Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[blitzkrieg]

Ha nincs mobil igény, akkor nincs értelme a mobil erőműnek sem.

A mobilt arra értette, hogy mozgatható, mivel úszóképes.
Na de tényleg, mostmár engem is érdekel, ennek mennyi realitása van?
Egy ilyen úszómalom mennyi energiát termelhetett meg?

 

[Szittya]

Ha nincs mobil igény, akkor nincs értelme a mobil erőműnek sem.

A mobilitas a hajotest miatt volt adott. Ami tobbek kozott a szabajozast vegezte... Az uszotestet el lehet hagyni es fix epitmenyre rogziteni a szerkezetet. De ezen a fix szerkezeten mozognia kell. Mind a a part es a folyam sodorvonala iranyaba mind magassagba. /az uszo hordozoplatformnal ugye ez konnyen megoldhato volt./ ma mar fix telepitesunel is megoldhato lenne foleg hogy nem kell roljon tehat gabonat es orlemenyt cipelni./

Ez a szabalyozas azert elengedhetetlen mert a funa vizszintje valtozik. Igy egy fixre epitett szerkezet vagy elmerulne vagy nem erne vizet. Ahogy a termelendo aram mennyiseget se lehetne szabalyozni. Mig egy mozgo /fix epitmemy eseteben mar nem mobil./ mar igen.

Mindenesetre alternativ energiatermelesre szerintem meg mindig sokkal alkalmasabb lenne mint egy szelkerek vagy nepelem cella.

 

[Szittya]

Igazabol a regi vizimalmokat is kar volt szerintem szetverni banki turbinaval 1000-2000 kw osak voltak. Ma szerintem tobb is kihozhato lenne belolluk.../ket vh kozott elterjedt energiatermelesi forma volt./

 

[Szittya]

Egyebkent a banki nagy zseni volt a vizbefecskendezes evet a mai napig lehetne hasznalni nem cak a motor hutesere hanem a karosanyag kibocsaljtas csokkentesere is... Persze mint minden nagy zseni a korat tulsagosan megelozte... Szerencere vagy szerencsetlensegre az altala kidolgozottakat ma se alkalmazzak. De majd egyszer rabukkan valaki izraelbe usaba skandinaviaba es milliardokat kaszal az "innovacioval..." mi buszkelkedhetunk magunk kozt hoyg magyar volt a feltalalo /csak epp a vilag nem fogja tudni ahogy a haszon se nallunk landol majd.../

 

[molnibalage]

Igazabol a regi vizimalmokat is kar volt szerintem szetverni banki turbinaval 1000-2000 kw osak voltak. Ma szerintem tobb is kihozhato lenne belolluk.../ket vh kozott elterjedt energiatermelesi forma volt./

Én úgy érzem, hogy kb. 3 nagyságrendet tévedsz. Néhány kW teljesítményűk volt a maloknak régen. Nem MW-ok... A mai technológiával Kiskörbe telje teljesítmény 30 MW alatt van duzzasztással. A régi vízimalmok esése néhány méter volt, a folyó áramlását hasznosító malmok ereje (ha volt ilyen) még gyengébb.

 

[Szittya]

Én úgy érzem, hogy kb. 3 nagyságrendet tévedsz. Néhány kW teljesítményűk volt a maloknak régen. Nem MW-ok... A mai technológiával Kiskörbe telje teljesítmény 30 MW alatt van duzzasztással. A régi vízimalmok esése néhány méter volt, a folyó áramlását hasznosító malmok ereje (ha volt ilyen) még gyengébb.

Igen valoban elment egy egy 0 de a banki turbina akkor is nagyon jo hatasfoku. Es meg igy se lenne rossz oszteljesitmeny felteve ha meglennenek meg a regi vizimalmok... 2. Vh elott sok at volt alakitva elektromos aram termelesre.

 

[molnibalage]

Igen valoban elment egy egy 0 de a banki turbina akkor is nagyon jo hatasfoku. Es meg igy se lenne rossz oszteljesitmeny felteve ha meglennenek meg a regi vizimalmok... 2. Vh elott sok at volt alakitva elektromos aram termelesre.

Nem egy, három.

 

[Szittya]

Nem egy, három.

A kicsiknel igen amiket a molnarlegny meg a molnar uzemeltetett elotte de az ipariaknal mar nem. Az orvenyesi egy nem tul nagy malom egy kerekes 11 kw ot tud regi szerkezetes nem volt atallitva elektromos aram termelesre. Igy banki turbinat se kapott se tengely konnyitest se semmit ami ezzel jart. Ezt tudom lattam is uzemelni. Igy a nagy ipari malmok siman kell hogy hozzak 3 banki turminaval a 10x eset. Egy kozepkori technika es egy ujkori technika kozott 3.33* kulonbseg siman elkepzelheto szerintem.

 

[wolfram]

 

[laca]

Egy kis adalék a múltkori, nukleáris hulladékos vitához:
https://www.napi.hu/tech/szeged-egy...e=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
"A problémát a jóval hosszabb felezési idejű anyagok évezredes távlatban is biztonságos elhelyezése jelenti, ennek módja lehet az ún. P&T (partitioning and transmutation) eljárás. A partícionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják, majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. Az anyagot például neutron besugárzásnak teszik ki, aminek hatására az stabil vagy gyorsan lebomló maggá, vagy magokká alakul.....A kulcskérdés tehát az, hogy kifejleszthető-e egy lényegesen olcsóbb, egyszerűen kezelhető neutronforrás....ezt az akadályt lézeres gyorsításon alapuló neutronforrással küszöbölné ki."

Csak egy példa, hogy nem lehet kinyilatkoztatás jelleggel beszélni olyan műszaki kérdésekről, melyek még hosszú ideig jelen lesznek!
Lehet megtalálják a módját ezen hulladékok kezelésének, mindjárt más a leányzó fekvése az atomerőművek szennyezésével kapcsolatban.

Minden értelmes országnak azért is van vizierőműve, hogy tudjon játszani a villamos energia termeléssel. (legfeljebb vissza duzzaszt amíg süt a nap)
Persze nálunk a sötétzöldek ezt is megfúrták.

Az éghajlat változást pedig szerintem nem megakadályozni kell, hanem felkészülni a hatásaira.
Vízügyi szakemberekből ki kell nevelni azt a több száz éves nézetet, ami minél gyorsabban át akarja vezetni a vizet az országon.

Ideje lenne Paks mellett egy Dunai vizi erőművet megépíteni, és felduzzasztani a folyót, ahhoz hogy abból öntözni is lehessen az elkövetkezendő aszályos évtizedekben.
https://444.hu/2019/04/05/aszaly-van-sulyos

Nem az a kérdés hogy mennyi napelem kell, hanem hogy hol duzzasszuk fel a Dunát...
... szerintem.

Hát igen, Bős-Nagymaros nemzetközi szintű, "A világ legidiótább országai" díjat érdemelne. Utólag az MDF-nél is beismerték, hogy tisztán politikai indíttatású volt az antikampány (környezetvédelmi öltönybe bújtatva!). A tökéletes önnön tökön lövése akció volt, kidobtuk az ablakon a tervezés, előkészítés, kivitelezés költségeit, a szlovákok (jogosan) mérgesek lettek ránk, fizethettünk nekik, fizethettünk az osztrák kivitelezőknek (akiket a leendő megtermelt árammal fizettünk volna ki), kifizethettük a bontást, és így is kevés víz jutott a Szigetközbe (ökológiai kár!), és természetesen elestünk a megtermelt energiától, plusz!!!! a visegrádi szivattyús csúcserőműtől is, ami pl. simítani tudná a hektikus megújulókkal termelt áramcsúcsokat. HAZAÁRULÁSSAL felérő károkat okoztak, felfoghatatlan pénzösszegekről beszélünk a semmiért!! Erre szoktam mondani, hogy mi vagyunk a leggazdagabb ország, hogy ezt megengedhettük magunknak.
A 80-as években Visegrádon nyaraltunk, emlékszem a földtöltéses gát építésére, egy prospektuson művészi ábrázolás volt a leendő, felduzzasztott részről. Kb. mint a Tisza-tó, víz sokfelé, madárvilág, üdülőparadicsom, szóval az is elveszett.
A Mérnök Újságban volt régebben egy cikk a projektről vízügyi szemszögből, a 70-es évektől dolgoztak rajta, nagyon komoly előkészítéssel. Persze a sok laikus sötétnek ezek a mérnöki munkák mindig amolyan McGyver-es humbugnak tűnnek, amit ők is tudnának (ráadásul jobban), HA akarnák. Persze általában nem akarják

Megjegyzem, mindemellett fontos a kétely és a pályán kívüli rálátás is, ismert a jelenség, amikor a tanult ismeretek, gondolkodásmód korlátozzák be a megoldás- vagy útkeresést.

 

[molnibalage]

Egy kis adalék a múltkori, nukleáris hulladékos vitához:
https://www.napi.hu/tech/szeged-egy...e=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
"A problémát a jóval hosszabb felezési idejű anyagok évezredes távlatban is biztonságos elhelyezése jelenti, ennek módja lehet az ún. P&T (partitioning and transmutation) eljárás. A partícionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják, majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. Az anyagot például neutron besugárzásnak teszik ki, aminek hatására az stabil vagy gyorsan lebomló maggá, vagy magokká alakul.....A kulcskérdés tehát az, hogy kifejleszthető-e egy lényegesen olcsóbb, egyszerűen kezelhető neutronforrás....ezt az akadályt lézeres gyorsításon alapuló neutronforrással küszöbölné ki."

Csak egy példa, hogy nem lehet kinyilatkoztatás jelleggel beszélni olyan műszaki kérdésekről, melyek még hosszú ideig jelen lesznek!
Lehet megtalálják a módját ezen hulladékok kezelésének, mindjárt más a leányzó fekvése az atomerőművek szennyezésével kapcsolatban.



Hát igen, Bős-Nagymaros nemzetközi szintű, "A világ legidiótább országai" díjat érdemelne. Utólag az MDF-nél is beismerték, hogy tisztán politikai indíttatású volt az antikampány (környezetvédelmi öltönybe bújtatva!). A tökéletes önnön tökön lövése akció volt, kidobtuk az ablakon a tervezés, előkészítés, kivitelezés költségeit, a szlovákok (jogosan) mérgesek lettek ránk, fizethettünk nekik, fizethettünk az osztrák kivitelezőknek (akiket a leendő megtermelt árammal fizettünk volna ki), kifizethettük a bontást, és így is kevés víz jutott a Szigetközbe (ökológiai kár!), és természetesen elestünk a megtermelt energiától, plusz!!!! a visegrádi szivattyús csúcserőműtől is, ami pl. simítani tudná a hektikus megújulókkal termelt áramcsúcsokat. HAZAÁRULÁSSAL felérő károkat okoztak, felfoghatatlan pénzösszegekről beszélünk a semmiért!! Erre szoktam mondani, hogy mi vagyunk a leggazdagabb ország, hogy ezt megengedhettük magunknak.
A 80-as években Visegrádon nyaraltunk, emlékszem a földtöltéses gát építésére, egy prospektuson művészi ábrázolás volt a leendő, felduzzasztott részről. Kb. mint a Tisza-tó, víz sokfelé, madárvilág, üdülőparadicsom, szóval az is elveszett.
A Mérnök Újságban volt régebben egy cikk a projektről vízügyi szemszögből, a 70-es évektől dolgoztak rajta, nagyon komoly előkészítéssel. Persze a sok laikus sötétnek ezek a mérnöki munkák mindig amolyan McGyver-es humbugnak tűnnek, amit ők is tudnának (ráadásul jobban), HA akarnák. Persze általában nem akarják

Megjegyzem, mindemellett fontos a kétely és a pályán kívüli rálátás is, ismert a jelenség, amikor a tanult ismeretek, gondolkodásmód korlátozzák be a megoldás- vagy útkeresést.

Pont olyan félökobalfaszok tettek keresztbe az egésznek politikai vagy nem politikai indíttatásból, aki ma hasonló ostoba módon tolják a zöldpropit.

 

[Karak95]

Minek?[/QUOTE]


Ezt kellett volna értelmezni : DMFC - direkt metanol tüzelőanyag-cella, ill. ennek analógja a direkt etanol tüzelőanyag-cella (DEFC)

Folytatni : Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella az utóbbi időben az egész világon az érdeklődés fókuszába került. A találmány a hagyományos energiahordozók (nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Az energiacella ugyanis metanollal működik, mindkét irányban: a) szén-dioxidból és vízből árammal metanolt állít elő; b) metanolból áramot, széndioxidot és vizet termel (anód-oldali levegő-áramban a vízpára dúsul, katód-oldali metanol-cirkulációban a metanol-mennyiség csökken és széndioxid keletkezik). A direkt metanolos tüzelőanyag-cella közvetlenül alakítja át a metanolt (vagy más folyékony szerves tüzelőanyagot) elektromos árammá egy úgynevezett polimer elektrolit membrán segítségével (reformálás nélkül, alacsony, 65 °C-os üzemi hőmérsékleten[forrás?]). Elektromos energia tárolására is alkalmassá teszi a metanolt, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál (mindkét irányban 83,67%, összesen 70%). A direkt metanolos tüzelőanyag-cellával működő gépjárművek gyártására minden műszaki feltétel adott.

Hajdanán: A szénkorszakban a kazán-gőzgép rendszer hatásfoka abban az esetben, ha a kiömlő gőz atmoszferikus nyomáson a szabadba távozik, kb. 5% hasznosult ,a különböző gőzkondenzátorok alkalmazásával ezt 25 % sikerült növelni .(az ipar által használt gőzgépek 8-14 % volt transzmissz. hajt)

Ezeknek a problémáknak a kezelésére született a metanolgazdaság koncepció. A szerzõk könyvükben9 alapos összefoglalást és értékelést adnak a lehetséges megújuló energiaforrásokról (víz-, szél-, nap-, biomassza-, árapály-energia és geotermikus energia), ezek elõnyeirõl, hátrányairól és korlátairól. Az atomenergiával kapcsolatban természetesen elemzik a biztonságot, a nukleáris hulladékok tárolásának kérdését és az egyéb kapcsolatos lehetõségeket (tenyészõ reaktorok, nukleáris fúzió), illetve az uránnál sokkal nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló tórium fûtõanyagok felhasználási lehetõségeit. Következtetésük, hogy a (biztonságossá tett) atomenergia szükséges a jövõben is. Részletesen, külön fejezetben foglalkoznak a hidrogéngazdasággal, mint a metanolgazdaság lehetséges alternatívájával. A hidrogén tárolásának és szállításának jelentõs korlátai vannak, ugyanis rendkívül illékony, potenciálisan robbanásveszélyes és emiatt kezelése különleges technológiákat igényel. Ez egyrészt gazdasági szempontból komoly gátló tényezõ, ugyanakkor a hidrogén önmagában sok alkalmazási területen nem tudja megoldani a szénhidrogének iránti igényeket. Ezzel szemben a metanol kényelmesen használható, folyadék halmazállapotú és elõállítható a még meglévõ hatalmas földgázkészletek közvetlen oxidatív átalakításával. Valójában, ha felhagynánk a földgáz energiatermelés céljából történõ elégetésével, akkor készleteink sokkal hosszabb idõszakig tartanának. Metanol ugyanakkor a fosszilis tüzelõanyagokat elégetõ hõerõmûvek szén-dioxidban gazdag füstgázainak, vagy végsõ soron a levegõbõl befogható CO2 hidrogenatív konverziójával is elõállítható. A szén-dioxid tulajdonképpen a metanol és a belõle elõállítható termékek kimeríthetetlen forrása lehet. A szükséges hidrogént a víz elektrolízisével nyerhetjük, az energiát a biztonságossá tett atomenergia és megújuló energiaforrások szolgáltathatják. Így az illékony és veszélyes hidrogéngázt a kényelmesen és biztonságosan tárolható és szállítható folyékony metanollá alakíthatjuk. Összefoglalva tehát, a metanol megújítható szénforrás, tüzelõanyag és energiatároló. Emellett alapvetõ kemikáliák kiindulási anyaga is. Gondoljunk csak arra, hogy a petrolkémiai ipar már ma is mûködtet olyan, metanolból kiinduló eljárásokat, amelyekkel egyszerû alapmolekulákat

(etilén, propilén) gyártanak. Ilyen például a metanolból olefin (MTO) technológia, amely az etilén szintézisének meghatározó eljárása és propilén elõállítására is használják. Hasonló a metanolból aromások (MTA) módszer is. Az így gyártott vegyületekbõl aztán egyéb származtatott termékek készíthetõk (11. ábra).

11. Ábra. Földgáz (CH4) és CO2, a metanol és termékei szintézisének alapanyagai. A metanol (oktánszám >100) önmagában is kitûnõ tüzelõanyag és felhasználható a belsõ égésû motorokban és az indítássegítõvel ellátott dízelmotorokban is. A közlekedésben és szállítmányozásban történõ alkalmazás szempontjából fontos tényezõ, hogy elosztására a már meglévõ infrastruktúra alkalmas. Meg kell említenünk az üzemanyagcellákat is. Az üzemanyagcellában a kémiai energia közvetlen alakul át elektromos energiává. Hatékonysága (40%) nagyobb, mint a belsõégésû motoroké (20%), de elméletileg ez 97%-ig emelhetõ. A Loker Intézet és a NASA Sugárhajtás-Laboratóriumának (Caltech-Jet Propulsion Laboratory, California, Pasadena) együttmûködésében kidogoztak egy közvetlen metanol alapú üzemanyagcellát. Ebben metanolt vagy ennek származékait alakítják energiává. A készülékben a metanol a levegõ oxigénjével reagál egy megfelelõ katalizátorral (ebben az esetben ez egy Pt–Ru kétfémes katalizátor) és elektromosságot termel, miközben CO2 és H2O képzõdik. A lejátszódó folyamatokat a 12. ábra mutatja. Az üzemanyagcellák hatékonyak, tiszták és biztonságosak és laptopokban, mobiltelefonokban már alkalmazást is nyertek, sõt a Yamaha és Nissan cég üzemanyagcellával hajtott motorkerékpárt és gépkocsit is gyártott.

12. Ábra. A metanol alapú üzemanyagcella kémiai folyamatai. Fontos rámutatni arra is, hogy a folyamat megfordítható. A regeneratív üzemanyagcellában a szén-dioxid és a víz metanollá és oxigénezett származékaivá alakítható, vagyis anélkül, hogy elõbb elektrolízissel hidrogént állítanánk elõ. A metanol jelentõségét mutatja, hogy a világtermelés 2016-ban kb. 95 millió tonna volt. Ennek jelentõs részét tovább alakították hasznos termékekké (formaldehid, ecetsav, dimetil-éter, MTBE), de mintegy 11%-át

benzinadalékként használták. Kína 2016-ben a világtermelés 54%-át fogyasztotta el és óriási mértékû fejlesztésekbe fogott. 140 milliárd dollár befektetésével 100, egyenként 2 millió tonna éves kapacitású metanol üzemet építenek. Amikor és amennyiben a terv megvalósul, akkor Kína a világ teljes metanol szükségletét képes lesz kielégíteni. Oláh és munkatárai kidolgoztak egy kombinált, önfenntartó, oxidatív kettõs reformálásnak nevezett eljárást a metanol szintézisére.19 Ennek indítéka az volt, hogy a földgáz vízgõzzel végzett nedves vagy száraz (CO2) reformálása, illetve oxidációja 3:1 arányú H2+CO elegyet ad, miközben a metanol szintéziséhez 2:1 arányú elegyre (metgáz) van szükség. Ez elérhetõ a két eljárás kombinációjával, a kettõs reformálással (13. ábra).

13. Ábra. Kettõs reformálás. A kettõs reformálás azonban erõsen endoterm folyamat. Ezt kiküszöbölendõ, az oxidatív kettõs reformálás során a felhasznált metán negyedét elégetik és ezzel fedezik a teljes folyamat energiaszükségletét. A kettõs reformálással kombinált eljárás (önfenntartó, oxidatív kettõs reformálás) ugyancsak a metanol szintéziséhez megfelelõ 2:1 arányú H2+CO elegyet adja (14. ábra).

14. Ábra. Önfenntartó, oxidatív kettõs reformálás. Ezek a technológiák addig mûködhetnek, amíg még a metán rendelkezésünkre áll. Ezt követõen a metanol a szén-dioxid közvetlen hidrogénezésével készülhet. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni egy, az Izlandon 2012 óta mûködõ üzemet (15. ábra). Ennek termelése – a nagy kapacitású metanol üzemekhez képest – ugyan jelentéktelen (évi mintegy 5000 tonna), azonban nyilvánvalóan jövõbe mutató vállalkozás. Az üzem Izland viszonylag olcsó geotermikus energiáját és az ezzel kapcsolatban felszínre jutó szén-dioxidot használja.

A metanolgazdaság elképzelés lényege tehát a szén-dioxid befogása és kémiai úton történõ visszaforgatása (CCR – carbon capture and recycling) szén-semleges módon, vagyis anélkül, hogy tovább növelnénk a légkör szén-dioxid tartalmát. A kulcsszereplõ a metanol, mint megújuló szénforrás, hiszen a szén-dioxid hidrogénezésével készíthetõ, felhasználható üzemanyagként és továbbalakítható hasznos termékekké. Az ezek elégetése és felhasználása során képzõdõ szén-dioxid aztán újra a metanolszintézis alapanyaga lesz.
Mi történt : Felmondtad az energiatárolás 4 középiskolai tételét - jó - és ez mire válasz , hogy jártál középiskolába ?

Miben is vagy Nobel díjas ? : Simán----- Semmiben,

Bár Kantin topikban vagyunk , ha úgy tetszik katonai kocsmában , de idézet tőled "mi a veretes véreres péklapátnak tároljunk töltés vagy kémiai formában áramot...?"
Meg , hogy "ökölbe szorul a kezem" Fenyegetés ?????

Miben is pályázhatnál Nobel díjra ? : Nárcisztikában és Hőbörgésben.

A baj az , hogy te nem vitatkozol , neked nem vitapartner kell , hanem ellenségkép - sajnálom hogy ezt a többiek hagyják neked . Sőt kórusod van , akik boldogan like-k , ezzel rontod a fórum színvonalát , nem ártana ezen gondolkodni ( nem hőbörögni )

 

[Törölt tag 1711]

Wikipédia (ráadásul magyar) Ctrl+C Ctrl+V, majd személyeskedés.

Az igen.

 

[wolfram]

Mi történt : Felmondtad az energiatárolás 4 középiskolai tételét - jó - és ez mire válasz , hogy jártál középiskolába ?

Miben is vagy Nobel díjas ? : Simán----- Semmiben,

Bár Kantin topikban vagyunk , ha úgy tetszik katonai kocsmában , de idézet tőled "mi a veretes véreres péklapátnak tároljunk töltés vagy kémiai formában áramot...?"
Meg , hogy "ökölbe szorul a kezem" Fenyegetés ?????

Miben is pályázhatnál Nobel díjra ? : Nárcisztikában és Hőbörgésben.

A baj az , hogy te nem vitatkozol , neked nem vitapartner kell , hanem ellenségkép - sajnálom hogy ezt a többiek hagyják neked . Sőt kórusod van , akik boldogan like-k , ezzel rontod a fórum színvonalát , nem ártana ezen gondolkodni ( nem hőbörögni )

Azért szerintem ne told túl. Nyilván a DoE, a Lockheed, a Roszatom, meg még számtalan "jelentéktelen" szervezet, állami hivatal és cég csak úgy véletlenül tolja a nukit, legyen akár fissziós (tóriumos, urános és/vagy zárt ciklusú), vagy fúziós... Persze, a metanolos celláknak és a nap, meg szél és stb. cuccoknak is megvan-meg lehet a helyük. Csak épp a helyükön kell(-ene) kezelni őket (mint ahogy a valóban teljesítmény/célorientált cégek és állami/katonai szervezetek teszik) .

 

[antigonosz]

A kicsiknel igen amiket a molnarlegny meg a molnar uzemeltetett elotte de az ipariaknal mar nem. Az orvenyesi egy nem tul nagy malom egy kerekes 11 kw ot tud regi szerkezetes nem volt atallitva elektromos aram termelesre. Igy banki turbinat se kapott se tengely konnyitest se semmit ami ezzel jart. Ezt tudom lattam is uzemelni. Igy a nagy ipari malmok siman kell hogy hozzak 3 banki turminaval a 10x eset. Egy kozepkori technika es egy ujkori technika kozott 3.33* kulonbseg siman elkepzelheto szerintem.

A kornyekunkon, sima kis folyoparton egy kb 13 km-es szakaszon allt 10 vizimalom. Mara 4 db erosen romos maradt, kibelezve. Gyerekkoromban meg kettoben jartam, egyik mukodott meg, turbinas volt zomuk. Nem tudom tenyleg ha osszeadodna a teljesitmenyuk, mennyi lenne modernizaltan. Viszont talan ki birna valtani a napelemparkot a kozelben es meg kornyezetbaratabb is lenne.

 

[phaidros]

Néhány magyarországi vízerőmű teljesítménye:
Gibárti: közepes teljesítmény 320 kW (max. 500kW)
Ikervári: 2280 kW
Kenyeri: 1,524 MW
Tisza I.: 12 MW
Tisza II.: 28 MW
Kvassay: 1 MW
Békésszentandrás: 2 MW
Tapolca: 700-800 W (régi malomkerékkel)
Felsődobsza eredetileg (1911): 440kW ma: 980kW*
Szentgotthárd: 310 W

*900 milliós beruházással érték el.

 

[phaidros]

A bajai hajomalom eleg jol tolja. Igaz mint rekonstruktcio csak malomkoveket hajt ha hajt es mind alapatsor mind minden regi technikaval keszult de szerintem a fa szenszalas kombozittal kivalthato lenne ahogy a tengely is konnyitett anyagokkal es igy tovabb. Kivancsi vagyok mit termelne igy egy ilyen... Mondjjuk a regi szelmalmokbol atalakitott erimuvek termelesebol ki lehetne indulni./

Érdekes, hogy Baján volt, hogy 48 hajómalom volt a Dunán.

De a Dunánál lényegesen lassabb folyású folyókon (meg mára eltűnt folyók pl.: HMVhely Kenyere-ere) is működtek hajómalmok. Engem is mindig érdekelt -elméletben- hogy ha akkor sokkal rosszabb hatásfokkal, tudtak működni, akkor ma, modern technológiával mire lennének képesek. A felsődobszai erőműnél látható, hogy -a fából épült szerkezeteknél sokkal korszerűbb- kb.: 100 éves technológiához képest meg lehetett duplázni a teljesítményt (ha jól sejtem csak a gépészetet cserélték ki).

 

[Szittya]

A penteletervnek van egy uszo hajo eromu resze.

egy kavezot is terveztek ra /ez ne tevesszen meg a gorogkeleti egyhaz tamogatasanak a feltetele./ilyen bujtatott projekt uszo kvzora adnak penzt a gorogkeleti emlekparkba /hat termeljem aramot is./es latvanyos turistacsalogato./

 

[Szittya]

Egyebkemt eleg innovatovak /foleg vizen gondolkoznak ami ritka itthon./

 

[Szittya]

ez is uszo eromu /uszo kis eromu./de ez meg biztos odebb van./