Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[joker]

Hőszivattyú az nem csak szimplán egy qva nagy légkondi (ami gázzal fűt ha nagyon hideg van)?

A működési elvét tekintve az. Abból van ami a levegővel cseréli a hőt, olcsóbbak, egyszerűbbek, gyorsan telepíthetőek, de kisebb teljesítményűek is és nem annyira bombabíztosak főleg extrém körűlmények között csökkenhet le a hatásfokuk, aztán vannak amik folyadékkal szállítják a hőt, ott sokkal nagyobb teljesítményről beszélünk, előnye, hogy nem is látod, méterekkel a föld alatt mindegy hogy kint hány fok van így biztosított a hőcsere és a jó hatásfok, de drágábbak.

 

[Törppapa]

Van vízszintes is belőle, ahol egy zárt csőrendszered van, csak elég nagy felületre van szükséged ahol elteríted 2-4-6 méter mélyen.

Olyan mélységben meg nincs annyi hőtárolása a földnek hogy megérje! Méterenként 1° Szuper hő!
Azért ássák a lakásalapot is egy m alá hogy ott éppen nem fagy meg a talaj!
- Lakáshűtéshez viszont jó gondolat ha van ásott kutad s leeresztesz egy réz, vagy vas tekercset!
5-6m-n hűt talán annyit a lakáson! Skandinávoknál van geizír feltörés amit szeretnének megcsapolni! annak látom értelmét! Na de nálunk lent van ez 200-300m-en ++!

 

[Törppapa]

Hőszivattyú az nem csak szimplán egy qva nagy légkondi (ami gázzal fűt ha nagyon hideg van)?

Nem. Lepumpálsz hideg vizet 200-300 m mélyre, ott felmelegszik a víz a talajhőtől vagy ártézi víztől, s felemelkedik mint melegvíz! Ezt egy hőcserélőbe megy ahonnan veszteséggel keringeted a házad fűtési rendszerében! Csövek halmaza + engedélyek, majd adózás!

 

[joker]

Olyan mélységben meg nincs annyi hőtárolása a földnek hogy megérje! Méterenként 1° Szuper hő!
Azért ássák a lakásalapot is egy m alá hogy ott éppen nem fagy meg a talaj!
- Lakáshűtéshez viszont jó gondolat ha van ásott kutad s leeresztesz egy réz, vagy vas tekercset!
5-6m-n hűt talán annyit a lakáson! Skandinávoknál van geizír feltörés amit szeretnének megcsapolni! annak látom értelmét! Na de nálunk lent van ez 200-300m-en ++!

Pedig úgy csinálják a vízszintest. A felület jó nagy, akár 10-40 ár amin elfektetik a csöveket fűtendő / hűtendő épület méretétől függően, aztán visszarakják rá a pár méter földet amit előzőleg kiástak. Nem kell ide hőtárolás, csak egy felület amitől hőt tud felvenni vagy hőt tud neki leadni.

 

[Törppapa]

Pedig úgy csinálják a vízszintest. A felület jó nagy, akár 10-40 ár amin elfektetik a csöveket fűtendő / hűtendő épület méretétől függően, aztán visszarakják rá a pár méter földet amit előzőleg kiástak. Nem kell ide hőtárolás, csak egy felület amitől hőt tud felvenni vagy hőt tud neki leadni.

Én azért a radiátoromba csak hőcserélőn keringetném a vizet! Ez meg amit leírtál nem a korhadékos fűtés? Ott a bomlásból eredő hőt nyerik ki. A szalmás! Földnek nincs akkora melegedése még akkora felületen sem (hó alatt), hogy -20-ról felfűtse a lakásom +20-ra! Gondold át. Persze emeli náhány fokkal a lakás hőmérsékletét, éppen úgy mint a nikeceles borítású házaknál, ott is 1cm-t 1°C, akkor elég lenne körbe nikeceleznem a lakást? Persze hogy nem!

 

[aquarell]

Tudod mennyi engedély kell egy hőszivattyús fűtésű házhoz? Több 100 métert kell lefúrni az ártézi vízkészlethez! Oda le kell pumpálni a hideg vizet, az is energia! Meg ami fontos nem engedélyeznek csak úgy 2-300 m-es kutakat fúrni minden házhoz! Nem olvasol! Vízrétegeket nem lehet csak úgy engedély nélkül átdöfni! Ivóvíz készletek védelmében, ki van adva egy rendelet. Leszivárognak az ivóvízrétegekbe a talajvizek! 20m-enként lefúrunk 200m-re! Hát persze!

Én úgy tudom , hogy a környezetből veszi a meleget. Semmi fúrás. Egyik ismerősnél No-ban van egy. Csak egy nagy szekrény a kertben, lamellákkal. Napok alatt felszerelték. Viszont állitólag sok áramot fogyaszt.

 

[Giskard]

Én úgy tudom , hogy a környezetből veszi a meleget. Semmi fúrás. Egyik ismerősnél No-ban van egy. Csak egy nagy szekrény a kertben, lamellákkal. Napok alatt felszerelték. Viszont állitólag sok áramot fogyaszt.

folyamatosan keringetnie kell a hőközlő folyadékot.

 

[joker]

Én azért a radiátoromba csak hőcserélőn keringetném a vizet! Ez meg amit leírtál nem a korhadékos fűtés? Ott a bomlásból eredő hőt nyerik ki. A szalmás! Földnek nincs akkora melegedése még akkora felületen sem (hó alatt), hogy -20-ról felfűtse a lakásom +20-ra! Gondold át. Persze emeli náhány fokkal a lakás hőmérsékletét, éppen úgy mint a nikeceles borítású házaknál, ott is 1cm-t 1°C, akkor elég lenne körbe nikeceleznem a lakást? Persze hogy nem!

Hőcserélős ez is. Megy a "víz" a csövekben a földben és a házban van egy hűtő méretű dobozod, abba meg a fűtésrendszered van bekötve másik oldalon. -20-ban is simán felfűtőd vele a házat, persze biztos több energiából, mint 0 fokban, mivel 3-4 méter mélyen is valamennyire lehűl a föld, de csak annyi a lényege, hogy a föld hőmérsékleténél hidegebb folyadékot felmelegítse pár fokkal. Nyáron meg fordítva, a felfűtött folyadék adja le a hőt a földnek. Ugyanúgy működik, mint egy hűtő vagy légkondi csak nem a levegőnek adja le a hőt hanem a talajnak egy elég nagy felületen.

 

[Törppapa]

Én úgy tudom , hogy a környezetből veszi a meleget. Semmi fúrás. Egyik ismerősnél No-ban van egy. Csak egy nagy szekrény a kertben, lamellákkal. Napok alatt felszerelték. Viszont állitólag sok áramot fogyaszt.

Az meg napkollektoros! Napkollektor Hatásfoka
Úgy mint a szomszédomnak, igaz neki a tetőn van. Nem tévesztendő össze a napcellással. Itt a tetőn, vagy az udvaron van egy tekercs, csőkígyó. ebben fagyálló van s a nap melege melegíti fel a csőkígyóban lévő fagyállót, vagy olajat! Ezt keringeti be a lakásba a hőcserélőhöz, amibe ugye átadva a hőt a radiátorokat lehet fűteni!
- Na de ez is csak átmeneti fűtésre való, ezért kell vagy fagyállót vagy fűtőolajat használni. S jó ha 45°-ban meg van döntve! Ezért jobb ha fent van a tetőn.
A keringető szivattyú fogyaszt sokat, mivel azt egész nap, vagy estig keringteti a folyadékot s a lakásban is keringtetni kell a radiátorokban, azaz 2 szivattyú működik.

 

[Terminator]

Ocean Thermal Energy: The Infinite Energy Source?

 

[Ettore Fieramosca]

Nem. Lepumpálsz hideg vizet 200-300 m mélyre, ott felmelegszik a víz a talajhőtől vagy ártézi víztől, s felemelkedik mint melegvíz! Ezt egy hőcserélőbe megy ahonnan veszteséggel keringeted a házad fűtési rendszerében! Csövek halmaza + engedélyek, majd adózás!

Jujjj…ne. Ez fájt

 

[Ettore Fieramosca]

Hőszivattyú – Wikipédia

hu.m.wikipedia.org

 

[Negan]

Első mondat
NEM ÉRTEK A TÉMÁHOZ-vagyis egy felületes ismeretekkel rendelkező laikus okoskodása következik.
1-szerintem a "ződenergia" hasznos,de csak kiegészitő szerepű energiaforrás lehet.Egyedül a vizenergia olyan jellegű (többé-kevésbé),amire rendszerszinten lehet alapozni.Egyedűl hőenergia (fütés,melegviz) területén lehet mikrorendszerek (egyedi,családi ház,ilyesmi) szinten alapozni-de még itt is szükség van kiegészitő rendszerre a biztos ellátás végett.Viszont ezek a mikrorendszerek együttes tömege már tekintélyes import (főleg gáz) energia kiváltást jelentenek
2-óriási problémánk az elektromos áramtermelő kapacitás hiánya.Rendszerszintű nyilvánvaló megoldás az atomerőmű-Paks 2nek már kész kéne lennie.Probléma maga az erőmű,és annak fűtőelem ellátásának függelmi viszonyai.
De nekünk van uránércünk,és van olyan reaktortipus,ami képes természetes uránnal működni.CANDU nehézvizes reaktor.
Kérdés ahoz,ki ért is hozzá
Nem lehetne CANDU reaktorok épitésével megteremteni a független (elektromos) energiabiztonságunkat?Amennyire tudom,India a legnagyobb CANDU reaktor felhasználó,és ott minden további nélkül biztonságosan és gazdaságosan működnek az ilyen erőművek.

 

[vata]

Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai.

https://www.paks2.hu/web/guest/w/befejezodott-a-resfal-epitese-a-ket-uj-blokk-teruleten

 

[laiki]

Ezeket nem lehet nagyfelújítani? Megvan az épületed, a terület, a teljes infrastruktúrád. Kiszedni a reaktort és tenni helyébe egy másikat (modernet), ugyanezt azokkal a főelemekkel amiket egyben cserélni kell, akár a turbinákat is. Leállna 5-10 évre és azalatt újbaraknák.

A primer körhöz nem érdemes nyúlni. Drágább lenne a belülről még sugárzó reaktortartályt és csöveket kibontani onnan, mint újat építeni. Meg nem is gyártanak már VVER-440-est (Mohi-3 és 4 tartályait 2009-2011 közt gyártotta a Skoda, az volt az utolsó), nem lenne mit beépíteni a helyébe. A szekunder kört pedig már felújították. Teljesítmény növelés is volt. Az irányítástechnikát is már rég lecserélték. Nem kell oda őrülten nagy plusz beruházás, csak csapágyasra kell hajtani, amennyire lehetséges.

A szlovákoknak az 1991-ben félbehagyott, Mohi-3 és 4, 471 MW-os blokkok befejezése 6 milliárd EUR-ba került. És ott nem kellett kibontani egy meglévő sugárzó primert kört. Nekünk az üzemidő hosszabbítás 1,5 milliárd EUR-ba fog fájni 4 db 500 MW-os blokkra. Paks 2 két új, a VVER-440-nél 2,4-szer nagyobb teljesítményű és 2-szer hosszabb tervezési élettartamú blokkjainak építése 12,5 milliárd EUR a szerződés szerint. A szlovák befejezés a tervezési élettartam alatt megtermelt 1 kWh áramra vetítve majdnem 2,5-szer annyiba kerül, mint Paks 2 új építése és 3,4-szer annyiba, mint Paks 1 üzemidő hosszabbítása, a hosszabbítás idejére számolva.

Paks 1 addig fog menni, amíg a sugárzás miatti elridegedés engedi. Annál gazdaságosabb, környezetbarátabb, észszerűbb megoldás nem létezik, mint a lehető legtovább üzemeltetni a meglévő reaktorokat. Valószínűleg 2052-2057 közt fog leállni a 4 blokk, 70 éves korukban. Paks 1 eredeti tervezési élettartama 50 év volt, az engedélyezési meg 30 év. Már volt egy 20 éves engedély hosszabbítás a tervezési élettartamra. Most lesz még egy 20 (de minimum 10-15) éves hosszabbítás, mert a mérések alapján kevésbé öregszik, mint várták (szerencsésen választottak ötvözetet és hegesztő anyagot) és ma már látszik, hogy a tapasztalat hiánya miatt szükségtelenül nagy biztonsági ráhagyással dolgoztak a tervezésnél. Paks 2 tervezési élettartama már 100 év, az engedélyezési pedig 60 év és ebben nem csak az ötvözet kis mértékű reszelgetése és a kevesebb hegesztett csonkbekötés van benne, hanem az is, hogy a gyakorlati tapasztalat szerint a 1,5 generációval korábbi VVER-440-es is várakozáson felül bírja a strapát. 60-65 évre kitolt élettartamú nyomott vizes reaktor szép számmal vannak, de van olyan is, amit 86 éves korában terveznek leállítani (Bruce-3, Kanada, annyiban más, hogy nehézvizes). A VVER-440-ből is az 1973-ban termelésbe állított Kola 1, illetve ugyanakkor hálózatra kapcsolt Novovoronyezs-4 már most is 50 év fölött jár és 60 éves korukig már van engedélyük. A szlovákok is 60 évre tolták ki a VVER-440 reaktoraik engedélyét. Svájcban van bő 54 éve üzemelő nyomott vizes reaktor, amit legalább 60 éves koráig szeretnének használni (Beznau-1). Indiában a Tarapur-1,2, vagy az USA-ban a Nine Mile Point -1 ugyanúgy 1969 óta működik, mint a svájci, bár azok forralóvizes reaktorok. Szóval az a legalább 60-65, de megcélzottan leginkább 70 év egyáltalán nem ördögtől való.

Persze ehhez az is kell, hogy egyenletes legyen a teljesítmény. A primer körben a hőmérséklet és nyomás, a turbina esetében pedig a fordulatszám. Ne rángassák fel-le az időjárás függvényében, a naperőműves őrület miatt. Lehetőleg a generátorral se játszanak visszaterhelés címén (turbináról lekapcsolt generátor, forgótartalék). Mert ha valami betesz az élettartamnak, az pont az egyenetlen terhelés. A lehűlési-felmelegedési, nyomásváltozási, felpörgetési-leállítási ciklusok száma. Ezért jó a hosszabb kampány az élettartam szempontjából, mert minden üzemanyagcsere is egy ilyen hő, nyomás, fordulatszám, stb... változási ciklust jelent és minél kevesebb van ebből, annál kevésbé fárad az anyag a dinamikus terheléstől. De a sugárzás miatti elridegedés mindenképpen határt szab az élettartamnak.

Ha meg végleg le kell állítani, akkor egy ideig még hűtik a bomlási hő miatt, majd amikor már aktív hűtés nélkül is stabil, akkor a legegyszerűbb lehegeszteni a primer kör minden bontható elemét (pl: reaktortartály fedele) és úgy hagyni, ahogy van, mondjuk ezer évre. Igazából már száz év után is alacsony kockázattal lehetne benne fürdeni, csak lenyelni nem érdemes a vizet. Sőt mivel a hosszabb felezési idejű nehéz izotópok a tartály aljára ülepednek és a víz jól árnyékol, ha valaki nem pancsol sokat és nem kavarja fel, akkor ezt már 1-2 évtized után is meg lehetne tenni.

Annyi a dolgunk, hogy mire tényleg leáll Paks 1, addigra meglegyen a pótlása. Mivel az atomerőmű engedélyezés és építés lassú dolog, záros határidőn belül el kell kezdeni gondolkodni, hogy milyen reaktort szeretnénk hálózatra kapcsolni 2050 körül. Egyébként is kellene a meglévő fogyasztásunk mellett is új erőmű az import kiváltásra. És nem időjárásfüggő öntökönlövés, hanem értelmes, azaz atom, gáz, esetleg szuperkritikus lignit. Bár kétségtelen, hogy a lignit még szuperkritikusra építve is a legszennyezőbb, de ahhoz legalább van itthon üzemanyag. Az áramfogyasztás várhatóan csak nőni fog, még akkor is, ha az önpusztító zöld ámokfutásból visszaveszünk és nem erőltetjük értelmetlenül a villanyautókat, meg az elektromos fűtést. Úgyhogy simán van helye további atomerőmű építésnek Paks 2 után is, még akár Paks 1 majdani kiváltásán túl is. Akár lehetne 1-2 nagy, vagy több kisebb blokk 2040-2050 közt hálózatra kapcsolva, importhányad csökkentési, gazdaságossági és fogyasztásnövelés fedezési célból és még 2 nagy, vagy több kisebb blokk 2050 után Paks 1 végleges leállításakori kiváltás érdekében.

Ami azt illeti, tényleg 20-25 év lemaradásban vagyunk erőműépítés terén. Ha 10 évvel ezelőtt már üzembe állt volna Paks 2, akkor is lett volna helye az ott termelt áramnak (meg akár kapcsoltan a hulladékhő hasznosításának is) és már rég a következő atomerőművet kellene építenünk, még Paks 1 üzemidő hosszabbításával együtt is.

 

[rm40]

Óriási lépést tett Szerbia az orosz gázról leválás felé

Vasárnap átadták a bolgár-szerb földgáz interkonnektort, amelynek évi kapacitása 1,8 miliárd köbméter, a szerb éves gázfogyasztás mintegy 60%-a, és amellyel Szerbia lehetőséget kapott azeri és görög LNG-kikötőből való gázimportra, ezzel pedig óriási lépést tett az orosz gáz jelentős részének...

www.portfolio.hu

 

[rm40]

Bréking! – Feladják a bolgárok az orosz gázadót, három legyet üthetnek egy csapásra

Az elmúlt napokbeli rendkívüli fejlemények után hétfőn bejelentették a bolgár kormánypártok: feladják az orosz gázt célzó energia hozzájárulás elképzelését, illetve a bizonytalan jövőbe tolják az alkalmazását. Ez magyar szempontból nagy jelentőségű hír, mert a Bulgárián át vezető Török Áramlaton...

www.portfolio.hu

 

[Terminator]

Az orosz gázmanipulációs lépések és a gázszállítások fegyverként való felhasználása miatt megkapják a tagállamok azt a jogot, hogy átmenetileg korlátozzák az EU területére érkező orosz vezetékes és LNG-alapú gázszállításokat azért, hogy az orosz gázról leválás ne jelentsen számukra biztonsági fenyegetést, azaz ne tudja őket zsarolni az orosz fél a folyamat során – ezt a nagy horderejű politikai alkut sikerült összehoznia az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációjának...

 

[rm40]

Tűz volt a Mol százhalombattai finomítójában, egy ember megsérült | 24.hu

A Dunai Finomítóban egy kamion tartályának lefejtése során konténerek gyulladtak ki.

24.hu

 

[Lupus80]

Tűz volt a Mol százhalombattai finomítójában, egy ember megsérült | 24.hu

A Dunai Finomítóban egy kamion tartályának lefejtése során konténerek gyulladtak ki.

24.hu

Tartálykocsi égett de már eloltották
De durva volt..