"A helyszint szerelő embereimtől tudom"Köszi hogy válaszoltál, akkor kicsit részletesebben:
"
Ennél többről volt szó, mert eltérő mérési elven működő műszert van, de nem vagyok benne biztos, hogy ez magyar innováció lenne.
Erősen UL szaga van. Mert az elvet ismerem Aszódi Attilától, a TV-ben is elmagyarázta ezt évekkel ezelőtt, de szó nem volt arról, hogy ehhez a magyar szürkeállomány kellett."
A helyszint szerelő embereimtől tudom hogy lényegében ugyanabból a műszertípusból raktak le még egyet, kábeleztek, és érzékelőt szereltek. Nem említették hogy más mérési elven működő lett volna a döntést segítő, 3. műszer.
A magyar szürkeállomány most tervezési művezetésre kellett, mert eléggé sietős tempóban épült meg a project, az eredeti terveken nem lehetett előre gondolkodni és áttervezni, a problémák helyszinen menet közben derültek ki.
Erre utal az is hogy sok orosz gép ment egyenesen a vagonból a MÉH telepre is. Ha előre lettek volna tervek, ezeket nem kellett volna már Paksig sem elvinni.. vagy oroszból odáig szállítani.
"A vegyi üzemeknél bezzeg nincs ilyen. Bophal annyi embert ölt és nyomorított meg, amit az atomenergia jelen állás szerint 10000 év alatt sem fog. És az csak EGYETLEN vegyi üzem...
Reaktorterem védő, nyomásálló betonkupola:
"A Szu-ba épült VVER reaktoronak van ilyenje, mert azok elég kicsik ehhez."
Anno nem tudom hogy a 60 as évek és 70 es évek elejének orosz típustervei tartalmaztak e orosz védökupola tervet, vagy ha igen azokat módosítani kellett-e) Minden esetre az embereim elbeszélése szerint az is magyar konstrukció volt (vagy az eredeti tervek megerősítése jobb nyomásállóságra)
"Az RBMK reaktor azonos teljesítmények sokkal nagyobb térfogatú, ergo hatványozottan drágább azt ilyenbe tenni. Tehát itt is aláhúzni, hogy magyar semmi értelme, mert egy bitang agy térfogatot ők sem tudnak körbeburkolni olcsón. Csodák nincsenek."
Csak annyit állítottam, hogy ha annak is van egy oda méretezett vasbeton kupolája, esélyesebb lett volna a két egymást követő robbanáskor kiszabaduló radioaktív szennyezést megfogására mint igy védelem nélkül. Az biztos hogy a mostani szarkofág ( betonkupola utólag) + egyéb költségek sokkal magasabbak, mint ha azt rendesen megépítették + üzemeltették volna.
"Ja, és az, hogy be van burkolva vagy sem, az nem akadályozta volna meg az első robbanást, amiből jött a második. A H2 fejlődés gátolásához meg más berendezés kell. A betonkupola funkciója a primerköri törés esetén az, hogy a radioaktív gőz bennmaradjon, majd lekondenzálódva összegyúljön."
A két robbanásról nincs adatunk, hogy mekkora energiával történtek, mindenesetre a mellette levő erőművi blokk villamosan, és reaktorját tekintve sem sérült meg.
Hidrogén meg csak izzásban lévő grafitra kifújó gőz esetében fejlődik, tehát nincs szó üzemvitel közbeni lényeges felhalmozásról, - az a helyzet már a reaktorleolvadási szakasz lényegében..
A kupoláknak nem a robbanás megakadályozása a célja hanem a kárkövetkezmények enyhítése. A robbanást helyes üzemvitellel lehetett volna elkerülni.
Az már biztos hogy az építési költségek csökkentése volt a cél az ezen való spórolással...
Ez kimondottan a "Mi lett volna ha" kategória, mert ha van nemzetközileg szabványosított betonkupolája, lehet h ezt a 2 robbanást simán megfogja, úgy mint az amerikai reaktorbaleset védőkupolája.. (ott is magolvadás)
"Ez a legnagyobb marhaság. Mert egy nagy gebasz esetén a károk hatalmasak lehetnek, ergo megéri költeni a biztonságra. Az üzemeltetési tapasztalatok alapján viszont magasabbra helyezték a lécet. A biztonsági követelményeket meg a hatóság és megrendelő és nem maga a tervező szabja meg. Ahol meg az állam a beruházó? Nos...."
Én meg fenntartom a véleményem mert a tervezési szakaszban ha költségcsökkentésről van szó ( beruházó mindig tapossa le a költségeket) elsősorban a biztonságon szoktak spórólni - mondván hogy ilyen eset nem következik be, (mert még nem volt sehol a világon) ergó nem kell rá védőberendezéseket műszaki megoldásokat tervezni.
Pld Paks esetében ha 12 Ft helyett igy a villany 18 Ft ba kerülne, az biztosan nem vágna földhöz minketAz atomerőmű biztonságosabbra megépítve is veri gazdaságosságban a fosszilis energiatermelést.
"És hány km-rel kellett volna az egész erőművet odébbpakolni és mozgatni a hűtővizet?
Nem messzire kellett volna tenni, magasabb védőgát kellett volna és magasabbra tett dízelek és tankok.
Ennek méretezési alapja alul volt anno becsülve, ezt korrigálták. Nem volt benne sem hülyeség, sem mogóság.
Simán elégtelen ismeretanyag. Viszont pont ilyenek miatt olyan méretezési alapok vannak már az atomerőműnél, ami sokszor már a józan ész határán is túl van. A vegyi üzemeknél bezzeg nincs ilyen. Bophal annyi embert ölt és nyomorított meg, amit az atomenergia jelen állás szerint 10000 év alatt sem fog. És az csak EGYETLEN vegyi üzem..."
Bjani fórumtárs bepakolta Paks képét, ezek szerint:
Még a Paksi blokkok is jóval messzebb vannak a Dunától, mint ahogy Fukisimában a blokkokat kb 50 méterre kipakolták a költségcsökkentés érdekében közvetlen tengerpartra (próbálok képet berakni, katasztrofális az emberi hülyeség, spórolás. Miért nem közvetlen a vízbe lógatják, az még olcsóbb lett volna:
Fukusimai atomerőmű-baleset – Wikipédia
hu.wikipedia.org
Ezen még védőgátat se nagyon lehet látni, utánanézek h ha van mekkora - volt..
"Bophal annyi embert ölt és nyomorított meg, amit az atomenergia jelen állás szerint 10000 év alatt sem fog. És az csak EGYETLEN vegyi üzem..."
Bophal cianidos üzemét is oda építették, és úgy,mert lehet h ott kisebb biztonsági létesítési költség is elegendő volt az ottani előírások értelmében. Európában egy ilyen szintű üzem megépítése szóba sem jöhetett annó..
Hiába no, mindig ott lyukadunk ni hogy a jó és olcsó -az antagonisztikus ellentmondás mert együtt sosem léteznek..
1969 és 1987 között épült. Tapasztalatból tudom, hogy az emberek többsége a fél órával a megkérdezés előtti eseményekre nem tud hitelesen visszaemlékezni. Embereid csak ezeket a műszereket szerelték vagy szereltek mást is? Milyen kiemelt emlékük fűződik ezekhez a műszerekhez, hogy ~30 ~35 év távlatból pont erre emlékeznek pontosan? Mikor és milyen körülmények között történt ez a beszélgetés, ami 1987 környékén történt? Anekdotázás volt vagy hiteles jegyzőkönyvbe mondás?
Amúgy akkor is ha három egyfajta műszer van, akkor eltérés esetén a két egyforma értéket mutatót kell alapul venni. Mennyi a valószínűsége, hogy rendszeresen ellenőrzött műszereknél üzemállapotban egyszerre romlik el mindhárom? Ha meg katasztrófa történik mi alapján dönthető el, hogy melyik műszer hibásodott meg és melyik mutatja a valós állapotot? Elméletileg jól hangzik a 3 különféle műszer alkalmazása, de a valóságban?
