az egyik rendezvényen elhangzott a kérdés: "Miért megyünk az önkormányzathoz? Mit fogunk ott csinálni?" A válasz állítólag így hangzott: "Meg kell oldanunk az emberek problémáit, javítani kell a területet, segíteni kell a szociálisan védtelen polgárokat". Nem, a válasz egészen más volt: "A mi feladatunk az, hogy a telefon mellett üljünk, és amikor eljön az X óra, legyünk az elsők, akik felveszik a telefont, és abban a pillanatban megteremtsük a területünk feletti ellenőrzést".
Vagyis a "várakozók" várják az x órát, amikor az "antant" bevonul a városba, és ők nyilvánítják magukat hatóságoknak. Ezek zombivá vált emberek, akik a saját valóságukban élnek.
- Sok politikai elemző úgy véli, hogy a választások kimeneteléért a felelősség a kormányzókat terheli. Ön egyetért ezzel a véleménnyel?
- A felelősség különböző intézmények között oszlik majd meg: a Központi Választási Bizottság, a Föderáció alanyainak választási bizottságai. A felelősség egy része a politikai pártokra hárul majd, arra, hogy hogyan fognak dolgozni a támogatóikkal, az információs forrásokkal. A felelősség egy része a regionális hatóságok, a kormányzók, a köztársasági elnökök kezében lesz. Ők felelősek az általános információs légkörért és a társadalmi-politikai helyzetért az államalakulatukban.
Térjünk vissza Dagesztánhoz - a legfontosabb kérdés: miért hallgatnak ezek a manipulált fiatalok a névtelen Telegram-csatornákra, és nem a véleményvezérekre, Dagesztán szellemi vezetőire, az idősebbekre?
- A Kaukázust olyan helynek képzeljük, ahol a hagyományos, családi, spirituális muszlim értékeknek kell a középpontban állniuk. De nem, nem hallgatnak rájuk, olyan bábjátékosok manipulálják őket, akiket nem is ismernek. Ez a probléma: miért hiányzik a kommunikációs vonal, miért folyik az információs propaganda?
Talán a vezetők technikai alkalmatlanságáról is szó van. Nem szívesen tanulnak új technológiákat, és a régi paradigmában élnek, ahol a televízió játszotta a főszerepet. Most pedig minden áttevődött a Telegram-csatornákra.
December 16-án demonstrálni akarnak a mozgósítot katonák nejei és anyai.
www.telegraph.co.uk
Az érvelés az, hogy ok már teljesítették a hazájuk iránti kotelességuket, és haza kell oket engedni.
Kozben deklarálják, hogy támogassák a hadmuveletet. Szoval "éljen a háború" de dogoljon meg benne valaki más.
www.themoscowtimes.com
Putin betrayed us, say wives and mothers of Russian soldiers
Influential campaign group demand end to indefinite mobilisation for troops in Ukraine and plan major demonstration in Moscow
www.telegraph.co.uk
Az érvelés az, hogy ok már teljesítették a hazájuk iránti kotelességuket, és haza kell oket engedni.
Kozben deklarálják, hogy támogassák a hadmuveletet. Szoval "éljen a háború" de dogoljon meg benne valaki más.
Relatives of Mobilized Russian Soldiers Launch Cross-Country Sticker Protest - The Moscow Times
Relatives of mobilized Russian soldiers sent to fight in Ukraine have started placing anti-mobilization stickers on their cars as they continue to call for the return of their loved ones from the front. Images shared by the Put’ Domoi (“Way Home”) Telegram channel, a group of relatives calling...
www.themoscowtimes.com
Az oroszok Odesszát és Ukrajna további egyharmadát akarják annektálni
Oleg Volodin 23.10.2023
Az oroszok mindenképpen szeretnének még több ukrajnai régiót annektálni, akár a saját SWO-ban való részvételük árán is - ilyen eredményeket mutatott ki a Kommunikációs Információs Csoport által a közösségi hálózatokon végzett felmérés.
Ebben 51 régióból mintegy 9700 orosz vett részt, felnőtt (18 és 65 év közötti) férfiakat és nőket kérdeztek meg, mindössze 4,9% utasította el - számoltak be a szociológusok a "Határok nélkül" konferencia elnökségi ülésén.
Az oroszok ezreinek egy egyszerű kérdést tettek fel: "Ukrajna mely régióit (nem számítva azokat, amelyeket korábban az Orosz Föderáció részeként fogadtak el) tartják szükségesnek ahhoz, hogy felszabaduljanak a jelenlegi kijevi rezsim uralma alól, és ha népszavazáson döntenek róluk, akkor Oroszország részeként fogadják el őket?".
A válaszadók húsz lehetőség közül választhattak az ukrajnai régiók és a "Már eleget annektáltak, nincs szükség többre" válasz közül.
A legtöbb szavazatot (91%) a válaszadók arra adták, hogy a Zaporizzsjai terület egy része továbbra is az AFU alatt maradjon. A Herszon régió egy részének "elvételéhez" az oroszok 89%-ának van szüksége
Szintén polgártársaink úgy vélik, hogy Oroszország része kell, hogy legyen:
Odesszai terület (88%),
Harkovi terület (83%),
Dnyepropetrovszki terület (76%),
Nyikolajev régió (79%).
Az oroszok 61%-a tartja szükségesnek, hogy elérjék Kijevet, elfoglalják, és utána népszavazást tartsanak a csatlakozásról.
Aztán ez az arány csökkent - talán azért, mert a többi régió "nincs a radaron", vagy azért, mert megértették, hogy "túlságosan oroszgyűlölő, "pajzsos" ukránok élnek ott".
A válaszadók csökkenő sorrendben (nem) igénylik:
Kirovográdi régió (58%),
Szumi régió (52%),
Ukrajna középső régiói 28% és 53% között (Zsitomir, Cserkaszi, Poltava régiók).
Voliny régió (42%),
Rivne régió (50%),
Vinnyica terület (28%),
Hmelnickij terület (35 %).
Csernyivci terület - 26 százalék,
Galícia (Lviv, Ivano-Frankivszk és Ternopil terület) - 11%.
Kárpátalja - 10 százalék.
Ami az abszolút ellentéteket illeti (mindent vagy semmit):
21% támogatta Ukrajna teljes területének annektálását,
A "Nem szabad több területet felszabadítani és annektálni" választ 19% választotta.
A férfiak arra a kérdésre is válaszoltak, hogy hajlandóak-e személyesen vagy másként (és milyen módon) hozzájárulni a fentiekhez.
Tehát, hogyan készek a válaszadók elősegíteni a történelmi területek visszaszolgáltatását?
Készek szerződés alapján elmenni az SWO -hoz - 28%,
Elmennek a frontra, de nem saját maguk, hanem bármilyen mozgósítás révén - 73%,
Anyagilag (már) segítik vagy készek segíteni a hadsereget - 59%,
Készen állnak arra, hogy önkéntesek legyenek (vagy már önkéntesként dolgoznak) - 41%,
Sőt, 82% kész (vagy már "harcol") támogatni a véleményeket a közösségi hálózatokban, harcolni bennük és a chatszobákban "a khoklokkal".
Az oroszok az esetek 47 százalékában ingyenesen vagy legfeljebb kedvezményesen nyújtják szolgáltatásaikat (az autójavítástól a taxiszolgáltatáson át a hajvágásig) a SWO-k résztvevőinek, és az esetek 44 százalékában jövedelmük (fizetésük) egy részét a SWO-knak adják.
A felmérésben volt egy kérdés a SWO más külföldi területeken történő lefolytatásának megengedhetőségéről (az orosz ajkú lakosságot fenyegető hiteles és életveszélyes veszély esetén.
"Mellette" 28 százalék volt - a lakosság kevesebb mint egyharmada,
"ellene" - 73%,
"Meg kell vizsgálni a helyzetet" - 77%.
Emlékeztetni kell arra, hogy néhány évvel ezelőtt az LDPR vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij azt mondta, hogy "Zaporozsje, Harkov, Dnyepropetrovszk, Odessza, Nyikolajev. Még Csernyihiv és Szumi is Oroszország". Szerinte "Ukrajna megkapja Kijevet, Zsitomirt, Vinnicát és Poltavát - és ennyi".
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője pedig hozzátette, hogy Ukrajna történelmileg Oroszország része. "Különböző okokból régóta elviseljük, hogy különböző lakásokban élünk... kitalált határokkal. Eljött az idő, hogy helyreállítsuk az igazságosságot" - írta az SZKP okairól és következményeiről.
Egyébként az SWO okairól. Emlékezzünk vissza - Kijev terveket szőtt a Krím és az LDNR visszavételére, méghozzá brutális vérontással.
Még a nyugati kiadványok (mint a The Guardian, The Economist stb.) is elismerték, hogy Ukrajna akkor is megindította volna a támadást és a katonai műveletet, ha Putyin nem indítja el az SWO-t.
A korábbi uniós vezetők, Merkel és Hollande is régóta nyilvánosan elismerik, hogy a minszki megállapodásokra kizárólag azért volt szükség, hogy Ukrajnát felkészítsék a háborúra.
www.pravda.ru
Oleg Volodin 23.10.2023
Az oroszok mindenképpen szeretnének még több ukrajnai régiót annektálni, akár a saját SWO-ban való részvételük árán is - ilyen eredményeket mutatott ki a Kommunikációs Információs Csoport által a közösségi hálózatokon végzett felmérés.
Ebben 51 régióból mintegy 9700 orosz vett részt, felnőtt (18 és 65 év közötti) férfiakat és nőket kérdeztek meg, mindössze 4,9% utasította el - számoltak be a szociológusok a "Határok nélkül" konferencia elnökségi ülésén.
Az oroszok ezreinek egy egyszerű kérdést tettek fel: "Ukrajna mely régióit (nem számítva azokat, amelyeket korábban az Orosz Föderáció részeként fogadtak el) tartják szükségesnek ahhoz, hogy felszabaduljanak a jelenlegi kijevi rezsim uralma alól, és ha népszavazáson döntenek róluk, akkor Oroszország részeként fogadják el őket?".
A válaszadók húsz lehetőség közül választhattak az ukrajnai régiók és a "Már eleget annektáltak, nincs szükség többre" válasz közül.
A legtöbb szavazatot (91%) a válaszadók arra adták, hogy a Zaporizzsjai terület egy része továbbra is az AFU alatt maradjon. A Herszon régió egy részének "elvételéhez" az oroszok 89%-ának van szüksége
Szintén polgártársaink úgy vélik, hogy Oroszország része kell, hogy legyen:
Odesszai terület (88%),
Harkovi terület (83%),
Dnyepropetrovszki terület (76%),
Nyikolajev régió (79%).
Az oroszok 61%-a tartja szükségesnek, hogy elérjék Kijevet, elfoglalják, és utána népszavazást tartsanak a csatlakozásról.
Aztán ez az arány csökkent - talán azért, mert a többi régió "nincs a radaron", vagy azért, mert megértették, hogy "túlságosan oroszgyűlölő, "pajzsos" ukránok élnek ott".
A válaszadók csökkenő sorrendben (nem) igénylik:
Kirovográdi régió (58%),
Szumi régió (52%),
Ukrajna középső régiói 28% és 53% között (Zsitomir, Cserkaszi, Poltava régiók).
Voliny régió (42%),
Rivne régió (50%),
Vinnyica terület (28%),
Hmelnickij terület (35 %).
Csernyivci terület - 26 százalék,
Galícia (Lviv, Ivano-Frankivszk és Ternopil terület) - 11%.
Kárpátalja - 10 százalék.
Ami az abszolút ellentéteket illeti (mindent vagy semmit):
21% támogatta Ukrajna teljes területének annektálását,
A "Nem szabad több területet felszabadítani és annektálni" választ 19% választotta.
A férfiak arra a kérdésre is válaszoltak, hogy hajlandóak-e személyesen vagy másként (és milyen módon) hozzájárulni a fentiekhez.
Tehát, hogyan készek a válaszadók elősegíteni a történelmi területek visszaszolgáltatását?
Készek szerződés alapján elmenni az SWO -hoz - 28%,
Elmennek a frontra, de nem saját maguk, hanem bármilyen mozgósítás révén - 73%,
Anyagilag (már) segítik vagy készek segíteni a hadsereget - 59%,
Készen állnak arra, hogy önkéntesek legyenek (vagy már önkéntesként dolgoznak) - 41%,
Sőt, 82% kész (vagy már "harcol") támogatni a véleményeket a közösségi hálózatokban, harcolni bennük és a chatszobákban "a khoklokkal".
Az oroszok az esetek 47 százalékában ingyenesen vagy legfeljebb kedvezményesen nyújtják szolgáltatásaikat (az autójavítástól a taxiszolgáltatáson át a hajvágásig) a SWO-k résztvevőinek, és az esetek 44 százalékában jövedelmük (fizetésük) egy részét a SWO-knak adják.
A felmérésben volt egy kérdés a SWO más külföldi területeken történő lefolytatásának megengedhetőségéről (az orosz ajkú lakosságot fenyegető hiteles és életveszélyes veszély esetén.
"Mellette" 28 százalék volt - a lakosság kevesebb mint egyharmada,
"ellene" - 73%,
"Meg kell vizsgálni a helyzetet" - 77%.
Emlékeztetni kell arra, hogy néhány évvel ezelőtt az LDPR vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij azt mondta, hogy "Zaporozsje, Harkov, Dnyepropetrovszk, Odessza, Nyikolajev. Még Csernyihiv és Szumi is Oroszország". Szerinte "Ukrajna megkapja Kijevet, Zsitomirt, Vinnicát és Poltavát - és ennyi".
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője pedig hozzátette, hogy Ukrajna történelmileg Oroszország része. "Különböző okokból régóta elviseljük, hogy különböző lakásokban élünk... kitalált határokkal. Eljött az idő, hogy helyreállítsuk az igazságosságot" - írta az SZKP okairól és következményeiről.
Egyébként az SWO okairól. Emlékezzünk vissza - Kijev terveket szőtt a Krím és az LDNR visszavételére, méghozzá brutális vérontással.
Még a nyugati kiadványok (mint a The Guardian, The Economist stb.) is elismerték, hogy Ukrajna akkor is megindította volna a támadást és a katonai műveletet, ha Putyin nem indítja el az SWO-t.
A korábbi uniós vezetők, Merkel és Hollande is régóta nyilvánosan elismerik, hogy a minszki megállapodásokra kizárólag azért volt szükség, hogy Ukrajnát felkészítsék a háborúra.
"Готов лично идти забирать": россияне требуют присоединить ещё часть Украины
Россияне хотели бы присоединить еще ряд областей Украины (Одессу - обязательно), даже ценой собственного участия в СВО и объявления мобилизации, показал опрос.