Láttad és beszélhetsz róla ? Vagy csak szimplán belökted az általad vélt igazságot ?
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Orbán Viktor válaszolta pár hete egy újságíró kérdésére hogy az oroszokkal kötött szerződés is a tőzsdei árhoz van kötve.
Azt, hogy nem a pillanatnyi áron számláznak, hanem valamilyen átlagos áron, csak én kombináltam hozzá. Most eléggé az a kormány kommunikációja, hogy mi ügyesek voltunk, és olcsóbban kapjuk a gázt. Ez a két dolog egyszerre csak akkor lehet igaz, ha valamilyen átlagáras szerződésünk van. És az előző szerződés is átlagáras volt.
Előző hozzászólásodhoz lenne egy kérdésem. Ha jól emlékszem írtad korábban, hogy nálunk a MAVIR túlterhelés esetén először a naperőműveket szabályozza le, és csak utána a többi nagyobb termelőt. Szerinted hol lehetne fellelni valami hozzáférhető adatot, hogy mondjuk elmúlt X évben, ez hányszor történt meg, esetleg névleges teljesítmény adatok stb. Azt akarom kiszámolni, hogy ha leszabályozás helyett a frekvencia növekedése esetén plusz fogyasztóként belépne hidrogén termelés kb mennyi hidrogént tudtunk volna termelni elektrolízissel. Az így termelt hidrogén gázmotorokban használható lenne kiszabályozásra. Esetleg ki lehetne számolni, ez hogyan befolyásolná a megtérülést stb.
Köszi!
Mondtam vagy nem.
Korlátozási menetrend fenn van a mavir honlapján szerintem.
Hát fogós kérdés . A parkok üzemeltetői látják Solar Web-en de csak a sajátjukat . A Mavír szintén látja és szabályozza is tehát csinál statisztikát ! De , hogy valaki valahol összesíti e a nem át vett napenergiát azt nem tudom . Elvileg nem lenne gond csak mindegyik termelőt látni kéne és az össz termelvényükből kivonni az átvettet ! Ha az általam ismert statisztikákat nézem ez olyan 3-8% között van valahol ! Ha számolok egy 2020-as 1500Gwh-val és annak az 5%-val az 75 Gwh volt amit nem vett át a Mavír és másra lehetett volna felhasználni ! De ez csak egy fikció kis merítésből !
Így van. Semmi sem zéró emissziós. Az csak néphülyítő marketing kategória.
De azért nem mindegy, hogy a nagyon nagy teljesítménysűrűségű, magas várható kapacitás kihasználtságú (92% tervezési) és hosszú élettartamú (engedélyezési 60 év, tervezési 100 év) Paks II megépítéséről és az azzal járó szennyezésről van szó, vagy a nagyon kis energiasűrűséget (napsugárzást) kiaknázó napelemekről, amelyek kapacitás kihasználtsága is új állapotban 11-13%, az élettartam alatt átlagosan 10-12% Magyarországon és a gazdaságos élettartamuk még egy komoly közbenső beruházással (inverter csere) sem igazán terjed túl a támogatási időszakon (14,3 évtől 25 évig terjed a nem háztartási méretű erőműveknél), mert piaci áron, és kötelező étvétel nélkül már alig termelnek cash flow-t a működési költségek felett és már nem éri meg kicserélni a meghibásodó részegységeket.
Paks II évente várhatóan 19,3 TWh-t fog termelni és azt várhatóan 3-4-szer hosszabb ideig teszi, mint a naperőművek. Paks II éves termelésének megfelelő termelésű naperőmű közel 20 GW beépített teljesítményű lenne (nyilván ennek semmi értelme, amikor a csúcsfogyasztásunk is csak bő 7 GW), azaz vata példának hozott 3kW-os rendszeréből 6,5 milliót kellene megvalósítani ugyanolyan éves áramtermeléshez (Magyarországon fele ennyi családi ház sincs). Ennyi napelem és egyéb rendszerelem legyártása sokszoros kezdeti szennyezéssel jár Paks II felépítéshez képest. Ezt Paks II élettartama alatt többször le kellene cserélni. 1000 W/m2 standard besugárzási szint mellett a 17-23% hatásfokú panelek átlag 5 m2/kWp fajlagos területűek, így a Paks II éves termelését megtermelő 20 GW teljesítményű panel 100 millió m2-t jelent és kb. 2,5 millió tonnát.
A napelemek kezdeti emissziós puttonya az élettartam során megtermelt energiára vetítve nagyságrenddel nagyobb, mint az atomerőműé. Légszennyezést a működés során egyik sem bocsát ki. Az élettartam végén keletkező hulladék probléma is összehasonlíthatatlanul nagyobb a naperőművek esetében. Ha nem háztetőkön valósul meg a naperőmű, akkor növényzettől is igen tetemes területet vesz el. Egy napon sem említhető az atomerőmű helyigényével. Egyébként a földgáz tüzelésű erőmű gyártási és építési emissziós puttonya még jóval kisebb, mint az atomerőműé. A naperőművekhez képest pedig teljesen elenyésző. Persze a földgáz erőmű a működés során kibocsát égéstermékeket, de közel sem olyan egyértelmű, hogy az élettartama alatt többet szennyezne-e, mint a naperőmű kezdeti szennyezési puttonya. Sok függ attól, hogy a naperőmű elemeit hol gyártják, milyen energia felhasználásával és ez most meghatározóan nagy arányban Kína, ahol a legnagyobb részben szenes erőművek szennyezése miatt a napelemek kezdeti szennyezési lábnyoma óriási.
Ugyanaz a helyzet, mint a villanyautóknál, amelyek kezdeti szennyezési puttonya akkora, hogy azt még egy átlagosan szennyezés intenzív villamosenergia rendszer mellet sem feltétlenül dolgozzák azt le a korszerű belső égésű motoros autókkal szemben az aksipakk élettartama alatt. Ha meg a nagy zöld fordulattal átlagosnál szennyezőbbé tett német villamosenergia rendszert vesszük alapul, akkor még inkább kilóg a lóláb.
Erre írtam, hogy a szennyezést csak nem tapasztalja közvetlenül a felhasználó, mert időben és térben a felhasználástól távol történik. De azért megvan az a szennyezés a naperőműveknél is. A "zéró emissziós" marketing szöveg a valóságtól igen távol esik.
M
molnibalage
Guest
A napelem teljes EROI-ja 15 év alatt talán 4 körül van átlagosan. A 30 szélességi kör táján ez lehet 5, lentebb kicsivel esetleg 6, de Németország és UK féle marhulásban talán 3. És akkor ebben még nincs az mozgatási költsége, ez csak a gyártási. Mert az a sok millió tonna hulladékot majd el is kéne vinni valahova, ahol majd egyszer újrahasznosítják.
Ami kb. keresztbe tett ujjal van vállalva, mert ipari szinten ez nem történik meg jelenleg.
Úgy, hogy lassan eljön az a korszak, amikor csak ez millió tonna / év nagyságrend lesz.
Újrahasznosítás ehhez képest ma kb. vonalvastagságnyi.
Ennek költségét se tervezték be sehova, a "jó lesz az úgy, majd csak lesz valahogy" alapon megy.
Kb. a szélkerekeknél is ez van.
Szép ződ. Papíron.
Ez meg a valóság.
A csapból is a mikroműanyag szennyezés folyik, ezt meg csak úgy betolják a föld alá oszt jónapot.
De bezzeg a geológiailag 100+ millió éve stabil képződménybe néhány m2 sugárzó átmeneti hulladék lerakása, az fúj fúj.
Lassan de biztosan...
A dilivonaton nincs fék:
www.portfolio.hu
Egy korszak vége: szilveszterkor újabb 3 atomreaktort állítanak le a németek
Szilveszter délután 3 órakor újabb 3 atomreaktort állítanak le Németországban az energiaátmenet jegyében és így már csak 3 reaktor marad az országban, amelyeket a tervek szerint 1 év múlva, azaz 2022 végén fognak leállítani.
www.portfolio.hu
A dilivonaton nincs fék:
Egy korszak vége: szilveszterkor újabb 3 atomreaktort állítanak le a németek
Szilveszter délután 3 órakor újabb 3 atomreaktort állítanak le Németországban az energiaátmenet jegyében és így már csak 3 reaktor marad az országban, amelyeket a tervek szerint 1 év múlva, azaz 2022 végén fognak leállítani.
Sic transit gloria mundi
Épp szembe jött, talán ide illik leginkább.
1929 nyara és ősze meglehetősen csapadékmentes volt Washington államban, ami az év vége felére már igencsak éreztette hatását Tacoma lakói számára. A Seattle közelében, attól délre található város áramellátását akkoriban nagyrészt vízerőművek szolgáltatták. Csak hát nem volt elég víz, a folyók és így a tározók szépen leapadtak, a tél közeledtével egyre komolyabb áramkorlátozásokra került sor. Üzemek álltak le, sőt pl. a U.S. Army ottani támaszpontján délután 4 órakor villanyoltásra került sor, hogy a város lakosságának egy kicsit több áram jusson fűtésre, stb.
A város illetékesei Hoover elnökhöz (is) fordultak, ebből lett valahogy az az ötlet, hogy a Navy küldje már oda a Lexington repülőgép-hordozót és annak generátorait kössék rá a város elektromos hálózatára. A CV-2 USS Lexington volt a Navy 2. hordozója, mely akkor mindössze 2 éve állt hadrendben.
A Navy vezetésének eleinte nem nagyon tetszett az ötlet, meg a régióbeli áramszolgáltatók is próbálták elbagatelizálni a helyzetet súlyosságát. Végül a Navy kötélnek állt és az éppen a közeli Bremerton kikötőjében tartózkodó hordozó áthajózott Tacomába.
A hordozó meghajtásért felelős 4 generátora közül az egyik lett 12 kábel és kikötői transzformátorokon keresztül rákötve a város elektromos hálózatára. A móka december 17-én vette kezdetét és a hordozó nagyjából a város áramigényének negyedét szolgáltatta kb. 1 hónapon keresztül. 1929. december 17. és 1930. január 16. között a hordozó 4 520 960 kWh-t biztosított a városnak. Mondani sem kell, a hordozó és legénysége kiemelt figyelmet kapott a város lakóitól.
1930 januárja meghozta az esőket, mellyel a hónap közepére biztosítottá vált a város áramellátása.
Mondhatnánk, hogy egyszer volt Budán kutyavásár, de ezen szösszenet kapcsán néztem, hogy 1947-48 telén a Maine államban lévő Portland áramellátásba is besegített a Navy, miután áramellátási gondok adódtak a szárazság és erdőtüzek miatt. Ott egy 2. VH-s kísérő romboló, az ilyen feladatra 1946-ban felkészített USS Foss segített be.
1929 nyara és ősze meglehetősen csapadékmentes volt Washington államban, ami az év vége felére már igencsak éreztette hatását Tacoma lakói számára. A Seattle közelében, attól délre található város áramellátását akkoriban nagyrészt vízerőművek szolgáltatták. Csak hát nem volt elég víz, a folyók és így a tározók szépen leapadtak, a tél közeledtével egyre komolyabb áramkorlátozásokra került sor. Üzemek álltak le, sőt pl. a U.S. Army ottani támaszpontján délután 4 órakor villanyoltásra került sor, hogy a város lakosságának egy kicsit több áram jusson fűtésre, stb.
A város illetékesei Hoover elnökhöz (is) fordultak, ebből lett valahogy az az ötlet, hogy a Navy küldje már oda a Lexington repülőgép-hordozót és annak generátorait kössék rá a város elektromos hálózatára. A CV-2 USS Lexington volt a Navy 2. hordozója, mely akkor mindössze 2 éve állt hadrendben.
A Navy vezetésének eleinte nem nagyon tetszett az ötlet, meg a régióbeli áramszolgáltatók is próbálták elbagatelizálni a helyzetet súlyosságát. Végül a Navy kötélnek állt és az éppen a közeli Bremerton kikötőjében tartózkodó hordozó áthajózott Tacomába.
A hordozó meghajtásért felelős 4 generátora közül az egyik lett 12 kábel és kikötői transzformátorokon keresztül rákötve a város elektromos hálózatára. A móka december 17-én vette kezdetét és a hordozó nagyjából a város áramigényének negyedét szolgáltatta kb. 1 hónapon keresztül. 1929. december 17. és 1930. január 16. között a hordozó 4 520 960 kWh-t biztosított a városnak. Mondani sem kell, a hordozó és legénysége kiemelt figyelmet kapott a város lakóitól.
1930 januárja meghozta az esőket, mellyel a hónap közepére biztosítottá vált a város áramellátása.
Mondhatnánk, hogy egyszer volt Budán kutyavásár, de ezen szösszenet kapcsán néztem, hogy 1947-48 telén a Maine államban lévő Portland áramellátásba is besegített a Navy, miután áramellátási gondok adódtak a szárazság és erdőtüzek miatt. Ott egy 2. VH-s kísérő romboló, az ilyen feladatra 1946-ban felkészített USS Foss segített be.
Az atomenergiaellenességhez csak úgy, mert most ilyen hangulatban vagyok és természetesen nem címezve konkrét személyeknek. Én komolyan nem értem, hogy miért jobb, ha az az U235, vagy T232 izotóp a földkéregben, vagy a Föld felszínen bomlik el, semmilyen hasznot (már az emberiség számára) nem hozva és amúgy növelve a háttérsugárzást is, semmint, hogy a sugárzást elég jól árnyékoló nuki reaktorokban (a gyorsneutronos reaktorokban ráadásul még az U238 izotóp egy jó része is hasznosulna) koncentráltan tenné és nem mellesleg mindenki számára jelentős hasznot hozva...
Előre!! 
Németország pénteken megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.
www.portfolio.hu
Németország pénteken megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.
Németország bezárja a még működő hat atomerőműve felét
Németország pénteken megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.
www.portfolio.hu
A semminél (ami a "természetes" bomlás) mindenképpen több hasznot hozna bárkinek, ha igába fognák. Jah, a szupermélysötétzöldeknek talán nem, de az nem is materiális/fizikális, hanem temporális és ideológiai haszon lenne, pusztán csak nekik és elvtársaiknak. De mindenki más csak veszítene ezzel.
Én az olajlobbira gondoltam. Erősen ellenérdekeltek, hogy "mindenkinek" hasznos legyen.
Ááá, azok szerintem már döglődnek és nyoma sincs a '70-es, '80-as évekbeli hatalmuknak. Persze tutira nem tudhatom, mert nem mozgok a köreikben, de nekem erősen így tűnik a mostani inputokból, hogy már más szelek fújnak, önjáró ideológiák alakultak, amik kvázi függetlenné váltak a korábban őket szponzoráló köröktől is.
Szerk.
Amúgy a Felhőatlasz egy jó kis film volt (abban volt pl. az olajlobby konkrét támadása a nuki tech ellen), szerintem érdemes megnézni, pláne, hogy mi lett a földi emberiség vége...
