Kina megtagadta a németek Bayern fregattjától a kikötési lehetőséget Kinàban. A Bayern útban van a Delkinai tenger felé.
[BIZTPOL] Tajvan-Kína konfliktus (1949 - ...)
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Köszi a linket! Ha Kína megtámadná Tajvant és az USA beavatkozna, az jó nagy szívás lenne mindenkinek a bolygón, mert gyorsan a kipusztulás szélére kerülne az emberi faj. Tehát négy opciót látok:Igen, ezért létkérdés Tajván. A blokád akkor sem válik lehetetlenné, csak jelentősen megnehezül.
Ha Tajvan az övék, akkor az első szigetlánc jelentette "karámból" kitörtek, de ott van még a második szigetlánc is - bár az átjárhatóbb.
Ajánlom az alábbi link térképeit illetve maga a cikk is jó!
Do the South China Seas have some military relevance or are they more important as a political claim to waterways?
Answer (1 of 16): China is fixated on these seas because it makes military sense to do so. Military analysts and armchair generals often talk of the “Island Chain Strategy” when it comes to this issue. The Island Chain Strategy had its origins in 1951 amidst the Korean War, when John Foster Dull...www.quora.com
Kína szempontjából ez egy nagyon nehéz és kockázatos katonai művelet lesz, de szerintem megfogják próbálni az évtized vége előtt.
Az USA pedig be fog avatkozni, mert óriási arcvesztés lenne ha nem tenné, de még fontosabb: stratégiai érdeke, hogy minél távolabb tartsa magától Kínát és megakadályozza, hogy Kína a térség hegemónja legyen.
1. Kína elfoglalja Tajvant, senki sem avatkozik be. (szerintem ez a legvalószínűbb)
2. Kína elfoglalja Tajvant, beavatkoznak a nyugati hatalmak és megsemmisülünk mindannyian.
3. Kína nem piszkálja Tajvant egyáltalán. ( ez a legkevésbé valószínű)
4. Kína megtámadja Tajvant, de valami ismeretlen tényező miatt nem pusztul el a világ, csak a nagy része.
Sztem egyik se!
Ha a nyugat beavatkozik, akkor szerintem sikeres invázió nem lehetséges vagy legalábbis nagyon megnehezül.
Kína nem fog atomfegyvert bevetni, amíg idegen csapatok nem lépnek a területére és a CCP úgy véli van esélye túlélni és hatalomban maradni - még ha észak-koreai szinten el is szigetelődik az ország.
USA szintén nem fog atomfegyvert bevetni, amíg saját területeit és lakosságát nem éri támadás. Nincs rá szüksége és a válasz csapás komoly veszteségeket okozna.
Szerintem ez egy lassú "zavarosban halászó" konfliktus lesz, ahogy ez divat manapság.
0. Kína elfoglalja a Kinmen szigeteket, hogy megnézze mi történik. Ez egy tájváni terület Kína partjatól kb. 10 km-re - ezt Kína akkor foglalja el amikor akarja. Ez akár a Tajván elleni támadás előtt hónapokkal vagy évekkel bekövetkezhet.
1. Kína blokád alá vonja Tajvánt és levegőből zaklatja - háta kifárad és megadja magát. Mozgosítja ügynökeit, indul a zavarkeltés
2. Nyugat megfutja a diplomáciai köröket nyilván eredménytelenül. Blokád alá vonja Kínát. Ezt követően szerintem hetekig nem történik semmi - mindenki kivár. Ha ez nagyon elhúzódik, akkor lehet hogy Tájvanon éheznek, de Kínában is kezd gond lenni...
3. Elkezdődhet a tengeralattjáró háború - itt nagyon nehéz megmondani ki mit művel a víz alatt, ezért minkét fél maradhat egy korlátozott konfliktusban. A tengók először egymásra vadásznak aztán a blokád hajóira - hivatalosan mindenki adhatja a hülyét hogy nem tudjuk ki kit miért süllyesztett el. Mind a kétfélnek érdeke, hogy ne hevüljön túl a konfliktus, mert akkor mindenki megszívja.
4. Levegőben is menne a harc, de visszafogottan: mindkét oldal kijelöl egy no-fly zone-t (légi blokád) aztán ott kostolgatnák egymást.
Szerintem valahogy így indulna a dolog és csak lassan futna fel. Abban eléggé biztos vagyok, hogy víz alatt fog eldőlni a végkimenetel.
Ha sikerül a kínai flotta jelentős részét elsüllyeszteni, úgy ahogy azt a japánokkal tették a második világháborúban, akkor Kína vesztett.
Sztem egyik se!
Ha a nyugat beavatkozik, akkor szerintem sikeres invázió nem lehetséges vagy legalábbis nagyon megnehezül.
Kína nem fog atomfegyvert bevetni, amíg idegen csapatok nem lépnek a területére és a CCP úgy véli van esélye túlélni és hatalomban maradni - még ha észak-koreai szinten el is szigetelődik az ország.
USA szintén nem fog atomfegyvert bevetni, amíg saját területeit és lakosságát nem éri támadás. Nincs rá szüksége és a válasz csapás komoly veszteségeket okozna.
Szerintem ez egy lassú "zavarosban halászó" konfliktus lesz, ahogy ez divat manapság.
0. Kína elfoglalja a Kinmen szigeteket, hogy megnézze mi történik. Ez egy tájváni terület Kína partjatól kb. 10 km-re - ezt Kína akkor foglalja el amikor akarja. Ez akár a Tajván elleni támadás előtt hónapokkal vagy évekkel bekövetkezhet.
1. Kína blokád alá vonja Tajvánt és levegőből zaklatja - háta kifárad és megadja magát. Mozgosítja ügynökeit, indul a zavarkeltés
2. Nyugat megfutja a diplomáciai köröket nyilván eredménytelenül. Blokád alá vonja Kínát. Ezt követően szerintem hetekig nem történik semmi - mindenki kivár. Ha ez nagyon elhúzódik, akkor lehet hogy Tájvanon éheznek, de Kínában is kezd gond lenni...
3. Elkezdődhet a tengeralattjáró háború - itt nagyon nehéz megmondani ki mit művel a víz alatt, ezért minkét fél maradhat egy korlátozott konfliktusban. A tengók először egymásra vadásznak aztán a blokád hajóira - hivatalosan mindenki adhatja a hülyét hogy nem tudjuk ki kit miért süllyesztett el. Mind a kétfélnek érdeke, hogy ne hevüljön túl a konfliktus, mert akkor mindenki megszívja.
4. Levegőben is menne a harc, de visszafogottan: mindkét oldal kijelöl egy no-fly zone-t (légi blokád) aztán ott kostolgatnák egymást.
Szerintem valahogy így indulna a dolog és csak lassan futna fel. Abban eléggé biztos vagyok, hogy víz alatt fog eldőlni a végkimenetel.
Ha sikerül a kínai flotta jelentős részét elsüllyeszteni, úgy ahogy azt a japánokkal tették a második világháborúban, akkor Kína vesztett.
Ez a forgatókönyv már csak azért sem lehetséges, mert egyszerűen nem lehet megvédeni hagyományos eszközökkel Tajvant. Teljesen védhetetlen a sziget, szerintem még beavatkozással is. De miért is avatkoznának be? Mire hivatkozva? Ki támogatná ezt a beavatkozást? Hogy adnák el a közvéleménynek? Semmilyen reális lehetőséget nem látok semmilyen beavatkozásra sem, pláne nem hagyományos fegyverekkel.
Kérdés, hogy el lehet-e foglalni Tajvant úgy, hogy a csúcstech gyárak megmaradjanak.
Ha nem, Kína addig biztosan nem fog támadni míg tud és szükséges onnan vásárolnia.
Szerintem túlságosan nyugati gondolkodást feltételeztek Kínáról.
Ha nem, Kína addig biztosan nem fog támadni míg tud és szükséges onnan vásárolnia.
Szerintem túlságosan nyugati gondolkodást feltételeztek Kínáról.
Ezt miből gondolod?
Kína 40 éve nem vívott háborút, tengeren meg évszázadok óta nem folytatott számottevő hadműveleteket. Partraszállást meg még sosem hajtott végre, tengeralattjárók elleni hadviselésben sincs tapasztalata. Ráadásul világ legfejlettebb és legcsendesebb tengeralattjárói ellen kellene küzdenie. A saját tengóik meg olyan zajosak, hogy Guamon hallják, ha azok elindulnak a kikötőből és ebben a Kína körüli vizeket behálózó amerikai mikrofon rendszer is sokat segít.
Véletlenszerű támadás kizárt, mert folyamatosa műholdas megfigyelés. 1-2 hét alatt kihúznak majd egy masszív aknamezőt Tajvan invázió-esélyes partjai köré. (Lásd amerikai ORCA projekt és Hammerhead aknák)
Aknát fektetni könnyű, megtalálni, felszedni nagyon nehéz - pláne ha közben támadják az aknaszedőket. A Tajván körüli sekély víz kedvez az aknásításnak.
Tengeralattjáró hadviselés terén Kína technikai hátrányban van a tapasztalat hiányáról nem is beszélve. Amerikaiak Japánt nagy rész a víz alól verték meg a világháborúban és utána 40 évig játszották a macska-egér játékot az oroszokkal a világ tengerein.
A lényeg, hogy ha sikerül elsüllyeszteni a kínai flotta egy jelentős részét, akkor már nem sikerülhet Tajván elfoglalása. Semmi mást nem kell elérni a védőknek mint, hogy a hajók töredéke érjen csak partot - már ha bármennyi is partot tud érni, mert egy bizonyos veszteségi arány után nyilván Kína lefújja az akciót. A partraszállási műveletekkel szemben azért is könnyű küzdeni, mert egy csapatszállító hajóval akár egy egész hadosztály elintézhetsz - szárazföldön ez nem biztos hogy menne, de amíg a tengeren vannak addig csak elég 2-3 torpedó és 8-10ezer ember mínusz az ellenséges oldalon.
Tajvan saját számításai szerint 1200 hajó elleni rakéta szükséges ahhoz, hogy az inváziós flotta felét elsüllyesszék és arra készül, hogy ezzel maga is rendelkezzen. A saját fejlesztésű szuperszonikus rakétái mellett nagy számú Harpoont vásárol, 100db teherautóra szerelt mobil indítóval együtt. Saját maga is rendelkezni kíván a kellő tűzerővel. A kínai flotta minden hajójára legalább 4-5 tajvani rakéta jut, de ez a szám folyamatosan növekszik.
Tajvannak olyan a földrajza, hogy nagyon nehéz partra szállni: a part nagy rész meredek sziklákból áll - nehéz fegyvereket nem lehet partra tenni ott. A tájfunok miatt az évnek néhány hónapja alkalmas csak egy partra szálló műveletekre, vagyi ha elhúzódik annak előkészítése, akkor az egészet le kell fújni.
Ezek a partszakaszok már most tele vannak tankcsapdákkal, erődítményekkel. Nehéz úgy partra szállni, ha szinte biztosan tudják, hol fogod megpróbálni.
Kínának egy olyan katonai műveletet kell sikerre vinnie amilyenhez hasonlót még sosem csinált: sok mindennek kell "klappolnia", hogy sikerüljön. A védőknek meg elég ha ezt megakadályozzák - utóbbi mindig sokkal könnyebb, mint az előbbi.
A sziget katonai értelemben védhető, még ha szét is lesz lőve teljesen. Az USA-nak stratégiai értelemben az a lényeg, hogy Tajván ne váljon egy kínai bázissá, "elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozóvá".
Mert az USA stratégiai érdeke, hogy Kínát az első szigetláncon belül tartsa - magától minél távolabb: nem szeretne még egy Pearl Harbourt. Az oroszok is emiatt ragaszkodnak Belorussziához és Ukrajnához, mert a saját határaiktól minél messzebb akarják tudni a potenciális ellenfeleket.
Japán nyíltan bejelentette, hogy segíteni fog Tajvan védelmében, USA is így fog tenni - milyen mértékű, mélységű segítség lesz, azt majd kiderül.
Egyelőre az a cél, hogy Tajván felfegyverzésével illetve saját erők jelenlétével elrettentsék Kínát, hogy meg se próbálja az inváziót, maradjon a status-quo.
Ezt miből gondolod?
Kína 40 éve nem vívott háborút, tengeren meg évszázadok óta nem folytatott számottevő hadműveleteket. Partraszállást meg még sosem hajtott végre, tengeralattjárók elleni hadviselésben sincs tapasztalata. Ráadásul világ legfejlettebb és legcsendesebb tengeralattjárói ellen kellene küzdenie. A saját tengóik meg olyan zajosak, hogy Guamon hallják, ha azok elindulnak a kikötőből és ebben a Kína körüli vizeket behálózó amerikai mikrofon rendszer is sokat segít.
Véletlenszerű támadás kizárt, mert folyamatosa műholdas megfigyelés. 1-2 hét alatt kihúznak majd egy masszív aknamezőt Tajvan invázió-esélyes partjai köré. (Lásd amerikai ORCA projekt és Hammerhead aknák)
Aknát fektetni könnyű, megtalálni, felszedni nagyon nehéz - pláne ha közben támadják az aknaszedőket. A Tajván körüli sekély víz kedvez az aknásításnak.
Tengeralattjáró hadviselés terén Kína technikai hátrányban van a tapasztalat hiányáról nem is beszélve. Amerikaiak Japánt nagy rész a víz alól verték meg a világháborúban és utána 40 évig játszották a macska-egér játékot az oroszokkal a világ tengerein.
A lényeg, hogy ha sikerül elsüllyeszteni a kínai flotta egy jelentős részét, akkor már nem sikerülhet Tajván elfoglalása. Semmi mást nem kell elérni a védőknek mint, hogy a hajók töredéke érjen csak partot - már ha bármennyi is partot tud érni, mert egy bizonyos veszteségi arány után nyilván Kína lefújja az akciót. A partraszállási műveletekkel szemben azért is könnyű küzdeni, mert egy csapatszállító hajóval akár egy egész hadosztály elintézhetsz - szárazföldön ez nem biztos hogy menne, de amíg a tengeren vannak addig csak elég 2-3 torpedó és 8-10ezer ember mínusz az ellenséges oldalon.
Tajvan saját számításai szerint 1200 hajó elleni rakéta szükséges ahhoz, hogy az inváziós flotta felét elsüllyesszék és arra készül, hogy ezzel maga is rendelkezzen. A saját fejlesztésű szuperszonikus rakétái mellett nagy számú Harpoont vásárol, 100db teherautóra szerelt mobil indítóval együtt. Saját maga is rendelkezni kíván a kellő tűzerővel. A kínai flotta minden hajójára legalább 4-5 tajvani rakéta jut, de ez a szám folyamatosan növekszik.
Tajvannak olyan a földrajza, hogy nagyon nehéz partra szállni: a part nagy rész meredek sziklákból áll - nehéz fegyvereket nem lehet partra tenni ott. A tájfunok miatt az évnek néhány hónapja alkalmas csak egy partra szálló műveletekre, vagyi ha elhúzódik annak előkészítése, akkor az egészet le kell fújni.
Ezek a partszakaszok már most tele vannak tankcsapdákkal, erődítményekkel. Nehéz úgy partra szállni, ha szinte biztosan tudják, hol fogod megpróbálni.
Kínának egy olyan katonai műveletet kell sikerre vinnie amilyenhez hasonlót még sosem csinált: sok mindennek kell "klappolnia", hogy sikerüljön. A védőknek meg elég ha ezt megakadályozzák - utóbbi mindig sokkal könnyebb, mint az előbbi.
A sziget katonai értelemben védhető, még ha szét is lesz lőve teljesen. Az USA-nak stratégiai értelemben az a lényeg, hogy Tajván ne váljon egy kínai bázissá, "elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozóvá".
Mert az USA stratégiai érdeke, hogy Kínát az első szigetláncon belül tartsa - magától minél távolabb: nem szeretne még egy Pearl Harbourt. Az oroszok is emiatt ragaszkodnak Belorussziához és Ukrajnához, mert a saját határaiktól minél messzebb akarják tudni a potenciális ellenfeleket.
Japán nyíltan bejelentette, hogy segíteni fog Tajvan védelmében, USA is így fog tenni - milyen mértékű, mélységű segítség lesz, azt majd kiderül.
Egyelőre az a cél, hogy Tajván felfegyverzésével illetve saját erők jelenlétével elrettentsék Kínát, hogy meg se próbálja az inváziót, maradjon a status-quo.
A cél az, hogy valahogy Kína hamarabb ugorjon, míg az USA van előnyben. Ha most lehetne egy Kína elleni hagyományos háború, vissza tudnák rombolni őket vagy 30+ évnyi fejlettséggel, ami eszményi lenne az USA számára, biztosítaná a hegemóniájukat a következő évszázad nagyrészére. Ezért megy ez a ribillió álladóan, reménykednek, hogy Kína elköveti ezt a hibát, de a keleti gondolkozás nem ilyen. Ott hosszú távon számolnak, van perspektíva.
Lehet itt raksikkal meg tengók fejlettségi szintjével dobálózni, a mögöttük álló gazdasági erő dönt úgyis. Ha Kína kivár az évszázad második feléig, míg fölénybe kerül (részben az USA gyengülése által), erőfeszítés nélkül övé lesz Tajvan, valszeg sima belső feszültégek szításával és a CCP barát ellenzék feltápolásával.
Ez a tajvani invázó max valami VR gameban lesz csak lejátszva, ahogy a VSZ tankroham is Nyugat No. ellen csak elmélet maradt. Túl erősek a szembenálló felek.
Kína most nyulta be afganisztánt.
közvetett kapcsolatba került immár iránnal egy ujabb szálon keresztül.
amin keresztűl az usa kezéból kicsúszott irak is közelebb huzható kínához... és még lehetne sorolni.
erősíti a csendesoceáni térséget az usa. dominanciát megtartva. rohamosan fejlődő kínai haditengerészettel szemben.
csak van egy kis bibi kína kifogja használni az előnyeit. pl hogy a muzulmán világba usa nem túl kedvelt míg kínára nem fújnak inkább segítőként tekintenek rá partner...
Ausztrália szerintem azzal követ el hatalmas baklövést hogy kínára koncentrál de a veszélyt rá valójában indonézia jelenti. Amit szemelöll téveszt mert USA a szemellenzőt ügyesen feltette.
Abban igazad van, hogy Kína jobban jár elvileg, ha kivár - kicsit korán kezdte a kardcsörtetést.
A baj az, hogy Kína demográfiája katasztrófálisan szar: nagyon gyorsan öregszik a társadalom, ami erősen kihat a gazdasági kilátásaikra.
A nyugat is öregszik (egy nőre jutó szülés szám: EU átlag - 1,53, USA - 1,64, Kína: 1,3 ), viszont ezt a bevándorlás kompenzálja valamennyire. Kínába senki nem akar bevándorolni, szóval egyre csökken a munkaképes korú népesség.
Szóval Kínának sincs sok ideje várni...
kínának az érdeke egyébként egy maláj indonéz konfliktus indonéz győzelemmel ezzel megszünne a maláj követelés bizonyos szigetekre ami kínai fennhatóságot eredményezne a szigeteken amivel a többi vitás partnerével szemben is előnybe részesűlne hisz az így szerzett szigeteinek megőzelííthetőségét garantálni kellene ha nem akarnának nagyobb feszkót. ezzel létrejönne a direkt kapcsolat kína és indonézia között.
indonézia amúgy is haragba van malájziával és orrol az ausztrálokra akik pápuát támogatták velük szemben.
ha ezt sikerűlne kínának elérni sakk matt enne és köszönhetné malájzia usanak a dolgot mert 2015 ig semmi konfliktus nem vólt köztük és kína között a szigetek ügyében is a megbékélés fele törekedtek... csak usa szépen bekavart.
ezek az ausztrálok meg vakok hiába uralnak egy egész kontinenst nem látnak a szemüktől inkább ülnek fel az usanak.
indonézia amúgy is haragba van malájziával és orrol az ausztrálokra akik pápuát támogatták velük szemben.
ha ezt sikerűlne kínának elérni sakk matt enne és köszönhetné malájzia usanak a dolgot mert 2015 ig semmi konfliktus nem vólt köztük és kína között a szigetek ügyében is a megbékélés fele törekedtek... csak usa szépen bekavart.
ezek az ausztrálok meg vakok hiába uralnak egy egész kontinenst nem látnak a szemüktől inkább ülnek fel az usanak.
T
Törölt tag 008
Guest
Ahhoz képest most borultak össze védelmileg (bár hangsúlyozva, hogy nem szövettség) és hát Boramae-t meg Rafalet nézegetnek nem mindenféle J-xx repülő tárgyat.
Apropó sem az indonéz sem a maláj flotta nem elég potens, hogy egymással bármit is csináljanak. Bár akár turista járattal meg menetrendszerű komppal is partra szállhatnak
nem kell flotta van szárazföldi határ.Ahhoz képest most borultak össze védelmileg (bár hangsúlyozva, hogy nem szövettség) és hát Boramae-t meg Rafalet nézegetnek nem mindenféle J-xx repülő tárgyat.
Apropó sem az indonéz sem a maláj flotta nem elég potens, hogy egymással bármit is csináljanak. Bár akár turista járattal meg menetrendszerű komppal is partra szállhatnak
indonézia azért vásáról kínátol is rendesen. de szeret mag gyártni is.
indonézia bőven rendelkezik maljzia önálló szigetének a megszállására is a szoroson való átkelésre (vannak partraszállóhajók amik bőven a partvédelmi ütegek zónájánba tud tevékenykedni és van légi kapacitás egy hídfő kialakítására a légifölény meg egyértelműen indonéz.)
egyébként kína és indonézia elég sok közös hadgyakorlatot tart.
T
Törölt tag 008
Guest
Azért ez erős túlzás.
Jelenleg totál káosz van ott - a talibán nem egy egységes valami: ez egy frenchise, gerillaharcos bandák laza szövetsége, akik vagy hallgatnak a felső vezetés szavára vagy nem. Szerintem idő kérdése hogy különböző frakciók összevesszenek egymással és akkor jön a szokásos afgán polgárháború. Ilyen környezetben a kínaiiak sem fognak befektetni vagy majd fegyverrel kell megvédeniük a befektetéseiket és akkor ők is be állhatnak a sorba az angolok, a szovjetek valamint az amerikaiak mögé mint bukott hódító.
Egy országnak van igazán befolyása ott: Pakisztánnak és ebből nem fognak engedni még a kínaiak kedvéért sem - legfeljebb fű alatt kavarnak mint ahogy ezt tették az amerikaiakkal.
USA nem is bánná, ha Kína jobban foglalkozna Afganisztánnal - sok sikert!
Amíg a Malacca szorost és környékét az USA és szövetségesei ellenőrzik, Kína haverkodhat akár kivel a közel-keleten. Simán megakadályozzák, hogy az iráni, iraki olaj eljusson Kínába egy konfliktus esetén. India egyre inkább amerikai szövetséges és méretéből, elhelyezkedéséből adódóan elég komoly szereplő arra felé. Nem rég kezdték el megerősíteni az andamán-szigeteki bázisaikat. Arra készülnek hogy saját hatáskörben le tudják zárni a Malacca-szorost, ha Kína még egyszer komolyabban nekik megy Himalájban.
Szóval mindegy kivel haverkodik Kína a közel-keleten - teveháton nem tudnak olajat szállítani onnan.
Egy baromi hosszú olaj vezeték elvileg lehetne megoldás, de nem kivitelezhető hogy a Hindukushon több ezerméteres magasságokon átnyomd az olajat. Szóval marad a tenger, amit meg könnyű járhatatlanná tenni.
Arra azért kíváncsi leszek hogy a tengerészeti hagyományokkal, tapasztalattal alig rendelkező PLAN miként szerepelne egy valós konfliktusban. Papiron jól néz ki a sok hajó, de ezek önmagukban csak rakéta és torpedó célpontoknak jók. A mögötte lévő nagyon merev parancsnoki rendszerrel működő és tapasztalatlan humán erőforrás hatékonysága kétséges...
Kína a térségben szinte mindenkivel szemben területi igényt jelentett be, szóval azért ez nem ilyen egyszerű. Egy Kína-Nyugat konfliktusban a semlegesség a legtöbb, amire Kína számíthat ezektől az országoktól. Vietnám és a Fülöp-szigetek inkább az USA-t támogatná, ha nem is aktívan, de légtérhasználattal és bázisok átengedésével. A filippinókkal van is ilyen szerződése az amerikaiaknak. Indonézia semleges, de inkább a nyugatiakat támogató ország lesz egy ilyen balhéban.
Egyébként még jogosan elő is adhatja Indonézia, hogy úgy sem tud semmit tenni a nyugati szövetség ellen, szóval átengedi őket a vizein - Kína legfeljebb az öklét rázza majd, mert nincs kapacitása egyszerre minden szomszédjával hadat viselni.
Nem kellett volna mindenkivel egyszerre összeveszni!
Indonézia mint veszély forrás? Miért is?
Indoinézia egy földrajzilag, nyelvileg, kutúrálisan teljesen széttagolt sziget ország - örül, ha egymagát egyben tartja. Miért jelent veszélyt a "kengurukra"?
Épp most állapodtak meg, hogy segítik egymás védelmét. Középtávon profitálhat a nyugatiakból, mert nagyszámú fiatal népesség átveheti az összeszerelő üzem szerepet Kínától, aki egyre inkább a hightech ipar felé mozdul és egyre kevésbé örül a külföldi cégeknek. Kínábül már elindult a nyugati cégek elvándorlása Vietnám, Fülöp-szigetek és India irányába - Indonéziának is biztos jut belőle.
A kínai konfliktust az ausztrálok az Indonéz-szigetvilágban kívánják megvívni, megállítani - nem pedig Darwinban!
Indonézia is örül ennek, mert egyesül, szövetségesek nélkül Kína úgy ugráltatja, ahogy neki tetszik - így legalább számíthat egy gazdagabb high-tech ország támogatására.
Azért ez erős túlzás.
Jelenleg totál káosz van ott - a talibán nem egy egységes valami: ez egy frenchise, gerillaharcos bandák laza szövetsége, akik vagy hallgatnak a felső vezetés szavára vagy nem. Szerintem idő kérdése hogy különböző frakciók összevesszenek egymással és akkor jön a szokásos afgán polgárháború. Ilyen környezetben a kínaiiak sem fognak befektetni vagy majd fegyverrel kell megvédeniük a befektetéseiket és akkor ők is be állhatnak a sorba az angolok, a szovjetek valamint az amerikaiak mögé mint bukott hódító.
Egy országnak van igazán befolyása ott: Pakisztánnak és ebből nem fognak engedni még a kínaiak kedvéért sem - legfeljebb fű alatt kavarnak mint ahogy ezt tették az amerikaiakkal.
USA nem is bánná, ha Kína jobban foglalkozna Afganisztánnal - sok sikert!
Amíg a Malacca szorost és környékét az USA és szövetségesei ellenőrzik, Kína haverkodhat akár kivel a közel-keleten. Simán megakadályozzák, hogy az iráni, iraki olaj eljusson Kínába egy konfliktus esetén. India egyre inkább amerikai szövetséges és méretéből, elhelyezkedéséből adódóan elég komoly szereplő arra felé. Nem rég kezdték el megerősíteni az andamán-szigeteki bázisaikat. Arra készülnek hogy saját hatáskörben le tudják zárni a Malacca-szorost, ha Kína még egyszer komolyabban nekik megy Himalájban.
Szóval mindegy kivel haverkodik Kína a közel-keleten - teveháton nem tudnak olajat szállítani onnan.
Egy baromi hosszú olaj vezeték elvileg lehetne megoldás, de nem kivitelezhető hogy a Hindukushon több ezerméteres magasságokon átnyomd az olajat. Szóval marad a tenger, amit meg könnyű járhatatlanná tenni.
Arra azért kíváncsi leszek hogy a tengerészeti hagyományokkal, tapasztalattal alig rendelkező PLAN miként szerepelne egy valós konfliktusban. Papiron jól néz ki a sok hajó, de ezek önmagukban csak rakéta és torpedó célpontoknak jók. A mögötte lévő nagyon merev parancsnoki rendszerrel működő és tapasztalatlan humán erőforrás hatékonysága kétséges...
Kína a térségben szinte mindenkivel szemben területi igényt jelentett be, szóval azért ez nem ilyen egyszerű. Egy Kína-Nyugat konfliktusban a semlegesség a legtöbb, amire Kína számíthat ezektől az országoktól. Vietnám és a Fülöp-szigetek inkább az USA-t támogatná, ha nem is aktívan, de légtérhasználattal és bázisok átengedésével. A filippinókkal van is ilyen szerződése az amerikaiaknak. Indonézia semleges, de inkább a nyugatiakat támogató ország lesz egy ilyen balhéban.
Egyébként még jogosan elő is adhatja Indonézia, hogy úgy sem tud semmit tenni a nyugati szövetség ellen, szóval átengedi őket a vizein - Kína legfeljebb az öklét rázza majd, mert nincs kapacitása egyszerre minden szomszédjával hadat viselni.
Nem kellett volna mindenkivel egyszerre összeveszni!
Indonézia mint veszély forrás? Miért is?
Indoinézia egy földrajzilag, nyelvileg, kutúrálisan teljesen széttagolt sziget ország - örül, ha egymagát egyben tartja. Miért jelent veszélyt a "kengurukra"?
Épp most állapodtak meg, hogy segítik egymás védelmét. Középtávon profitálhat a nyugatiakból, mert nagyszámú fiatal népesség átveheti az összeszerelő üzem szerepet Kínától, aki egyre inkább a hightech ipar felé mozdul és egyre kevésbé örül a külföldi cégeknek. Kínábül már elindult a nyugati cégek elvándorlása Vietnám, Fülöp-szigetek és India irányába - Indonéziának is biztos jut belőle.
A kínai konfliktust az ausztrálok az Indonéz-szigetvilágban kívánják megvívni, megállítani - nem pedig Darwinban!
Indonézia is örül ennek, mert egyesül, szövetségesek nélkül Kína úgy ugráltatja, ahogy neki tetszik - így legalább számíthat egy gazdagabb high-tech ország támogatására.
/cloudfront-us-east-2.images.arcpublishing.com/reuters/XMQNQBUIUNPG5HDQRA3376WKZE.jpg)
Indonesia warns against arms race after Australian nuclear sub pact
Indonesia said on Friday it was worried about an arms race in the region after neighbouring Australia announced plans to acquire nuclear-powered submarines as part of a new Indo-Pacific security alliance with the United States and Britain.
www.reuters.com
Bírom az ifjú titánokat akik szerint mikor egy atomhatalom elsüllyeszti, elaknásítással megbénit egy másik atomhatalmat, majd ebből a felállásból levezeti a neki tetsző győztes perspektívát.Ezt miből gondolod?
Kína 40 éve nem vívott háborút, tengeren meg évszázadok óta nem folytatott számottevő hadműveleteket. Partraszállást meg még sosem hajtott végre, tengeralattjárók elleni hadviselésben sincs tapasztalata. Ráadásul világ legfejlettebb és legcsendesebb tengeralattjárói ellen kellene küzdenie. A saját tengóik meg olyan zajosak, hogy Guamon hallják, ha azok elindulnak a kikötőből és ebben a Kína körüli vizeket behálózó amerikai mikrofon rendszer is sokat segít.
Véletlenszerű támadás kizárt, mert folyamatosa műholdas megfigyelés. 1-2 hét alatt kihúznak majd egy masszív aknamezőt Tajvan invázió-esélyes partjai köré. (Lásd amerikai ORCA projekt és Hammerhead aknák)
Aknát fektetni könnyű, megtalálni, felszedni nagyon nehéz - pláne ha közben támadják az aknaszedőket. A Tajván körüli sekély víz kedvez az aknásításnak.
Tengeralattjáró hadviselés terén Kína technikai hátrányban van a tapasztalat hiányáról nem is beszélve. Amerikaiak Japánt nagy rész a víz alól verték meg a világháborúban és utána 40 évig játszották a macska-egér játékot az oroszokkal a világ tengerein.
A lényeg, hogy ha sikerül elsüllyeszteni a kínai flotta egy jelentős részét, akkor már nem sikerülhet Tajván elfoglalása. Semmi mást nem kell elérni a védőknek mint, hogy a hajók töredéke érjen csak partot - már ha bármennyi is partot tud érni, mert egy bizonyos veszteségi arány után nyilván Kína lefújja az akciót. A partraszállási műveletekkel szemben azért is könnyű küzdeni, mert egy csapatszállító hajóval akár egy egész hadosztály elintézhetsz - szárazföldön ez nem biztos hogy menne, de amíg a tengeren vannak addig csak elég 2-3 torpedó és 8-10ezer ember mínusz az ellenséges oldalon.
Tajvan saját számításai szerint 1200 hajó elleni rakéta szükséges ahhoz, hogy az inváziós flotta felét elsüllyesszék és arra készül, hogy ezzel maga is rendelkezzen. A saját fejlesztésű szuperszonikus rakétái mellett nagy számú Harpoont vásárol, 100db teherautóra szerelt mobil indítóval együtt. Saját maga is rendelkezni kíván a kellő tűzerővel. A kínai flotta minden hajójára legalább 4-5 tajvani rakéta jut, de ez a szám folyamatosan növekszik.
Tajvannak olyan a földrajza, hogy nagyon nehéz partra szállni: a part nagy rész meredek sziklákból áll - nehéz fegyvereket nem lehet partra tenni ott. A tájfunok miatt az évnek néhány hónapja alkalmas csak egy partra szálló műveletekre, vagyi ha elhúzódik annak előkészítése, akkor az egészet le kell fújni.
Ezek a partszakaszok már most tele vannak tankcsapdákkal, erődítményekkel. Nehéz úgy partra szállni, ha szinte biztosan tudják, hol fogod megpróbálni.
Kínának egy olyan katonai műveletet kell sikerre vinnie amilyenhez hasonlót még sosem csinált: sok mindennek kell "klappolnia", hogy sikerüljön. A védőknek meg elég ha ezt megakadályozzák - utóbbi mindig sokkal könnyebb, mint az előbbi.
A sziget katonai értelemben védhető, még ha szét is lesz lőve teljesen. Az USA-nak stratégiai értelemben az a lényeg, hogy Tajván ne váljon egy kínai bázissá, "elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozóvá".
Mert az USA stratégiai érdeke, hogy Kínát az első szigetláncon belül tartsa - magától minél távolabb: nem szeretne még egy Pearl Harbourt. Az oroszok is emiatt ragaszkodnak Belorussziához és Ukrajnához, mert a saját határaiktól minél messzebb akarják tudni a potenciális ellenfeleket.
Japán nyíltan bejelentette, hogy segíteni fog Tajvan védelmében, USA is így fog tenni - milyen mértékű, mélységű segítség lesz, azt majd kiderül.
Egyelőre az a cél, hogy Tajván felfegyverzésével illetve saját erők jelenlétével elrettentsék Kínát, hogy meg se próbálja az inváziót, maradjon a status-quo.
Addig a másik atomhatalom meg hokizik.
Miért, szerinted neki áll atomozni a másikat vagy mi?Bírom az ifjú titánokat akik szerint mikor egy atomhatalom elsüllyeszti, elaknásítással megbénit egy másik atomhatalmat, majd ebből a felállásból levezeti a neki tetsző győztes perspektívát.
Addig a másik atomhatalom meg hokizik.
Abból ő sem jönne ki jól...USA-nak több és jobb atomfegyverei vannak. Erre konkrétan vannak számítások hogy Kína jobban megszívná az atomháborút. Ezt a forgatókönyvet mindkét fél igyekezne elkerülni.
A legvalószínűbb hogy Kína blokád alá vonja Tájvánt, USA meg Kínát - aztán kivárnak, és visszafogott harc kezdődik csak.
Egyébként a tengeralattjáró és akna hadviselésben az a poén, hogy nem lehet egyértelműen tudni ki lőtte ki a torpedót vagy tette le az aknát.
Tajvan ugyanolyan Mk48-as torpedókat használ, mint az USA - ha esetleg kihalásznák a sekélyebb vizekből a roncsait, amerikaiak mondhatják hogy ők nem tudnak ilyen támadásról. Tájvánnak meg mindegy, hiszem háborúban áll amúgy is.
Nem kell atomozni, Csak a gondolkodásodat!
Jelenleg Tajvan, Kína része és ezt egyetlen nagyhatalom sem firtatja. Ezt hallgatólagosan mindenki elfogadja.Csak hipotatikusan = Ha a csillagos sávos ország által történő aknamező telepítést viszonosságként megteszi a keleti és a nyugati parton, plussz a Panama-csatornán, és hogy elvegye más országok kedvét az izmozástól, a Szuezi csatornán, Lamans-csatornán stb.
Csak, hogy értsd .Ha egy más ország területén aknamezőt létesítel, tengóval kilősz egy hazai hadihajót azért kifingatnak!
Főleg egy atomhatalom!
Igen, korán kezdték a környékbeli "kicsik" ellen a kardcsörtetést. Ugyanakkor lehet e tekintetben revideálják majd az álláspontjukat. Ugye lehet azt gondolták, hogy tartanak már ott, mint az USA a hidegháború alatt amikor a kis Közép-Amerikai illetve Karibi országokat egrecíroztat (pl. Nicaragua, Panama, Kuba stb.), de nem. Ekkor az USA már a két VH segítségével kinullázta a legnagyobb rivális EU -t illetve hegemóniára tett szert a Csendes-Óceáni térségben. Konkrétan akkor Ők voltak már a top1 ...
A demográfia olyan-amilyen. Ugyanakkor ez is alakulhat odaát. Másfelől ilyen fejlődési tempóval lehet előbb lesz ott Ipar 4.0, mint, hogy ez gondot jelentene. Meg aztán USA -hoz viszonyítva kicsit kisebb területen vannak majd négyszer annyian. Maradnak is elegen ... A nyugati világban pedig a bevándorlás nem kompenzál semmit. Inkább úgy mondanám, hogy éppen szétveri a társadalmi kohéziót és egyebeket. Nem véletlenül jött rá az USA nyakára Kína vagy éppen nem véletlenül zuhan az EU is "mint a kő". Az EU -nak átlag 14 évente sikerül elveszíteni a világpiaci részesedését annak ellenére, hogy folyamatosan bővül eme "kompenzálás" miatt. A meghatározó iparágai illetve cégei kerülnek - éppen pont kínai kézbe ...
Kína lehet, hogy most nincs a leginkább vágyott bevándorlási célpontok között. Ugyanakkor ahogy egyre "civilizáltabb" lesz" (és a nyugat egyre kevésbé az) lehet, hogy sok eredetileg kínai fogja úgy gondolni, hogy családostul haza költözik majd. Illetve Ők megtehetik és meg is fogják tenni, hogy majd válogatnak, ha szükségük lenne ilyesmire. Őket nem fojtogatja semmiféle "európai értékek" vagy hasonló dolgok ...
Szóval Kínának ne lenne ideje várni? Csak az van. Dögivel. Az idő Nekik dolgozik minden aspektusból. Demográfiát élből megoldják, ha kell. Igazából komoly gond csak abból lenne Nekik, ha a nyugat valamiért gyorsan összeomlana (nagyban függnek még az ottani piacoktól).
Azt meg Ők is tudják, hogy "atomozásból" nem jönnének ki jól. Pont ezért sem céljuk eszkalálni a dolgokat. Tajvan meg a többiek, mint érett gyümölcs fog az ölükbe hullani, ha továbbra is türelmesek ...
Meg a méretek!
Ki mekkorának marad meg a nagy fogyás után.