Értsd már meg, hogy egy páncéltörő ágyú amivel nem tudsz 100-200 méternél messzebb lőni, mert nem látsz távolabb, az a támadónak előny és a védekezőnek óriási hátrány.Egyrészt,az ukrán "bocage" nagyobb léptékű,de az alkalmazható fegyverzet lőtávja is nagyobb léptékű.44ben a páncélököl 60méterre is alig vitt el.
Másrészt a német védelem koránt sem volt statikus.Telepitettek ugyan PAK állásokat,egyes jubb kilövésű helyekre (vagyis a nyiltabb térségekbe),de alapvetően kiscsoportos mobil védelmet alkalmaztak.A csoportok 1-2 hk,páncélvadász köré szervezett szakasz hcsop-ok voltak.Főleg av-k jelentették a tűztámogatást.Felderitést meg előretolt megfigyelők biztositották (akik gyakran mestrelövészek voltak,1-2 segitővel).A bocage meg nem egy sima sövény.Egy összefont élősövény,amin a sövényvágó kiötlése elött nem tudtak keresztűl menni a hk-k (a német gépek se).Ugyan ekkorra már nem volt szokás nagyon sűrűn összefonni,inkább csak annyira,hogy a legelő állatokat bent/kint tartsa,de még igy se volt könnyű gyalog se átvergődni rajtuk (sövény szó eredetileg nálunk is kifejezetten ezt az összefont élősövényt jelentette.Török időkben még alkalmazott védműfajta volt Mo-on is).
Szóval a lépték és fegyverzetkülönbség ellenére,elég sok hasonolóság van a mai ukrajnai,és az akkori normandiai helyzet között.Nagyobb a lépték,de a fegyverek és felderitő eszközök hatótávja is nagyobb.Hátrahagyott/előretolt megfigyelőt jórészt a dronok helyettesitik.Az összefont sövényt meg a müszaki akadályok.
Ez a terep gyakorlatilag a jellegéből adódóan összeomlasztja a védekező fél tűzrendszerét.