Nem idézek külön a hozzá szólásodból, de válaszolok.
Legyen egy 10 lakásos (60 nm) társasházunk. Ahhoz kell fűtés/hűtés.
A gázközponti rendszer 20 millióba simán bele kerül radiátoros fűtés esetén is, a padló fűtéses 30 millióba is. + 2 misi a 10 db légkondi.
Hőszivattyús rendszer valahol 40 millió táján van. Az tud hűteni is.
Ezek a rendszerek egyedileg kiépítve sem olcsóbbak.
Viszont ha lakásonként 1 db hűtő/fűtő klímával számolsz meg 3 db elektromos radiátorral meg egy infra panellal az kiépítéssel együtt olyan 1 millió forint lakásonként minden költséget beszámítva. Ez összesen 10 millió forint.
0 fok fölött a klíma cop értéke mindig 1 fölött van. Most télen se sok mínusz volt.
A hagyományos fűtő testek cop értéke is közelíti az 1-et. De azokat nagyon ritkán használod.
Egy modern szigetelt lakást nagyon kényelmesen kifűtesz ezekkel.
Ezek alapján mit tartasz hatékony műszaki megoldásnak?
Melyik könnyebb kiépíteni?
Mikor hozzák be az árkülönbözetet az egyéb rendszerek?
Ez szimpla logika.
A magasabb beruházási költségű megoldás alacsonyabb/olcsóbb fogyasztást eredményez és fordítva. Ez megtérülési számítás kérdése.
De elbeszélünk egymás mellett. Én azt mondom, hogy a cirkós központi fűtés esetén a kondenzációs gázkazán olcsóbb és hatékonyabb, mint hőszivattyús rendszerek. A megtérülési számításban is jobban teljesít azoknál. Ezért amíg nem kényszerítették rá az embereket a 30% megújuló arány előírással a hűszivattyúsra, addig józan paraszti ész alapján a nagy többség kondenzácis gázcirkót épített be. Viszont a nagy zöld ámokfutás keretében gyakorlatilag kötelezővé tették a magasabb beruházási költségű, a valóságban (nem a marketing szöveg és az irreális feltételezéseken alapuló brosúra számok szerint) drágábban is üzemeltethető, több primer energiát fogyasztó elektromos megoldást, mert másként nem nagyon jön ki a 30% megújuló arány. Mindezt egy tök kamu indoklással, mert a villamosenergia csak igen kis részben megújuló forrásból származik és az a megújuló forrás (szélerőmű, naperőmű, biomassza erőmű) is inkább egy katasztrofális isten csapása.
Ha szénné van szigetelve egy társasház. A benne lévő lakások körbe fűtik egymást. Azaz minimumra van szorítva a hőleadásuk. Továbbá ha a klímákat annak ellenére beépítik, hogy ilyen esetben nem lenne szükséges. Mert a szénné szigetelés a nyári meleg ellen is véd. A társasház jól beszigetelt, és kevés külső felületéhez képest viszonylag nagy a szerkezet hőtároló tömege. (Főleg ha a hangszigetelés miatt nagyobb tömegű szerkezeti falak vannak beépítve, vagy mondjuk betonból épült az épület, mert a szigetelést úgysem a fal teherviselő anyaga biztosítja.) Redőnnyel pedig lehet védekezni a nap ellen. Szellőztetni meg lehet akkor, amikor a leghűvösebb van (kora reggel). De ha mindezek ellenére így is, úgy is beépítik a klímákat, akkor nyilván felmerül, hogy azokkal fűtsék ki azt a kevés hőigényt, amit az agyonszigetelés és körbefűtés miatt a lakások felvesznek. Ez üzemeltetés szempontjából továbbra is drágább, nagyobb fogyasztású, környezetszennyezőbb, mintha ugyanezt a kevés hőenergiát egy központi kondenzációs gázkazánnal és egy hozzá tartozó központi fűtés rendszerrel biztosítanák, de az utóbbiak soha nem hoznák be a többlet beruházási költséget a végletekig leszorított hőigény miatt. Tehát anyagilag ebben a kiélezett esetben elvileg megérheti klímával fűteni.
Azonban én nem erről beszéltem. Olyannal vitatkozol, amit nem állítottam.
Egyébként a valóságban az általad említett opció a legtöbbször szintén nem éri meg a felhasználónak. Egyszerűen azért, mert az alacsonyabb beruházási költséget nem ő takarítja meg, hanem a kivitelező cég. Nem fogják olcsóbban adni a lakásokat attól, mert nem építenek be központi fűtést és így kevesebbe kerül a kivitelezés. Azért sem adják olcsóbban, mert nem vezetik be a gázt és azon is spórolnak, hogy elektromos tűzhely használatra kényszerítik a népet. Az amerikai konyha sem azért terjedt el, mert mindenkinek az a létező legjobb, hanem mert megspórol a kivitelező két falat és egy ajtót. Az új lakás ára ugyanolyan csillagászati lesz. Az alacsonyabb beruházási költség a kivitelező hasznát növeli. A magasabb üzemeltetési költség pedig a lakót terheli. Ezek a megoldások véletlenül sem környezetvédők. De azért eladják a marketing szöveget, hogy milyen korszerű és milyen zöld.
A villamosenegia fogyasztás pedig ütemesen emelkedik ebben az über-mega-giga zöld világban.
A TV-k kapcsán meg megint nem értelek. Egy mai LED-es 150 centis TV tized annyi energiát nem használ, mint a Kádár kori 50 cm-s hagyományos.
Ha valahol akkor a TV-knél tényleg durván nőtt az energia hatékonyság.
Ez így egyrészt nem igaz. Mérd le!
Másrészt az OLED TV-ből is lehetne észszerű méretet, felbontást használni, a fölösleges marketing funkciók nélkül.
Nem a korábbi technológiához kell visszatérni. Nem katódsugárcsöves TV-t kell használni. Csak egyszerűen nem kellene feleslegesen nagyot, feleslegesen nagy felbontásút, felesleges, soha nem használt funkciókkal telezsúfolt, vagy minimális hozzáadott értékű, az élményt csak marginálisan javító, esetleg átlag felhasználó számára lényegében érzékelhetetlen többlet képességekkel bíró TV-t venni és eladni. Ja és nem kellene 5-6-8 évente lecserélni a jól működő TV-t, mert már van újabb technológiájúnak reklámozott, nagyobb méretű, nagyobb felbontású, csilli-villi marketing képességekkel bíró másik helyette.
Ma nem lehet kézre álló okos telefont kapni, csak tepsi méretű mobilokat, tele olyan képességekkel, amit az átlag felhasználó nem használ és olyan felbontással hogy 10-15 cm-ről sem látja a különbséget az átlag ember, harmad akkora felbontáshoz képest sem.
Megnéztem az árukeresőn. A TV-k 93%-a 81 cm-es, vagy annál nagyobb képátlójú. Kisebbet alig lehet kapni. Átlag 127 cm-esek és a legnépszerűbb darabok átlaga is 131 cm. 254 cm-ig megy a választék. 67%-uk 4K-s, vagy 8K-s felbontású. A 10 legnépszerűbből 1 db Full HD felbontású. Az összes többi 4K-s, annak ellenére, hogy normál TV nézési távolságból, abban a méretben az átlag ember már Full HD képpontjait sem képes megkülönböztetni, a legnagyobb odafigyelés mellett sem.
www.vezess.hu
