Találtam egy elképesztően jó összefoglalót egy ezzel foglalkozó személytől.
Javaslom mindenkinek, aki beleugatott itt a rádióaktív hulladék keletkezése, kezelése vitába.
Mert nagyon nagy kavarok vannak a fejekben, különösen a "fúrjunk egy lukat osztjónapot" felfogásúaknál.
A csávó minden problémát körüljár, de mégis érthetően, még az olyan laikusoknak is mint itt a fórumon MINDENKI!
Hozzátennék még egy tankkönyv jellegű ismeretterjesztő anyagot.
Hogy miért nem kell a kertben letárolni a nagy aktivitású hulladékot? Mert van benne olyan anyag is, aminek a felezési ideje 200.000 év.
Az a legviccesebb, hogy nem tudom hányszor írtam le, hogy alapvetően nekem semmi bajom nincs az atomerőművekkel, csupán nem ártana, ha minden aspektusát figyelembe vennénk/vennék a döntés meghozói.
És nem vesznénk el a MW-ok, a load factorok, meg a "mennyivel tudnád kiváltani a kieső termelést" mantrával.
És az a vicces, hogy a MVM is egy "ökobarmok" gyülekezete, amiért folyamatosan szórják tele az országot naperőművekkel.
Ha nem akarunk a németek "sorsára" jutni (mondjuk nem olyan szar nekik ám!
), akkor szerintem (bár ezt már leírtam) kizárólag olyan kiserőmű/nagyerőmű megvalósítását engedélyezném, amelyik rendelkezik tárolási kapacitással. Ezeket viszont olyan mértékig kell támogatni (korábban 30-40%-os támogatásról írtam, de simán 50%, plusz kamatmentes hitel is játszhatna), ami rentábilissé teheti a rendszerbe a magánszemélyek beruházását is.
Nem lenne túl bonyolult a rendszer, mivel csak azt kellene megadni, hogy éves szinten mennyi áramot vesz át a szolgáltató a magánszemélytől.
Így biztosítani lehet, hogy ne ész nélkül rakják tele az emberek a tetőt panelekkel, hanem elsősorban a saját igényeik kielégítésére.
Így a létrejövő kapacitás egyrészt nem teljesen állami finanszírozású (nem igényel akkora állami befektetést), másrészről nem terheli olyan nagy mértékben a hálózatot, mintha a sima visszatápláló rendszert kötünk a rendszerbe.
És hogy miből lenne erre pénz? Hát megemelnénk az áram árát (A1, A2-es tarifáknál) mondjuk kilowatt óránként először csak 2-3 forinttal. Ezt a számlán külön fel lehet tüntetni, és automatikusan egy pénzügyi alapba kell tenni. Ha beválik a dolog, akkor lehet bővíteni a rendszert.
Ha Kaliforniában meg tudták oldani azt, hogy az új házak engedélyezése csak a rá telepített napelemekkel lehetséges, akkor itthon is meg lehetne.
Egy új épület bekerülési költségében egy 3-4M forintos tétel nem akkora összeg, ha csak azt vesszük, hogy mondjuk egy kondenzációs kazán, és a hozzá tartozó kémény mennyibe fáj, és ezt már most is elég nehéz elkerülni.
Ezzel nem lehetne kiváltani a meglévő és azok leváltására épülő atomerőműveket, és más fosszilis nagyerőműveket, viszont csökkenteni lehet az igényeket, továbbá csökkenteni lehet az import mennyiségét. Ugyebár jelenleg 30% körüli az elektromos import mennyisége.
Ezzel a megoldással decentralizálni lehetne a hálózatot, miközben, még kisebb lenne a hálózati igény is. GDP növelő hatása van. Csökkenne a külföldi függés, és ezzel együtt a fosszilis hordozóktól való függés.
Nagyon fontos! A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba kötelezően minimum évente 25-30Mrd forinttal kell hozzájárulnia a Paksi erőműveknek (ha a cashflow nem engedi, akkor ezen terhet a központi költségvetésnek kell pótolnia), melynek összegét a mindenkori inflációval korrigálni kell.
Mert a hulladék elhelyezésével még eszméletlen költségek fognak előjönni (az NRHT-t is ebből kell folyamatosan bővíteni).
Ha viszont nem azonnal kezdünk el jelentős pénzt gyűjteni, akkor amikor a fejünkre borul a mutra, nagyon meg leszünk lepődve. Mint az egyszeri KATÁ-s az első nyugdíj szelvénye láttán...
