Ez jól hangzik, viszont igazi veszteség csak akkor éri őket ezáltal ha ennek ellenére is beszakad a lej és értékét veszti, én bízok benne hogy elhúzódó kormányválság lesz legalább ebben a hónapban végig és, nagyot üt rajtuk a covid ( bár ezzel kapcsolatban mi is szarul állunk, ha elkezdenek hullani az oltatlanok) akkor a hitelminősítők is leértékelik őket nemsokára és vége a dalnak a lej elszáll
az bárhol rossz lenne, de egy ilyen importfüggő ország esetében....
Kicsit mintha rosszakaratú lennél.
ez volt a Magyar Királyság egyik problémája is, hogy az exportált arany árából behozta az ipari termékeket, közben pedig az itthoni gyártás nem fejlődött
Én másként fogalmaznék. A történelmi Magyarország a peremvidék bányáival együtt is
döntően mezőgazdasági állam volt mindig. Nem csak az arany kiviteléből, de az állatok és élelem exportjából is fedeztük a behozatalt. Tény, hogy technológiailag mezőgazdaságban -ahogy egész Európa- nem fejlődtünk annyit, mint az ipari forradalomban a gyáripar. De két okot tudnék felsorolni arra, hogy miért maradt el nálunk az ipar és miért lett felül reprezentálva a mezőgazdaság.
1, Természeti adottságok kedvezőbbek voltak. Nagyobb alföldi terület a kontinensen tőlünk keletebbre vagy jóval északabbra (Német-lengyel-síkság) van. Ezzel a kettővel ellentétben nálunk melegebb az időjárás és a frontoktól védettebb a medence jelleg miatt. Az iparosodásra kedvező területek -Felvidék, Erdély- pedig a határ közelében van, így ott rendszeres háborús dúlásokkal is számolni kellett.
2, Mindig jóval kisebb volt a népsűrűségünk. A kora-középkori állapotoknál olyan nagy, üres területek voltak, ahová a jászokat és kunokat például gond nélkül letelepíthettük. És rajtuk kívül folyamatosan érkeztek bevándorlók, akiknek földet tudtunk adni. Az érett-középkor idején erdőirtásokkal szintén kiaknázatlan területeket tudtunk művelésbe venni. Még a XIX. században is a folyószabályzással hatalmas területek váltak megművelhetővé.
Egyszerűen amikor nyugaton megugrott a városi népesség, nálunk továbbra is a népességhiány, a munkaerő kereslet egyszerűen felszívta a parasztságot és nem költöztek be olyan számban a városokba.
Sokan alábecsülik, hogy az államalapítás első évszázadában, a X. században mi legeltető állattartást folytattunk és pusztán számbeli hiányunk ezt lehetővé is tette. Addig 500 évvel korábban a Római Birodalom területén már gomba mód szaporodtak a városok, ekével szántó intenzív földművelést folytattak. És ez már a kiinduló állapotokban nagyobb népességet tett lehetővé.
Bár mindenhol nagyot nőtt a népesség, de modern piaci elvek mentén alakult ki a háttérben az a munkamegosztás, hogy ők kétségbeesve vásárolták fel a mi megtermelt élelmiszerünket és ha nem exportáltak volna ipari árut, akkor náluk borult volna fel a külkereskedelmi mérleg. (De mivel már az Őskorban is kezdetleges bányász népek éltek az Alpok lábainál, nem kellett félniük. Annyival nagyobb tudás halmozódott fel náluk iparban, mint amilyen nagy tudás idővel nálunk mezőgazdaságban.)
Deidonicus és Kétkedő vitáját meg átterelném egy másik síkra, ha előbbinél nem lennék letiltva. Jó meglátása van mind a kettőtöknek, de egy valamit nem kéne figyelmen kívül hagyni.
Nem békeidőket élünk! Deidonicus azzal érvel, hogy eddig is megoldhatta volna a Román Állam a külker gondját plusz bányával. De ez be van már árazva a mérlegbe, hogy mennyi sót, kőolajat, stb visznek ki. Kétkedő pedig jogosan érvel azzal, hogy ha nem teljesen hülye Bukarest, akkor a központi bankjuk
már régen vásárolt fel lejben aranykészletet, illetve minden ország rendelkezik
pont ilyen helyzetekre valutatartalékkal. Ezekből most fogyhat, gazdálkodhat velük.
A kérdés inkább az, hogy elég lesz-e? Ezt én ráhagyom az időre. Pár nap alatt nem hiszem, hogy bedől. Ha 10 napig eltart a kormányválság, akkor is simán túlélik.
Ami kérdéses számomra, hogy nem látjuk ma még, hogy csupán 1,5 év volt-e a vírus gazdaságot érintő hatása, vagy
és történelmi tapasztalatok inkább ezt támasztják alá, elbuknak-e férges almák. Válság esetén jóval nagyobb pénzek szoktak játszani, mint amiről most az ő árfolyam játszadozásuk kapcsán beszéltek. Tavaly mindenkinél 10-15%-kal megugrott az államadósság.
Szeretném halkan megjegyezni, hogy mi magyarok is megérezzük azt, ha a közvetlen szomszédunkban két ország roppan össze anyagilag. Harcászatilag roppant előnyös lenne, hiszen még a nyílt téri haditech múzeumukat is egy idő után el kellene kezdeniük leépíteni, nem hogy további új, modern eszközöket beszerezni!
De jegyezzük azért meg, hogy nálunk még magasabb az államadósság, mint nekik! És ha a nagykutyák elkezdenek a térségről válsággócként gondolkodni, akkor az visszafogja a mi növekedési számainkat is. (Amikre pedig nagy szükségünk lenne, mert egyébként a csődtől való távolodáshoz. Nálunk is ijesztően magas a beoltatlanok száma, mi is rosszul reagálnánk egy elszálló kamatlábakra.)