<blockquote rel="blogen">Elkeserítő látni milliók végtelen emberi nyomorúságát, amit két ország, az USA és Izrael szánalmasan kisstílű érdekei idéznek elő Ukrajnától, Szíriáig. Oké, hogy az imperializmus nem egy gyerekmese, de mégis undort érzek ezek iránt a hatalmak iránt. Lassan nem tudok elképzelni olyan szituációt, amiben a zsidókkal szembeni ellenszenv bármilyen megnyilvánulását el tudnám ítélni. Amikor láttam a hírekben a túszejtést a kóser szupermarketben sem éreztem sehogy sem, hogy valami negatív dolog történne. Ezeknek a tényleg ártatlan millióknak a sorsa a negatív.
Nagy vonalakban egyetértek veled, de azért ennyire nem egyszerű a helyzet... Ugyanis bárki, bármelyik hatalom bárhogy is ármánykodhatna, ha a kiszemelt célpontjuknál már alapból nem lennének meg a "törésvonalak". Szóval ez inkább az emberek gyarlóságáról és az ezen tulajdonságot jól kihasználni tudókról szól...
</blockquote>
Törésvonalak. Ebben nincs teljesen igazad. Ezen a kérdésen (már meglévő törésvonalak, társadalmi feszültségek) Jugoszlávia példáján gondolkodtam el.
Aztán jutott eszembe a következő benzinkutas hasonlat:
A benzinkúton már meglévő "törésvonalak", "feszültségek" vannak, olyan értelemben, hogy nyílt láng használata tilos.
Namármost, ha valaki tüzet gyújt ilyen helyen, és a benzinkút felr*bban, akkor mondhatja-e az illető, hogy
mindezért maga a benzinkút a felelős, mert már eleve feszültségekkel teli hely volt?
Szerintem ez a körülmény semmilyen esetben sem mentheti fel a "gyújtogatót".
Visszatérve Jugoszláviára. Társadalmi feszülségek mindig mindenhol vannak. A kérdés az, hogy vannak-e, és mely külpolitikai erők azok, amelyek az adott ország/társadalom belső töréspontjainak elmélyítésében érdekeltek?
Nem hiszek az olyan elméletekben, amelyik azt állítja, hogy egy több/sok nemzetiségű államnak, uniónak előbb-utóbb feltétlenül fel kell bomlania. Jugoszlávia sem ezért bomlott fel.
Két dolog kell az egységhez:
1. a közös jövő (gazdasági síkra lefordítva, hogy jobban érje meg együtt mint külön, de ezenfelül közös kulturális és politikai jövő is kell)
2. megfelelő szintű nagyhatalmi támogatás, geopolitikai "funkció", amely indokolja az adott állam/unió létét a világban.
Ha ez a kettő megvan, akkor nincsenek törésvonalak.
Más kérdés persze, ha a nagyhatalmak a törésvonalak fenntartásában érdekeltek...
de akkor ez csak és kizárólag az adott nagyhatalmak felelőssége (ld. gyújtogatós példa).
Lokálisan inkább a "klímaváltozás" a helyes kifejezés. És ezt lehet is tapasztalni, mert ilyen gyorsan és jelentősen, mint most, még nem nagyon változott a klíma az elmúlt párszáz évben... Persze azon lehet vitatkozni, hogy ebben pontosan mennyi szerepe van az emberiségnek és mennyi az emberektől független dolgoknak, mint pl. a Naptevékenységnek, de a jelenség akkor is létezik és problémákat okoz.
