"Biztos nem ez volt a cél. Inkább az elgondolkodtató, hogy szerintük (hangsúlyozom, szerintük) ma, Németországban 8,7 euro centbe kerül a fotovoltatikus úton előállított áram. Ez 10 éve 40 cent volt. Nyilván nem marad ilyen meredek a csökkenés, de azért folytatódik. 9 cent ma durván 27 Ft, Paks II. kapcsán 17Ft/kWh hangzott el, és az nem megy lejjebb, hiszen gyakorlatilag a beruházás költségeit kell elosztani idővel, termelt mennyiséggel."
Az általad idézett adat az átvételi ár a legnagyobb méretű, legalacsonyabb garantált árat élvező új erőművekre. A kisebb kapacitásoknak nagyobb átvételi árat garantálnak, 12,5 centig terjedően (az azért már mindjárt 38 Ft/KWh). Az átvételi árat az elmúlt években igen dinamikusan csökkentették, de az adott időpontban megépült kapacitás az üzembe helyezését követően 20 évig az üzembe helyezéskor érvényes árat kapja fixen. Ezért a jelenleg meglévő kapacitásokra fizetett átlagos átvételi ár 32 cent, azaz majdnem 100 Ft/KWh. Ez a valóság, ami ugye kicsit másként néz ki, mint a marketing ábra. Az új kapacitások átvételi árnak csökkentése azzal járt, hogy kevésbé éri meg új naperőművet építeni. A csökkentés 2012-ben volt igazán látványos. A következmény, hogy az adott évben újonnan beépített kapacitás a 2010-2012-ben jellemző 7,4-7,6 GW/év-ről 2014-re a negyedére, 1,9 GW-ra csökkent. Ezt is főleg kis méretű rendszerekként építik be, azaz nem a 27, hanem a 38 Ft/KWh-s átvételi árat kihasználva. Az új kapacitásokon belül még nagyobb a házi rendszerek aránya. A házi rendszereknél kétirányú villanyórát használnak, a termelés és fogyasztás nettósításával, tehát ha jól van méretezve, akkor a 29 centes lakossági bruttó áramáron termel, ami majdnem 90 Ft/KWh.
Ezek csak az átvételi árak és nem tartalmazzák a beruházás oldali támogatásokat.
Pont a nagy megújuló kísérlet következtében az általad említett 10 éves időszakban, 2004-ről 2014-re a német bruttó lakossági áramár 17 centről 29 centre, a nettó ipari áramár bő 6-ról majdnem 12 centre nőtt.
Ennyit a 8,7 centes német marketing bullshit és Paks II valós költségének összehasonlításáról.
Plusz természetesen az is igaz, amit Molni írt. A beruházóknak jelenleg csak a csupaszt termelő kapacitást kell megépíteni egy amúgy szabályozhatatlan termelési módnál és kapnak hozzá beruházás oldali támogatást, 20 éves garantált átvételt és magas, fix átvételi árat. A kiegyenlítéshez szükséges beruházások (meg azoknak a nap- és szélenergia alap beruházásaihoz képest többszörös költsége) sehol sincsenek.
Annyiban pontosítanám Molnit, hogy a német villamosenergia rendszer rugalmassága már most sem elég a szél- és napáram termelés kilengéseinek kiegyenlítésére. A németek a szomszédos országok villamos energia rendszerének puffereit is rendszeresen használják és tolják át a felesleges áramot, illetve importálnak szélcsendben és sötétben. Az EU negyede a német kísérlet következményeit próbálja kiegyenlíteni. De még a szomszédok segítségével sem tud elég gyorsan reagálni a rendszerirányítás, ezért a német ipari termelők arra panaszkodnak, hogy sem a frekvenciát, sem a feszültséget nem képes stabilan tartani a rendszerirányító.