Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[molnibalage]

Ezért kérdeztem.

A reaktor természetes hűtését úgy kell elképzelni, hogy ha elmegy az áram, kinyitnak a szelepek, és megindul a természetes cirkuláció, mint a régi szilárd tüzelésű kazános családi házakban?

Nagyjából igen.

• De van bóros víz befecskendezés is a reaktivitás csökkentésére.
• Csőtörés esetén a konténment aljáról elcsorgó folyadékot is visszaküldik, stb.
• De egyes medencék vize is beküldhető, ha nagyon kéne.
• Aktív keringetés is van, DGE-k adhatnak áramot teljes blackout esetén és egyes áramkörök asszem még keresztbe is köthetőek (nem általános, van ilyen erőmű). Tehát nem csak adott blokk, de más blokkról is kaphat kereszt tápot áramon.
  (Ha jól emlékszem, részletekben fejben tartani nagyon nehéz ekkora dolgokat, mert ez asszem csak egyes alrendszerekre igaz talán.)

Olyan eszement biztonsági intézkedések vannak, hogy olyat én semmilyen üzemben nem láttam.
A közelében levőt sem.

Meg a fegyverelem is más az atomerőművekben, dokumentációs szintjén is.
Paks I-nél kellett tervezéshez anyag. 40+ éves szivattyú jelleggörbéket, szerelvény adatlapokat, csőméreteket, anyagosztályt, stb. csuklóból előkapnak.
Nem turkálás után. Kérés kiment, másnap jött vissza a kért anyag.

Ehhez képest láttam olyan üzemet, aminek technológiai folyamatábrája nem volt...

 

[Allesmor Obranna]

Hol voltak akkor 3. gen reaktorok építve? Ilyen megy Fr-ben.

Fejlesztésekről beszéltem. K+F. Nem építés.
A sóolvadékos gyorsindítású reaktor eddigi egyetlen élesben is működő példányát az 50-es években fejlesztették és a 60-as években építették.
Bill Gates-féle vadonat új projekt ennek a mai változata.

 

[gacsat]

Fejlesztésekről beszéltem. K+F. Nem építés.
A sóolvadékos gyorsindítású reaktor eddigi egyetlen élesben is működő példányát az 50-es években fejlesztették és a 60-as években építették.
Bill Gates-féle vadonat új projekt ennek a mai változata.

És a tóriumosok?

 

[dkes]

Ami Csernobilban nehezen kezelhető volt, azt megoldották hogy könnyen kezelhető legyen. Ami Fukushima-ban volt, arra találtak ki megoldást? (központi és helyi vészhelyzeti áramellátás megszűnése)

A tegnapi hozzászólásomban utaltam rá, hogy a Csernobil (RBMK - WiKi) és Fukushima (BWR - WiKi) "találtak ki megoldást". Ennek becsületes neve: PWR (orosz terminológiában VVER) . WiKi: PWR , VVER .

 

[molnibalage]

A tegnapi hozzászólásomban utaltam rá, hogy a Csernobil (RBMK - WiKi) és Fukushima (BWR - WiKi) "találtak ki megoldást". Ennek becsületes neve: PWR (orosz terminológiában VVER) . WiKi: PWR , VVER .

Ő szerintem úgy értette, hogy utólagos átalakítást mi történt a RBMK reaktorral üzemelő erőműveknél.
Mert a találtak rá megoldást nem igaz, mert párhuzamosan épültek RBMK és VVER reaktorok.
Nem úgy történt, hogy rájöttek, hogy RBMK miért rossz és akkor legyen VVER.

 

[gafzhu]

A tegnapi hozzászólásomban utaltam rá, hogy a Csernobil (RBMK - WiKi) és Fukushima (BWR - WiKi) "találtak ki megoldást". Ennek becsületes neve: PWR (orosz terminológiában VVER) . WiKi: PWR , VVER .

Szerintem a VVER is megmakkan, ha megszűnik minden áramellátása tartósan meleg leállított állapotban. De lehet, tévedek.

 

[dkes]

Ő szerintem úgy értette, hogy utólagos átalakítást mi történt a RBMK reaktorral üzemelő erőműveknél.
Mert a találtak rá megoldást nem igaz, mert párhuzamosan épültek RBMK és VVER reaktorok.
Nem úgy történt, hogy rájöttek, hogy RBMK miért rossz és akkor legyen VVER.

Amennyiben új típust fejlesztek, vezetek be civil energiatermelési célra (VVER eredetileg katonai célú volt - tengókra tervezett cucc), akkor azért az is fejlesztés. Az RBMK/BWR olcsósága és méretezhetősége és különösen előbbi esetén a katonai célú hasadóanyag előállítás is prioritás volt. A Paks I VVER -el ilyesmi szóba se került nálunk és a Paks II VVER -el sem ebbe az irányba indultunk el.

Azaz a RBMK/BWR nyűgök eleve nem érintenek minket. Továbbá ezek fejlesztése vagy éppen a nem fejlesztése is teljesen irreleváns számunkra. A VVER -t meg fejlesztik olyan módon, hogy nekünk megfelelő lehet/lesz.

Szerintem a VVER is megmakkan, ha megszűnik minden áramellátása tartósan meleg leállított állapotban. De lehet, tévedek.

A legrosszabb forgatókönyv esetén a kórium lefolyik az olvadékfogóba - és csók a családnak. Természetesen addig van rengeteg lehetőség. Pl. itt is üzemszerűen él a bórral való "játék" is stb. stb. Másfelől a negatív üregtényező (passzív reaktorbiztonsági szempont) miatt ilyen jellegű vészhelyzetnek nemigazán van realitása ...

 

[laiki]

Ami Csernobilban nehezen kezelhető volt, azt megoldották hogy könnyen kezelhető legyen. Ami Fukushima-ban volt, arra találtak ki megoldást? (központi és helyi vészhelyzeti áramellátás megszűnése)

Ahogy írtam is: Hidroakkumulátorokban tárolt bórsavas víz passzív üzemzavari befecskendezéshez. Konténment sprinkler rendszer. Passzív maradványhő elvezetés mind a reaktorból, mind a konténmentből. Passzív hidrogénkezelés katalitikus rekombinátorokkal. Olvadékcsapda.

Ez mind passzív rendszer. Áram (saját termelésű, vagy hálózati. vagy vészhelyzeti dízel aggregátoros) és gőznyomás nélkül is működik (a sprinkler csak átmenetileg, amíg van túlnyomás), tehát egy Fukusima jellegű balesetet is kezel.
Egyébként nálunk olyan helyzet nem tud kialakulni, mint Fukusimában.

Ez a reaktor hűtésére is igaz, vagy csak a containment hűtésére ha már megolvadt a reaktor?

Mind a kettőre (reaktorra és konténmentre is) van passzív vészhelyzeti hőelvezetés is és friss (hideg) víz betáplálás is.
Sőt a reaktorra igazából 2 passzív rendszer is vigyáz, mert van a gőzfejlesztőről is passzív hőelvonás és a hidroakkumulátorok is be tudnak nyomni a reaktorba bórsavas hideg vizet (nyilván véges mennyiségben). Hiába passzív rendszerek (amelynél nem lenne szükség annyiszoros túlbiztosításra, mint az aktív rendszereknél), még ez a 3 passzív rendszer is egyenként 4-szerezeten kerül beépítésre.

És ezeken túl van az a lehetőség, hogy bármelyik rendszert kívülről meg tudják táplálni akár árammal, akár nyomás alatt lévő friss (hideg) vízzel, akkor újra éled az adott aktív rendszer, ami röhögve lekezeli a működő reaktort is, nemhogy a maradványhőt. A vizet vehetik, puffertartályból, vészhelyzeti tartalékból (hidroakkumulátor), konténment sprinkler tartályból, KKÁT medencéből, pihentető medencéből, hálózatról, végső esetben Dunából (bár ez utóbbi 2 nyilván nem használna a későbbi újraindítás szempontjából).

Eszméletlenül túl van biztosítva.

 

[Miskolci Ogre]

Ami Csernobilban nehezen kezelhető volt, azt megoldották hogy könnyen kezelhető legyen. Ami Fukushima-ban volt, arra találtak ki megoldást? (központi és helyi vészhelyzeti áramellátás megszűnése)

Csernobil emberi mulasztás volt (olyan vészhelyzeti protokolt próbáltak ami utána kicsúszott az irányítás alól )

Ne telepítsd a vízszint alá a vészgenerátort.

Nem volt tengerszint alá telepítve csak nem számítottak 20m-es cunami hullámra !

 

[gacsat]

Csernobil emberi mulasztás volt (olyan vészhelyzeti protokolt próbáltak ami utána kicsúszott az irányítás alól )

Nem volt tengerszint alá telepítve csak nem számítottak 20m-es cunami hullámra !

Kicsit följebb betettem az ábrát. Az ajtó volt 20m-re.

 

[gacsat]

Csernobil emberi mulasztás volt (olyan vészhelyzeti protokolt próbáltak ami utána kicsúszott az irányítás alól )

Nem volt tengerszint alá telepítve csak nem számítottak 20m-es cunami hullámra !

Csrenobil nem emberi mulasztás volt. A reaktor elméleti hibás volt, és erről nemhogy a kezelőket, de még a tervezőket sem tájékoztatták. Az elméleti eredményeket rendesen ellopták a az amerikaiaktól, majd a hibákat titkosították.

 

[Törölt tag 1711]

Csrenobil nem emberi mulasztás volt. A reaktor elméleti hibás volt, és erről nemhogy a kezelőket, de még a tervezőket sem tájékoztatták. Az elméleti eredményeket rendesen ellopták a az amerikaiaktól, majd a hibákat titkosították.

Tehát a tervezők nem tudták, hogy mit terveztek?

 

[Negan]

Tehát a tervezők nem tudták, hogy mit terveztek?

Tudták.Takarékosságbol lesporoltak az eredeti tervekből dolgokat.Meg a könnyebb hasadóanyag termelésért.Mert kellett a plutonium a töltetekhez,minél több,minél gyorsabban.

 

[dkes]

Tehát a tervezők nem tudták, hogy mit terveztek?

A tervezők tudták, de az egyéb jellegű előnyöket akkor fontosabbnak tartották a konstrukcióból eredő kockázatnál. Az üzemeltető nem volt felkészítve erre - úgy gondolták elegendő, ha az üzemeltetési utasítás olyan, hogy "nem eveznek veszélyes vizekre". Aztán képbe került az emberi tényező is - ezeket felrúgva okozták a veszélyhelyzetet ami katasztrófához vezetett ...

Tudták.Takarékosságbol lesporoltak az eredeti tervekből dolgokat.Meg a könnyebb hasadóanyag termelésért.Mert kellett a plutonium a töltetekhez,minél több,minél gyorsabban.

Igen, ezek is az okok között voltak. Ugyanakkor Csernobilból nem ment plutónium fegyverekbe amennyire jól tudom - igaz, mehetett volna ...

 

[Negan]

A tervezők tudták, de az egyéb jellegű előnyöket akkor fontosabbnak tartották a konstrukcióból eredő kockázatnál. Az üzemeltető nem volt felkészítve erre - úgy gondolták elegendő, ha az üzemeltetési utasítás olyan, hogy "nem eveznek veszélyes vizekre". Aztán képbe került az emberi tényező is - ezeket felrúgva okozták a veszélyhelyzetet ami katasztrófához vezetett ...



Igen, ezek is az okok között voltak. Ugyanakkor Csernobilból nem ment plutónium fegyverekbe amennyire jól tudom - igaz, mehetett volna ...

Szerintem ment az onnan is.Tudtommal az RBMK reaktoroknál kifejezetten tervezési szempont volt a Pu termelés,és hogy az minél könnyebben kinyerhető legyen.

 

[gacsat]

Javaslom a kiváló Csernobil sorozat újra nézését. Ha a tervezők tudták volna mit csinálnak, az AZ-5ös vészlekapcsolót nem így tervezték volna. A xenon mérgezésről nem is hallottak. Az egyik mérnök (nem fizikus!) rájött. Elhallgattatták és kirúgták. Utána az atomipar közelébe se mehetett.

 

[molnibalage]

Javaslom a kiváló Csernobil sorozat újra nézését. Ha a tervezők tudták volna mit csinálnak, az AZ-5ös vészlekapcsolót nem így tervezték volna. A xenon mérgezésről nem is hallottak. Az egyik mérnök (nem fizikus!) rájött. Elhallgattatták és kirúgták. Utána az atomipar közelébe se mehetett.

Az a sorozat minden, csak nem kiváló műszaki szemmel nézve.
Történelmi drámának jó. Másnak nem.

 

[dkes]

Javaslom a kiváló Csernobil sorozat újra nézését. Ha a tervezők tudták volna mit csinálnak, az AZ-5ös vészlekapcsolót nem így tervezték volna. A xenon mérgezésről nem is hallottak. Az egyik mérnök (nem fizikus!) rájött. Elhallgattatták és kirúgták. Utána az atomipar közelébe se mehetett.

Egyfelől fizikus volt az a mérnök. A minszki kutatóintézet vezetője ... Avagy a Legaszov -ra gondolsz? Az meg a Kurcsatov Intézet helyettese volt. Ugyanakkor a sorozat szerint nem Ők jöttek rá (!!).

Hanem pont az volt a fricska még a sorozat szerint is, hogy már eredetileg is tudtak róla. Ez ugye a hölgy könyvtári kutatásai folyamán nyert tanúbizonyságot és a végén a perben is hivatkoztak rá. A kockázat ismert volt - csak nem a kezelők részére. Az AZ-5 is csak bizonyos paraméterek esetén jelenthet veszélyt. A veszélyhelyzet elkerülésére az üzemeltetési utasítás szigorú betartását (amit "hanyagoltak" a balesetnél) illetve a reaktor biztonsági rendszereit gondolták (kikapcsolták - beleértve a számítógép vezérlést is). Nem jött be a számítás ...

A xenon mérgezésről meg még a legutolsó reaktor technikus is tudott. Meg annak elkerülésére szolgáló eljárásokat is. A sorozat szerint is ...

 

[bel]

Csrenobil nem emberi mulasztás volt. A reaktor elméleti hibás volt, és erről nemhogy a kezelőket, de még a tervezőket sem tájékoztatták. Az elméleti eredményeket rendesen ellopták a az amerikaiaktól, majd a hibákat titkosították.

Szia,

Hatarozottan emberi mulasztas volt, hiszen tonkretettek volna az eromublokkot akkor is, ha mukodik az AZ-5 (gyk. nem robbant volna fel, nem lett volna ekkora katasztrofa, de kar az boven lett volna).

 

[megazez]

De van bóros víz befecskendezés is a reaktivitás csökkentésére.

Az nem csak a legutolsó "bástya"? Mármint a bór tudtommal reaktorméreg.