1. A modern házakban azért elektromos a fűtés mert a gáz nem méretgazdaságos!
Egyszerűen egy gázkazánnak is meg van az optimális üzemmérete és ehhez tartozik egy optimális vízmennyiség. Ha ez nincs meg akkor pazarló az egész rendszer. Mivel egy 50-60 nm-s modern passzív ház/vagy ahhoz közeli modern lakás fűtés igénye lényegében 0 , így nem lehet rá normálisan gázos fűtést méretezni. Ilyen körülmények között az elektromos fűtés sokkal gazdaságosabb!
És ki mondta, hogy minden 50-60 négyzetméteres lakáshoz külön gázcirkó kell? Az új építésű társasházak hőszivattyús fűtése sem lakásonként egy külön rendszert használ, hanem a legtöbbször társasház központi. A családi házhoz meg méretezhető a gáz cirkó is. A hőszivattyús rendszereknek is van egy ésszerű minimum teljesítménye, ami nem olyan nagyon sokkal kisebb, mint a gáz cirkóké. Ha nagyon kicsi a teljesítmény szükséglet, akkor inkább megoldják klímával, mert az úgyis felszerelik és az úgyis tud fűteni is.
És ami nagyon fontos, hogy sokkal jobban szabályozható!
Nekem például központi gázkazános fűtésem van a lakásban. Ha én fürdéskor melegebbet akarok a fürdőben akkor föl kell fűtenem az egész lakást!
Aztán szenvedek itt a 26 fokban mert este 21-ben jobban alszom, csak hát 4-5 óra mire vissza hűl a lakás oda (tudom jóléti gondok...)
És ez egy 10+ éves lakás. Egy modernebb lakásban 10 óra alatt sem biztos, hogy vissza hűlne a környezetem.
Ezzel szemben egy egyedi elektromos fűtéssel a fürdőben simán csinálok akár 28 fokot is, miközben a hálóban van 21, a nappali+konyhában meg 19.
Amiről te beszélsz az nem egy ház, vagy egy teljes lakás fűtése, hanem egy sima hősugárzó, vagy olajradiátor, vagy infra panel helyi fűtésként, például a fürdőszobában. Ezeknek a "COP" értéke jó közelítéssel 1,0 (kicsit kevesebb). Hiszen nem elvonják a hőt valahonnan, és beszállítják a beltérbe, hanem simán ellenállással fűtenek. Valóban helyi fűtést valósítanak meg és így jobban eltérhet a helyiségek hőfoka, de a gázhoz képest 3-szor drágább és 4-szer több primer energia igénnyel járó áramot esznek az 1,0 alatti COP-jukkal. Ez minden, csak nem gazdaságos.
Amiről meg én írtam az a geotermikus vagy légkazános, hőszivattyús rendszerek, amiket az új szabályozással rákényszerítettek az emberekre, a kondenzációs gázkazán helyett. Mondván, hogy az megújuló, holott az áram legnagyobb része véletlenül sem megújuló forrásból jön. A hőszivattyús rendszerek tök ugyanazt a padlófűtést (rosszabb esetben radiátoros fűtést) használják a beltérben, mint a gázcirkó, csak más elven varázsolják bele a meleg vizet. A szabályozhatóságuk is ugyanolyan, mint a gázcirkóé.
Ha nem így lenne a kretén EU-s kvóta kitalálva akkor 4 helyet 3 misi lenne egy ilyen kocsi, aminek én is jobban örülnék, de ettől függetlenül mégis olcsóbbak ezek, mint bármi más. Az emberek pedig mégsem ezt veszik. Pedig a túlnyomó többségüknek elegendő lenne egy ilyen kocsi is.
Ugyanazt mondjuk. Akinek van pénze nagyobb méretűre, tömegűre, teljesítményűre, az megveszi. Holott nem szükséges. Legfeljebb egy picivel kényelmesebb. De közben 1,5-2 tonna jármű tömeg mozgat egy 80 kilós embert. Az idő 96% ban áll és foglalja a helyet. Meg amortizálódik. Drágább a beszerzése és a fenntartása is, de mégis megveszik a nagyobbat.
Aki pedig jó drága elektromosat vesz, az a legtöbbször második, vagy harmadik autónak veszi, ami már önmagában is tökéletesen ellentmond mindenféle környezetvédelmi megfontolásnak. Ráadásul az elektromos még nehezebb, meg nagyobb, mert ahhoz, hogy értelmezhető hatótávja legyen, bele kell rakni egy dög nehéz és méretes aksi pakkot. Viszont dagasztja a jóember mellét a zöld életérzés, amit drágán eladtak neki.
Japánban az utakon 35-40%-ban Kei kategóriás autók futnak. Azaz 3,4 m-nél rövidebb, 1,48 m-nél keskenyebb, max. 660 cm3-s a motorja és max 64 le a teljesítménye. Mivel ebben a kategóriában nem lehet a mérettel, teljesítménnyel versenyezni, a gyártók a gazdaságossággal versenyeznek. A Suzuki Alto alapváltozata például 610 kg-os és 2,7 litert eszik százon (japán mérési ciklus szerint). Nincs az az elektromos autó, ami akár csak megközelítőleg is ennyire keveset szennyezne (esetleg talán az i-MiEV, mivel az is Kei kategóriás, de annak vicces a hatótávja). Egy ilyen Kei autóba gond nélkül befér 4 felnőtt ember. Megtermett, európai emberek is. Városban van olyan dinamikus, mint a nagyobb autók a kis tömegével, nyomatékra kihegyezett motorjával és CVT automata válójával. Nem száguldozásra való, de Japánban alacsonyak a sebességhatárok, ami a fogyasztásnak, szennyezésnek, zajnak, biztonságnak jót tesz. Ott az autópályán is csak 100 km/h-val lehet csapatni, azt meg ezek a kis apróságok is röhögve bírják csontra tele pakolva is. Tény, hogy nem szoktak velük egy fél falunak egyszerre bevásárolni egy hónapra, bár ha hátul nem ül ember, akkor nagyon meg lehet ezeket is pakolni. De simán lemennek velük az emberek a tengerhez pár száz km távolságra: 2 felnőtt és egy gyerek, meg egy hétre való ellátmány.
Egyébként hogy lehet-e Európában kis autót kapni? Próbálj ma akkora autót venni, mint a régi, első szériás Renault Twingo, vagy a Fiat Seicento, vagy a Daewoo Matiz/Chevrolet Spark, Európában forgalmazott Suzuki Alto, vagy Wagon R! Egyszerűen nincs. Amely típus korábban ebbe a mérettartományba tartozott, azt is felhizlalták egy kategóriával nagyobbra, vagy leváltották nagyobb típussal.
De az autók csak az egyik példa. Klasszikusan szemléltethető az erőltetett túlfogyasztás a TV-vel:
Fiatal koromban 50 cm körül volt az átlagos TV képátló és 70 cm volt a legnagyobb. Ennnek ellenére fiatal koromban is élvezni tudták az emberek a TV nézést, ha véletlenül jó volt a műsor (ritkán). Ma viszont az átlag TV képátló 50 col, azaz 127 cm és van 2 méter feletti, sőt 2,5 méteres is. Akkorák a mai csúcs TV-k, mint egy 3 személyes kanapé, szélességre és magasságra is. Meg lehetne rajtuk ágyazni. Ha egy fekvő embert mutanak, ami kitölti a képernyő szélességét, az életnagyságú, vagy még nagyobb. Pedig a lakások nem lettek nagyobbak. Nem nézik távolabbról az emberek a TV-t. Egy átlag ember 2 méterről 0,6 mm-es felbontással lát. Azaz 2 méter távolságról 52 colos képátlóig nem tud különbséget tenni Full HD és 4K között. Ehhez képest ma már az átlag TV is 4K felbontású és szép számmal árulják a 8K-s TV-ket. Természetesen HDR is. Kell bele a combos számítási kapacitás. Olyan max. fényereje van, hogy kiégeti a szemed. Az sem zavarja a jónépet, hogy a TV adás kevés kivételtő eltekintve sima Full HD és nem 4k, azaz UHD. Ezeket a monstrumokat legyártani, megvenni és üzemeltetni is drága, sok szennyezéssel és sok áram fogyasztással jár. De azért rájuk biggyesztik, hogy A+ energia osztály.