Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[Rommel28]

És akkor nem kellene a nagy fogyasztók által "termelt" cos fi veszteséget a kisfogyasztókra terhelni! Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez az érték eszméletlen mennyiség a szállítási veszteséggel együtt!
Kérdésem, hogy mennyivel fizetsz többet? Mert, ugye cos fi!

Honnan veszed hogy a meddő teljesítményt a kisfogyasztóra terhelik? Ez már csak azért is lehetetlen, mert a lakossági fogyasztásmérők nem képesek a meddőt mérni. Másrészt ha az ipari fogyasztók túl sok meddőt "gyártanak" büntetést kell fizetniük.

A hálózati ötven Hz csak negyven kilenc, jó esetben negyvenkilenc és fél. Az új digit. órák ötven Hz-ra vannak hitelesítve.

LOL 49 Hz. Már nem az előző rendszerben vagyunk, ahol 48-ig is lement, (47-nél meg összeomlik a hálózat).

http://www.mavir.hu/web/mavir/frekvencia

 

[misinator]

...Ha van időtök, akkor keressétek ki az 1914-es nagy Magyarország közigazgatási térképét és számoljátok meg, hogy hány vízi és szélmalom volt. Van itt közöttünk, aki nem csak az energia ügyben járatos, hanem, a liszt minőségét is tudja! Csak nem molnár a vezetékneve?! (Nálam itt esett le a gépszíj!). A debilitásról ennyit...!
Ha, ennyi szél és vízimalom volt, akkor ezek miért nem termelhetnének a kisközösségek számára elektromos energiát? (Lásd: anno Ikervár esetét!).

Igazad van!
Csak a naptáradat nem ártana frissíteni: 2016-ot írunk.
Mennyi is volt a lakosság száma 1914-ben?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_n%C3%A9pess%C3%A9ge
Oké, nem voltunk sokkal kevesebben.
De mennyi is volt az egy főre eső /villamos/energiaigény?
S most?
Teljesen mások voltak a cserearányok, a falusi legények összedobták okosba' malmot.
Ma valósíts már meg egy ilyen projektet - rentábilisan.
Ha az lenne, minden völgyben/patak partján élőnek a kertje végén ott forogna a kis kerék.
Miért nem forog? Még szélkereket se készítenek - pedig minden westernfilmben volt - , ami feltermelné egy magasabb pontra /víkendházi olajoshordó type/ a vizet, hogy szükség és igény szerint termelje az áramot.
Miért nem?
Pedig a falusi ember találékony ám!
Lehet, kiszámolták, hogy nem éri meg?
Akkor már inkább a tüskés csatlakozó szorítóra beruháznak...
http://propeller.hu/itthon/3189667-nyilvanossagra-kerult-lagzi-lajcsi-jegyzokonyve

Hidd el, nekem is tetszik a megújuló energia felhasználásának ötlete, csak amikor elkezdem kiszámolni a hozzávalókat - nem okosba'!: generátor, inverter, akkumulátorok stb., akkor már rögtön lelombozódom.
Még a sörkollektor is drága mulatság - tekintve, hogy nem szeretem a sört:-(
Tessék, itt egy számítás: 10 éves(!) megtérülés.
Egy buta sörkollektornál!
http://koos.hu/2011/03/10/biosolar-sorkollektor-teszt/

 

[akagi]

A tények makacs dolgok. Lehet, hogy a kis patak elhajtotta a malmot, de a hatásfoka a rendszernek borzalmas volt. A fő kérdés "csak" annyi volt, hogy meghajtja-e a malomkövet...

Rájöttek arra, hogy a lapátkerék nem jó. Az áramlási viszonyok miatt a hatásfok siralmas, másrészt egy Euler nevű tag felírta a turbinaegyenleteit, utána mérnökök meg összehozták a csigákat (gyönyörű spirálházak). A nagy gépeket jobb hatásfokkal lehetett gyártani, mint a kicsiket. Nem mindegy, hogy a kritikus résméret, vagy a rácsveszteségek normális értéken tartásához milyen gyártástechnika kell.. Nincs ebben semmiféle összesküvés, sima fizika meg matek.

Ahol nincs nagy hidrológiai magasságkülönbség ÉS STABIL, NAGY VÍZHOZAM ott az erőmű nem lehet alaperőmű. Nem lehet az rá alapozni. A potenciális energia hiányát "áttolási" munkával kell fedezni. Itt a közeg munkavégző-képességét kell megnövelni, jelen esetben entalpia-növekményt szeretnénk (kazán), majd ezt a növekményt szeretnénk mechanikai munkává alakítani (expandáltatni a turbinán). Ez megvalósítható bárhol, "csak" víz, energia és gép kell hozzá..

Nem véletlen írtam Ikervár esetét.
Bocsika!

 

[laiki]

<blockquote rel="molnibalage"><blockquote rel="blitzkrieg">Valaki tudja egyébként, hogy Pakson hány tonna sugárzó anyag keletkezik évente? Valamint azt, hogy hány tonna urániumot használnak el évente és az mennyibe kerül?

http://www.rhk.hu/gyik/

7. pont.
A nagy aktivitású hulladék túlnyomó része a kiégett fűtőelem.

Az elhasznált fűtőelemnél a kérdésed pontatlan, mert nem világos, hogy a fűtőelem tömegére vagy az elhasadt urán tömegére vonatkozik, bár gondolom a teljse fűtőelem és nem csak a hasznos része érdekel, hiszen egyben marad a kazetta. Évi asszem 100t, ami kb. 5m3.</blockquote>

Pongyolán fogalmaztam, az fűtőelemek tömegére voltam kiváncsi, hogy hozzávetőleg mekkora mennyiséget használnak el egy évben.

És mennyiért veszik a fűtőelemeket?

Csak azért kérdem, mert Paks2 kapcsán ezt is elő szokták hozni az ellenzők, hogy már megint ki leszünk szolgáltatva az oroszoknak, mint a gáz esetében. Közben nem veszik észre, hogy fűtőelemekből raktározhatunk akár évekre elegendő mennyiséget is, mert elfér akár egy garázsban is.</blockquote>

MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2014-es kiegészítő melléklet 21. oldal:
nukleáris üzemanyag költsége 2013: 18,292 milliárd Ft. 2014: 20,498 milliárd Ft. Ezzel Paks 2013-ban 185,528 milliárd Ft árbevételt termelt, 2014-ben pedig 172,902 milliárd Ft-ot. 2014-ben a termelt villamos energia 15 648,6 GWh volt, míg az önfogyasztás (és veszteség) levonása után az értékesített mennyiség 14 716,5 GWh. Tehát 2014-ben Paks 11,75 Ft/KWh áron adta el az áramot és 1,39 Ft/KWh volt ehhez az üzemanyag költsége a nettó hálózati betáplálásra vetítve.

Paks II üzemanyag kihasználása kicsit jobb lesz. Paks I-nél a termikus hatásfok korszerűsítés előtt, 32 % volt, korszerűsítés után 34 %. Paks II hatásfoka 37 % lesz. Ezen kívül alacsonyabb lesz az önfogyasztás aránya. Így egy picit csökken a fajlagos üzemanyag költség.

A fűtőelemek ára nem meghatározó költségelem. Molninak igaza van. A ráfordított erőforrás és energia hozzávetőleg arányosnak tekinthető az árral. Ha a fűtőelem fajlagosan ilyen olcsó, akkor az urán bányászat és dúsítás fajlagosan kevés erőforrást köt le és kevés energiát kell bele fektetni. Ennek oka az urán nagy energiasűrűsége. Még a szénnél, gáznál, olajnál is nagyságrendekkel nagyobb, de a szélhez, meg naphoz képest nagyon sok nagyságrend a különbség. Ezt az egyszerű összefüggést Akagi nem tudja, vagy nem akarja megérteni.

A fűtőelemek nem csak évekre, de akár több, mint egy évtizedre is tárolható. Nem romlik meg és a spontán hasadás aránya elég kicsi. Nem feltétlenül közismert, de tény, hogy amikor a németek a volt NDK területén a szovjet fejlesztésű VVER atomerőműveket leállították, akkor nem tudtak mit kezdeni a betárolt fűtőanyag készletükkel és odaadták nekünk. Paks évtizednyi ideig azokkal a fűtőelemekkel üzemelt.

Egyébként Paks I esetében 12 hónap a "kampány" hossza, míg Paks II esetében 18 hónap lesz. Tehát magában a reaktorban lévő mennyiség is bőven tovább elüzemel, mint az Európán belül egyébként fogyasztás arányosan messze kiemelkedő földgáz tároló kapacitásunkba elméletileg betárolható földgáz készlet.

Azaz helyesen gondolod: az atomerőmű csökkenti az energiafüggőséget.

 

[akagi]

<blockquote rel="akagi"> És akkor nem kellene a nagy fogyasztók által "termelt" cos fi veszteséget a kisfogyasztókra terhelni! Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez az érték eszméletlen mennyiség a szállítási veszteséggel együtt!
Kérdésem, hogy mennyivel fizetsz többet? Mert, ugye cos fi!

Honnan veszed hogy a meddő teljesítményt a kisfogyasztóra terhelik? Ez már csak azért is lehetetlen, mert a lakossági fogyasztásmérők nem képesek a meddőt mérni. Másrészt ha az ipari fogyasztók túl sok meddőt "gyártanak" büntetést kell fizetniük.

A hálózati ötven Hz csak negyven kilenc, jó esetben negyvenkilenc és fél. Az új digit. órák ötven Hz-ra vannak hitelesítve.

LOL 49 Hz. Már nem az előző rendszerben vagyunk, ahol 48-ig is lement, (47-nél meg összeomlik a hálózat).

http://www.mavir.hu/web/mavir/frekvencia

</blockquote>
Mikor láttál nagyüzemű betápot? Akár invertert, és (vagy) konvertert. Mert, mindenki "piszkosul" nézi a regőnyelves műszert!
És a látvány biztos, hogy nem téged igazol. Ha, másba nem tudsz belekötni.
Bocsika!

 

[ozymandias]

<blockquote rel="ozymandias">A tények makacs dolgok. Lehet, hogy a kis patak elhajtotta a malmot, de a hatásfoka a rendszernek borzalmas volt. A fő kérdés "csak" annyi volt, hogy meghajtja-e a malomkövet...

Rájöttek arra, hogy a lapátkerék nem jó. Az áramlási viszonyok miatt a hatásfok siralmas, másrészt egy Euler nevű tag felírta a turbinaegyenleteit, utána mérnökök meg összehozták a csigákat (gyönyörű spirálházak). A nagy gépeket jobb hatásfokkal lehetett gyártani, mint a kicsiket. Nem mindegy, hogy a kritikus résméret, vagy a rácsveszteségek normális értéken tartásához milyen gyártástechnika kell.. Nincs ebben semmiféle összesküvés, sima fizika meg matek.

Ahol nincs nagy hidrológiai magasságkülönbség ÉS STABIL, NAGY VÍZHOZAM ott az erőmű nem lehet alaperőmű. Nem lehet az rá alapozni. A potenciális energia hiányát "áttolási" munkával kell fedezni. Itt a közeg munkavégző-képességét kell megnövelni, jelen esetben entalpia-növekményt szeretnénk (kazán), majd ezt a növekményt szeretnénk mechanikai munkává alakítani (expandáltatni a turbinán). Ez megvalósítható bárhol, "csak" víz, energia és gép kell hozzá..

Nem véletlen írtam Ikervár esetét.
Bocsika!

</blockquote>
Nem látom, hogy ez miben cáfolna meg... Az ikervári erőmű maximum 2 MW, ha minden ok. A Rába mellett nőttem fel, hol van víz, hol nincs. Manapság egyre kevésbé. A 2 MW teljesítményből mennyi is veszik el, mire elér a fogyasztókhoz? Szombathely villamosenergia-igénye elég nagy...

Továbbra is azt mondom, hogy a biomassza meg a geotermikus energia maximum fűtésre jó. Ezeknek a berendezéseknek a gyártása viszont horror pénz.

Arról meg nem is beszélve, hogy nettó hülyeség az energianövények termesztése a véges mennyiségű termőföldön, ahol élelmiszert kellene termelni. Ezek a kultúrák tönkrevágják a talajt

Másik: a megújulókról az a véleményem, mint a hazai start-up életről. Lehet erőltetni és kurva jó biznyisz egy szűk körnek. Senkit nem érdekel, hogy lesz-e belőle valami, vagy nem. A lényeg az erre szánt pénzek átcsatornázása más zsebekbe. Ha valami lesz belőle az jó - meg lehet rá hivatkozni a jövőben, ha meg nem le van szarva, a haver cége volt a kivitelező. Így lesz EU-s pénzből Q7

 

[akagi]

<blockquote rel="akagi">...Ha van időtök, akkor keressétek ki az 1914-es nagy Magyarország közigazgatási térképét és számoljátok meg, hogy hány vízi és szélmalom volt. Van itt közöttünk, aki nem csak az energia ügyben járatos, hanem, a liszt minőségét is tudja! Csak nem molnár a vezetékneve?! (Nálam itt esett le a gépszíj!). A debilitásról ennyit...!
Ha, ennyi szél és vízimalom volt, akkor ezek miért nem termelhetnének a kisközösségek számára elektromos energiát? (Lásd: anno Ikervár esetét!).

Igazad van!
Csak a naptáradat nem ártana frissíteni: 2016-ot írunk.
Mennyi is volt a lakosság száma 1914-ben?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_n%C3%A9pess%C3%A9ge
Oké, nem voltunk sokkal kevesebben.
De mennyi is volt az egy főre eső /villamos/energiaigény?
S most?
Teljesen mások voltak a cserearányok, a falusi legények összedobták okosba' malmot.
Ma valósíts már meg egy ilyen projektet - rentábilisan.
Ha az lenne, minden völgyben/patak partján élőnek a kertje végén ott forogna a kis kerék.
Miért nem forog? Még szélkereket se készítenek - pedig minden westernfilmben volt - , ami feltermelné egy magasabb pontra /víkendházi olajoshordó type/ a vizet, hogy szükség és igény szerint termelje az áramot.
Miért nem?
Pedig a falusi ember találékony ám!
Lehet, kiszámolták, hogy nem éri meg?
Akkor már inkább a tüskés csatlakozó szorítóra beruháznak...
http://propeller.hu/itthon/3189667-nyilvanossagra-kerult-lagzi-lajcsi-jegyzokonyve

Hidd el, nekem is tetszik a megújuló energia felhasználásának ötlete, csak amikor elkezdem kiszámolni a hozzávalókat - nem okosba'!: generátor, inverter, akkumulátorok stb., akkor már rögtön lelombozódom.
Még a sörkollektor is drága mulatság - tekintve, hogy nem szeretem a sört:-(
Tessék, itt egy számítás: 10 éves(!) megtérülés.
Egy buta sörkollektornál!
http://koos.hu/2011/03/10/biosolar-sorkollektor-teszt/
</blockquote>
Jé, igazad van!
Februárt írunk.
Nem azt írtam, hogy kibaszott drága, mert nem dotálja az állam?
Ídézek egy valakitől:
"Eldobom az agyam!"
PS.:
Lagzi Lajcsi példának felhozása, hát hogy is mondjam, ha ez a szint?

 

[akagi]

<blockquote rel="akagi"><blockquote rel="ozymandias">A tények makacs dolgok. Lehet, hogy a kis patak elhajtotta a malmot, de a hatásfoka a rendszernek borzalmas volt. A fő kérdés "csak" annyi volt, hogy meghajtja-e a malomkövet...

Rájöttek arra, hogy a lapátkerék nem jó. Az áramlási viszonyok miatt a hatásfok siralmas, másrészt egy Euler nevű tag felírta a turbinaegyenleteit, utána mérnökök meg összehozták a csigákat (gyönyörű spirálházak). A nagy gépeket jobb hatásfokkal lehetett gyártani, mint a kicsiket. Nem mindegy, hogy a kritikus résméret, vagy a rácsveszteségek normális értéken tartásához milyen gyártástechnika kell.. Nincs ebben semmiféle összesküvés, sima fizika meg matek.

Ahol nincs nagy hidrológiai magasságkülönbség ÉS STABIL, NAGY VÍZHOZAM ott az erőmű nem lehet alaperőmű. Nem lehet az rá alapozni. A potenciális energia hiányát "áttolási" munkával kell fedezni. Itt a közeg munkavégző-képességét kell megnövelni, jelen esetben entalpia-növekményt szeretnénk (kazán), majd ezt a növekményt szeretnénk mechanikai munkává alakítani (expandáltatni a turbinán). Ez megvalósítható bárhol, "csak" víz, energia és gép kell hozzá..

Nem véletlen írtam Ikervár esetét.
Bocsika!

</blockquote>
Nem látom, hogy ez miben cáfolna meg... Az ikervári erőmű maximum 2 MW, ha minden ok. A Rába mellett nőttem fel, hol van víz, hol nincs. Manapság egyre kevésbé. A 2 MW teljesítményből mennyi is veszik el, mire elér a fogyasztókhoz? Szombathely villamosenergia-igénye elég nagy...

Továbbra is azt mondom, hogy a biomassza meg a geotermikus energia maximum fűtésre jó. Ezeknek a berendezéseknek a gyártása viszont horror pénz.

<b>Arról meg nem is beszélve, hogy nettó hülyeség az energianövények termesztése a véges mennyiségű termőföldön, ahol élelmiszert kellene termelni. Ezek a kultúrák tönkrevágják a talajt

Másik: a megújulókról az a véleményem, mint a hazai start-up életről. Lehet erőltetni és kurva jó biznyisz egy szűk körnek. Senkit nem érdekel, hogy lesz-e belőle valami, vagy nem. A lényeg az erre szánt pénzek átcsatornázása más zsebekbe. Ha valami lesz belőle az jó - meg lehet rá hivatkozni a jövőben, ha meg nem le van szarva, a haver cége volt a kivitelező. Így lesz EU-s pénzből </b>Q7</blockquote>
Nem Szombathely energia ellátására céloztam Ikervár kapcsán!
És nem is a biomasszáról, és nem az energianövényekről! Az utóbbi két gondolatod viszont igaz!

 

[laiki]

Ha már megújulós. Valakinek van tapasztalata napkollektorokkal kapcsolatban? Mennyibe kerül egy olyan, ami naponta legalább 100 liter meleg vizet csinál. Továbbá mennyire hatékony? Télen működik egyáltalán? Vagy csak akkor melegíti a vizet, ha erősen süt a nap?

Én éppen egy olyan társasházban lakom, ahol a tető tele van napkollektorral. Több, mint 1500 négyzetméter. Magyarország talán legnagyobb ilyen napkollektor rendszere. Ha a társasháznak ki kellett volna fizetnie az árát, akkor nagyon nem érte volna meg. 73 %-os EU, állami és önkormányzati támogatással már határeset volt, ha a távhő ára maradt volna a 2009-2010-es szinten és a rendszer hozná a tervezéskori elméleti paramétereit. Csakhogy azóta volt rezsicsöki és nem meglepő módon a gyakorlatban gyengébb értékeket produkál a rendszer, mint papíron kellene. Volt olyan év, hogy a felét sem hozta az ígért értéknek. 4,5 évvel az üzembe helyezése után le is állították az online adatközlést. Tehát még azzal együtt is, hogy csak 27 % terhelte a társasházat, kész ráfizetés a beruházás.

Elég pongyola megfogalmazás, hogy "naponta legalább 100 liter meleg vizet csinál". A kérdés, hogy hány fokosról hány fokosra kell felfűteni azt a 100 liter vizet, hogy neked megfelelő legyen. A víz fajhője kerekítve 4,2 kJ/kg*K. Azaz 100 liter víz mondjuk 20-ról 50 fokosra való melegítéséhez 12,6 MJ energia kell. Ha ezt az év 365 napján elő akarod állítani, akkor évente 4600 MJ energiára van szükséged. Persze ez 100 % hőcserélő hatásfokra és korlátlan, veszteség nélküli hőtárolási kapacitásra értendő, ami nem létezik. A mi rendszerünknek elméletileg évente 4 millió MJ hőenergiát kellet volna termelnie, de csak 1,8 és 2,6 millió közt termelt 1500 m2 felülettel. Ez átlagosan szűk 1,5 ezer MJ-t jelent m2-enként. Tehát a 100 liter/napos igényedet éves átlagban 3 m2 elégítené ki. Azonban ez a felület nyáron mesze túl sok lenne, télen meg túl kevés. Ésszerűbb ha arra lősz, hogy nyáron kielégítsd az igényedet, télen pedig legfeljebb rásegítsen egy kicsit. Nálunk a gyakorlatban a rendszer az éves szükséglet 30-40 %-át tudta megtermelni. Még az ezzel foglalkozó cégek sem mernek az éves szükséglet 50-60 %-ánál többet bemondani, mint ésszerű értéket. Így le lehet szorítani fejenként 1,5-2,0 m2-re kollektor szükségletet. Gondolom a napi 100 litert fejenként értetted. Elméletben persze a napkollektor áruló cégek oldalán inkább 0,9-1,0 m2/fő értékkel fogsz találkozni, ha az éves szükséglet 50-60 %-ának megtermelése a cél, de ez csak az elméleti, reklám paraméter.

Hogy a beruházás mennyibe kerül? Nálunk olyan 230 ezer Ft/ napkollektor m2-re jött ki. Azonban csak minimális meleg víz tárolási kapacitás került beépítésre, mert a rendszer közvetlenül a ház hőközpontjára dolgozik rá egy hőcserélővel. Egy családi házban tartályos tárolás is szükséges. Ezen kívül a 230 ezer 2009-es ár volt. Az is nagy tételben. Ma 1 m2 vákmcsöves kapacitást úgy 300-350 ezerért kapsz beépítési költség nélkül, tartállyal, minimális mennyiségű csővel, vezérlővel. Egy 3-4 fős családnak ha nyáron biztosan nem akarsz túltermelni, akkor megúszod a beruházást 1,5 millió alatt, de akkor az éves meleg víz igényednek bőven kevesebb, mint felét kapod csak meg. ha a gyakorlatban is szeretnéd elérni az éves felhasználás 50-60 %-át akkor már inkább 2 millió körüli az ár 3-4 főre. A rendszer tervezett élettartama minimum 10 év, jó esetben 20 év. Az biztos, hogy drága lesz az így termelt meleg víz.

Hogy télen mit temel? Nem sokat. Nálunk télen gyakorlatilag áll a rendszer, mert a távfűtő által biztosított meleg víz hőfoka alsó korlátot jelent a hőcserélőmnek. Még egy napos téli napon sem jön annyi és olyan meleg víz, hogy megérje működtetni a hőcserélőt. Ritkán azért előfordul, hogy egy téli napon legfeljebb 2-3 órát dolgozik a rendszer dél körül. De ehhez szikrázó napsütés kell. Egy családi háznál kicsivel jobb a helyzet, mert ott már az is megéri, hogy ne földhideg, hanem mondjuk 25-30 fokos vízhőmérsékletről melegítsen az elektromos, vagy gázos vízmelegítő készüléked. Ezt pedig egy napsütéses téli napon akár össze is hozhatja a rendszer. Mármint a rövid nappali időszakban. Azaz mondjuk mire délután haza mész. Arra viszont ne számíts, hogy télen reggelre akár csak langyos víz is legyen a tartályban. Borult napon pedig majdnem nulla a termelés. Az biztos, hogy a napkollektor mellé kell egy hagyományos vízmelegítési kapacitás is. Ennek a beruházási költségét nem úszod meg.

 

[blitzkrieg]

<blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="blitzkrieg">Ha már megújulós. Valakinek van tapasztalata napkollektorokkal kapcsolatban? Mennyibe kerül egy olyan, ami naponta legalább 100 liter meleg vizet csinál. Továbbá mennyire hatékony? Télen működik egyáltalán? Vagy csak akkor melegíti a vizet, ha erősen süt a nap?

Valaki?</blockquote>

Télen, napkollektor?! Nappal, ha süt a nap, esetleg valamennyire melegedhet - ha nincs túl hideg, de éjjel, mínuszban szerinted mi lesz vele?</blockquote>

Szóval télen nem is lehet egyáltalán feltöltve hagyni, mert megfagy a víz benne?
Na és tavasszal, ősszel mennyire melegszik benne a víz? Mennyi meleg vizet tud átlagosan termelni?

 

[blitzkrieg]

<blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="molnibalage"><blockquote rel="blitzkrieg">Valaki tudja egyébként, hogy Pakson hány tonna sugárzó anyag keletkezik évente? Valamint azt, hogy hány tonna urániumot használnak el évente és az mennyibe kerül?

http://www.rhk.hu/gyik/

7. pont.
A nagy aktivitású hulladék túlnyomó része a kiégett fűtőelem.

Az elhasznált fűtőelemnél a kérdésed pontatlan, mert nem világos, hogy a fűtőelem tömegére vagy az elhasadt urán tömegére vonatkozik, bár gondolom a teljse fűtőelem és nem csak a hasznos része érdekel, hiszen egyben marad a kazetta. Évi asszem 100t, ami kb. 5m3.</blockquote>

Pongyolán fogalmaztam, az fűtőelemek tömegére voltam kiváncsi, hogy hozzávetőleg mekkora mennyiséget használnak el egy évben.

És mennyiért veszik a fűtőelemeket?

Csak azért kérdem, mert Paks2 kapcsán ezt is elő szokták hozni az ellenzők, hogy már megint ki leszünk szolgáltatva az oroszoknak, mint a gáz esetében. Közben nem veszik észre, hogy fűtőelemekből raktározhatunk akár évekre elegendő mennyiséget is, mert elfér akár egy garázsban is.</blockquote>

MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2014-es kiegészítő melléklet 21. oldal:
nukleáris üzemanyag költsége 2013: 18,292 milliárd Ft. 2014: 20,498 milliárd Ft. Ezzel Paks 2013-ban 185,528 milliárd Ft árbevételt termelt, 2014-ben pedig 172,902 milliárd Ft-ot. 2014-ben a termelt villamos energia 15 648,6 GWh volt, míg az önfogyasztás (és veszteség) levonása után az értékesített mennyiség 14 716,5 GWh. Tehát 2014-ben Paks 11,75 Ft/KWh áron adta el az áramot és 1,39 Ft/KWh volt ehhez az üzemanyag költsége a nettó hálózati betáplálásra vetítve.

Paks II üzemanyag kihasználása kicsit jobb lesz. Paks I-nél a termikus hatásfok korszerűsítés előtt, 32 % volt, korszerűsítés után 34 %. Paks II hatásfoka 37 % lesz. Ezen kívül alacsonyabb lesz az önfogyasztás aránya. Így egy picit csökken a fajlagos üzemanyag költség.

A fűtőelemek ára nem meghatározó költségelem. Molninak igaza van. A ráfordított erőforrás és energia hozzávetőleg arányosnak tekinthető az árral. Ha a fűtőelem fajlagosan ilyen olcsó, akkor az urán bányászat és dúsítás fajlagosan kevés erőforrást köt le és kevés energiát kell bele fektetni. Ennek oka az urán nagy energiasűrűsége. Még a szénnél, gáznál, olajnál is nagyságrendekkel nagyobb, de a szélhez, meg naphoz képest nagyon sok nagyságrend a különbség. Ezt az egyszerű összefüggést Akagi nem tudja, vagy nem akarja megérteni.

A fűtőelemek nem csak évekre, de akár több, mint egy évtizedre is tárolható. Nem romlik meg és a spontán hasadás aránya elég kicsi. Nem feltétlenül közismert, de tény, hogy amikor a németek a volt NDK területén a szovjet fejlesztésű VVER atomerőműveket leállították, akkor nem tudtak mit kezdeni a betárolt fűtőanyag készletükkel és odaadták nekünk. Paks évtizednyi ideig azokkal a fűtőelemekkel üzemelt.

Egyébként Paks I esetében 12 hónap a "kampány" hossza, míg Paks II esetében 18 hónap lesz. Tehát magában a reaktorban lévő mennyiség is bőven tovább elüzemel, mint az Európán belül egyébként fogyasztás arányosan messze kiemelkedő földgáz tároló kapacitásunkba elméletileg betárolható földgáz készlet.

Azaz helyesen gondolod: az atomerőmű csökkenti az energiafüggőséget. </blockquote>

Kösz az adatokat. Bakker, az ország áramfogyasztásának a felét 18 milliárd forintnyi importból oldják meg. Hát ez aztán "hatalmas" függés az oroszoktól. Nem találtam adatot róla, csak hozzávetőlegesen számoltam ki, de kb. 2 milliárd eurót költ az ország import gázra. Ez azt jelenti, hogy Magyarország kb. 6 évente elégeti Paks 2-t. Ennyi pénzből még egy erőművet lehetne építeni és térjen át mindenki áramos fűtésre a gáz helyett.

 

[blitzkrieg]

<blockquote rel="blitzkrieg">Ha már megújulós. Valakinek van tapasztalata napkollektorokkal kapcsolatban? Mennyibe kerül egy olyan, ami naponta legalább 100 liter meleg vizet csinál. Továbbá mennyire hatékony? Télen működik egyáltalán? Vagy csak akkor melegíti a vizet, ha erősen süt a nap?

Én éppen egy olyan társasházban lakom, ahol a tető tele van napkollektorral. Több, mint 1500 négyzetméter. Magyarország talán legnagyobb ilyen napkollektor rendszere. Ha a társasháznak ki kellett volna fizetnie az árát, akkor nagyon nem érte volna meg. 73 %-os EU, állami és önkormányzati támogatással már határeset volt, ha a távhő ára maradt volna a 2009-2010-es szinten és a rendszer hozná a tervezéskori elméleti paramétereit. Csakhogy azóta volt rezsicsöki és nem meglepő módon a gyakorlatban gyengébb értékeket produkál a rendszer, mint papíron kellene. Volt olyan év, hogy a felét sem hozta az ígért értéknek. 4,5 évvel az üzembe helyezése után le is állították az online adatközlést. Tehát még azzal együtt is, hogy csak 27 % terhelte a társasházat, kész ráfizetés a beruházás.

Elég pongyola megfogalmazás, hogy "naponta legalább 100 liter meleg vizet csinál". A kérdés, hogy hány fokosról hány fokosra kell felfűteni azt a 100 liter vizet, hogy neked megfelelő legyen. A víz fajhője kerekítve 4,2 kJ/kg*K. Azaz 100 liter víz mondjuk 20-ról 50 fokosra való melegítéséhez 12,6 MJ energia kell. Ha ezt az év 365 napján elő akarod állítani, akkor évente 4600 MJ energiára van szükséged. Persze ez 100 % hőcserélő hatásfokra és korlátlan, veszteség nélküli hőtárolási kapacitásra értendő, ami nem létezik. A mi rendszerünknek elméletileg évente 4 millió MJ hőenergiát kellet volna termelnie, de csak 1,8 és 2,6 millió közt termelt 1500 m2 felülettel. Ez átlagosan szűk 1,5 ezer MJ-t jelent m2-enként. Tehát a 100 liter/napos igényedet éves átlagban 3 m2 elégítené ki. Azonban ez a felület nyáron mesze túl sok lenne, télen meg túl kevés. Ésszerűbb ha arra lősz, hogy nyáron kielégítsd az igényedet, télen pedig legfeljebb rásegítsen egy kicsit. Nálunk a gyakorlatban a rendszer az éves szükséglet 30-40 %-át tudta megtermelni. Még az ezzel foglalkozó cégek sem mernek az éves szükséglet 50-60 %-ánál többet bemondani, mint ésszerű értéket. Így le lehet szorítani fejenként 1,5-2,0 m2-re kollektor szükségletet. Gondolom a napi 100 litert fejenként értetted. Elméletben persze a napkollektor áruló cégek oldalán inkább 0,9-1,0 m2/fő értékkel fogsz találkozni, ha az éves szükséglet 50-60 %-ának megtermelése a cél, de ez csak az elméleti, reklám paraméter.

Hogy a beruházás mennyibe kerül? Nálunk olyan 230 ezer Ft/ napkollektor m2-re jött ki. Azonban csak minimális meleg víz tárolási kapacitás került beépítésre, mert a rendszer közvetlenül a ház hőközpontjára dolgozik rá egy hőcserélővel. Egy családi házban tartályos tárolás is szükséges. Ezen kívül a 230 ezer 2009-es ár volt. Az is nagy tételben. Ma 1 m2 vákmcsöves kapacitást úgy 300-350 ezerért kapsz beépítési költség nélkül, tartállyal, minimális mennyiségű csővel, vezérlővel. Egy 3-4 fős családnak ha nyáron biztosan nem akarsz túltermelni, akkor megúszod a beruházást 1,5 millió alatt, de akkor az éves meleg víz igényednek bőven kevesebb, mint felét kapod csak meg. ha a gyakorlatban is szeretnéd elérni az éves felhasználás 50-60 %-át akkor már inkább 2 millió körüli az ár 3-4 főre. A rendszer tervezett élettartama minimum 10 év, jó esetben 20 év. Az biztos, hogy drága lesz az így termelt meleg víz.

Hogy télen mit temel? Nem sokat. Nálunk télen gyakorlatilag áll a rendszer, mert a távfűtő által biztosított meleg víz hőfoka alsó korlátot jelent a hőcserélőmnek. Még egy napos téli napon sem jön annyi és olyan meleg víz, hogy megérje működtetni a hőcserélőt. Ritkán azért előfordul, hogy egy téli napon legfeljebb 2-3 órát dolgozik a rendszer dél körül. De ehhez szikrázó napsütés kell. Egy családi háznál kicsivel jobb a helyzet, mert ott már az is megéri, hogy ne földhideg, hanem mondjuk 25-30 fokos vízhőmérsékletről melegítsen az elektromos, vagy gázos vízmelegítő készüléked. Ezt pedig egy napsütéses téli napon akár össze is hozhatja a rendszer. Mármint a rövid nappali időszakban. Azaz mondjuk mire délután haza mész. Arra viszont ne számíts, hogy télen reggelre akár csak langyos víz is legyen a tartályban. Borult napon pedig majdnem nulla a termelés. Az biztos, hogy a napkollektor mellé kell egy hagyományos vízmelegítési kapacitás is. Ennek a beruházási költségét nem úszod meg. </blockquote>

Kösz a kimerítő választ! 1,5 millió? Brutál drága. Én fával működő kazánnal melegítem a vizet, abból a 1,5 millióból évtizedekre elegendő fát veszek.

 

[fip7]

blitzkrieg

Sok országban árammal fűtenek, de azt figyelembe kell venni, hogy nálunk ekkora terhelést nem bírna el a hálózat.
A másik pedig az, hogy az elektromos fűtés akkor igazán hatékony ha jó a ház szigetelése. Gázzal viszont gyakorlatilag bármit ki tudsz fűteni, a kérdés csak az, hogy mennyiért...

 

[fip7]

akagi

<i>"Hölgyek, Urak!
Úgy látom, hogy itt minden hozzászóló a "perpetuum mobile"- ből írta a nagy doktoriját SUMMA CUM LAUDE eredménnyel, és még nem vagytok az Energia Felügyelet oszlopos tagjai! ) DDD"</i>

Ezzel kicsit mellé lőttél, mert egy emberről tudok aki "summa cum laude" minősítésű diplomát kapott energetikai beruházással kapcsolatos tudományos munkára, és ide ír.
És ezen kívül az általad ekézett Molni is energetikával kapcsolatos munkát végez. <i>(ha jól emlékszem)</i> Ez már ugye mindjárt 2 fórumtárs, rajtad kívül...
Szóval előfordulhat az, hogy a veled nem egyet értő embereknek is van némi rálátása a témára.

 

[akagi]

akagi

<i>"Hölgyek, Urak!
Úgy látom, hogy itt minden hozzászóló a "perpetuum mobile"- ből írta a nagy doktoriját SUMMA CUM LAUDE eredménnyel, és még nem vagytok az Energia Felügyelet oszlopos tagjai! ) DDD"</i>

Ezzel kicsit mellé lőttél, mert egy emberről tudok aki "summa cum laude" minősítésű diplomát kapott energetikai beruházással kapcsolatos tudományos munkára, és ide ír.
És ezen kívül az általad ekézett Molni is energetikával kapcsolatos munkát végez. <i>(ha jól emlékszem)</i> Ez már ugye mindjárt 2 fórumtárs, rajtad kívül...
Szóval előfordulhat az, hogy a veled nem egyet értő embereknek is van némi rálátása a témára.

Bocsika!
Az eredeti két mondat így szól:
"Hölgyek, Urak!
Úgy látom, hogy itt minden hozzászóló a "perpetuum mobile"- ből írta a nagy doktoriját SUMMA CUM LAUDE eredménnyel, és még nem vagytok az Energia Felügyelet oszlopos tagjai! ) DDD
<b>A szarkazmusomat félretéve: ugye mindenkinek világos, hogy nincsen ingyen energia!"</b>
Nem ekéztem Molnit, de téged sem!
Nem kel fogadatlan prókátor, ha ŐK úgy érzik, hogy kifogásolható a hozzászólásom, hidd el tudni fogsz róla.

 

[molnibalage]

blitzkrieg

Sok országban árammal fűtenek, de azt figyelembe kell venni, hogy nálunk ekkora terhelést nem bírna el a hálózat.
A másik pedig az, hogy az elektromos fűtés akkor igazán hatékony ha jó a ház szigetelése. Gázzal viszont gyakorlatilag bármit ki tudsz fűteni, a kérdés csak az, hogy mennyiért...

A szigetelés kitételt a villanyfűtésnél nem értem. Minden fűtőtest egy olyan hőcserélővel megy, ami a szoba levegőjét melegíti fel. Tökmindegy, hogy a radaiátorban melegvíz áramlik, vagy gázkonvektor vagy az, hogy a melegvizet gázzal, villannyal vagy Pu-238-cal termelődő reaktor bomláshője állítja elő...

 

[aquarell]

Tetszik ez az egyenlet: EUxEUR=Q7
Ezzel megközelitőleg le van modelezve a magyar gazdasàg egy jelentős része.

 

[molnibalage]

Ebből egy árva hangot sem értek.

 

[fip7]

molnibalage

<i>"A szigetelés kitételt a villanyfűtésnél nem értem."</i>

Nem a dolog elméleti részéről írtam, abban igazad van.
Gyakorlatban kipróbáltuk apám házánál és az árammal működő berendezések fűtő teljesítménye nagy hideg esetén kevésnek bizonyult.
A gázos rendszerek teljesítménye nagyobb, így erre tértünk vissza.
Persze ettől még elméletileg olajradiátorokkal is ki lehet fűteni egy lakást csak a nagyon sok kell belőle és kérdéses, hogy bírja-e a házban kiépített hálózat.

 

[Mackensen]

Van elektromos kazán is központi fűtésnek, de lehet egy nagy háznál már érdemes lehet 3 fázisúban gondollkodni.