Laiki
Jó hosszan válaszoltál ízekre szedve mindent. Amiket írtam, azok nem tények, hanem csak vélemények, véleményeket cáfolni pedig csak tényekkel lehet, minden más szimpla ellenvélemény, ezt ne feledjük.
Nem feltételeztem azt sehol, hogy ahány rakéta, annyi robbanófej. Már csak azért sem, mert egy rakéta eleve több robbanófejet is hordozhat, illetve atomrobbanófej nélküli rakéták is léteznek, így eleve nem lenne igazolt ilyen számszaki összefüggést feltételezni a rakéták és a robbanófejek mennyisége között.
Persze, hogy nem tudja senki, mennyi siló épül, még azt sem tudják biztosan, hogy ezek silók-e vagy sem – ezért is írtam azt kapásból, hogy vitatott.
Hogy az amerikai egyetemek becslései mennyire vehetőek komolyan?
Kábé annyira, mint bárki más becslése, legyen az a stockholmi intézet (SIPRI) vagy épp egy név nélkül nyilatkozó Pentagon szakértő.
A kínaiak összes nukleáris robbanófejét becsülik 320-350 db-os készletre és ebből – szintén hivatalosan becsült adatok szerint – 260 db van szolgálatban. Ebbe beletartoznak a stratégiai és a taktikai töltetek is, tehát nincsenek különválasztva.
Az én becslésem ennek a duplája.
Egykoron Kína kb. 20 db ICBM-et tartott hadrendben (silókban tárolva), de ezt a nukleáris stratégiát túlhaladta az idő. Oroszország modernizálta szinte a teljes nukleáris kapacitását, az USA 1000 milliárd dollárt különített el az atomfegyverei korszerűsítésére és menet közben felmondta a rakétavédelmi egyezményt is, aminek folyománya (vagy inkább célja) volt a tengeri és szárazföldi ellenrakétarendszereket fejleszteni és telepíteni. Új stratégiai helyzet alakult ki, ahol a korábbi kínai hozzáállás idejétmúlttá és hiteltelenné vált, emiatt ők is lépéskényszerben vannak, ez egyértelmű.
A nukleáris hadászatban én nem tudok olyanról, hogy az atomfegyvereknek csak katonai célpontjai lennének. A katonai célpontok mellett hadászati/stratégiai célpont minden nagyobb ipari, gazdasági, kereskedelmi, logisztikai és politikai központ, amelyek kivétel nélkül egyben nagyobb városokat is jelentenek.
Az alacsony atomtöltet darabszám semmiféle garanciát nem ad arra Kínának, hogy egy komoly katonai konfliktus során az ellenfelei nem verik telibe az összes nagyobb városát is, amire - alacsony töltetszám esetén - esélye sincs arányos választ adni, pláne, ha figyelembe vesszük a többek között Kína körül is kiépítés alatt álló rakétavédelmi kerítést. Innentől kezdve hiteltelen a kínai elrettentés is.
A nukleáris elrettentés csak addig hiteles, amíg az ellenfeled úgy véli, hogy bármilyen meglepetésszerű első csapás után megmarad a képességed arra, hogy elviselhetetlen veszteséget okozó válaszcsapást leszel képes mérni. Ez alacsony darabszámú atomtöltet esetén egyszerűen nem operál pl. az USA-val szemben, tehát Kínának semmi oka arra, hogy ne növelje jelentősen az atomkapacitását. Sőt, a jelenlegi világhelyzetben csak erre van oka.
Kína hiába szeretne mellékszereplő maradni, ez komolytalan ötlet, Kína nem mellékszereplő a globális játéktérben, hanem az egyik főszereplő. Nem is gondolom, hogy mellékszereplőnek képzelné magát.
India szintén saját regionális rakétavédelmi rendszert fejleszt, Nagy-Britannia is bejelentette, hogy növeli az atomtöltetei darabszámát, miközben Kína pont Oroszországtól kért segítséget a saját korai előre jelző rendszerének a kiépítésére, mivel jelen idő szerint még nem rendelkezik megfelelő saját rendszerrel sem!
Franciaország annak idején elég egyértelműen fogalmazta meg a saját nukleáris doktrínáját. Ők azt mondták, hogy senkinek sem lehet érdeke Franciaországot úgy elfoglalni vagy elpusztítani, hogy közben a francia atomütőerő minimum egy Franciaország nagyságú területet tud elpusztítani az ellenfele esetében. Világos beszéd, szó sincs benne csak katonai célpontok pusztításáról, mint ahogy az amerikai vagy orosz arzenál esetében is a többszörösen túlbiztosított pusztításra dolgoztak rá. Ahogy terjedni fognak a rakétavédelmi rendszerek, a bevethető atomtöltetek darabszámai is növekedésnek fognak indulni.
