Finomítanék, az acéltartály helyett a jobb helyeken gömbgrafitos öntöttvasat használnak. Klasszisokkal nagyobb a sugárelnyelő képessége és olcsóbb a nagyobb szelvényvastagságban
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az őrlés teljesítmény igénye minimális volt a mai villamos igényekhez képest - és voltak időszakok mikor vízhiány miatt a malom is állt - és bizony malom és malom között is volt difi. Ha nem volt elég kraft a vízben, akkor kisbb kő volt, kisebb őrléssel. Hosszabb idieg tartott, a minőség rosszabb is volt a végén. Ez az adott malomból kikerült liszt árán látszott meg.
A villamos áram termelés "picit" más. Nézd meg, hogy Kisköre mekkora egy létesítmény. A villamos max. kapacitása összesen 28MW. Izé...
Na, akkor ezek után saccold meg, milyen "erőmű" mehetne a vizimalmokra? Nincs olyan villamos gép gyak. amit rárakhatnál...
Egy családi ház energiaigényét talán fedezné az elvi hidraulikai teljesímény, ami tisztán elvi, mert azért végtelenül lassú fordulatú turbinából 50Hz szinkron feszültségi generátort üzemelteni, az ilyen kis géppel olyan hatásfokod ad, hogy elsírod magad.
A beruházási költsége fajlagosítva egy ilyennek olyan lenne, hogy soha, de soha nem térülne meg.</blockquote>
Mint írtam, nem az országot akarom ellátni villamos energiával, hanem helyi hasznosításra gondoltam, pl.: fűrésztelep, faapríték előállítás és brikettgyártás. Ilyesmi, helyi felhasználásra.
Gyanítom, hogy egy modern csapágy surlódása sokkal kedvezőbb, mint mikor a fa forgott fán, vagy ma jobb hatásfokú turbinát lehet gyártani, mint ami anno ezeket a malmokat forgatta.
</blockquote>
A szülőfalumban van egy vizimalom, de már elektromosan működik. Egy néhány kilowattos motor hajtja. Ez azt jelenti, hogy a amíg a víz hajtotta, akkor is maximum néhány kilowattos energiát tudott kifejteni. Ha a malomkő helyett egy generátort hajtott volna, akkor néhány kilowattnyi áramot tudott volna termelni, vagyis naponta maximum annyit, ami elég két-három ház áramellátására. Nem tudom, hogy mennyibe kerülhet felépíteni egy ilyen minierőművet, de gyanítom, hogy milliós összegekbe kerül. Egy átlag családi ház ami 10000-20000 forint körüli áramdíjat fizet, mikor fogja kitermelni ezt az összeget? Ráadásul azért fenntartási díja is van, továbbá ki fogja szabályosni? Az áramtermelés nem úgy működik, hogy csak úgy leadjuk az áramot és a szolgáltató csinál vele amit akar.
Ez ami nem igaz. Szinte az összes japán atomerőmű már üzemel. Kettőt lehet találni, hogy miért...
</blockquote>
Úgy tudom, hogy egy időre leállították, aztán rájöttek, hogy Japán meghal atomenergia nélkül és újraindították őket.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a veszélyességükre hivatkozva egyesek be akarják őket zárni (mindenhol a világon), pedig feljebb bebizonyítottam, hogy Japánban (de nem csak ott, hanem az egész világon) sokkal de sokkal nagyobb biztonságban van az ember még az ősrégi atomerőművekben is, mint bármelyik városban, a városokat mégsem zárják be.
http://www.rhk.hu/gyik/
7. pont.
A nagy aktivitású hulladék túlnyomó része a kiégett fűtőelem.
Az elhasznált fűtőelemnél a kérdésed pontatlan, mert nem világos, hogy a fűtőelem tömegére vagy az elhasadt urán tömegére vonatkozik, bár gondolom a teljse fűtőelem és nem csak a hasznos része érdekel, hiszen egyben marad a kazetta. Évi asszem 100t, ami kb. 5m3.</blockquote>
Pongyolán fogalmaztam, az fűtőelemek tömegére voltam kiváncsi, hogy hozzávetőleg mekkora mennyiséget használnak el egy évben.
És mennyiért veszik a fűtőelemeket?
Csak azért kérdem, mert Paks2 kapcsán ezt is elő szokták hozni az ellenzők, hogy már megint ki leszünk szolgáltatva az oroszoknak, mint a gáz esetében. Közben nem veszik észre, hogy fűtőelemekből raktározhatunk akár évekre elegendő mennyiséget is, mert elfér akár egy garázsban is.
Kiégett kazeták:
- A sötétzöldek szerint ezeket el kell temetni olyan helyre, ahonnan millió évekig sem kerülhetnek elő. Ezért egy átlag sötétzöld külön nagy mélységű vágatot készítene egy gránit tömbben és mindent lehordana oda, ahogy kikerül a reaktorból, mert fél attól, hogy évmilliók múlva előkerül a szörnyű sugárzó anyag.
- A gyakorlatban a kiégett fűtőelemeket pár évig víz alatt tárolják, ahol a szigetelést és a hűtést is megoldja a víz. Paks esetében a kiégett kazetták átmeneti tárolójában 15 éves kiégett fűtőelemek is vannak. Ennek ellenére az egész medence kisebb mint egy uszoda. Ugye nem kell ecsetelnem, mennyire kerekítési hiba a létesítmény költsége az atomerőmű összköltségéhez képest! Ezután szállítják úgy, hogy a szállítás közben egy viszonylag vékony burkolat alatt sem jelent már veszélyt a környezetére.
- Szállítás után Oroszországban feldolgozzák. Mert a valóságban a kiégett fűtőelem nem hatalmas költséggel eltemetendő hulladék, hanem értékes nyersanyag. Olyan hasadási termékekkel, amiket fel lehet használni.
- A feldolgozás utáni maradékot az oroszok beteszik egy acél tartályba, leviszik egy felhagyott bányába, öntenek rá egy kis betont és meg oldva a kérdés. Persze erre lehet sápítozni, hogy mi lesz tízezer, százezer, vagy millió év múlva, ha a geológiailag nem elég stabil vágatból kiszabadul az anyag. Azonban a valóságban az a helyzet, hogy egy izotóp sugárzása és a felezi ideje jó közelítéssel fordítottan arányos. Lévén a sugárzás a bomláskor keletkezik. Erősen a rövid felezési idejű izotópok sugároznak. Azonban a rövid feledési idejű izotópok szintje már a medencés tárolás során apró töredékére esik. Lehet emlegetni, hogy milyen nagyon hosszú felezési idejű izotópok is vannak, csak azt szokták elfelejteni hozzátenni a zöldek, hogy azokak arányosan kisebb is a sugárzása.
- A másik amit el szoktak felejteni, hogy 3 féle radioaktív sugárzás létezik, alfa, béta és gamma. Ezen közül az alfa (egy komplett hélium atommag kilépése) ugyan rendkívül erősen ionizáló, de egy papírlap, vagy 1 cm levegő is elnyeli. A béta bomlás (elektron kibocsátás) közepesen roncsoló hatású, de levegőben szintén pár 10 cm-en elnyelődik és már egy milliméteres alumínium lemez (vagy bármilyen sűrűbb anyag) is elnyeli. A gamma sugárzás (elektromágneses sugárzás) az, amit még vastag ólomlemez is csak korlátozottan gyengít le eléggé. Azonban mivel a roncsoló hatás és az elnyelődés egyenesen arányos, a nehezen elnyelődő gamma sugárzás roncsoló hatása is korlátozott. Nagyon erős gamma sugárzás kell komoly biológiai hatáshoz. Erős gamma sugárzás keletkezik egy nukleáris robbanáskor, vagy a működő reaktor belsejében. De egyszerű bomláskor a keletkező gamma sugárzás viszonylag gyenge. Tehát hacsak valaki nem lélegez be, nyel le, vagy tart közvetlenül a testén erősen sugárzó izotópot, akkor túl sok baja nem lesz attól, hogy a közelében felszínre bukkan.
- Az ehhez szükséges évezredek alatt a rövid élettartamú izotópok (például: a 8 napos felezési idejű jód 131, ami a pajzsmirigyben halmozódhat, a 13 napos bárium 140, ami a csontokban, vagy az 54 napos Stroncium 89, ami szintén a csontokban) aránya mérhetetlenül alacsony szintre esik. A közepes élettartamúaké (a 2,3 éves cézium 134 és a 30 éves cézium 137 izomban, a 28 éves Stroncium 90 csontokban halmozódik) is rendkívül kicsire. Közepes élettartamúnak a 30 nap és 30 év közti felezési idejűeket tekintik. Még a 30 éves felezési idejűek esetén is 300 év alatt ezred, újabb 300 év alatt milliomod, 900 év után pedig milliárdod részre csökkent az izotóp aránya. A hosszú élettartamúak pedig olyan anyagok, amik egyrészt gyengén sugároznak a lassú bomlás miatt, másrészt lévén többségükben nehézfémek) nagyon nehézen tudnak bekerülni a szervezetbe, harmadrészt ha be is kerülnek, akkor is nagyobb a kémiai mérgező hatásuk, mint a sugárzásuk biológiai hatása.
- Ehhez jön még, hogy ha ki is kerülnek a környezetbe, akkor vagy eszméletlenül felhígulnak a vízben, vagy ha a vízben nem oldódnak, akkor nehéz ügy bevinni őket a szervezetbe, mert kevés ember van, aki ismeretlen fémdarabokat szed fel és szopogatja azokat.
- A szervezetbe bekerült anyagnak pedig van egy biológia felezési ideje is, ami alatt kikerül a szervezetből. Ez a csontokba beépült stroncium esetén ugyan 50 év, de például a rettegett cézium esetén 50 nap.
Úgyhogy a valóságban bőven elég bármilyen nagyjából víz biztos, legalább közepesen mély felhagyott bánya vágatba levinni egy acél tartályban, amit kiöntenek betonnal. Ez messze nem olyan drága. Ráadásul az ilyen nagy aktivitású hulladékból meglepően kevés keletkezik. Csak az az anyag lesz nagy aktivitású, ami a reaktor primer köréből kerül ki, azaz elsősorban a kiégett fűtőelem. Évtizedek alatt is csak pár száz m3 ilyen anyag jön ki egy reaktorból.
Közepes aktivitású hulladékok:
- A közepes aktivitású hulladék valójában gyengén sugároz. Ha például egy szennyezett védőruhát valaki nem akar tartós mindennapi viseletként újra hasznosítani, annak akkor sem lesz tőle érdemi baja, ha például a pincéjében tárolja. Ezeket az anyagokat tömörítik (ha szilárdak), vagy gyantába ágyazással szilárdítják és stabilizálják. Közepes aktivitású hulladékokat Magyarországon is tárolnak, Bátaapátiban. A hulladéktároló megépítése és üzemeltetése az atomerőmű beruházási és üzemeltetési költségéhez képest aprócska tétel.
- Létezik egy Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. Ebbe legnagyobb rézben a paksi Atomerőmű fizet be. (Persze más is, hiszen radioaktív hulladék nem csak az atomerőműben keletkezik, hanem például a gyógyászatban is.) A paksi atomáram egyébként igen olcsó árába ez a költség eleve be van építve. Ez az alap finanszírozta idáig a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját, az atomtemetőt Bátaapátiban és minden más hulladékkezelés költséget is. A befizetések a költségeknél messze nagyobbak voltak mert gyűjtögetnek arra, hogy a Paksi Atomerőművet le kell majd állítani. Most 250 milliárdnál több van az alapban és évi 20 milliárd Ft felett fizet be az Atomerőmű, míg az összbevétele 30 milliárd forint feletti. Évente közel 20 milliárddal szokott gyarapodni a betétállománya.
Folyt. köv.</blockquote>
Nem vagyok "sötétzöld"! De mód felett irritáló, hogy az atomenergia a legolcsóbb "tiszta energia"! A bányászattól kezdve míg eljutunk az urán oxid kapszuláig mennyi "környezet kímélő" energiába kerül? Sajnos, ez az "elhallgatott" tény! Ez után jön a színtiszta csurgatott "olcsó" energia. Majd a "kőbe" zárt "fájdalom"!
Ne viselkedjünk úgy, mint a strucc! Három "ingyenes" energia képzőnk van:
- víz
- nap
- szél
A többit, csak magas energia befektetéssel tudjuk létrehozni.
Mondhatok példát:
Magyarország területén, ha valaki a föld hőjét akarja hasznosítani, akkor két nyolcszáz méter mély, húsz cm átmérőjű furatot kell készíteni. Majd kell egy minimum 1,3kw-os szivattyú. Tehát tul'képpen nagyjából 1/3 rész az "ingyen" energia!
</blockquote>
A megújulók közül szerintem a földhő hasznosítása az egyedüli energiaforrás, amire Magyarországon pénzt szabad adni. Abban valóban lehet potenciál. De ez is csak úgy éri meg, ha áramtermelés mellett fűtésre is használják. Egyébként végtelenül leegyszerűsítetted a megvalósítását, mert nemrég olvastam egy cikket, hogy épül egy ilyen erőmű és brutál drága, arányosan alig volt olcsóbb mint Paks 2, viszont arrol semmit nem tudok, hogy mennyi ideig fog működni és mennyibe kerül az üzemeltetése. Paks 2 ugyebár garanciálisan 60 évet fog működni, de látva, hogy Paks 1 is jóval többet fog működni a tervezettnél, nem csodálnám, ha 100 évet is működne, az üzemeltetése pedig nagyon olcsó a megtermelt energiához viszonyítva.
akagi
<i>"Ne viselkedjünk úgy, mint a strucc! Három "ingyenes" energia képzőnk van:
- víz
- nap
- szél"</i>
Már elnézést, de ez az a debilség amitől az agyam ledobja az ékszíjat!
Úgy írsz, mintha az urán órabérért hasadna, vagy a szén csak akkor égne ha fizetsz neki.... Pont ugyan úgy "ingyen" vannak ezek is , mint a nap, szél, víz.
Mindig az kerül pénzbe, hogy energia termelésre fogd ezeket. De ez mindegyiknél így van! Ráadásul az összes ma ismert energia termelési módok közül a legdrágábbak ezek, ebben a sorrendben: biomassza, víz, földhő, szél, nap. Minden más csak olcsóbb ezeknél...
UI.: Azon is elgondolkozhatnál már, hogy mi a francért olyan drága a "megújuló" energia ha szerinted "ingyé" van!?
Annyit segítek, hogy nem egy X aktás világméretű UFO-Zsidó-Olajlobbi összeesküvés miatt...
<i>"Ne viselkedjünk úgy, mint a strucc! Három "ingyenes" energia képzőnk van:
- víz
- nap
- szél"</i>
Már elnézést, de ez az a debilség amitől az agyam ledobja az ékszíjat!
Úgy írsz, mintha az urán órabérért hasadna, vagy a szén csak akkor égne ha fizetsz neki.... Pont ugyan úgy "ingyen" vannak ezek is , mint a nap, szél, víz.
Mindig az kerül pénzbe, hogy energia termelésre fogd ezeket. De ez mindegyiknél így van! Ráadásul az összes ma ismert energia termelési módok közül a legdrágábbak ezek, ebben a sorrendben: biomassza, víz, földhő, szél, nap. Minden más csak olcsóbb ezeknél...
UI.: Azon is elgondolkozhatnál már, hogy mi a francért olyan drága a "megújuló" energia ha szerinted "ingyé" van!?
Annyit segítek, hogy nem egy X aktás világméretű UFO-Zsidó-Olajlobbi összeesküvés miatt...
Ha már megújulós. Valakinek van tapasztalata napkollektorokkal kapcsolatban? Mennyibe kerül egy olyan, ami naponta legalább 100 liter meleg vizet csinál. Továbbá mennyire hatékony? Télen működik egyáltalán? Vagy csak akkor melegíti a vizet, ha erősen süt a nap?
M
molnibalage
Guest
.
Emlékeim szerint 100 tonna/év.
Lövésem sincs.
Ez pontosan így van és ezen kívül nem vezetéken érkezik ide a fűtőelem és nem néhány ország kezében van az exportképesség java, mint az gáz vagy olaj esetén. Több ország - stabil, működő demoktratikus államok, kiszámítható viselkedéssel - foglalkozik fűtőelem készítéssel és az urán hozzáférhetősége is sokkal egyenszilárdabb.
Kb. A MOL épített már tudtommal egy kísérleti erőművet és a tervezett kapacitás harmadát sem sikerült elérni vele. Izé, "faszán" tervezető. Sajnos az a tévhit túl erős sokak fejében, hogy mi geotermális nagyhatalom vagyunk. Eleve az egész erőmű olyan alacsony gőzhővel dolgozik, hogy az egész megtérülésnek alapból durván odavág.
A "szutyok" gőzkörfolyamatok kezdődnek 80-100 bar és 450 fokos gőzhőnél, de még a röhejes biomassza erőműveknél 5 éve is 120 bar és 550 fokos gőzzel számoltak.
Ennek fényében a geotermikusnál a környezetvédelmi és borzalmas vízkezelés miatt a villamos áram termelési kapacitás egy vicc. Izlandon naná, hogy megéri, mert tektonikus lemez felett vannak, ey 200k lakosú ország és olcsóbb, mint bármit importálni. Magyarország viszont nem Izland. Semmilyen szempontból.
És...? Ha ezzel most a tükrös tornyos erőművekre célzol, akkor ki kell, hogy ábrándítsalak. 72 óra után annak villamos outputja is 0. Cserébe az egész irgalmatlan drága.
M
molnibalage
Guest
T
torsen
Guest
Nem csak a kamatos kamat számítását kellene végre megtanítani az iskolában, hanem a termodinamika főtételeit is, alaposan...
Romantikus dolog a geotermikus energia, de mi nem vagyunk Izland. A technológia itthon gyártási szinten ismeretlen. Nagyon speciális anyagok kellenek az agresszív közeggel érintekző oldalon. Ha valami tönkremegy, azt javítani kell.
Az erőművi kazánok nem viccből mennek 300bar nyomással meg 580 fokos vízgőzzel és nem viccből kell a légköri nyomásnál kisebb nyomást létrehozni a kondenzátorban. A hátasfok miatt... (Tessék megnézni a Joule-körfolyamatot, ott le van írva minden).
Mennyi a nyomás és a hőmérséklet a geotermikus rendszerben? Fűtésre jó. Entalpiája a szuperkritikus vízgőzhöz képest alig van...
A fizika sajnos már csak ilyen...
Romantikus dolog a geotermikus energia, de mi nem vagyunk Izland. A technológia itthon gyártási szinten ismeretlen. Nagyon speciális anyagok kellenek az agresszív közeggel érintekző oldalon. Ha valami tönkremegy, azt javítani kell.
Az erőművi kazánok nem viccből mennek 300bar nyomással meg 580 fokos vízgőzzel és nem viccből kell a légköri nyomásnál kisebb nyomást létrehozni a kondenzátorban. A hátasfok miatt... (Tessék megnézni a Joule-körfolyamatot, ott le van írva minden).
Mennyi a nyomás és a hőmérséklet a geotermikus rendszerben? Fűtésre jó. Entalpiája a szuperkritikus vízgőzhöz képest alig van...
A fizika sajnos már csak ilyen...
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
Arról, hogy mennyire éri meg szélkereket építeni.
http://www.theguardian.com/environment/2016/feb/03/worlds-largest-offshore-windfarm-to-be-built-off-yorkshire-coast
1,2 GWe beépített teljesítményhez kell 400 km2. Paks mekkora területen termel 2GWe-t?
Ez a tervek szerint kerül majd 1,4 milliárd fontba. A tervek szerint. Ezzel 1700 USD/kWe telepítési költség jön ki, ami nem olyan rossz.
Viszont az, hogy mennyi áramot fog majd termelni elárulja azt, hogy 144 font/MWh támogatást kap a projekt. Ez 62 Ft/kWh.
No comment...
http://www.theguardian.com/environment/2016/feb/03/worlds-largest-offshore-windfarm-to-be-built-off-yorkshire-coast
1,2 GWe beépített teljesítményhez kell 400 km2. Paks mekkora területen termel 2GWe-t?
Ez a tervek szerint kerül majd 1,4 milliárd fontba. A tervek szerint. Ezzel 1700 USD/kWe telepítési költség jön ki, ami nem olyan rossz.
Viszont az, hogy mennyi áramot fog majd termelni elárulja azt, hogy 144 font/MWh támogatást kap a projekt. Ez 62 Ft/kWh.
No comment...
Hölgyek, Urak!
Úgy látom, hogy itt minden hozzászóló a "perpetuum mobile"- ből írta a nagy doktoriját SUMMA CUM LAUDE eredménnyel, és még nem vagytok az Energia Felügyelet oszlopos tagjai!
) DDD
A szarkazmusomat félretéve: ugye mindenkinek világos, hogy nincsen ingyen energia! Nem akarok itt Leibniz-től Joulon át Einstein-ig leírni az elméleteiket. Ha van időtök, akkor keressétek ki az 1914-es nagy Magyarország közigazgatási térképét és számoljátok meg, hogy hány vízi és szélmalom volt. Van itt közöttünk, aki nem csak az energia ügyben járatos, hanem, a liszt minőségét is tudja! Csak nem molnár a vezetékneve?! (Nálam itt esett le a gépszíj!). A debilitásról ennyit...!
Ha, ennyi szél és vízimalom volt, akkor ezek miért nem termelhetnének a kisközösségek számára elektromos energiát? (Lásd: anno Ikervár esetét!). És akkor nem kellene a nagy fogyasztók által "termelt" cos fi veszteséget a kisfogyasztókra terhelni! Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez az érték eszméletlen mennyiség a szállítási veszteséggel együtt!
Molni!
A hálózati ötven Hz csak negyven kilenc, jó esetben negyvenkilenc és fél. Az új digit. órák ötven Hz-ra vannak hitelesítve.
Kérdésem, hogy mennyivel fizetsz többet? Mert, ugye cos fi!
A nagy energiatermelés egyedül, csak az államnak éri meg, mert fizetsz és ADÓZOL utána, És mint egy narkotikum, függőségben tart!
Úgy látom, hogy itt minden hozzászóló a "perpetuum mobile"- ből írta a nagy doktoriját SUMMA CUM LAUDE eredménnyel, és még nem vagytok az Energia Felügyelet oszlopos tagjai!
) DDDA szarkazmusomat félretéve: ugye mindenkinek világos, hogy nincsen ingyen energia! Nem akarok itt Leibniz-től Joulon át Einstein-ig leírni az elméleteiket. Ha van időtök, akkor keressétek ki az 1914-es nagy Magyarország közigazgatási térképét és számoljátok meg, hogy hány vízi és szélmalom volt. Van itt közöttünk, aki nem csak az energia ügyben járatos, hanem, a liszt minőségét is tudja! Csak nem molnár a vezetékneve?! (Nálam itt esett le a gépszíj!). A debilitásról ennyit...!
Ha, ennyi szél és vízimalom volt, akkor ezek miért nem termelhetnének a kisközösségek számára elektromos energiát? (Lásd: anno Ikervár esetét!). És akkor nem kellene a nagy fogyasztók által "termelt" cos fi veszteséget a kisfogyasztókra terhelni! Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez az érték eszméletlen mennyiség a szállítási veszteséggel együtt!
Molni!
A hálózati ötven Hz csak negyven kilenc, jó esetben negyvenkilenc és fél. Az új digit. órák ötven Hz-ra vannak hitelesítve.
Kérdésem, hogy mennyivel fizetsz többet? Mert, ugye cos fi!
A nagy energiatermelés egyedül, csak az államnak éri meg, mert fizetsz és ADÓZOL utána, És mint egy narkotikum, függőségben tart!
A tények makacs dolgok. Lehet, hogy a kis patak elhajtotta a malmot, de a hatásfoka a rendszernek borzalmas volt. A fő kérdés "csak" annyi volt, hogy meghajtja-e a malomkövet...
Rájöttek arra, hogy a lapátkerék nem jó. Az áramlási viszonyok miatt a hatásfok siralmas, másrészt egy Euler nevű tag felírta a turbinaegyenleteit, utána mérnökök meg összehozták a csigákat (gyönyörű spirálházak). A nagy gépeket jobb hatásfokkal lehetett gyártani, mint a kicsiket. Nem mindegy, hogy a kritikus résméret, vagy a rácsveszteségek normális értéken tartásához milyen gyártástechnika kell.. Nincs ebben semmiféle összesküvés, sima fizika meg matek.
Ahol nincs nagy hidrológiai magasságkülönbség ÉS STABIL, NAGY VÍZHOZAM ott az erőmű nem lehet alaperőmű. Nem lehet az rá alapozni. A potenciális energia hiányát "áttolási" munkával kell fedezni. Itt a közeg munkavégző-képességét kell megnövelni, jelen esetben entalpia-növekményt szeretnénk (kazán), majd ezt a növekményt szeretnénk mechanikai munkává alakítani (expandáltatni a turbinán). Ez megvalósítható bárhol, "csak" víz, energia és gép kell hozzá..
Rájöttek arra, hogy a lapátkerék nem jó. Az áramlási viszonyok miatt a hatásfok siralmas, másrészt egy Euler nevű tag felírta a turbinaegyenleteit, utána mérnökök meg összehozták a csigákat (gyönyörű spirálházak). A nagy gépeket jobb hatásfokkal lehetett gyártani, mint a kicsiket. Nem mindegy, hogy a kritikus résméret, vagy a rácsveszteségek normális értéken tartásához milyen gyártástechnika kell.. Nincs ebben semmiféle összesküvés, sima fizika meg matek.
Ahol nincs nagy hidrológiai magasságkülönbség ÉS STABIL, NAGY VÍZHOZAM ott az erőmű nem lehet alaperőmű. Nem lehet az rá alapozni. A potenciális energia hiányát "áttolási" munkával kell fedezni. Itt a közeg munkavégző-képességét kell megnövelni, jelen esetben entalpia-növekményt szeretnénk (kazán), majd ezt a növekményt szeretnénk mechanikai munkává alakítani (expandáltatni a turbinán). Ez megvalósítható bárhol, "csak" víz, energia és gép kell hozzá..