oké, greepeace, soxor epét hányok tőlük, de:
Bizottság döntéséről szóló közleményből viszont a vágyálmok helyett a rideg valóság ugrik elő. Míg a Rothschild-tanulmány egy teljesen valószínűtlen árprognózisra támaszkodva a piacról megtérülő beruházásnak nevezte a bővítést, addig a brüsszeli testület éppen azt jelentette ki, hogy megtérülésről szó sincs: a kormány olyan gazdasági kockázatot vállal Paks II.-vel, amely meghaladja egy racionálisan gondolkodó – és közpénz helyett a saját tőkéjét költő – magánbefektető tűrőképességét. Világossá vált, hogy Paks II. várható gazdaságosságával kapcsolatban a kincstári optimizmussal szemben inkább azoknak a súlyos veszteségeket jósoló elemzéseknek lesz igazuk, amelyeket a Greenpeace, az Energiaklub vagy a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont készített, a politikai elvárások helyett az energiapiaci trendekre koncentrálva.
gittegyletnek tűnnke, de elolvasni nem árt.
http://hvg.hu/gazdasag/20170321_Paks_II_Greenpeace_veszteseg_befektetes_kozpenz
kicsit komolyabban:
Nézzük először a Paks II. forgatókönyvét! A 2400 MW új kapacitás jelentős részben megoldaná a kieső erőműveink pótlását, vagyis kézenfekvő megoldás lehet. Gazdasági szempontból azonban óriásiak a kockázatai és más lehetőségekhez képest rendkívül drága és pazarló fejlesztésnek ígérkezik.
Az oroszokkal kötött szerződés pontos részletei sajnos nem ismertek, de több szakmai műhely is készített megtérülési számításokat a projektre, melyekből jól látszik, hogy a kivitelezési szakasz kockázatai, azaz a beruházás végső összege és megvalósításának időtartama hogyan befolyásolja a projekt megtérüléséhez szükséges átlagos villamos energia értékesítési árat. Nem csak a költségek túllépése, hanem az időbeni csúszás is jelentősen rontja a megtérülést. Ma Magyarországon 37 euró/MWh annak az úgynevezett zsinóráramnak az ára, mely az atomerőműnek, mint alaperőműnek a terméke.
A REKK számításai szerint optimista esetben 66, realista esetben 106, pesszimista esetben pedig 176 euró/MWh óra értékesítési ár szükséges a projekt megtérüléséhez. Az épülés előtt álló angol Hinkley Point atomerőmű inflációkövető garantált átvételi árát mintegy 115 euró/MWh-ban határozták meg, hogy az EDF számára megtérülhessen a beruházás. Az átvételi ár és a piaci ár közötti különbözetet az angol fogyasztók fogják megfizetni. Paks II. esetében pedig vagy a magyar állam, azaz az adófizetők, vagy direkt módon a fogyasztók viselik majd a többletköltséget.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy jelentős idő- és költségtúllépéseket szenvedtek a nukleáris erőműfejlesztések. Ezzel a kockázattal nálunk pedig számolni kell. Az EDF idén júlisuban ismerte el, hogy 2025 vége helyett, valószínűleg csak 2027-re készül el a már említett Hinkley Point és minimum 12 százalékkal többe fog kerülni. Friss hír továbbá, hogy az Egyesült Államokban közel 40 százalékos készültségi foknál és 9 milliárd dolláros kiadás után leállítottak két reaktorfejlesztést, az elszálló költségekre és a megváltozott piaci viszonyokra hivatkozva. A sokszor emlegetett olcsó energia mítosz csupán, és csak arra utal, hogy ha már kész az atomerőmű, akkor viszonylag alacsony, 20-25 euró/MWh változó költséggel üzemeltethető.
teljes írás itt:
Fontos megemlíteni, hogy a környező országokban is nukleáris terveket szőnek. A szlovákok, a csehek, a románok és a lengyelek is nukleáris terveket dédelgetnek. A „zöld” jövőért támogatott megújulók és a hozzájuk szorosan köthető „gázos” kapacitásigény valamint az integrált európai piac ellenére némiképp feleslegesen, a határokon belüli energiabiztonságra törekvő beruházások miatt ma az látszik, hogy lesz áram bőven, úgy is, hogy az áram árának nem kell feltétlenül érdemben emelkednie. Egyrészt a rendszerirányítók nem akarják kockáztatni azt, hogy ne legyen a rendszer egyensúlyának fenntartásához elégséges kapacitás, másrészt a kormányok is elsőrendű szempontként kezelik az ellátásbiztonságot mind a kapacitások, mind a megtermelt energia tekintetében, és ezért hajlandóak pénzügyileg veszteséges erőműfejlesztésekbe belevágni. A villamos energia ugyanis nem burgonya, hogy ha nincs, akkor majd eszünk rizst helyette vagy páran éhesek maradnak. A megtermelt áram mennyiségének minden időpillanatban meg kell egyeznie a kereslet mértékével.
teljes cik itt, talánmég nem volt.
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2017/08/03/kell-e_nekunk_paks_ii./
