Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Azért nem csak akkumulátorokban, kondenzátorokban lehet elektromos energiát tárolni, ott vannak kémiai tárolok is . Van itt egy Nobel díjas magyar tudós kutatásai.
http://www.youtube.com/watch?v=iypgyVM4uCU
De keresetek ti is további egyéb interjúkat.
http://www.youtube.com/watch?v=iypgyVM4uCU
De keresetek ti is további egyéb interjúkat.
T
torsen
Guest
Az autózásban talán nem a villanyautó a jövő. Az üzemanyagcella felé törekszenek a legnagyobb gyártók (MB, Toyota) Végülis a jármű villamos hajtású, de nem konnektorról órák alatt töltödik, hanem percek alatt hidrogénnel. A hidrogén tárolás megoldott mind komprimált, mind kriogén technológiával. A hidrogén tárolható, vízbontással folyamatosan termelhető, pufferelhető. Nincs szükség drága, különleges anyagokra az akkukhoz (jó része kínai eredetű) nincs gond az újrafeldolgozásukkal. Nincs veszélyes hulladék. A vízbontás energiaigénye bármilyen alternatív/atom energia lehet. Talán jövőre sorozatgyártásba megy, ára ismeretlen:
http://auto.indavideo.hu/video/Toyota_FCV
http://auto.indavideo.hu/video/Toyota_FCV
M
molnibalage
Guest
????
A hidrogén időven még az acélfalú tartályon is átdiffundál... Tényleg nagyon fasza lenne nagynyomású tartályos autókkal rohangálni, amiben eszméletlen tűzveszélyes anyag van.
A vízbontásos részt nem vágom. Autóban nem fogsz vizet bontani, mert akkor pont, hogy áram kellene, érelmetlen. Termelés szemponjából meg pont a bibi az, hogy mi értelme az, hogy fosszilis erőmű termel szar hatásfokon hidrogént...? A jelenlegi atomerőmű penetráció mellett álmo az, hogy egy hidrogénes vagy villanyautó olyan fúde környezetbarát lenne...
Úgy látszik tökéletesen eltaláltam a 3000 milliárd forintos összeget. (10 milliárd euró)
Egy bánatom van csak, mégpedig az, hogy a beruházást ezek szerint, tisztán hitelből fogjuk finanszírozni ami elég gáz. Talán nem kellet volna az ész nélküli rezsicsökkentés és akkor ment volna hitel nélkül vagy minimális hitellel is!
Ettől függetlenül örülök, már csak a konkrét blokk típus érdekelne. Remélem a MIR-1200 lesz, mert a VVER-1000-ért kicsit sok lenne ez a pénz...
Egy bánatom van csak, mégpedig az, hogy a beruházást ezek szerint, tisztán hitelből fogjuk finanszírozni ami elég gáz. Talán nem kellet volna az ész nélküli rezsicsökkentés és akkor ment volna hitel nélkül vagy minimális hitellel is!
Ettől függetlenül örülök, már csak a konkrét blokk típus érdekelne. Remélem a MIR-1200 lesz, mert a VVER-1000-ért kicsit sok lenne ez a pénz...
T
torsen
Guest
molni
lehet hogy nem volt teljesen pontos a fogalmazásom...
A folyamat:
vízbontás egyenárammal-áramforrás bármilyen <i>alternatív<b>vagyis NEM fosszilis eredetű. (pl. kézenfekvő a vízerőművek alkalmazása az éjszakai gyenge fogyasztású időszakban, de lehet szél, stb.stb
A kapott hidrogén tárolása jelenleg két módon megoldott, 700 baros sűrített formában. Valóban van probléma a hidrogénnel és acéltartállyal (a hidrogén ridegíti) de a tárolók/tartályok általában kompozit (szénszálas) anyagok. Tévhittel szemben nincs diffúziós veszteség. Magam fotóztam 2011-ben Frankfurtban ilyen tárolót egy B-osztályon alapuló Merci szendvicspadlójában.
A másik lehetőség a 20 Kelvinen, kb. 5 báron tárolt kriogén tároló ( a Linde gyártja) szuper jó hőszigeteléssel (állítólag a szigetelőképesség megegyezik 16m vastag Nikecellével!) Van saját hűtőrendszere, ami a törvényszerü melegedés miatti blow-off hidrogént használja a saját hűtésére. A napi veszteséget kb. 0,1%-ban adják meg. A BMW 750iH (kísérleti) modellben alkalmazták. Tankolórendszere kicsit a légi utántöltőre emlékeztet.
A hidrogén az üzemanyag cellában villanyárammá alakul, a többit tudjuk. Végtermék a vízgőz. Lásd Type 214 u-boot AIP rendszere-
A hidrogén bár veszélyesnek tűnik, de a sűrűsége hatoda a levegőnek, így olyan gyorsan elillan, hogy robbanóképes elegy kialakulásának kicsi az esélye.
lehet hogy nem volt teljesen pontos a fogalmazásom...
A folyamat:
vízbontás egyenárammal-áramforrás bármilyen <i>alternatív<b>vagyis NEM fosszilis eredetű. (pl. kézenfekvő a vízerőművek alkalmazása az éjszakai gyenge fogyasztású időszakban, de lehet szél, stb.stb
A kapott hidrogén tárolása jelenleg két módon megoldott, 700 baros sűrített formában. Valóban van probléma a hidrogénnel és acéltartállyal (a hidrogén ridegíti) de a tárolók/tartályok általában kompozit (szénszálas) anyagok. Tévhittel szemben nincs diffúziós veszteség. Magam fotóztam 2011-ben Frankfurtban ilyen tárolót egy B-osztályon alapuló Merci szendvicspadlójában.
A másik lehetőség a 20 Kelvinen, kb. 5 báron tárolt kriogén tároló ( a Linde gyártja) szuper jó hőszigeteléssel (állítólag a szigetelőképesség megegyezik 16m vastag Nikecellével!) Van saját hűtőrendszere, ami a törvényszerü melegedés miatti blow-off hidrogént használja a saját hűtésére. A napi veszteséget kb. 0,1%-ban adják meg. A BMW 750iH (kísérleti) modellben alkalmazták. Tankolórendszere kicsit a légi utántöltőre emlékeztet.
A hidrogén az üzemanyag cellában villanyárammá alakul, a többit tudjuk. Végtermék a vízgőz. Lásd Type 214 u-boot AIP rendszere-
A hidrogén bár veszélyesnek tűnik, de a sűrűsége hatoda a levegőnek, így olyan gyorsan elillan, hogy robbanóképes elegy kialakulásának kicsi az esélye.
T
torsen
Guest
T
torsen
Guest
Egyébként a közút járművekhez használt hidrogén tartályok minósítésére a németeknél már van szabványos vizsgálati eljárás. Van benne hevítéses vizsgálat és a mechanikai szilárdsági ellenőrzés. Persze mindkettő üzemi nyomásra töltött tartálynál. Sőt egy BMW videon még a kútfej számlálója is látszik, 1 kg hidrogént ott 3 euróért mérnek. Tekintve a benzinhez képesti 3-szoros energiatartalmat, reális az ár, nem beszélve a sokkal jobb hatásfokú energia visszanyerésre. Az üzemanyagcellák használata esetén a vízbontásra fordított energia kb. 83 %-a nyerhető vissza villamos energia formájában. Persze figyelembe kell venni a komprimált megoldásnál, hogy a betárolás energiaigénye a betárolt hidrogénből kinyerhető energia kb. 20%-a.
Mielőtt kitörne a hurrá-optimizmus egy kis számolás:
1 köbméter cseppfolyós hidrogén 70 kg, súlyú ! 20 kg előállításához - elektrolízissel 600 kw energia kell !
Ebben nincs bent a cseppfolyósítás nem kevés energia igénye !
1 liter benzin energia tartalma egyenlő kb. 8 liter cseppfolyós hidrogénével ! Tehát egy átlagos autóba kb. 400 literes kettős falú tartály kellene ! Ráadásul a hidrogén a legrobbanás-veszélyesebb gáz !
A költségek miatt Jelenleg is földgázból állítják elő !
T
torsen
Guest
Nem kritizálni akarlak Hunter, de a kw nem tudom minek a mértékegysége???! Talán valami újdonság? A kW az a kilowatt és az TELJESÍTMÉNY (időegység alatt végzett munka vagy energiaváltozás) az energia mértékegysége a J (Joule) Nos, a cseppfolyós hidrogén sűrűségét nem ismerem és nem is nézek most utána. A vízbontás energiaigénye 285kJ/mol, ami 2 gramm molekulris Hidrogén (nem atomi), a cella ebből 237kJ/mol-t képes (minimálisan) kinyerni. Egy 700 baros tárolórendszer, melynek térfogata (tegyük fel) 100 liter, 70000 liternyi normál állapotú hidrogént tartalmaz. Tekintve hogy egy mol normál állapotú hidrogén térfogata kb. 25 liter, így ez 2800 molnyi hidrogén. Ez 664 MJ energia tartalmat jelent az FC kimenetén, villanyáram formájában. Ezt a villanymotor több mint 90% hatásfokkal hasznosítja. Ez az energiamennyiség 20 liter benzin energiatartalmának felel meg, Figyelembe véve hogy a BM kb. 30-40 %hatásfokkal alakítja mechanikai energiává a benzint, ha benzinből akarok kb. ugyanannyi energiát kinyerni, nagyjából 50-60 literre van szükségem. Az arány tehát 1:2-höz jelenleg (a benzin javára) és ez már viselhető. Ehhez képest a Tesla villanyos megoldása elég primitív. És az akkuk miatt drága. Persze az FC is az, de pl. a norvégoknál a Tesla Model S vezeti az eladási listát! Nem véletlenül vesz az ország is F-35-t.
A hidrogén autózással van pár baj.
1. Nagyon rossz az előállítás hatékonysága.
2. Problematikus a tárolása.
3. Nagyon veszélyes anyag. (tudtommal rakéta üzemanyag )
4. A visszanyerés sem a leghatékonyabb.
Hidrogénes autó körfolyamata kb. ez:
1. Először megtermeled az áramot X hatékonysággal. (függ a miből, mivel, hogyan-tól)
2. Aztán átalakítod hidrogénné igen komoly vesztességgel.
3. Cseppfolyósítod komoly energia bevitellel.
4. Elszállítod a fogyasztóhoz.
5. Majd 83%-os hatásfokkal felhasználod.
Elektromosé:
1. Először megtermeled az áramot X hatékonysággal. (függ a miből, mivel, hogyan-tól)
2. Aztán hálózaton keresztül eljuttatod a fogyasztóhoz (kb. 10% vesztesség)
3. Eltárolod az aksiban vagy a szuperkondenzátorban (90% körüli hatékonyság)
4. Az autó elektromos rendszere leadja a teljesítményt ( egy jó elektromotor akár 98%-os hatékonyságot is tud)
Szerintem egyértelműen az elektromos autó a nyerő.
1. Nagyon rossz az előállítás hatékonysága.
2. Problematikus a tárolása.
3. Nagyon veszélyes anyag. (tudtommal rakéta üzemanyag )
4. A visszanyerés sem a leghatékonyabb.
Hidrogénes autó körfolyamata kb. ez:
1. Először megtermeled az áramot X hatékonysággal. (függ a miből, mivel, hogyan-tól)
2. Aztán átalakítod hidrogénné igen komoly vesztességgel.
3. Cseppfolyósítod komoly energia bevitellel.
4. Elszállítod a fogyasztóhoz.
5. Majd 83%-os hatásfokkal felhasználod.
Elektromosé:
1. Először megtermeled az áramot X hatékonysággal. (függ a miből, mivel, hogyan-tól)
2. Aztán hálózaton keresztül eljuttatod a fogyasztóhoz (kb. 10% vesztesség)
3. Eltárolod az aksiban vagy a szuperkondenzátorban (90% körüli hatékonyság)
4. Az autó elektromos rendszere leadja a teljesítményt ( egy jó elektromotor akár 98%-os hatékonyságot is tud)
Szerintem egyértelműen az elektromos autó a nyerő.
T
torsen
Guest
fip7
Persze lehet mérlegelni. Ezt nem mi fogjuk megtenni, nálunk sokkal több infóval és tudással bíró, jól fizetett legénységek...
Csak pár megjegyzés.
A hidrogén előállítás hatékonysága nem rossz, nem tudom ezt honnan veszed. Nem 100%, de nagyon jó a hatásfok. Minimális a hőfejlődés, más vesztség a vízbontásnál nincs. (a villany az a villanyautóba is kell)
A cseppfolyősítás vagy komprimálás valóban energiaigényes, de egy olyan anyagod van, amivel az autó 2 perc alatt feltölthető (akku???).
A hidrogén ipari körülmények között tárolható a villany nem.
Az akku oda-vissza hatásfokban optimista vagy a 90 %-kal. Talán az egyik irányú folyamat éri el a 90%-t, ha nagyon-nagyon lassan töltesz, vagy sütsz ki. A szuperkondi gyorsan merül magától!!! Egyébként nem olcsó, jelenleg egy 3000Farados darab cirka 15000Ft és ami szomorú, hogy 1,2Volton. Nem számolom ki újra de ez kevés. A szuperkondik csak átmeneti tárolásra jók, pl, fékenergia visszanyerésnél, amikor a visszatermelt villanyt egyszerűen nem lehet az akkura engedni mert károsodik.
Persze lehet mérlegelni. Ezt nem mi fogjuk megtenni, nálunk sokkal több infóval és tudással bíró, jól fizetett legénységek...
Csak pár megjegyzés.
A hidrogén előállítás hatékonysága nem rossz, nem tudom ezt honnan veszed. Nem 100%, de nagyon jó a hatásfok. Minimális a hőfejlődés, más vesztség a vízbontásnál nincs. (a villany az a villanyautóba is kell)
A cseppfolyősítás vagy komprimálás valóban energiaigényes, de egy olyan anyagod van, amivel az autó 2 perc alatt feltölthető (akku???).
A hidrogén ipari körülmények között tárolható a villany nem.
Az akku oda-vissza hatásfokban optimista vagy a 90 %-kal. Talán az egyik irányú folyamat éri el a 90%-t, ha nagyon-nagyon lassan töltesz, vagy sütsz ki. A szuperkondi gyorsan merül magától!!! Egyébként nem olcsó, jelenleg egy 3000Farados darab cirka 15000Ft és ami szomorú, hogy 1,2Volton. Nem számolom ki újra de ez kevés. A szuperkondik csak átmeneti tárolásra jók, pl, fékenergia visszanyerésnél, amikor a visszatermelt villanyt egyszerűen nem lehet az akkura engedni mert károsodik.
torsen
A szuperkondenzátor nagyon nem olcsó, de egy lítiumos aksi vagy egy üzemanyag cella sem az. Sajnos ezek drága mulatságok.
Szerintem az aksi és a kondenzátor együtt hatékonyak. Nem tesz jót az aksiknak a folyamatos merítés/töltés. Szóval jó helyen van a fékenergia a kondenzátorban. A volt számon meg könnyen lehet segíteni megfelelő mennyiség beépítésével.
Az áram ipari méretű tárolása pedig a jövő nagy energetikai kérdése.
A szuperkondenzátor nagyon nem olcsó, de egy lítiumos aksi vagy egy üzemanyag cella sem az. Sajnos ezek drága mulatságok.
Szerintem az aksi és a kondenzátor együtt hatékonyak. Nem tesz jót az aksiknak a folyamatos merítés/töltés. Szóval jó helyen van a fékenergia a kondenzátorban. A volt számon meg könnyen lehet segíteni megfelelő mennyiség beépítésével.
Az áram ipari méretű tárolása pedig a jövő nagy energetikai kérdése.
T
torsen
Guest
Egy járműhajtás teljesítményigénye min 50kW. Hogy emberi maradjon az áramérték (100A ami egy mai indítómotor áram) nagyságrendileg 500V feszültség kell. 1,2v-os szuperkondikból elég sok kell az 500V-hoz. Többek között ezért versenyképtelen NiMh akku a Li-ion-hoz képest. Az FC egyre olcsóbb., már ma is versenyképes.