Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[fip7]

Mindig érdekesek az ilyen elméletek... De az biztos, hogy se Fukushima, se a partról az óceánba sodort hulladék nem tett jót az élővilágnak.
Ráadásul borzasztó látni, hogy még mindig nem sikerült befejezni a kárelhárítást. Nekem is lenne ezzel kapcsolatban egy összeesküvés elméletem:
Azért volt sokáig eredménytelen a kárelhárítás, mert sokba került volna, és ezt a pénzt az erőművet üzemeltető multi nem volt hajlandó kifizetni. Megvárták míg az állam, a "közösség" átvállalta ennek a költségeit. Én értelmezésemben Csernobil a "kommunizmus/szocializmus csődje"; Fukushima pedig a "kapitalizmus csődje"...
Ez alatt azt értem, hogy ezen események kapcsán mindkét rendszer összes hibája kijött.

 

[molnibalage]

Az ilyen balfasz cikkektől kapok agyfasz. Igen, észlelhető a nagyobb sugárzás, csak éppen mivel kvázi számok nélkül dobálóznak, ezért rémhírkeltés az egész. A természetes háttérsugárzásnál 5-ször nagyobb. Ok. És az tudják, hogy az is mennyire hanyafasznyi...? Mert a Földön nem egyforma a háttérsugárzás. India egyes részein pl. akkora, mint itthon az erőművi dolgozók éves dóziskorlátja, tízszerese a hazai átlagos civilt érő sugárterhelésnek. Tehát az amerikai 5-szörös szint is még lehet, hogy az indiai alatt van.

Sajnos a mezei kétbites rémhírkeltő képtelen megérteni, hogy olyan eszméletlen méréstartomány és érzékelési pontosság van a sugárzásoknál, hogy ahhoz fogható talán az akusztikában van, de ott sem gyakorlatban. (Az ember által hallható és még elviselhető tartomány 10 nagyságrendet fog át nyomásban kifejezve...) A radioaktív sugárzásoknál ennél több nagyságrendi eltérés is van a mérhető dózisteljesítmény között. És mivel a természetes piszok alacsony, ezért annak sokszorosa is az marad. Ott, ahol nem maradandó egészségkárosodás kimutatható, az kb. két nagyságrenddel nagyobb. 25 mSv az erőművi dolgozók korlátja, 2,5 mSv itthon átlagban amit egy mezei civil kap. Ehhez képest 1 Sv/év tájáig még tünetek sem igen vannak... Tehehát 2,5 mSv vs 1000 mSv. Eh...

 

[fip7]

joker

Köszi az infókat.
Szerintem amúgy a modern töltőállomásoknak is ugyan olyan egységei lesznek, mint a modern elektromos autóknak. Csak a töltő állomásnál nagyobb lesz a kapacitás.
Így éjszaka föltöltik azokat a telepeket amiknél nappal lehet "tankolni".
Akinek meg van garázsa az meg úgyis otthon fog tölteni, éjszaka, 220 voltról. Az meg lassú.
Szerintem az elektromos autók terjedése egy értelmes elektromos töltőhálózat fejlesztéssel nem,hogy rossz, hanem jó lenne az országos elektromos hálózatok szempontjából.
Két ok szerintem:
1. Csökkenne az éjszakai és a nappali fogyasztás közti különbség. Így nagyobb lehetne az alaperőművek aránya a rendszerben.
2. Az energiatározós töltőállomásoknak hála lenne a hálózatnak egy puffere. Vagyis túl sok vagy túl kevés energia esetén lenne egy gyors reagálású eleme a hálózatnak, ami felveszi vagy leadja az energiát az aktuális igényeknek megfelelően. Erre persze csak rövid ideig képes a hatalmas energia mennyiség miatt, viszont így több ideje van a rendszerirányítóknak reagálni az aktuális helyzetre. Ez növeli a hálózat stabilitását.

 

[antigonosz]

Szép gondolat tetszik is de van nak kétségeim ezzel a nagy villanyozással kapcsolatban.Mi lenne ha valamilyen okból nem lenne áram? Pl katasztrófa, háború, ufók stb? Megáll az élet és éhenhal az ország?

 

[molnibalage]

Mármint a villanyautózással? Ha blackout lenne az országban, akkor a töltőállomásokról igen hamar elfogyna a nafta, már ha egyáltalán képesek lennének kitárolni, mert áram nélkül a szivattyúk sem működnek. Egy villanyautós infrastruktúra kiépülés esetén semmivel sem sérülékenyebb, mint a jelenlegi motor hajtóanyag alapú...

 

[fip7]

antigonosz

Ha szétbombázzák a százhalombattai olajfinomítót, a kőolaj és földgázvezetékeket (pl.:Barátság) felrobbantják, akkor mivel fogsz autózni egy háború esetén???
A kérdésed pont ilyen. Minden civil hálózat könnyen támadható. Nem nagyon tudsz mindent megvédeni.

 

[molnibalage]

A távvezeték szétbombázásnak túl sok értelme nincs, és levegőből nehéz célpont is. Sokkal egyszerűbb a szivattyú- és kompresszorállomásaok szétkapása egyszerűbb. Vagy a villamos betápé, mert a finomítónak is jó sok áram kell...

Még, ha teljesen kiesik a kőolaj távvezeték, csak Szbatta területén több százezer tonna kőolaj van start tartalékban és van máshol is. Ezzel azért még elketyeghet az ország, ha a finomító üzemképes. Egy távvezetéki szakadást SOS-ben gyorsan meg lehet csinálni, de egy székapott szivattyúállomást már nagyon nem...

 

[fip7]

Hát elektromos rendszereknél biztos, hogy a vezetékek támadása a legnehezebb.
Viszont kőolaj és földgáz vezetékeknél egy kommandós támadás csodákra képes. (fölrobbantják)

 

[voltagemultiplier]

A légtérvédelem elég jól megoldottnak tekinthető, így pont a bombázástól nem kell tartanunk amúgy. Jő a Gripen és nem bombardíroz itt senki. Ez szerencsére tény.

 

[molnibalage]

Miért lenne nehéz? A magasfesültségi távvezetékek oszlopai elég jól láthatóak és éjszaka még meg is vannak világítva. Egy földalatti távvezeték hol ilyen feltűnő...?

Mi a frászkarikának dobná le kommandós csapatot...? Ha a nyomvonal megvan egy sima Mk bomba is hazavágja a vezetéket. De minek szórakozzanak a távvezetékkel, amikor a szivattyú állomás sokkal egyszerűbb célpont, vagy a tartályok..? Ugyanis a távvezetékek tartályból tartályba szállítanak...

A villamos hálózat nagyméretű trafói is elég nyilvánvaló és jól azonosítható célok.

 

[hiryu]

azt nem tudom, ezekből a tárolókból milyen ütemben lehet kitárolni az anyagot?

 

[fip7]

molnibalage

Azért a szomszédos országokat figyelembe véve esélyesebb a kommandó, mint a légi bombázás.
De az igaz, hogy sok puha célszerű célpont van még az országban, az általam leírtakon kívül.

 

[molnibalage]

azt nem tudom, ezekből a tárolókból milyen ütemben lehet kitárolni az anyagot?

Ez mire vonatkozik? A kőolaj távvezetékek kapacitására gondolsz?

 

[joker]

fip7 az éjszakai töltés az most van, mivel inkább nappali rövid távokra használhatóak jelenleg az elektromos autók, ezért éjjel töltik őket. Pl elmész vele munkába és vissza, bevásárolni, gyereket el az suliból, stb. Mész max 50-100 km-t és arra alkalmas. Ennél sokkal többet nem is tud a Li-Polimer és kurva drága emellett. Na most egy 20-50x-es energiasűrűségű akkut ha beteszel a kocsiba, akkor máris minimum 2000 km-es hatótávú autókat kapsz. Ezeknek az 1-5 perc alatt történő feltöltése iszonyatos terhet nyom a hálózatra. Elsősorban az otthoni lehet ha leolvad, de ha nem akkoris áramingadozások lehetnek miatta. Új erőművek biztosan keleni fognak, mert képzeld el azt az energiamennyiséget, ami az ország teljes benzin meg gázolajfogyasztása, azt előbb-utóbb áramból kell előállítani. Persze mondhatjuk, hogy a benzinmotor 40% körüli a dízel 50% körüli hatásfokkal dolgozik, míg a vilanymotor 90% fölött, de akkoris az energia felét meg kell termeld. És lehet ha lesznek napközbeni "szezonalitások", amikor mindenki nekiáll tankolni. Ilyenkor össze is omolhat a rendszer. Csak egy egyszerűbb példa, Angliában az áramszolgáltató az 5 órai teázáshoz meg a meccs szünetében teázáshoz felpörget még néhány turbinát, mert mindenki akkor kapcsolja be az elektromos vízforralóját és leterhelik ahálózatot. Elektromos autóknál, ha pl mindenki du 5 és 6 között áll neki tölteni amikor hazaért a munkából, akkor ugyanez a hatás lesz csak 1000x erősebben.

 

[wolfram]

joker

"Ezeknek az 1-5 perc alatt történő feltöltése iszonyatos terhet nyom a hálózatra. Elsősorban az otthoni lehet ha leolvad, de ha nem akkoris áramingadozások lehetnek miatta."

Pedig rém egyszerű a megoldás. Nem közvetlenül a hálózatról kell tölteni, hanem közbe kell iktatni szintén ilyen szuperkondenzátoros tárolókat, amikről gyorsan fel lehet tölteni a járműveket, de amiknek csak lassú feltöltődés engedélyezett a hálózatról.

 

[joker]

Akkora szuperkondenzátorok kiépítése országszerte - még ha ez a grafén technológia olcsó is lesz - ami az ország jelenlegi benzin- és dízel üzemanyagfogyasztásának megfelelő energiamennyiséget tud kezelni (nem tárolni, csak kezelni, simítgatni az ingadozásokat) annyiba kerülne, amivel néhány újabb atomerőművet biztosan fel lehetne építeni. Nem mondom, hogy 1-2 ilyent nem lehetne kiépíteni, de középtávon inkább a töltési sebességet kell majd korlátozni szerintem.

 

[hiryu]

kitárolás.... arról annyit olvastam, hogy az a kikötő, ahol a dunai tartályhajókat töltik milyen kapacítású, ill valhol azt hogy hiába vannak mondjuk télre tele a gáztározók, a kitárolás sebessége miatt ha csak rájuk hagyatkozhatnánk akár üzemzavar miatt (Putyin csapot tekerget), csak komoly korlátozásokkal menne a dolog.
ill azt tudom, hogy pld a zalaegerszegi olajfinomító is névlegesen az csak már...

 

[wolfram]

joker

Nyilvánvalóan nem lesz olcsó. De csak így oldható meg, hogy ne üsse ki az egész hálózatot, vagy a lokális rendszert Vagy, a másik megoldás, hogy mindenki bevállalja, hogy órákig tölti majd, ugyanúgy, mint a jelenlegi aksisakat, pl. akkor, amikor alszik, stb. Másképp nem működhet.

 

[voltagemultiplier]

A villamosenergiát persze egyáltalán nem bombázásbiztonsági megfontolásokból szeretnék tolatni.

 

[joker]

Kezdetben a hosszabb töltés lesz a jó módszer, ahogy átáll az ország a villanyautókra úgy meg egyre több és több reaktort kell építeni (lehetőleg a 4. generációsakból vagy tóriumosat). Azt az iszonyatos energiamennyiséget meg kell termelni valahogyan.
Készítettem egy gyors számítást, lehet ha hibázik 1-1 helyen, de szemléltetőeszköznek megfelel. Egy új atomerőműblokk 1,2 GWh teljesítményű. Egy átlagos autó teljesítményét 100 kwh-nak veszem és az elektromos autó hatásfoka durván 2x jobb a dízelénél vagy a benzinesénél. A tárolás, szállítás, transzformálás során elveszik kb 30%-a az áramnak. Egy autóval meg naponta átlag 4 órát megyünk, vagyis hatszor annyi idő van egy nap áramot termelni, mint amennyi időt fogyasztjuk az áramot. Szóval:
1200000kwh (reaktoronként) / 100 kwh (autónként) x 2(hatásfok) x 6 (hatszor annyi idő termelni) x 0,7 (30% veszteség) = 100800 db elektomos autót tud (fog tudni) ellátni egyetlen reaktorblokk. Ha van az országban egymillió autó, ami szép lassan kicserélődik, mondjuk 10 év alatt ha beérik az akkutechnológia (vagy esetünkben a szuperkondenzátor-technológia) akkor egyenletes kihasználtság mellett 10 új blokk kell a kiszolgálásukra, ha meg nem egyenletes a kihasználtság akkor lehet ha 20. Jelenleg meg szarakodnak két új blokk tendereztetésével, nincs rá pénz se nagyon, és az is csak a meglévő kettő kiváltására fog szolgálni egy kis plusz teljesítménnyel.