A fogyasztás csökkenés a 90-es években valóban kimutatható volt Magyarországon.
De, ez nem az energiatakarékosság miatt volt, hanem gyakorlatilag a teljes termelőszféra leépítése miatt. Akkor tudtuk a széndioxid kvótánkat jó pénzért eladni külföldnek. Ebből sem az országnak keletkezett haszna. Jó pár embernek telt meg a zsebe ebből az üzletből.
A fejlett nyugaton meg a csökkenés azért volt kimutatható, mert a nagy energiafaló és környezetszennyező üzemeket kelet felé telepítették.
Az is igaz, hogy 2010 környékén egyre-másra születtek a ruhatár- és büfészakon végzettek tanulmányai, hogy milyen kevés villamos energia kell majd 2020-230-2050-2100-ra és ezeket az igényeket a megújulók bőven fogják fedezni. Valamiért mindig a led világítás energia szükségletét hozták fel példának, arról mindig sunyin hallgattak, hogy egy 5 kW teljesítményű villanymotor nem fog 100 Wattal működni.
Azután jött a valóság, úgy 2014 környékén elkezdett növekedni az energiaigény és jelenleg is növekszik. A szolgáltatók is simán áttértek a háztartásonként felszerelt 16 A kismegszakítók helyett most már 1 fázison 32 A szerelhető fel, ha a lakás hálózata rendben van. A magyarázat egyszerű a háztartási gépek mennyisége megnövekedett és így a felvett áramerősség is. Igaz, próbálkoznak az egyidejű áramfelvétel csökkentésével. 1800 W-os gép helyett 1200 W-ost készítenek. De pl. a hőtárolós vízmelegítőnél az a reklám, hogy energiatakarékos, mert kevesebb energiát fogyaszt, ha 1800 W-os fűtőbetét helyett csak 1000 W-os van beépítve. Azt is elfelejtik sokan, hogy a villamos energia felhasználása két részre osztható. Háztartási és ipari. Az iparról mindig szemérmesen hallgatnak.
Az elektromos gépkocsik elterjedése sem a villamos energia mennyiségének csökkenését fogja eredményezni, csak az erőművekben megtermelt áramot a hálózaton keresztül átpumpálják az akkumulátorokba. Itt fel fog merülni a hálózatok keresztmetszetének bővítése is.