Édesanyám! Hol az olló?
Tehát te még mindig nem vetted a fáradtságot, hogy a korábban belinkelt tanulmányt elolvasd?
Akkor még egyszer!
De ha legalább arra vetted volna a fáradtságot, hogy a saját magad által belinkelt paksi összefoglalót átnézed (még csak végig sem kell olvasnod, mert a tartalomjegyzék automatikus).
"19.8.1.2Kiégett fűtőelem-kazetták várható mennyisége A szállítói adatok szerint ez egy blokk esetében 3135db,két blokkal számolva 6270db kiégett üzemanyag-kazetta keletkezését jelenti. A 18hónapos kampányok során blokkonként 76db kiégett fűtőelem kazetta keletkezik.A blokkok ismert adatai alapján megbecsülhető a teljes üzemidő alatt keletkező kiégett üzemanyag mennyisége. UO2üzemanyaggal és 60éves üzemidővel számolva a megadott adatok szerint 1674t kiégett üzemanyag keletkezik egy reaktorban, két blokkal számolva ez
3348t."
És ez csak a Paks2. A Paks1 kiégett elemei átmeneti tárolókban jelenleg még hűlnek, de még ott is kell plusz mennyiséggel számolni, mivel a leállításig még van jó pár év!
De most komolyan, hogyan vegyen így téged komolyan bárki?
Ha egy kicsit tovább olvasod, akkor további érdekes dolgokat fogsz találni:
"19.4.2.2
Száraz tárolás, kamrásModuláris felépítésű száraz tároló rendszer (MVDS) aPaksi Atomerőműhöz kapcsolódóKKÁT működési elvét követő épület, a VVER-1200 kazetták műszaki paramétereire méretezve.Előnye:a passzív hőelvezetés okán az üzemeltetés gazdaságosabbHátrányai:folyamatos szakmai felügyelet(pl. a konténeres tároláshoz képest)beruházási költség eloszlásaegyenlőtlen (modulárisan is építhető, viszont az első kazetta fogadásáig az első modul kiépítésnek befejezettnek kell lennie)
a jelenleg üzemelő KKÁT bővítése Paks II. hasonló céljaira nem lehetségesa tervezett telepítési területen belül nem áll rendelkezésre alkalmas terület."
Ezek még mindig nem a végleges tárolók, az egy nagyobb lélegzetű dolog!
Ami pedig úgy általában a hulladék méreteit illeti. Nem árt tudnotok, hogy a tanulmányok a hulladékok (legyen az kis, közepes, vagy nagy aktivitású) nettó térfogatát adják meg. Ezeket még betonnal körbeöntik, ami a tárolt térfogatot sokszorozza.
Paksi Atomerőmű 50 éves üzemideje alatt képződő (
tehát ez csak Paks1), az NRHT-ban elhelyezésre kerülő radioaktív hulladékok mennyisége: 15.724 köbméter
Ebben nincsenek még benne a fűtőelemek, és az egyéb más, a bontásból keletkező, nagy aktivitású hulladékok.
És, hogy miért olyan drága a nagy aktivitású hulladék elhelyezése? Egyáltalán nem biztos, hogy sikerül olyan kőzetet találni idehaza, ami alkalmas a befogadására.
Ha mégis sikerül, akkor pont a kőzet tömörsége okozza a tároló létrehozásának nehézségét.
DE ez még mindig nem a vége! Mert ahhoz, hogy véglegesítsék a helyszínt először a leendő helyre le kell fúrni, ott egy vizsgáló labort kell létrehozni, és több (10) évig folyik a helyszín alkalmasságának vizsgálata. Ha nem válik be, akkor kezdhetjük elölről.
A helyzet az, hogy a jelenlegi helyzetben fingunk sincs, hogy mi lesz a nagy aktivitású hulladékkal. Az is felmerült, hogy ha nem lesz megfelelő kőzet, akkor külföldön kell a lerakásról gondoskodni. Akkor viszont ne felejtsük el, hogy a szállítás is plusz költséggel jár, továbbá, mivel kényszerhelyzetben leszünk a befogadó fél gyakorlatilag úgy fog megfejni bennünket, ahogy csak tud.