Csinálhatjuk azt, mint a franciák, exportra termelünk. (nekik a németek a fő felvásárlóik)
Ott a pont.
A cikk szerint ezzel a stabil termelési kapacitással stratégiai előnyünk keletkezik.
Nem mondják ki, de egyértelmű, hogy az időjárásfüggők és egyéb okok miatt elszálló áramárak a fajlagosan kis költségű üzemidő hosszabbítást akkor is megtérülővé teszik, ha az üzemidő 1/3-ában csak pár forint cash flow van a termelésen, vagy nullszaldós. Mondjuk a KNPA feltöltés, az amortizáció és a profit nélkül 8 Ft/Kwh körüli önköltségű Paks I áramot 9-10 Ft/kWh-ért adjuk el kényszerexportra. Az üzemidő bő 40%-ában a ma 15 Ft/KWh költségű importot váltjuk ki vele, mert akkor épp a naperőműveink sem termelnek. (Mondjuk tél van, vagy felhős az idő, vagy besötétedett, de a hazai fogyasztás még nem esett le völgy/mélyvölgy szintre.) Az üzemidő 25%-ában pedig az EU időjárásfüggőkkel való telepakolása miatt, azok termelés kiesése idején, jó drágán, akár 25-30 Ft/kWh-ért exportálhatunk, ha az időjárásfüggők esztelen túltolása mellett, a stabilabb szenes zsinóráram kapacitásokat is leépítik az észszerűnél messze nagyobb mértékben és ütemben. A gázos, gyors indítású termelés pedig még ennél is többe kerül.
Az ebből származó - CAPEX és esetleges hitel törlesztés előtti - cash flow bőven meghaladja a hosszabbítás várható költségét és még tisztes nyereséget is termel. Attól pedig, hogy hosszabbítanak 10 évet, a KNPA feltöltést nem kell tovább vinni. Már így is el van túlozva.
Így nem szükséges sem Paks I-et, sem Paks II-t szabályozgatni, csak alá kell menni a többi termelőnek árban, hogy mindig eladhassuk az áram felesleget. Ez kényszerexport idején (éjszaka) alacsony árat jelent. Nappal egy normál árat, ami még így is töredéke a naperőművek támogatott átvételi árának és kevesebb, mit a Paks II megtérüléséhez szükséges átlagár, illetve kevesebb, mint a szenes erőművek jellemző átvételi ára. Amikor meg áram hiány van az időjárásfüggő tébolyodott ámokfutás, meg a villanyautó ámokfutás, meg az árammal fűtés erőltetése miatt, akkor pedig extra profitot. Hangosan fog csörögni a kassza, amikor a német Jürgen villanyautójába végső soron magyar atomáram megy, mert éjszaka teszi töltőre és akkor nincs napáram. Meg akkor is, ha Jürgen épp megfagyni készül a geotermikus/hőszivattyú, áramot fogyasztó fűtésével, mert télen keveset süt a nap és akkor épp szél sem fúj. Vagy amikor este hazaérve röffentené be a klímát egy forró nyári napon, de akkor már nincs napáram és a szél is elég esetleges.
Összességében az alacsony fajlagos beruházási költség következtében bőven kijön a megtérülés. Az egész azon alapszik, hogy az üzemidő hosszabbításra egy új erőmű építési költségéhez képest kerekítési hiba szinten kell költeni.
Érdemes ezt a szintén friss cikket is hozzá olvasni:
"Három új külföldi villamosenergia-piacra lépett be az MVM Partner, az MVM Csoport villamosenergia-nagykereskedője. A társaság – a hazai piaccal együtt – ezzel már Európa 20 országában van jelen"
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...om-uj-villamosenergia-piacra-lepett-be-502066
Vagy ahogy változik a hangulat, lehet, hogy a naperőműveket elengedik majd.
Közép- és hosszabb távon még ez is elképzelhető. Akkor, ha az időjárásfüggők katasztrofális hatásait a bőrén kezdi érezni a jónép nyugaton is és még a természettudományos tárgyakból már általános iskolában is felmentettek többségének is nyilvánvalóvá válik, mekkora őrültséget csináltak. Rövid távon ez azért valószínűtlen. Azaz a már engedélyezett naperőmű kapacitások túlnyomó része valószínűleg megépül és termelésbe áll, meg még azon túl is valamennyi. Ez pedig sajnos elég nagy baj. De ettől még Paks I élettartam hosszabbítása a túltolt naperőművek mellett is észszerű döntés lenne.
Legalább az energiafüggőségünk minimálisra csökken és szó szerint atomstabillá válik az ellátásbiztonságunk. Ez a jelenlegi messze-messze, egészségtelenül magas import arányhoz képest sokkal jobb állapot.