Egy török újságírónő meglehetősen össze-vissza ugráló, mégis informatív cikke a szíriai kurdokról.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.al-monitor.com/pulse/ori...ojava-ypg-turkey-kurdistan.html#ixzz4X126OgZB
Szíriai kurdok: remény és félelem
Összefoglaló
A szíriai kurdok történelme kevés figyelmet kap katonai bátorságuk széles körű elismerése ellenére is, így az Al-Monitor megbízásából Amberin Zaman elutazott az észak-kelet-szíriai Derik városába, hogy bemutassa az átalakulás átmeneti és gyakran ellentmondásos jellegét, a Rojava-nak nevezett kurd irányítású területen.
Szerző: Amberin Zaman.
Közzétéve: 2017. január 27.
----------------------------------------------------------------------------------------------
Amberin Zaman egy újságíró(nő), aki Törökországgal, a kurdokkal és Örményországgal foglalkozott a The Washington Post-ban, a The Daily Telegraph-ban, a The Los Angeles Times-ban és a Voice of America-ban (Amerika Hangja). Török tudósító volt a The Economist-nál 1999-2016 között. Írt a liberális Taraf napilapba és a hangadó Haberturk napilapba mielőtt a független, online, török hírportálhoz a Diken-hez ment 2015-ben. Jelenleg a The Woodrow Wilson Center in Washington, DC nyilvános politikai iskolára jár, ahol elsősorban a kurd kérdésekre fókuszál.
---------------------------------------------------------------------------------------------
Szíriai kurdok gyűlése a Mistanur dombon, a Kurd Újév a Nowruz megünneplésére Kobani városában (ismert Ain al-Arab néven is) 2015. március 21-én (photo by Yasin Akgul/AFP/Getty Images)
[
egy rövid ismertető a Kurd Újévről: Kawa and the story of Newroz
http://anfenglish.com/kurdistan/kawa-and-the-story-of-newroz
March 21, 2016 9:00 AM ]
--------------------------------------------------------------------------------------------
"Mi történik, amikor egy fekete patkány párosodik egy fehér patkánnyal?" A kérdés ideges kuncogást vált ki az észak-kelet-szíriai osztályteremben. Egy sötét hajú lány fehér hijab-ban (hajat takaró fátyol/kendő) megkockáztat egy választ: "Az összes utód fekete lesz".
A Derik városi Taleyah lycee-ben tartott biológia előkészítőn részt vevő 23 tinédzserből csak 3 a fiú. "Ebben a korban a legtöbb fiú a Daesh ellen harcol vagy elmenekült az országból", mondja Shiwan Jamil a tanár, a rövid óraközi szünetben.
Daesh az arab betűszava az Iszlám Államnak (IÁ), és a szíriai kurdok, akik Deriket irányítják Észak-Kelet-Szíria többi részével együtt, bezáródtak egy hibás háborúba a dzsihadistákkal 2014 óta, amikor az véresen a felszínre tört. Jamil két diákja is meghalt a harcban.
A Népvédelmi Egységek (People’s Protection Units (YPG)) zászlója alatt harcolva, a szíriai kurdok ügyességük és hősiességük révén az USA elsődleges szövetségesei lettek az IÁ elleni harcban, és a nemzetközi média kedvencei. Lobogó hajukkal és precíz lövészetükkel a női harcosok komoly elismerést arattak. Néhány kivételtől eltekintve azonban nem említik a szíriai kurdok történelmét. Kik ők? Mi hajtja őket? Milyen volt az életük a szíriai lázadás előtt, és milyen most az átlagember számára?
"Amikor újságírók jönnek ide csak rohannának az egyik frontvonalról a másikra. A kurdokat mindig nagy harcosokként ábrázolják és csak nagyon ritkán emberekként", morogja Barzan Iso a helyi újságíró, aki nem titkolja a YPG iránti szimpátiáját. A csatamezőtől való távolság és a kevert, kurd-keresztény-menekült arab helyi népesség révén Derik olyan életutakat kapcsol össze, amivel csak kevesen foglalkoznak.
A tanterem fagyos hőmérsékletét, ahol Jamil felfedi a genetika titkait, nem enyhíti a szikrát szóró olajkályha. A festék a falon pereg. Az asztalok megrongáltak. Patkányok szaladgálnak a lépcsőn halmozódó törmelékek között. A tanulók szelleme viszont érintetlen. Jókat nevetnek Jamil viccein és meglepő bizalommal vannak a bámuló riporter iránt. Majd elmegy a fény. "Két óráig van elektromosság, majd elmegy egy órára és azután visszajön" mondja Jamil.
Osztálya jól mutatja az átalakulás átmeneti és gyakran ellentmondásos jellegét a Rojava-nak vagy Nyugat-Kurdisztánnak nevezett kurd irányítású területen, amit decemberben neveztek át Észak-Szíriai Demokratikus Szövetségi Rendszernek (Democratic Federal System of Northern Syria). Cinikusok szerint ez csak egy trükk, hogy eltakarják a terület kurd dominanciáját. Rojava vezetői szerint a szövetség egy tervezet, a szekuláris, egyenlőségen alapuló, többnemzetiségű szövetség tervéhez, amit Szíria többi részén is elképzelnek. A legtöbb ember még Rojava-t mond, és a vezetők nem titkolják a vágyukat, hogy megszüntessék a kormányzat által kikényszerített több évtizedes arabosítást a kurd öntudat gyengítésére.
A kötelező oktatás az új rend alappillére, és az iskolában kötelező arab nyelv ideje lejárt. A kurdok, akik Rojava legnagyobb etnikai csoportját jelentik, az itt beszélt, sokáig tiltott kurd nyelv Kurmanji dialektusában kapják az oktatást. Az arabok arab iskolába küldik a gyerekeiket, míg a szíriai ortodox keresztények, akiket Syriacs-nak is hívnak, saját nyelvükön oktatják a gyerekeiket.
A valóság persze nem ilyen sima. A fiatal kurdokat persze lehet kurdul oktatni, a program azonban nagyrészt minta állapotban van. A kurd és syriac tanulók, akik már arabul tanultak korábban a középiskolában, a Szír Oktatási Minisztériumhoz kapcsolódó helyeken tanulnak. Ilyen a Taleyah lycee iskola is, ugyanis csak ezek adnak nemzetközileg elismert végzettséget. A Taleyah diákok egy része arab. Jamil, a kurd, arabul tanít, de a kurd tanulóknak elmondja kurmanji nyelven is.
A kurdul oktató tanárok kiképzése volt a rojavai vezetés egyik fő célja, amikor a kurd többségű három tartományban - Jazeera, Kobani és Afrin - átvették az irányítást az után, hogy a kormányerők feladták ezeket, mert inkább máshol harcoltak a lázadókkal. Ez a 2012 nyári visszavonulás az alapja azoknak a vádaknak, hogy a kurdok összejátszanak a kormánnyal, és ez napjainkban is tart. Nem meglepően a rojavai tisztviselők zokon veszik ezt, különösen Fawza al-Yusuf (nő!). A visszavonulás és az együttműködés alapvetően eltérő dolgok. A szír hadsereg visszavonult.
Yusuf a Demokratikus Társadalomért Mozgalom (Movement for a Democratic Society (TEV-DEM)) tagja, a rojavai kormánykoalícióé, amely az ideológiai alapokat Abdullah Öcalantól a törökországi kurd lázadó csoport a Kurdisztáni Munkáspárt (Kurdistan Workers Party (PKK)) bebörtönzött vezetőjétől eredezteti. Öcalan és elvtársai 1978-ban alapították a PKK-t, hogy harcoljanak a független Kurdisztánért, ami egyesítené az Irán, Irak, Szíria és Törökország kurdjait. Az idők során a PKK visszavett ezekből, a földrajzi és politikai realitásoknak megfelelően. Öcalan ma már egyfajta radikális önkormányzatiságért emel szót, amely elutasítja az etnikai nacionalizmust, a nemzeti határokat, bátorítja a nemi egyenlőséget és a környezetbarátságot.
Rojava ezen eszmék laboratóriuma, merítve például a késői libertárius amerikai Murray Bookchin-tól. S bár minden beszéd a sokoldalúságról szól, Rojava egyértelműen kurd, a vezetés oda-vissza kurd, akár maga Yusuf is, a PKK háttér meg jó céltáblát jelent. Iso, a riporter mondta, hogy Yusuf egészen nagy hal. Mondta ezt egy héttel az után, hogy láttam a tv-ben, ahogy felolvasta az Észak-Szíriai Demokratikus Szövetségi Rendszer okiratát.
Yusuffal először Iso egyszintes házában találkoztam, egy szűk utcában, Derik szívében. Fel volt díszítve karácsonyi fényekkel, egy műfán a fényfüzér ki-be kapcsolt. Yusuf mosolygott és két lány kísérte Kalasnyikovval. Egyiküknek nagy szeme, sötét haja és egészen halvány arca volt. Nem nézett ki többnek tizenkettőnél, de Yusuf azt mondta, hogy 15, a kódneve Agiri, ami kurmanji nyelven hevest jelent. Megszökött otthonról, hogy csatlakozzon a YPG női egységéhez. Azért osztották be Yusuf mellé mert túl fiatal a frontvonalhoz. A nemzetközi jogi csoportok figyelmeztetései, hogy ne engedjék a fiatalokat a harcmezőre, működik. Yusuf kiküldte a lányokat a szobából, maga alá húzta a lábait és beszélgetésünk elkezdődött.
Ahogy a legtöbb TEV-DEM tagot, Yusufot is Öcalan vonzotta be a kurd politikába. Jogot tanult a 90-es évek elején az aleppoi egyetemen, amikor először hallott a PKK vezetőről. Sikerült találkoznia vele, otthagyta az egyetemet, és bár ezt nem mondja, de nyilván belépett a PKK-ba.
Yusuf meglepően őszinte volt. Sok kollégájától eltérően nem tett úgy, mint aki nem tud törökül, ami a PKK-ban a közös nyelv. Amikor 2014-ben először jöttem Rojavaba az összes TEV-DEM vezető, akivel beszéltem tagadta, hogy tud törökül, talán azért mert ez elárulja a PKK kapcsolatot és megakadályozza az európai és USA utazást, ahol a PKK hivatalosan terrorista szervezet. Provokatív kérdéseknél azonban az arcuk visszajelzett, még a fordítás előtt. Amikor ezt elmondtam Yusufnak nevetett és folytatta Öcalannal kapcsolatos eszmefuttatását. "Öcalan felébresztette bennünk a kurd identitást. Létrehozta a történelem és önmaga iránt tudatos embert. Ezeket az eszméket most a gyakorlatba tesszük át.
folyt.