Segítek, egy kicsit, megint:
Nem akarok Ádám - Éváig visszatolatni, mert akkor láthatnák például, hogy a honfoglaló magyarok a kunokkal együtt betértek a Krim félszigetre ott hosszabb időre megpihenve a kazár birodalommal szerződve.. Hmm mi többet birtokoltuk azt mint az ukránok?
Az ukránok ottani létszáma egészen 1783-ig minimális a többi ott élt nemzethez képest, főleg földművelő parasztság. Az ottani éghajlat erre kevésbé volt akkor alkalmas, a félsziget belseje száraz.
Nézzük kb 1240 tól , amikor a tatárok a tartárjárás folyamán elfoglalták a Krim félszigetet, és mivel megtetszett nekik a jól védhető hely, az itt létrehozott khánság is követte az Arany Horda példáját - mikor fogytán volt a lóvé, rendszeres rabló fosztogató hadjáratot folytattak a környező térség országok ellen.. Ilyenkor az akár tízezer számra elfogott embereket rabszolgának adták el. Többször részt vettek Erdély feldúlásában, felégetésében, még
a Mohácsi csatában is volt szerepük a szultán fosztogató rabszolga gyüjtögető segéd csapatátaban (Gazi Giráj khánjuk vezetésével). Még Krakkon is túljutottak nyugati irányban az egyik rablóhadjáratuk során. Sziléziában is megfordultak, egészen a cseh határig.
A térségben egyedül az oroszok voltak, akik egyre erősebben szembe szálltak velük, a nyugati részekről odamenekült ukránoknak is védelmet nyújva (például Harkov területének adományozása).
Az ottani , orosz tatár ellenségeskedésre ráunva,
Giráj khán 200 000 rubel / év életjáradék fejében 1783-ban Katalin cárnőnek ajándékozta Krimet. Tehát
egy nemzetközileg érvényes szerződés keretében jutottak a Krim birtokába az oroszok, amely szerződést a török szultán ulemái (jogtudósok) sem tudták érvényteleníteni hosszú évek tanakodása által sem. Patyomkin akkor is remekelt a szerződés megfogalmazásakor..
Ezeket a történelmi anyagokat részben eredetiben lehet látni Krimen, a bahcsiszeráji khán palotájában, egyeseket ott kérésre. Kissé rosszul látható, a vaku sem segített rajta:
Látható hogy az akkori átlag keresztény uralkodókkal szemben a muszlim uralkodók, így a khánok is tudtak írni olvasni , több nyelvet ismertek, a fontos dokumentumokat sokszor írnok nélkül maguk írták (nem bíztak meg bennük sem), valamint nem használtak viaszpecsétet hitelesítésre - mert az utánozhatatlanságra elég volt az aláírásuk bonyolultsága is, mint látható.