Az arab világ jópár országában valamilyen helyi kisebbség lett a többség nyakára ültetve, hogy kellően motivált legyen a rendfenntartás terén, illetve igyekezzen lehetőleg együttműködni a külföldi eredetű királycsinálók különféle igényeivel szemben. Ez mondhatni régi nóta.A lakosság elsöprő többsége szunnita arab. Ezzel szemben egy síita vezetés volt, ami a szekularizmus miatt talán népszerű volt a többi vallási kisebbség körében is, de így is alig volt 20-25 százalékuk.
Bár nyilván árnyalja a szíriai képet, hogy az Asszad család már jóideje magára lett hagyva, mígnem 2015 szeptemberére meg nem érkezett a semennyire sem önzetlen orosz és iráni segítség. De az is tény, hogy 2011 előttig pont nem érdekelt már senkit a szír hatalmi struktúra társadalmi beágyazottsága.
De, hogy mást ne mondjak, anno Szaud-Arábia is pont egy olyan helyi család köré lett építve, amely az Oszmán Birodalomban majdnem a legutolsó volt a helyi erők között.
Nade amikor a Shell, majd az amerikaiak megtalálták az olajat...
Nálunk Kádár volt az, aki jogi értelemben akár még együtt is ülhetett volna Nagy Imrével a vádlottak padján, ha nem tett volna meg mindent Moszkva akarata szerint. A "vicc" az, hogy Moszkva 58 tavaszára már "elunta" a Nagy Imre-pert, így az egyszerűen ledegradálódott Kádár demonstratív személyes bosszújára. Többek közt ezért is volt az 56 utáni megtorlás 58 nyarára már erősen túltolva, hiszen addigra a szovjetek már mindent kihajtottak a magas lóra felültetett, de annál kevésbé feddhetetlen hátterű és pont ezek miatt túlontúl is készséges Kádárból...
Szóval ez a fajta birodalmi retorika még nálunk sem ismeretlen.