Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 850
32 022
113
Hőszivattyú az nem csak szimplán egy qva nagy légkondi (ami gázzal fűt ha nagyon hideg van)?
A működési elvét tekintve az. Abból van ami a levegővel cseréli a hőt, olcsóbbak, egyszerűbbek, gyorsan telepíthetőek, de kisebb teljesítményűek is és nem annyira bombabíztosak főleg extrém körűlmények között csökkenhet le a hatásfokuk, aztán vannak amik folyadékkal szállítják a hőt, ott sokkal nagyobb teljesítményről beszélünk, előnye, hogy nem is látod, méterekkel a föld alatt mindegy hogy kint hány fok van így biztosított a hőcsere és a jó hatásfok, de drágábbak.
 
  • Tetszik
Reactions: Rferi66

Törppapa

Well-Known Member
2022. január 29.
956
1 984
93
Van vízszintes is belőle, ahol egy zárt csőrendszered van, csak elég nagy felületre van szükséged ahol elteríted 2-4-6 méter mélyen.
Olyan mélységben meg nincs annyi hőtárolása a földnek hogy megérje! Méterenként 1° Szuper hő!
Azért ássák a lakásalapot is egy m alá hogy ott éppen nem fagy meg a talaj!
- Lakáshűtéshez viszont jó gondolat ha van ásott kutad s leeresztesz egy réz, vagy vas tekercset!
5-6m-n hűt talán annyit a lakáson! Skandinávoknál van geizír feltörés amit szeretnének megcsapolni! annak látom értelmét! Na de nálunk lent van ez 200-300m-en ++!
 

Törppapa

Well-Known Member
2022. január 29.
956
1 984
93
Hőszivattyú az nem csak szimplán egy qva nagy légkondi (ami gázzal fűt ha nagyon hideg van)?
Nem. Lepumpálsz hideg vizet 200-300 m mélyre, ott felmelegszik a víz a talajhőtől vagy ártézi víztől, s felemelkedik mint melegvíz! Ezt egy hőcserélőbe megy ahonnan veszteséggel keringeted a házad fűtési rendszerében! Csövek halmaza + engedélyek, majd adózás!
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 850
32 022
113
Olyan mélységben meg nincs annyi hőtárolása a földnek hogy megérje! Méterenként 1° Szuper hő!
Azért ássák a lakásalapot is egy m alá hogy ott éppen nem fagy meg a talaj!
- Lakáshűtéshez viszont jó gondolat ha van ásott kutad s leeresztesz egy réz, vagy vas tekercset!
5-6m-n hűt talán annyit a lakáson! Skandinávoknál van geizír feltörés amit szeretnének megcsapolni! annak látom értelmét! Na de nálunk lent van ez 200-300m-en ++!
Pedig úgy csinálják a vízszintest. A felület jó nagy, akár 10-40 ár amin elfektetik a csöveket fűtendő / hűtendő épület méretétől függően, aztán visszarakják rá a pár méter földet amit előzőleg kiástak. Nem kell ide hőtárolás, csak egy felület amitől hőt tud felvenni vagy hőt tud neki leadni.
 

Törppapa

Well-Known Member
2022. január 29.
956
1 984
93
Pedig úgy csinálják a vízszintest. A felület jó nagy, akár 10-40 ár amin elfektetik a csöveket fűtendő / hűtendő épület méretétől függően, aztán visszarakják rá a pár méter földet amit előzőleg kiástak. Nem kell ide hőtárolás, csak egy felület amitől hőt tud felvenni vagy hőt tud neki leadni.
Én azért a radiátoromba csak hőcserélőn keringetném a vizet! Ez meg amit leírtál nem a korhadékos fűtés? Ott a bomlásból eredő hőt nyerik ki. A szalmás! Földnek nincs akkora melegedése még akkora felületen sem (hó alatt), hogy -20-ról felfűtse a lakásom +20-ra! Gondold át. Persze emeli náhány fokkal a lakás hőmérsékletét, éppen úgy mint a nikeceles borítású házaknál, ott is 1cm-t 1°C, akkor elég lenne körbe nikeceleznem a lakást? Persze hogy nem!
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 749
61 114
113
Tudod mennyi engedély kell egy hőszivattyús fűtésű házhoz? Több 100 métert kell lefúrni az ártézi vízkészlethez! Oda le kell pumpálni a hideg vizet, az is energia! Meg ami fontos nem engedélyeznek csak úgy 2-300 m-es kutakat fúrni minden házhoz! Nem olvasol! Vízrétegeket nem lehet csak úgy engedély nélkül átdöfni! Ivóvíz készletek védelmében, ki van adva egy rendelet. Leszivárognak az ivóvízrétegekbe a talajvizek! 20m-enként lefúrunk 200m-re! Hát persze! :oops:
Én úgy tudom , hogy a környezetből veszi a meleget. Semmi fúrás. Egyik ismerősnél No-ban van egy. Csak egy nagy szekrény a kertben, lamellákkal. Napok alatt felszerelték. Viszont állitólag sok áramot fogyaszt.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 850
32 022
113
Én azért a radiátoromba csak hőcserélőn keringetném a vizet! Ez meg amit leírtál nem a korhadékos fűtés? Ott a bomlásból eredő hőt nyerik ki. A szalmás! Földnek nincs akkora melegedése még akkora felületen sem (hó alatt), hogy -20-ról felfűtse a lakásom +20-ra! Gondold át. Persze emeli náhány fokkal a lakás hőmérsékletét, éppen úgy mint a nikeceles borítású házaknál, ott is 1cm-t 1°C, akkor elég lenne körbe nikeceleznem a lakást? Persze hogy nem!
Hőcserélős ez is. Megy a "víz" a csövekben a földben és a házban van egy hűtő méretű dobozod, abba meg a fűtésrendszered van bekötve másik oldalon. -20-ban is simán felfűtőd vele a házat, persze biztos több energiából, mint 0 fokban, mivel 3-4 méter mélyen is valamennyire lehűl a föld, de csak annyi a lényege, hogy a föld hőmérsékleténél hidegebb folyadékot felmelegítse pár fokkal. Nyáron meg fordítva, a felfűtött folyadék adja le a hőt a földnek. Ugyanúgy működik, mint egy hűtő vagy légkondi csak nem a levegőnek adja le a hőt hanem a talajnak egy elég nagy felületen.
 

Törppapa

Well-Known Member
2022. január 29.
956
1 984
93
Én úgy tudom , hogy a környezetből veszi a meleget. Semmi fúrás. Egyik ismerősnél No-ban van egy. Csak egy nagy szekrény a kertben, lamellákkal. Napok alatt felszerelték. Viszont állitólag sok áramot fogyaszt.
Az meg napkollektoros! Napkollektor Hatásfoka
Úgy mint a szomszédomnak, igaz neki a tetőn van. Nem tévesztendő össze a napcellással. Itt a tetőn, vagy az udvaron van egy tekercs, csőkígyó. ebben fagyálló van s a nap melege melegíti fel a csőkígyóban lévő fagyállót, vagy olajat! Ezt keringeti be a lakásba a hőcserélőhöz, amibe ugye átadva a hőt a radiátorokat lehet fűteni!
- Na de ez is csak átmeneti fűtésre való, ezért kell vagy fagyállót vagy fűtőolajat használni. S jó ha 45°-ban meg van döntve! Ezért jobb ha fent van a tetőn.
A keringető szivattyú fogyaszt sokat, mivel azt egész nap, vagy estig keringteti a folyadékot s a lakásban is keringtetni kell a radiátorokban, azaz 2 szivattyú működik.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 1711

Ettore Fieramosca

Well-Known Member
2021. március 9.
1 172
3 350
113
Nem. Lepumpálsz hideg vizet 200-300 m mélyre, ott felmelegszik a víz a talajhőtől vagy ártézi víztől, s felemelkedik mint melegvíz! Ezt egy hőcserélőbe megy ahonnan veszteséggel keringeted a házad fűtési rendszerében! Csövek halmaza + engedélyek, majd adózás!
Jujjj…ne. Ez fájt
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 736
34 530
113
Első mondat
NEM ÉRTEK A TÉMÁHOZ-vagyis egy felületes ismeretekkel rendelkező laikus okoskodása következik.
1-szerintem a "ződenergia" hasznos,de csak kiegészitő szerepű energiaforrás lehet.Egyedül a vizenergia olyan jellegű (többé-kevésbé),amire rendszerszinten lehet alapozni.Egyedűl hőenergia (fütés,melegviz) területén lehet mikrorendszerek (egyedi,családi ház,ilyesmi) szinten alapozni-de még itt is szükség van kiegészitő rendszerre a biztos ellátás végett.Viszont ezek a mikrorendszerek együttes tömege már tekintélyes import (főleg gáz) energia kiváltást jelentenek
2-óriási problémánk az elektromos áramtermelő kapacitás hiánya.Rendszerszintű nyilvánvaló megoldás az atomerőmű-Paks 2nek már kész kéne lennie.Probléma maga az erőmű,és annak fűtőelem ellátásának függelmi viszonyai.
De nekünk van uránércünk,és van olyan reaktortipus,ami képes természetes uránnal működni.CANDU nehézvizes reaktor.
Kérdés ahoz,ki ért is hozzá
Nem lehetne CANDU reaktorok épitésével megteremteni a független (elektromos) energiabiztonságunkat?Amennyire tudom,India a legnagyobb CANDU reaktor felhasználó,és ott minden további nélkül biztonságosan és gazdaságosan működnek az ilyen erőművek.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Ezeket nem lehet nagyfelújítani? Megvan az épületed, a terület, a teljes infrastruktúrád. Kiszedni a reaktort és tenni helyébe egy másikat (modernet), ugyanezt azokkal a főelemekkel amiket egyben cserélni kell, akár a turbinákat is. Leállna 5-10 évre és azalatt újbaraknák.

A primer körhöz nem érdemes nyúlni. Drágább lenne a belülről még sugárzó reaktortartályt és csöveket kibontani onnan, mint újat építeni. Meg nem is gyártanak már VVER-440-est (Mohi-3 és 4 tartályait 2009-2011 közt gyártotta a Skoda, az volt az utolsó), nem lenne mit beépíteni a helyébe. A szekunder kört pedig már felújították. Teljesítmény növelés is volt. Az irányítástechnikát is már rég lecserélték. Nem kell oda őrülten nagy plusz beruházás, csak csapágyasra kell hajtani, amennyire lehetséges.

A szlovákoknak az 1991-ben félbehagyott, Mohi-3 és 4, 471 MW-os blokkok befejezése 6 milliárd EUR-ba került. És ott nem kellett kibontani egy meglévő sugárzó primert kört. Nekünk az üzemidő hosszabbítás 1,5 milliárd EUR-ba fog fájni 4 db 500 MW-os blokkra. Paks 2 két új, a VVER-440-nél 2,4-szer nagyobb teljesítményű és 2-szer hosszabb tervezési élettartamú blokkjainak építése 12,5 milliárd EUR a szerződés szerint. A szlovák befejezés a tervezési élettartam alatt megtermelt 1 kWh áramra vetítve majdnem 2,5-szer annyiba kerül, mint Paks 2 új építése és 3,4-szer annyiba, mint Paks 1 üzemidő hosszabbítása, a hosszabbítás idejére számolva.

Paks 1 addig fog menni, amíg a sugárzás miatti elridegedés engedi. Annál gazdaságosabb, környezetbarátabb, észszerűbb megoldás nem létezik, mint a lehető legtovább üzemeltetni a meglévő reaktorokat. Valószínűleg 2052-2057 közt fog leállni a 4 blokk, 70 éves korukban. Paks 1 eredeti tervezési élettartama 50 év volt, az engedélyezési meg 30 év. Már volt egy 20 éves engedély hosszabbítás a tervezési élettartamra. Most lesz még egy 20 (de minimum 10-15) éves hosszabbítás, mert a mérések alapján kevésbé öregszik, mint várták (szerencsésen választottak ötvözetet és hegesztő anyagot) és ma már látszik, hogy a tapasztalat hiánya miatt szükségtelenül nagy biztonsági ráhagyással dolgoztak a tervezésnél. Paks 2 tervezési élettartama már 100 év, az engedélyezési pedig 60 év és ebben nem csak az ötvözet kis mértékű reszelgetése és a kevesebb hegesztett csonkbekötés van benne, hanem az is, hogy a gyakorlati tapasztalat szerint a 1,5 generációval korábbi VVER-440-es is várakozáson felül bírja a strapát. 60-65 évre kitolt élettartamú nyomott vizes reaktor szép számmal vannak, de van olyan is, amit 86 éves korában terveznek leállítani (Bruce-3, Kanada, annyiban más, hogy nehézvizes). A VVER-440-ből is az 1973-ban termelésbe állított Kola 1, illetve ugyanakkor hálózatra kapcsolt Novovoronyezs-4 már most is 50 év fölött jár és 60 éves korukig már van engedélyük. A szlovákok is 60 évre tolták ki a VVER-440 reaktoraik engedélyét. Svájcban van bő 54 éve üzemelő nyomott vizes reaktor, amit legalább 60 éves koráig szeretnének használni (Beznau-1). Indiában a Tarapur-1,2, vagy az USA-ban a Nine Mile Point -1 ugyanúgy 1969 óta működik, mint a svájci, bár azok forralóvizes reaktorok. Szóval az a legalább 60-65, de megcélzottan leginkább 70 év egyáltalán nem ördögtől való.

Persze ehhez az is kell, hogy egyenletes legyen a teljesítmény. A primer körben a hőmérséklet és nyomás, a turbina esetében pedig a fordulatszám. Ne rángassák fel-le az időjárás függvényében, a naperőműves őrület miatt. Lehetőleg a generátorral se játszanak visszaterhelés címén (turbináról lekapcsolt generátor, forgótartalék). Mert ha valami betesz az élettartamnak, az pont az egyenetlen terhelés. A lehűlési-felmelegedési, nyomásváltozási, felpörgetési-leállítási ciklusok száma. Ezért jó a hosszabb kampány az élettartam szempontjából, mert minden üzemanyagcsere is egy ilyen hő, nyomás, fordulatszám, stb... változási ciklust jelent és minél kevesebb van ebből, annál kevésbé fárad az anyag a dinamikus terheléstől. De a sugárzás miatti elridegedés mindenképpen határt szab az élettartamnak.

Ha meg végleg le kell állítani, akkor egy ideig még hűtik a bomlási hő miatt, majd amikor már aktív hűtés nélkül is stabil, akkor a legegyszerűbb lehegeszteni a primer kör minden bontható elemét (pl: reaktortartály fedele) és úgy hagyni, ahogy van, mondjuk ezer évre. Igazából már száz év után is alacsony kockázattal lehetne benne fürdeni, csak lenyelni nem érdemes a vizet. Sőt mivel a hosszabb felezési idejű nehéz izotópok a tartály aljára ülepednek és a víz jól árnyékol, ha valaki nem pancsol sokat és nem kavarja fel, akkor ezt már 1-2 évtized után is meg lehetne tenni.

Annyi a dolgunk, hogy mire tényleg leáll Paks 1, addigra meglegyen a pótlása. Mivel az atomerőmű engedélyezés és építés lassú dolog, záros határidőn belül el kell kezdeni gondolkodni, hogy milyen reaktort szeretnénk hálózatra kapcsolni 2050 körül. Egyébként is kellene a meglévő fogyasztásunk mellett is új erőmű az import kiváltásra. És nem időjárásfüggő öntökönlövés, hanem értelmes, azaz atom, gáz, esetleg szuperkritikus lignit. Bár kétségtelen, hogy a lignit még szuperkritikusra építve is a legszennyezőbb, de ahhoz legalább van itthon üzemanyag. Az áramfogyasztás várhatóan csak nőni fog, még akkor is, ha az önpusztító zöld ámokfutásból visszaveszünk és nem erőltetjük értelmetlenül a villanyautókat, meg az elektromos fűtést. Úgyhogy simán van helye további atomerőmű építésnek Paks 2 után is, még akár Paks 1 majdani kiváltásán túl is. Akár lehetne 1-2 nagy, vagy több kisebb blokk 2040-2050 közt hálózatra kapcsolva, importhányad csökkentési, gazdaságossági és fogyasztásnövelés fedezési célból és még 2 nagy, vagy több kisebb blokk 2050 után Paks 1 végleges leállításakori kiváltás érdekében.

Ami azt illeti, tényleg 20-25 év lemaradásban vagyunk erőműépítés terén. Ha 10 évvel ezelőtt már üzembe állt volna Paks 2, akkor is lett volna helye az ott termelt áramnak (meg akár kapcsoltan a hulladékhő hasznosításának is) és már rég a következő atomerőművet kellene építenünk, még Paks 1 üzemidő hosszabbításával együtt is.
 

rm40

Well-Known Member
2013. február 23.
1 641
3 355
113
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby and bel

rm40

Well-Known Member
2013. február 23.
1 641
3 355
113