Persze a sötétzöldek elképzelése szerint eszméletlen drága egy atomerőmű hulladék kezelése. Csak a gyakorlatban alkalmazott és az ésszerű megoldások teljesen mások.
Kiégett kazeták:
- A sötétzöldek szerint ezeket el kell temetni olyan helyre, ahonnan millió évekig sem kerülhetnek elő. Ezért egy átlag sötétzöld külön nagy mélységű vágatot készítene egy gránit tömbben és mindent lehordana oda, ahogy kikerül a reaktorból, mert fél attól, hogy évmilliók múlva előkerül a szörnyű sugárzó anyag.
- A gyakorlatban a kiégett fűtőelemeket pár évig víz alatt tárolják, ahol a szigetelést és a hűtést is megoldja a víz. Paks esetében a kiégett kazetták átmeneti tárolójában 15 éves kiégett fűtőelemek is vannak. Ennek ellenére az egész medence kisebb mint egy uszoda. Ugye nem kell ecsetelnem, mennyire kerekítési hiba a létesítmény költsége az atomerőmű összköltségéhez képest! Ezután szállítják úgy, hogy a szállítás közben egy viszonylag vékony burkolat alatt sem jelent már veszélyt a környezetére.
- Szállítás után Oroszországban feldolgozzák. Mert a valóságban a kiégett fűtőelem nem hatalmas költséggel eltemetendő hulladék, hanem értékes nyersanyag. Olyan hasadási termékekkel, amiket fel lehet használni.
- A feldolgozás utáni maradékot az oroszok beteszik egy acél tartályba, leviszik egy felhagyott bányába, öntenek rá egy kis betont és meg oldva a kérdés. Persze erre lehet sápítozni, hogy mi lesz tízezer, százezer, vagy millió év múlva, ha a geológiailag nem elég stabil vágatból kiszabadul az anyag. Azonban a valóságban az a helyzet, hogy egy izotóp sugárzása és a felezi ideje jó közelítéssel fordítottan arányos. Lévén a sugárzás a bomláskor keletkezik. Erősen a rövid felezési idejű izotópok sugároznak. Azonban a rövid feledési idejű izotópok szintje már a medencés tárolás során apró töredékére esik. Lehet emlegetni, hogy milyen nagyon hosszú felezési idejű izotópok is vannak, csak azt szokták elfelejteni hozzátenni a zöldek, hogy azokak arányosan kisebb is a sugárzása.
- A másik amit el szoktak felejteni, hogy 3 féle radioaktív sugárzás létezik, alfa, béta és gamma. Ezen közül az alfa (egy komplett hélium atommag kilépése) ugyan rendkívül erősen ionizáló, de egy papírlap, vagy 1 cm levegő is elnyeli. A béta bomlás (elektron kibocsátás) közepesen roncsoló hatású, de levegőben szintén pár 10 cm-en elnyelődik és már egy milliméteres alumínium lemez (vagy bármilyen sűrűbb anyag) is elnyeli. A gamma sugárzás (elektromágneses sugárzás) az, amit még vastag ólomlemez is csak korlátozottan gyengít le eléggé. Azonban mivel a roncsoló hatás és az elnyelődés egyenesen arányos, a nehezen elnyelődő gamma sugárzás roncsoló hatása is korlátozott. Nagyon erős gamma sugárzás kell komoly biológiai hatáshoz. Erős gamma sugárzás keletkezik egy nukleáris robbanáskor, vagy a működő reaktor belsejében. De egyszerű bomláskor a keletkező gamma sugárzás viszonylag gyenge. Tehát hacsak valaki nem lélegez be, nyel le, vagy tart közvetlenül a testén erősen sugárzó izotópot, akkor túl sok baja nem lesz attól, hogy a közelében felszínre bukkan.
- Az ehhez szükséges évezredek alatt a rövid élettartamú izotópok (például: a 8 napos felezési idejű jód 131, ami a pajzsmirigyben halmozódhat, a 13 napos bárium 140, ami a csontokban, vagy az 54 napos Stroncium 89, ami szintén a csontokban) aránya mérhetetlenül alacsony szintre esik. A közepes élettartamúaké (a 2,3 éves cézium 134 és a 30 éves cézium 137 izomban, a 28 éves Stroncium 90 csontokban halmozódik) is rendkívül kicsire. Közepes élettartamúnak a 30 nap és 30 év közti felezési idejűeket tekintik. Még a 30 éves felezési idejűek esetén is 300 év alatt ezred, újabb 300 év alatt milliomod, 900 év után pedig milliárdod részre csökkent az izotóp aránya. A hosszú élettartamúak pedig olyan anyagok, amik egyrészt gyengén sugároznak a lassú bomlás miatt, másrészt lévén többségükben nehézfémek) nagyon nehézen tudnak bekerülni a szervezetbe, harmadrészt ha be is kerülnek, akkor is nagyobb a kémiai mérgező hatásuk, mint a sugárzásuk biológiai hatása.
- Ehhez jön még, hogy ha ki is kerülnek a környezetbe, akkor vagy eszméletlenül felhígulnak a vízben, vagy ha a vízben nem oldódnak, akkor nehéz ügy bevinni őket a szervezetbe, mert kevés ember van, aki ismeretlen fémdarabokat szed fel és szopogatja azokat.
- A szervezetbe bekerült anyagnak pedig van egy biológia felezési ideje is, ami alatt kikerül a szervezetből. Ez a csontokba beépült stroncium esetén ugyan 50 év, de például a rettegett cézium esetén 50 nap.
Úgyhogy a valóságban bőven elég bármilyen nagyjából víz biztos, legalább közepesen mély felhagyott bánya vágatba levinni egy acél tartályban, amit kiöntenek betonnal. Ez messze nem olyan drága. Ráadásul az ilyen nagy aktivitású hulladékból meglepően kevés keletkezik. Csak az az anyag lesz nagy aktivitású, ami a reaktor primer köréből kerül ki, azaz elsősorban a kiégett fűtőelem. Évtizedek alatt is csak pár száz m3 ilyen anyag jön ki egy reaktorból.
Közepes aktivitású hulladékok:
- A közepes aktivitású hulladék valójában gyengén sugároz. Ha például egy szennyezett védőruhát valaki nem akar tartós mindennapi viseletként újra hasznosítani, annak akkor sem lesz tőle érdemi baja, ha például a pincéjében tárolja. Ezeket az anyagokat tömörítik (ha szilárdak), vagy gyantába ágyazással szilárdítják és stabilizálják. Közepes aktivitású hulladékokat Magyarországon is tárolnak, Bátaapátiban. A hulladéktároló megépítése és üzemeltetése az atomerőmű beruházási és üzemeltetési költségéhez képest aprócska tétel.
- Létezik egy Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. Ebbe legnagyobb rézben a paksi Atomerőmű fizet be. (Persze más is, hiszen radioaktív hulladék nem csak az atomerőműben keletkezik, hanem például a gyógyászatban is.) A paksi atomáram egyébként igen olcsó árába ez a költség eleve be van építve. Ez az alap finanszírozta idáig a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját, az atomtemetőt Bátaapátiban és minden más hulladékkezelés költséget is. A befizetések a költségeknél messze nagyobbak voltak mert gyűjtögetnek arra, hogy a Paksi Atomerőművet le kell majd állítani. Most 250 milliárdnál több van az alapban és évi 20 milliárd Ft felett fizet be az Atomerőmű, míg az összbevétele 30 milliárd forint feletti. Évente közel 20 milliárddal szokott gyarapodni a betétállománya.
Folyt. köv.
DD
