[BIZTPOL] Románia

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 431
10 129
113

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
16 934
53 515
113
  • Tetszik
Reactions: Morishima

Deidonicus

Well-Known Member
2021. július 2.
480
3 082
93
Ajaj, már csak 109 szabad hely van az intenzív osztályokon. Mármint az egész országban
Románia hamarosan átáll a covid oldalára. Amúgy annyira nem vészes még mert 1500 ra bővíthető a kapacitás elvileg. Olyan jó lenne ha mi megúsznánk náluk meg idén elhúzódna korlátozásokkal, rájuk vernénk vagy 2-3 év növekedést, de nem leszünk mi sem jobbak.
A román covid mutatók (napi betegek, intenzíven lévő betegek, elhalálozás) nagyjából tízszeresen felülmúlja a magyar mutatókat. Egyértelműen robbanásszerű a román 4. hullám, ami köszönhető az Európa rekord alacsony átoltottságnak, a vírustagadó politikusoknak, a hamis oltásigazolványok hagyományának, Kolozsváron már bevezették a korlátozásokat, felkészül Bukarest. Az alábbi cikkben van látványos diagram:
 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 431
10 129
113
Ahogy említettük, minden szavunk bekövetkezik méghozzá nem is lassan, hanem gyorsabban mint várná bárki:
És remélhetőleg a covid lezárások miatt, a téli hónapok során jócskán csökkenő állam háztartási bevételek, de növekvő kiadások ezen még tovább rontanak.
A román covid mutatók (napi betegek, intenzíven lévő betegek, elhalálozás) nagyjából tízszeresen felülmúlja a magyar mutatókat. Egyértelműen robbanásszerű a román 4. hullám, ami köszönhető az Európa rekord alacsony átoltottságnak, a vírustagadó politikusoknak, a hamis oltásigazolványok hagyományának, Kolozsváron már bevezették a korlátozásokat, felkészül Bukarest. Az alábbi cikkben van látványos diagram:
Lakosságarányosan nézve inkább olyan 5x, az a baj nálunk késve szokott felfutni, de utána minket is megtérdeltet, oké, a fertőzöttek száma a kutyát nem érdekli, súlyos eset legyen kevés, ha megtudjuk fogni minimális korlátozással akkor jó, és ne felejtsük el nálunk jövőre választási év lesz, szóval nagyon meg kéne fogni úgy hogy a sok öntudatos fa... ne indulatból szavazzon.

Azt már kitudtad számolni mennyi teher a költségvetésnek kb az energiaár támogatás? Annyira nem jött ki vészes összeg mint amit reméltem, mondjuk én a minimumot számoltam, ráadásul ha jól tudom rátolhatják az önkormányzatokra is.
 

Vogon

Well-Known Member
2021. május 13.
3 174
6 712
113
Azt már kitudtad számolni mennyi teher a költségvetésnek kb az energiaár támogatás? Annyira nem jött ki vészes összeg mint amit reméltem, mondjuk én a minimumot számoltam, ráadásul ha jól tudom rátolhatják az önkormányzatokra is.

Itt inkább csak saccolni lehet, ha valaki szeretne. A fő kérdés, hogy mennyire gyűrűzik be az energiaár a többi termékbe. Ideig-óráig kibírják azt, hogy lakossági fogyasztásba csurrantanak kompenzációt. De egy sütöde gázzal fűti a kemencét, akkor ott nem numerikusan adódik hozzá a kenyér árához, hanem mondjuk egy előállítási költség+profit számolással 100 lej növekedésből ő 110 lejt emel. (Hiszen neki plusz pénze áll benne egy instabil alapanyagárba, több bekerülésnél több profitot akar kivenni.)
És a második hullám, hogy ha ez mind végig megy idén, akkor január-februárban a melós ugyan úgy tartja a markát, hogy több bért akar, mert a hülye maszkot ki kell fizetni, de a kenyér ára "110 lejjel nőtt" (nyilván nem egy kilo). Majd a lehetséges harmadik hulláma a most megugró áraknak, ha nem indítják be a tengeri kitermelést, hogy a frissen új telephelyet kereső cégek esetében ha náluk nagyobb a nyersanyag- és félkésztermékár, mint mondjuk nálunk, akkor az értékesebb beruházásokat megint mi kimazsolázhatjuk és nekik azok jutnak, amikért mi nem tornáztunk annyit, nem ígértünk annyi támogatást.

Én nem hiszek abban, hogy hosszútávon látványosan meg tudná húzni a román gazdaságot az, hogy egy télen megugrik az energiaár. Viszont a lemaradás érezhető. Ők most próbálkoznak azzal a piaci liberalizációval, amit mi már megkóstoltunk és túl vagyunk rajta jócskán. Nálunk van egy sokat vitatott megoldás az olcsó villamos energiára, náluk nincs ilyen terv szintjén sem.

Én mindig óvnálak téged is, ahogy sok mindenki mást is, hogy Románia kapcsán egy-egy lépéstől várjátok a hanyatlást, vagy pusztán egy balszerencsés vírus helyzettől, amiből mi meg nem kapnánk semmit. Én sokkal inkább azt látom, hogy sok esetben csak olyan problémákat látunk odaát, amik 10-15 évvel ezelőtt nálunk húsba markolóan fájtak. (Hitelek deviza számolgatása, közszolgáltatások privatizációja, államadósság.) Mi szimplán csak kormányt váltottunk és adtunk rá egy teljesen más választ.
 
  • Tetszik
Reactions: Nero von Schwartz

Deidonicus

Well-Known Member
2021. július 2.
480
3 082
93
És remélhetőleg a covid lezárások miatt, a téli hónapok során jócskán csökkenő állam háztartási bevételek, de növekvő kiadások ezen még tovább rontanak.

Lakosságarányosan nézve inkább olyan 5x, az a baj nálunk késve szokott felfutni, de utána minket is megtérdeltet, oké, a fertőzöttek száma a kutyát nem érdekli, súlyos eset legyen kevés, ha megtudjuk fogni minimális korlátozással akkor jó, és ne felejtsük el nálunk jövőre választási év lesz, szóval nagyon meg kéne fogni úgy hogy a sok öntudatos fa... ne indulatból szavazzon.

Azt már kitudtad számolni mennyi teher a költségvetésnek kb az energiaár támogatás? Annyira nem jött ki vészes összeg mint amit reméltem, mondjuk én a minimumot számoltam, ráadásul ha jól tudom rátolhatják az önkormányzatokra is.
Alapvetően nem örülünk más betegségének, inkább hideg fejjel ránézve a számokra az látható, hogy Románia elesik 1-2 héten belül:
Kinyitottak az iskolák és 1 tanítási hét alatt 1091 diák és 604 iskolai alkalmazott betegedett meg, az egyetemek pedig még ki sem nyitottak, a tanároknak csak a 60%-a oltott, bár ez az országos átlag duplája, viszont az egyéb iskolai akalamazottakról nincs hír, mint pl a menzás nénik, már rengeteg iskola kényszerből állt át az online oktatásra. Ráadásul a szülők nem is tudhatják, hogy a tanár oltott-e vagy sem, az iskola csak azt közölheti, hogy nála mennyi az oltott tanárok aránya, emiatt a szülők nagyon bizalmatlanok, sok gyermek nem is jár iskolába.
Az egyetemek különbül foglalkoznak a vírus kockázataival mint a hivatali szervek akiknek dolga is, egy kolozsvári magyar egyetemsta csoport a Bólyairól nagyon jó diagramokat és előretekintéseket közölt már hetekkel ezelőtt, ők azt jósolták, hogy szept végére zárás lesz minden iskolában. Van közegészségügyi elemzés is ami szerint a fertőzési ráta Romániában listavezető, minden fertőzött másfél újabb fertőzést generál, azaz a vírus rekord magasan terjed:
A számok azt muttaják, hogy a legdurvább vírus időszakot idéző beavatkozások kellenek, mert az egészségügy nem fogja bírni a rohamot, csak 2 hete beszélünk 4. hullámról de az intenzíves ágyak már foglaltak. Nagyjából 2× ennyire képes az ország a konténerkórházak megnyitásával ami úgy néz ki elkerülhetetlen.
A köz szereplői félve beszélnek bezárásokról, mert az ország gazdasága megint megroppan, és az infláció már így is nagyon magas minden rossz hír nélkül is, de ha így folytatják tovább a gyors beavatkozás elkerülhetetlen. A számok pedig makacs dolgok, szabályaik pedig nekik is vannak a szigorításokra, a betegek nem mennek dolgozni, az ápolásra szorulók pedig extra mód megterhelik az egészségügyet, nagyon nagyon drága árat fizet az ország a rendkívül gyenge oltakozás miatt, és kénytelenek ezzel a gyengeségükkel épp akkor szembenézni amikor Kína büszkén azt közli hogy 1Mrd felett van a kétszer oltottak száma náluk, gyakorlatilag védettek ... ej ej Románia ...
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
K

kamm

Guest
Ja, de itt még megvan:
Ohohohohhh, gyorsan mentsuk at ide is, az index utan onnan is el fog tunni hamar, lefogadom - pedig jo cikk:

Kutatni kezdték a romániai romák rabszolgaságának történetét​


Faragó István

1 órája
https://www.msn.com/hu-hu/news/othe...ult-a-világhírű-amerikai-színésznő/ar-AAOxISC
A romákat egészen a XIX. század közepéig rabszolgaként tartották a román fejedelemségekben. Az ortodox egyház egyelőre hallgat.
Interjú jelent meg a magyar nyelvű Transindex erdélyi újság oldalán. Fosztó Lászlót, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatóját kérdezték a romák rabszolgaságát kutató tudományos projektről, valamint arról, hogy a Román Ortodox Egyház miért hallgat az ügyben.

Ahogy Fosztó is rámutat, a romák helyzete valamelyest eltérő volt a két román fejedelemségben, Moldvában és Havasalföldön. Erdélyben ugyanis a rabszolgaság intézményét már sokkal korábban felszámolták, viszont ott azelőtt sem volt jellemző, hogy a romákat ilyen módon láncolják magukhoz a nemesek.

Nem véletlen, hogy Erdélyben a romák és a magyarok kapcsolata sokkal kiegyensúlyozottabb, mint a Regátban, hiszen ott sokkal jobbak voltak a feltételek, mint a román fejedelemségekben. Mint ismert, 1990-ben a marosvásárhelyi „Fekete Március” során a Puczi Béla vezette marosszentgyörgyi romák mentették meg a magyarokat attól, hogy a fölhergelt román bányászok még nagyobb pusztítást végezzenek.

Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok
– híresült el a magyar lakosság segítségére siető romák fölkiáltása.

Arra, hogy Havasalföldön és Moldvában a roma rabszolgaság intézménye hogyan jött létre, többféle magyarázat is van a történészek szerint. Nicolae Iorga szerint a tatárok szolgáiként, vagy előlük menekülve kerülhettek a régióba, míg Nicolae Panaitescu szerint ez a középkori államrend és gazdasági rendszer működéséből adódott, valamint abból, hogy a jellegzetes roma tevékenységekre (zenélés, fegyverkovácsolás, lópatkolás) szükségük volt a földesuraknak, ezért magukhoz kötötték őket.

Fosztó szerint a témában leginkább Viorel Achim álláspontja releváns, aki háromféle roma rabszolgát különböztet meg. Az egyik közülük
a kolostorok, azaz az ortodox egyház rabszolgái voltak.

A Román Ortodox Egyház bojkottálja ezt a kutatási projektet, mivel a Szent Szinódus megtiltotta a teológusoknak, hogy részt vegyenek benne. A roma rabszolgaságról szóló projektet a svájci származású nagyszebeni evangélikus lelkész, Prof. Dr. Stefan Tobler indította. A projektet a nagyszebeni Ökumenikus Kutatóközpontnak kellett volna végigvinnie, azonban ennek tagjai a nagyszebeni Ortodox Teológiai Kar professzorai is, akiknek – ahogy azt már említettük – a Román Ortodox Egyház MEGtiltotta a részvételt.

Ezután 2020-ban a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem nyújtott be pályázatot a témában a Norvég Alaphoz, amely végül egymillió euróval támogatja azt. A Szent Szinódus ugyanakkor azt állítja, hogy a projekt „egyértelműen elfogult a román ortodox egyházzal szemben”, valamint a romák kirekesztésében az egyház szerepét „kényes kérdésként” jellemzi.

A romák rabszolgaságával kapcsolatban egyébként nem volt egységes törvénykönyv, ezt inkább a szokásjogok szabályozták valamennyire, azonban így is rengeteg visszaélés történt. A rabság valamilyen szinten a középkori nyugat- és közép-európai jobbágyság helyzetéhez hasonlítható, azonban
a romák nem rendelkeztek tulajdonnal, sőt, akár el is adhatták őket, a családtagokat pedig el is választhatták egymástól.

Ugyan máshol is érhette őket megkülönböztetés, de a rabszolgaság intézménye kizárólag a román fejedelemségekre volt jellemző.
A roma rabszolgák felszabadítása végül az 1850-es években történt meg, több hullámban, az abolicionizmus mozgalmának hatására. Ennek Fosztó László szerint elsősorban államszervezési és gazdasági vonatkozásai voltak, de emellett a vallási vonulat is jelen volt.
A rabszolgatartó gazdák kártérítést kaptak az államtól, a felszabadított rabszolgákat pedig megpróbálták földhöz juttatni, letelepíteni, de ezek a kísérletek rendre kudarccal végződtek.

Fosztó nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai kisebbségek története széles körben ismert legyen, és a jövőben az iskolákban is oktatni kellene a román fejedelemségekben jelen lévő roma rabszolgaság történetét. Erről egyébként még a magyar középiskolai történelemkönyvek is említést tesznek.
 

Deidonicus

Well-Known Member
2021. július 2.
480
3 082
93
És remélhetőleg a covid lezárások miatt, a téli hónapok során jócskán csökkenő állam háztartási bevételek, de növekvő kiadások ezen még tovább rontanak.

Lakosságarányosan nézve inkább olyan 5x, az a baj nálunk késve szokott felfutni, de utána minket is megtérdeltet, oké, a fertőzöttek száma a kutyát nem érdekli, súlyos eset legyen kevés, ha megtudjuk fogni minimális korlátozással akkor jó, és ne felejtsük el nálunk jövőre választási év lesz, szóval nagyon meg kéne fogni úgy hogy a sok öntudatos fa... ne indulatból szavazzon.

Azt már kitudtad számolni mennyi teher a költségvetésnek kb az energiaár támogatás? Annyira nem jött ki vészes összeg mint amit reméltem, mondjuk én a minimumot számoltam, ráadásul ha jól tudom rátolhatják az önkormányzatokra is.
A minisztérium ilyen olyan közléseiből összeszedve az energiaár kompenzáció így alakul ( abból dolgozom amit találok, a gáz különösen nehéz kalkuláció, csak hozzávetőleges):
  • Villamos energia (kb): 5.172.000 háztartás × átlag 18 lej támogatás × 5 fűtési hónap : 465,5 M Lej
  • Gáz (kb): 3.326.000 háztartás × átlag 100 lej × 5 fűtési hónap: 1.663 M lej
Tehát valamivel 2 Mrd Lej fölött alakulhat a támogatás mértéke 5 hónap alatt , én úgy tudom csak a fűtési szezonra szól egyenlőre a tervezet, de még csak tervezet van. Tekintve hogy a brutto hazai termék terve 2021-re 1276 Mrd Lej, a támogatás a nemzeti termék 0,17%-át égeti el. Ez így tényleg nem tűnik soknak, de a román államháztartás adóbevételei és állandó kiadásai (beruházások nélkül, honvédelmi plusz beszerzések nélkül, támogatások nélkül stb) mintegy 1-2 % közti pluszt mutat, ha nem akarnának hiányt (idén 7% felett lesz) akkor ennyit szabadna költeniük, így inkább az 1-2%-hoz kell mérni a 0,17-et, így már igencsak jelentős tétel. Lynxben kifejezve :) :) kb 50 db (nagyon nagyjából)
Jelenleg a román háztartások 13,7%-a halmozott fel közüzemi tartozást (Mo: 10,2%), a növekvő számlák ezt az arányt meg fogják lökni, itt kezd értelmet nyerni a sokat kifigurázott magyar rezsicsökkentés, (érdekes de egy szolgáltató sem ment csődbe Mo-on). A román megoldás viszont a 0,17% nemzeti terméket/év egyenesen a szolgáltatók zsebébe pumpál, ennyi az ára a liberalizált energiapiacnak az állam részéről, de tudjuk, hogy nem 100%-ban kompenzál, a háztartásoknak is többet kell fizetniük, így a veszteség az állam egészét tekintve még jelentősebb.
Következtetés még:
Az új pénzügyminiszter feladatául kapta, hogy 7% közelében tartsa az államháztartás hiányát (pontos szám nincs a fejemben de nem is érdekes, akit érdekel kikeresheti nagyon pontos számot kapott), már hallom mire fogják, hogy sem ezt sem az 50% körüli államadósságot nem sikerült megfogni: "Be kellett avatkoznunk az energiaárakba és a járvány miatti megszorítások visszafogták a gazdaságot" ... ej-ej
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
K

kamm

Guest
Itt az eredeti transindexes interju is, ha esetleg az is eltunne:

Miért számít tabutémának a roma rabszolgaság? Miért bojkottálja az ortodox egyház a kutatásokat?​

Babos Krisztina 2021. szeptember 09. 11:33, utolsó frissítés: 12:03

A roma rabszolgaságról, illetve a téma kutatásának fontosságáról dr. Fosztó László antropológussal, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával beszélgettünk.


magazin_29189.jpg


A napokban arról cikkezett a romániai sajtó, hogy egy kutatási projekt indult a romániai roma rabszolgaság történetének feltárására, azonban ezt a Román Ortodox Egyház (BOR) igyekszik bojkottálni. A BOR utólag egy közleményben tagadta a vádakat.

A roma rabszolgák helyzete különbözött a más etnikumú, alárendelt közösségek helyzetétől a mai Románia területén? Ha igen, melyek voltak a főbb különbségek?

- Eltérő volt a helyzet Moldvában és Havasalföldön, amelyek külön fejedelemségek voltak és a rabszolgaság intézménye a 19. század közepéig fennállt, és más volt a helyzet Erdélyben, amely a Habsburg Birodalom része volt és sokkal korábban megtörtént a rabszolgaság intézményének felszámolása, sőt, itt nem is volt jellemző a romák rabszolgasorban való tartása. A munkaerő, az emberek rabsorba való vetése a mai napig vitatott probléma, fontos kutatási területnek számít. Az sem tisztázott, hogy a romák rabsága például hogyan jött létre a román fejedelemségekben. Két domináns elképzelés létezik.

Nicolae Iorga
szerint Moldvába és Dél-Romániába a romák a tatárjáráskor kerültek, és eleve a tatárok szolgái voltak. Más történészek viszont gazdasági-társadalmi folyamatokkal magyarázzák a jelenség kialakulását. Nicolae Panaitescu szerint ez a fajta rabság, ami a romákat érintette, a középkori államrend és gazdasági rendszer működésének természetéből származott, nem egy megöröklött intézmény volt. Fémművességgel, rézművességgel, fegyverkovácsolással, lópatkolással foglalkoztak, zenéltek – ezekre szüksége volt az akkori társadalmi rendszernek, ezért magukhoz fűzték őket a hatalmon levők. A földek művelésére is felhasználták a munkaerejüket.

Viorel Achim, aki a legavatottabb szakértője a területnek, három típusú roma rabszolgát különböztetett meg: a bojárok, azaz a nemes urak szolgáit, a fejedelmekéit, valamint a kolostorok, azaz az egyház rabszolgáit. A romák rabsága a jobbágyság helyzetéhez hasonlítható, hiszen a jobbágyok sem voltak szabad emberek, azonban voltak eltérések. A jobbágyok a földhöz voltak kötve, amennyiben az uraság eladta a földet, lényegében eladta vele együtt a jobbágyokat is, attól kezdve az új tulajdonosnak fizették a dézsmát, neki tartoztak az ingyenes munkanapokkal, a robottal – eléggé nagy terheik voltak. Ezzel szemben a romák nem rendelkeztek földdel, házzal, a gazdájuk kizárólagos tulajdonát képezték, aki el is adhatta őket. A jobbágyokkal ellentétben a romák esetén a családtagokat el is választhatták egymástól, például elvehették a gyerekeket a szülőktől.


78792_foszto_laszlo.jpg


Dr. Fosztó László
 
K

kamm

Guest
Számos írásos forrás dokumentálja a rabság intézményének különböző vonatkozásait, azonban nem volt egy egységes törvénykönyv, egységes szabályozás a rabszolgákra nézve, hosszú időn keresztül általában a szokásjog határozta meg, mit tehetettek meg velük a gazdáik. A szokásjog a megölésüket például tiltotta, viszont sok minden meg volt engedve: embertelen dolgokat műveltek velük sok esetben, rengeteg volt a súlyos visszaélés. Tőlünk nyugatabbra nem éltek a romák a rabszolgaságban, ez az állapot specifikusan a román fejedelemségekre volt jellemző.

Meddig létezett a roma rabszolgaság intézménye a román fejedelemségekben? A felszabadításuk után voltak-e próbálkozások a felzárkóztatásukra?

- A roma rabszolgák felszabadítása a 19. század közepén, az 1848-as forradalom után következett be, több hullámban. Lényegében egy világszintű mozgalom, az úgynevezett abolicionizmus részeként ment végbe. Ennek elsősorban államszervezési és gazdasági vonatkozásai voltak, de vallási megfontolásokból is történt, hiszen a mozgalom ideológiai és vallási alapját az emberek isten előtti egyenlősége képezte.

Voltak próbálkozások a felszabadítás utáni helyzet javítására, a társadalmi hátrányok csökkentésére. Elsősorban a rabszolgatartó gazdák kaptak kártérítést az államtól. A felszabadított rabszolgákat is próbálták letelepíteni, földhöz juttatni őket, ezek a kezdeményezések nem jártak túl sok sikerrel.

Mi a véleménye, a szolgasorban eltöltött évszázadok kihatnak-e arra, hogy milyen életformát folytatnak a romák manapság? Ismert, hogy jelentős részük a mai napig mélyszegénységben él.

- Igen, a rabszolgaság öröksége velük van, mind a mai napig. Az alávetett helyzet, a megbélyegzés, hogy nem tekintették embernek őket a bőrszínük miatt, a mai napig érezteti a hatását. Ahogy a világ más részein a hasonló sorsot megélt népcsoportok, például az afroamerikaiak esetében is.

Fontosnak tartja, hogy kutassák a roma rabszolgaság történetét?

- Nagyon fontosnak tartom, ahogyan azt is, hogy ne magyarázzuk az egyik népcsoport rabszolgaságban eltöltött múltját egy másik népcsoport történeti tapasztalatával. Az Egyesült Államok rabszolgatartó rendszerét többet kutatták, fontos eredményekre jutotta, de ezek az eredmények közvetlenül nem magyarázhatják a román fejedelemségek történelmi tapasztalatát. Fontos az is, hogy ne vetítsük az irodalmi művekben, mondjuk a Tamás bátya kunyhójában leírtakat a romániai romákra. Ehelyett önálló kutatásokkal kellene feltárni, ezek révén megérteni, hogy nálunk ez hogyan ment végbe, pontosan mi is volt a rabszolgaság intézménye a román fejedelemségekben.

Mi lehet a haszna az ilyen jellegű feltáró munkának? Segíthetnek-e ezek a kutatások abban, hogy a romániai romák jobb szociális körülmények között éljenek? Szükség van-e bocsánatkérésre, például az ortodox egyház részéről? Kaphatnak-e esetleg kártérítést is?

- Nagyon fontosnak tartanám, hogy széles körben ismertté váljon a kisebbségek, és a romák történelme is. És nemcsak az illető kisebbségek számára, hanem a többségi nemzet körében is. Szükségesnek tartom, hogy ez bekerüljön az iskolai oktatásba. Nemrég voltunk előadást tartani egy román tannyelvű középiskolában, és azt tapasztaltam, hogy alig tudnak valamit arról, hogy a romák évszázadokon keresztül rabszolgasorban voltak tartva. Volna miből tanulni, tanítani. Vannak román irodalmi művek, vagy ott van például Radu Jude Aferim! című filmje is, amely egy havasalföldi, szökött roma rabszolgáról szól. A történelem tankönyvekbe nemcsak hőstörténetek kellenek, fontos lenne , hogy a hétköznapi emberek és az alávetettek mindennapjait ismerjék meg a diákok.

Nemcsak történetkutatási, de morális szempontból is fontos lenne a múlt ismerete, hogy tudjuk tisztán látni: milyen történetre tekintünk vissza, a mai hátrányoknak milyen háttere van, a múltnak milyen hatása lehet a mai helyzetre?

Felmerül az egyház morális felelőssége is, szükség volna szerintem a rabság fenntartásában játszott szerepük elismerésére, a bocsánatkérésre, de erre mindeddig nem került sor. Ugyanakkor az állam is vállalhatna nagyobb szerepet ebben a folyamatban, az állam is kérhetne bocsánatot, tehetne többet a hátrányok csökkentése érdekében. Léteznek kártérítési megfontolások, akár egyénileg megfogalmazott igények is, azonban nem sok esélyt látok ezek sikerére, de közösség felemeléséért lehetne többet tenni.

Szimbolikus szinten történt előrelépés, február 20-át a rabszolga-felszabadítás ünnepnapjának nyilvánította a törvényhozás, de a napot lényegében nem ünnepli senki. Lehetne ez egy alkalom a kisebbségek elismerésére, a szolidaritás és állampolgári egyenlőség hangsúlyosabb kifejezésére.

A rabszolgaságban eltöltött századok nyilván meghatározóak a romák társadalmi helyzete, boldogulása szempontjából. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy az Erdélyben folytatott asszimilációs politika nem fejtett ki hasonlóan súlyos hatást. A módszerek, melyekkel Mária Terézia és II. József próbálta megoldani a romák helyzetét, szintén nagyon sok hátránnyal jártak számukra. A gyerekeik parasztokhoz való örökbe adása, a nyelvük tiltása, az abszolutizmus, majd a domináns nemzetek nacionalizmusa az asszimilációs elnyomás politikái voltak. Nem kell elfeledni azt sem, hogy gazdaságilag a tulajdonformákból is ki voltak zárva a romák. Sok helyen számukra nem volt hozzáférhető a földtulajdon, hogy nem örökölhettek, ez a fajta kiszolgáltatottság szintén megtette a hatását.

Összefoglalná röviden, hogy hányféle roma népcsoport él jelenleg Románia, illetve Európa területén, és hogy melyek a főbb jellemzőik?

- Nem vállalkoznék erre, a kép nagyon árnyalt és színes. Vannak az egyes csoportokra jellemző kulturális jegyek, például a nyelvtudás vagy a többséghez való igazodás sokféle fokozata, változata. Nem akarom a különböző csoportokat leegyszerűsítve skatulyákba zárni - egy rövid összefoglaló pedig ezt tenné.

Mindenhol a helyi viszonyok szerint alakult a romák sorsa, és mindenütt szerepet játszott a rasszizmus, az eltérő bőrszín és kultúra miatti kirekesztés, amely nem szűnt meg a mai napig sem. Európában két régiót különíthetünk el e tekintetben, a keleti és a nyugati részt. A nyugati országokban kisebb arányban élnek ma romák, lényegében csak Spanyolországban vannak a kelet-európai arányokhoz mérhető nagyobb közösségeik.
Másként alakult a sorsuk ott, ahol hosszú ideig meg tudták a vándorló életformát tartani, pl. Franciaországban, és másként, ahol letelepítették őket.

A vándorlás, a karavánnal való utazás egy másfajta életformát jelentett, másfajta hátrányokkal járt, mint a falvak vagy városok szélén a putrikban való élés. A kirekesztés, a stigmatizálás azonban általános volt, ami a mai napig hátrányban tartja őket. A többség felelősségét el kell ismerni.

A közvélemény lustasággal, igénytelenséggel vádolja a romákat, ezért kirekesztik, és sokszor arra kényszerítik őket, hogy embertelen körülmények között éljenek. A múltbeli elnyomás miatt a jóvátétel és a kisebbségvédelem a romák számára is nagyon fontos lenne.

Nyitókép: Johann Walter Bantz/unsplash.com - a Transindex.ro portálról
 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 431
10 129
113
Egy kis hírcsokor romániából, sok kicsi jó hír. És igen ettől nem csatolják hozzánk Erdélyt, de mindenképpen jobb mint ha dübörögne a román gazdaság és a fejünkre nőne.

Fizetésképtelen a legnagyobb hazai biztosító – mit tehetnek a City Insurance ügyfelei?- a Maszol.ro portálról
gy néz ki ezt a biztosítótársaságot alapból arra tervezték hogy lufit fújnak vele és végül bedöntik, a pénzt pedig kilapátolják és az állam majd kártalanítja az ügyfeleket. Úgy néz ki a román szabályozás ezt könnyen lehetővé teszi, érdemes lenne néhány börtönbüntetését töltő magyar pénzügyi szakembert megbízni román biztosító és befektetési piacra való belépéssel.

Rossz hír a gázpiacról: mégsem kezdődik el idén a nyíltvízi kitermelés a Fekete-tengeren- a Maszol.ro portálról
Várható volt, a jó hír hogy sokkal drágább lett, és a legdrágább áron tudnak importálni gázt, ami idén tényleg drága lesz, de hát ha nem kell a hosszútávú orosz gázszerződés akkor nincs mit tenni.

Négy évvel meghosszabbította a képviselőház az Erdély-Moldva autópálya kivitelezési határidejét- a Maszol.ro portálról
Olcsóbb ez sem lesz majd.

Már a hétezerhez közelít a napi esetszám- a Maszol.ro portálról
Jó ennek nem kéne örülni, (nagyon) de magyarokat baltával ölni sem kellet volna és lehet most nem legyőzendő ellenségként tekintenénk rájuk. Jó hír még hogy a székelyeknél van a legkevesebb új fertőzött.

A hétvégén több mint kétezer sofőr jogosítványát vonták be a rendőrök
Ez meg csak azért jó mert hátha kevesebb lesz az idióta román sofőr a magyar utakon is, ráadásul jó nagy pénzbeszedésre volt szükségük és ez nem jelent rosszat.

Ezen kívül még Kolozsváron égett le egy ipari parkban egy csarnok 600 négyzetméter volt teljesen leégett.
És újabb olajfinomító tűz volt a ploieşti-i petrotel lukoil kőolajfinomítónál
 

Nero von Schwartz

Well-Known Member
2020. december 16.
445
1 469
93
Szeptember 17-i hír volt:

"A kétoldalú kapcsolatok konstruktív, pragmatikus és európai szellemiségű konszolidálását szorgalmazta a magyar-román alapszerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából Bogdan Aurescu külügyminiszter."

Ez pedig 2 évvel az alapszerződés megkötése után:

 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 385
8 928
113
Szeptember 17-i hír volt:

"A kétoldalú kapcsolatok konstruktív, pragmatikus és európai szellemiségű konszolidálását szorgalmazta a magyar-román alapszerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából Bogdan Aurescu külügyminiszter."

Ez pedig 2 évvel az alapszerződés megkötése után:


"Pribék százados" - Nomen est omen. Komolyan mondom - zseniális ... :)


Szerk.: A pribék szó értelmező szótár szerinti jelentése ugye:

  1. a hóhér kegyetlen segédje
  2. az elnyomó hatalom szolgálatában álló, mindenre kapható személy
  3. elvetemült, aljas, rabló, zsivány
  4. pénzért magyarból törökké vált áruló, rabló