Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Akagiról az lehet tudni, hogy állítólag járt a Kola-fészigeten, meg zárt városban, meg Moszkva mellett mittomén hol, meg persze egy rakás ellenőrizheteten dolgot leír és és látott dolgokat amikát mások nem láthattak még oroszok közül sem sokan, meg nem létező dolgokat is leír, hogy bezzeg azt ő látta, de top secret és csak azért nem húzták őket elő....
Mert miért is...?
Pesze 30 éve látta, ma 30 éves dolgokat simán feloldanak titkosítás alól is nyugaton és keleten is...
Ez eddig esti mesének elmegy, de vitalapnak picit kevés...
Ja, meg meg tud egy csomó relytélyes utcanevet is...
Az utolsó mondat sponsored by Mack.
T
torsen
Guest
Ugyanezen az oldalon találtam egy friss videót, amiA világ első 3+ generációs blokkjának felejthetetlen pillanatait mutatja be:
http://atomenergiainfo.hu/galeria/vilag-elso-3-generacios-blokkjanak-felejthetetlen-pillanatai
Néha vannak itt gyöngyszemek
Valóban lemaradt így visszaolvasva nem egy, hanem több mondat is! Ebben igazad van! De, hogy pellengérre állítasz egy helyesírási hibáért, hát lelked rajta! Az OSI utolsó három rétegét is kitárgyalhatjuk, de nem itt, mert a többség nem is tudja, mi az. Én egy pár évet lehúztam a "sűrűjében". Valószínű, hogy Te még csak tanultad, mikor én már oktattam. Csak így szerényen...!
Szerényen megszeretném kérdezni, hogy Te írtál alá titoktartási esküt? Mert én igen! És mit gondolsz, miért nem írnak ide valaha volt prominens személyek (pedig olvassák!)?
Arról meg igazán lekéstél, hogy az OPNI-ban hallgasd az előadásom!
De, azért maradok tisztelettel:
Akagi
O Tannenbaum, o Tannenbaum wie treu sind deine bletter....!ha nem az ő szája ize szerint működik az OSI modell akkor vezesse le a riasztást?
Amúgy tényleg mi az a "riasztás"? Nem vagyok networkos, de hálózatok nekem államvizsga tantárgy volt, azaz nem csak Tanenbaumot kellett betéve tudni, de ilyen, hogy terminus technikus, hogy riasztás nem ugrik be. Persze régen volt...
A hatvanas évek egyik nagy magyar slágere volt:Akagiról az lehet tudni, hogy állítólag járt a Kola-fészigeten, meg zárt városban, meg Moszkva mellett mittomén hol, meg persze egy rakás ellenőrizheteten dolgot leír és és látott dolgokat amikát mások nem láthattak még oroszok közül sem sokan, meg nem létező dolgokat is leír, hogy bezzeg azt ő látta, de top secret és csak azért nem húzták őket elő....
Mert miért is...?
Pesze 30 éve látta, ma 30 éves dolgokat simán feloldanak titkosítás alól is nyugaton és keleten is...
Ez eddig esti mesének elmegy, de vitalapnak picit kevés...
Ja, meg meg tud egy csomó relytélyes utcanevet is...
Az utolsó mondat sponsored by Mack.
"Rejtély, hogyan történt, nem tudom, bilincsbe vertél. Nincs azóta éjjelem, se nappalom, de egyszer..."
Aki még a magyar helyesírás szabályait sem tudja... Osztja itt az észt piszkosul!
Hidd el, hogy jártam a Kola-félsziget egyik-másik zárt városában, sőt az Uralban is megfordultam! Az utazásaim végcéljánál az első mindig a városparancsnoki vizit volt.Papírom (nem félcédulám!) van róla.
Ja, és harminc év letelte után téged is feloldottak! Ugye?
Csak, így tőmondatokban.
Akagi
"Szerényen megszeretném kérdezni, hogy Te írtál alá titoktartási esküt? Mert én igen! "
Én is csak szerényen megszeretném jegyezni, hogy nem te vagy a világon, az országban, de még csak az aktív fórum tagok között sem az egyetlen olyan személy, aki írt már alá ilyen papírt, vagy esett már át C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon.
Más is dolgozott már "fontos" helyen, sőt olyan is akad aki a fontos helyen belüli, külön elzárt részen dolgozott. Mégsem írja le a fórumon ezt kétszázszor, csak azért, hogy nyomatékot adjon a szavának. Meg igazából nem is számít. 30+ év távlatából pedig végkép nem számít semmit.
Gondoltam, ezt megemlítem feléd, természetesen minden tisztelettel.
"Szerényen megszeretném kérdezni, hogy Te írtál alá titoktartási esküt? Mert én igen! "
Én is csak szerényen megszeretném jegyezni, hogy nem te vagy a világon, az országban, de még csak az aktív fórum tagok között sem az egyetlen olyan személy, aki írt már alá ilyen papírt, vagy esett már át C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon.
Más is dolgozott már "fontos" helyen, sőt olyan is akad aki a fontos helyen belüli, külön elzárt részen dolgozott. Mégsem írja le a fórumon ezt kétszázszor, csak azért, hogy nyomatékot adjon a szavának. Meg igazából nem is számít. 30+ év távlatából pedig végkép nem számít semmit.
Gondoltam, ezt megemlítem feléd, természetesen minden tisztelettel.
M
molnibalage
Guest
Én sem értem, hogy minek hajtogatja ezt, ettől sem a szél sem a napenergia fizikai és egyéb paraméteri nem változnak. Érvek helyett csak ezt mantrázza...
Oh, ezt a "naiv"kérdésedet díjazom! De ebben a topicban maradjunk az energiagazdálkodásánál!Bár ez itt még mindig nagyon off, de miért is néznélek hülyének?
"...Az új blokktípus képes ellenállni földrengésnek, szökőárnak, hurrikánnak, hó- és jégterhelésnek, és akár egy utasszállító repülőgép rázuhanásának is..."
Ezeket már évtizedek óta így tervezik, lásd ASME BPVC 3-as szakasz, de az ABOS-ban is szerepel.
Továbbmegyek, az összes civil berendezést is így tervezik, a repülő kivételével (?), lásd EN 1993-1-es szabványsorozat + helyi építési előírások.
Ezeket már évtizedek óta így tervezik, lásd ASME BPVC 3-as szakasz, de az ABOS-ban is szerepel.
Továbbmegyek, az összes civil berendezést is így tervezik, a repülő kivételével (?), lásd EN 1993-1-es szabványsorozat + helyi építési előírások.
ozymandias
Már PAKS I-et is így tervezték. De ugye itt a mérték a nem mindegy. Eredetileg PAKS I. 6.5-s földrengésre volt méretezve ha jól emlékszem, azt tornázták mindig följebb. PAKS II-meg 8-astól indul, de ha kérik akkor úgy építik, hogy a 9-st is állja.
Ugyan ez igaz a szélre. PAKS II gyakorlatilag tornádó rezisztens. stb....
Már PAKS I-et is így tervezték. De ugye itt a mérték a nem mindegy. Eredetileg PAKS I. 6.5-s földrengésre volt méretezve ha jól emlékszem, azt tornázták mindig följebb. PAKS II-meg 8-astól indul, de ha kérik akkor úgy építik, hogy a 9-st is állja.
Ugyan ez igaz a szélre. PAKS II gyakorlatilag tornádó rezisztens. stb....
A szabvány szabályozza ezeket. A földrengésre méretezés itt egy gyorsulásra méretezés. Az amplitudóból meg a tömegből kiszámolják a csillapításokat (rugó, munkahengerek meg törőbetétek) és letelepítik. Ebben semmi rendkívüli nincs, maximum annyi, hogy az egyenletben mekkora gyorsulás és tömeg szerepel. Az, hogy valami most 6-os erősséget bír vagy 8-ast, az mérnöki szempontból - hangsúlyozom, szigorúan erre a típusú építményre vonatkozóan pusztán játék a számokkal + több és erősebb felfüggesztés
Szél dettó. Átlag szélre számolnak, ami ezen a részen 60km/h. Erre végzik az időtartamszilársági méretezést, az extrém szélre pedig a statikus méretezést (ennek a bekövetkezte kicsi, de extrém terheléscsúcshoz vezet). Már eleve a sugárvédelmi megfontolások alapján olyan falvastagságok adódnak, ami miatt ez magától értetődik (csak arra kell vigyázni, hogy a rezonanciát elkerüljék, de erre is vannak bevált módszerek)
Szél dettó. Átlag szélre számolnak, ami ezen a részen 60km/h. Erre végzik az időtartamszilársági méretezést, az extrém szélre pedig a statikus méretezést (ennek a bekövetkezte kicsi, de extrém terheléscsúcshoz vezet). Már eleve a sugárvédelmi megfontolások alapján olyan falvastagságok adódnak, ami miatt ez magától értetődik (csak arra kell vigyázni, hogy a rezonanciát elkerüljék, de erre is vannak bevált módszerek)
Ha már energiagazdálkodás: tóriumos erőművel nem lenne gazdaságosabb az áramtermelés az űrben? (az űrkutatásos topicban nyáron levezettük, hogy napelemet fajlagosan olcsóbb felvinni, mert könnyű)
1. nem sértené meg a világűr atomfegyver mentességének szabályozását, mert ez nem urán
2. kevesebb hulladékot termel (bár ezt mélyűri tevékenység esetén van hova szórni)
3. nem kell dúsítással piszmogni (a tórium ciklus során majd megképződikbaz Urán 233)
4. 1 tonna tórium ekvivalens 200 tonna uránból felszabadítható energiával (még ha ez kincstári lelkesedés is lehet, ha már 1:10 arány az már hatékonyabb)
5. nem víz a hűtőközeg, hanem fluor, illetve olvadt só kering a szekunder körben is
No eddig tart a Wikipédia bölcsessége, mert utána bármely irányba induljak el, valahogy kiderül, hogy hát igazából mégis csak urán üzemanyagról van szó, amit tóriumból tenyésztenek elő. De a "kamion platóján elférő" kompakt kis ~10MW olvadtsó reaktorok tömegéről egy szó sem esik. Sem az utántöltés ciklusáról. Meg persze a hűtés is bajos a világűrben. Szóval fel tudna-e valaki homályosítani tórium-fronton?
1. nem sértené meg a világűr atomfegyver mentességének szabályozását, mert ez nem urán
2. kevesebb hulladékot termel (bár ezt mélyűri tevékenység esetén van hova szórni)
3. nem kell dúsítással piszmogni (a tórium ciklus során majd megképződikbaz Urán 233)
4. 1 tonna tórium ekvivalens 200 tonna uránból felszabadítható energiával (még ha ez kincstári lelkesedés is lehet, ha már 1:10 arány az már hatékonyabb)
5. nem víz a hűtőközeg, hanem fluor, illetve olvadt só kering a szekunder körben is
No eddig tart a Wikipédia bölcsessége, mert utána bármely irányba induljak el, valahogy kiderül, hogy hát igazából mégis csak urán üzemanyagról van szó, amit tóriumból tenyésztenek elő. De a "kamion platóján elférő" kompakt kis ~10MW olvadtsó reaktorok tömegéről egy szó sem esik. Sem az utántöltés ciklusáról. Meg persze a hűtés is bajos a világűrben. Szóval fel tudna-e valaki homályosítani tórium-fronton?
1 A Cassini meg az össes komoly cucc termoelektromos generátorral van felszerelve, ezekben eddig is valami izotóp volt (Pu, Co, Sr, vagy Am - sőt az Am izotópja van szinte az összes füstérzékelőben...), szóval ebből nem tudom, hogy gond lenne.
2 Az oroszok a Legenda műholdaknál úgy oldották meg, hogy a "meleg" részt kilőtték egy felsőbb pályára - gondolva arra, hogy mire visszatér, addigra jócskán a felezési idején túl lesz. (Másik oldalról megközelítve: Egy-egy napkitörés során iszonyat mennyiségű töltött részecske indul el, de ha a világűrt nézzük, remanens sugárzás ott is van.
Más.
Annyi biztos, hogy sok irány van és eltérő utak. Vannak, akik a reaktor felépítését fejlesztik (pebble-bed felépítés (kb. olyan, mint az ömlesztett mandulás tartó az áruházban. Fent betöltöd. a reaktorban lemegy a reakció, majd a végén az alsó részen kivezetődik, vagy a másik hajtás, a magasabb hőmérséklet irányába eltolódás, de itt megint az anyag a gond. A jelenlegi hatályos szabványok szerint az ASME BPVC, Sec III-.ban 500 fok a plafon, a német KTA engedi a magasabb hőmérsékletet, viszont a tartósfolyáshatár-diagrammokat nem vitték tovább, mint 10000 óra, a többi csak úgy extrapolálták. (Plusz, a német atomipar esik szét). Az új ötvözési koncepciók és vizsgálatok pedig idő- és pénzigényesek. (de ez megint csak akarat kérdése...)
Ha le kellene tennem a voksot a GEN IV hat típusából valamelyikre, akkor a sóolvadékosra tenném Th ciklussal,
- egyrészt, mert a Th-.ból jóval több van
- A grafit pótlásával, vagy a komplett zóna időnkénti cseréjével és a folyékony üzemanyag átirányításával az erőmű közel 100 évig is mehet a hasadóanyag pótlása, vagy a keletkezô hulladékok elszállítása nélkül
- Az alapanyaggal a terrorpisták semmire sem mennek...
- A sóolvadékot fel lehet melegíteni akár 700 fokra is, miközben a légköri nyomáson van (a víz ilyenkor már vígan 300bar-on megy egy legalább 50mm vastag csőben). Egyszerűbb és gyorsabban telepíthető a csőrendszer. (Itt az anyag az egyik legnagyobb probléma. Amikor keringetni kell, ott a terelőlapátok a mozgás miatt még egy járulékos húzó igénybevételt is kapnak, ennyi só mellett (ráadásul az F a legelektronnegatívabb elem a klór mellett..) minden adott a feszültség-korróziós tönkremenetelhez. A helyzet a Mg és a Na izótópjaival sem lenne egyszerűbb). Jelenleg a nikkelötvözésű anyagok az egyedül járható út (35% nikkel felett a feszültségkorrózió megszűnik, de ilyen anyagot hegeszteni egy rémálom, vizsgálni dettó.
- A grafit ebben a rendszerben is sajna éghető, de a sóolvadék elég jól megvédené az éghető gázoktól (Tellerék is annó kísérleteztek azzal, hogy héliummal átöblítették a rendszert, amivel még a reaktormérgeket (Kr és Xe izótópjai) jelentősen csökkenteni tudták). A légnemû bomlástermékeket folyamatosan el lehet távolítani és nyomás alatti tartályokban tárolják. A hagyományos erőműben ezek a gázok felgyülemlenek a cirkónium fûtôelem csövekben, ezzel nyomásnövekedést és esetleges további problémákat okozva. (emiatt a fűtőelem széttörhet, de erre figyelve, egész vastag Zr rúdba vannak beágyazva...)
- Bár a tórium önmagában nem hajlamos a hasadásra, ehhez először urán 233-as izotóppá kell alakítani, ehhez meg neutronokkal kell bombázni, amelynek forrása kezdetben az urán 235-ös izotópja (lehet). A tóriumból keletkező urán 233-as izotópokkal egy idő után már fenntartható a láncreakció (a folyamat önfenntartóvá válik) és saját maga számára termeli meg az üzemanyagot. (olvastam transzuránról is)
- A sóolvadékos rendszerből a hasadványokat egyszerűbb eltávolítani - Pakson a rendszer legmelegebb részén (fűtőelem) magnetites lerakódások keletkeznek. Ezek a rendszer hatásfokát rontják, biztonsági szempontból sem előnyös a jelenlétük. Ezeket vegyszeresen el kell távolítani, ami nem egy veszélytelen feladat (lásd 2003-as baleset - de ehhez több hülyeség egyidejű megléte is kellett)
- A ciklus végén marad U232 74 év körüli felezési idővel, bizmut, thallium és társai. Ezeket kellene szeparálni (szerintem nem lehetetlen ez sem, vagy kémiailag sókká alakítják, vagy centrifugálják, vagy végre valahára a transzmutáció elérhető lesz )
- A sóolvadékkal mûködô reaktort reaktivitásának negatív hômérsékleti együtthatója lesz (legalábbis, az eddigieknek ez van. Ez azt jelenti, hogy az üzemi hômérséklet fölé emelkedve gyorsan csökken a reaktor teljesítménye, ezt azt hiszem, nem kell tovább ragoznom...). Az eddigiek többletreaktivitása egész alacsony (kb. 2%, szemben a hagyományos 20%-kal..),ezért sûrûn kell friss tóriummal ellátni, és magas a konverziós tényezô, amely automatikusan helyettesíti az elhasznált fûtôanyagot. Az üzemanyagpótlás elmaradása biztonsági kockázatot nem jelent, mivel a reaktivitást korlátozza a jelen lévô üzemanyag kiégése. (vagy is, önmagától leáll majd a rendszer, szemben a mostaniakkal)
- ezt az 1 tonna thórium 10 tonna uránt nem teljesen értem... (vagy esetleg erre gondolsz, hogy egy mai 1000 MW LWR-nek kb. 6000t bányászott uránra van szüksége a 30 évnyi üzemeléshez. Egy ugyanilyen teljesítményû sóolvadékos reaktor 75%-os kihasználtság esetén mindössze 17 tonna tóriumot, 3,8 tonna 238U-t és 6,7 tonna 235U-t használna, amelyhez mintegy 1500 tonna bányászott uránra lenne szükség?)
A többi reaktortípus is érdekes (van léghűtéses típus is), de szerintem sóolvadékosnak van a legtöbb értelme, ha energiatermelésről beszélünk. Van olyan reaktortípus, amit elősorban hidrogéntermelésre fejlesztettek (hogy majd ecccer hirdogénes autók lesznek...)
A Cassini meg az össes komoly cucc termoelektromos generátorral van felszerelve, ezekben eddig is valami izotóp volt (Pu, Co, Sr, vagy Am - sőt az Am izotópja van szinte az összes füstérzékelőben...), szóval ebből nem tudom, hogy gond lenne.2
Az oroszok a Legenda műholdaknál úgy oldották meg, hogy a "meleg" részt kilőtték egy felsőbb pályára - gondolva arra, hogy mire visszatér, addigra jócskán a felezési idején túl lesz. (Másik oldalról megközelítve: Egy-egy napkitörés során iszonyat mennyiségű töltött részecske indul el, de ha a világűrt nézzük, remanens sugárzás ott is van. Más.
Annyi biztos, hogy sok irány van és eltérő utak. Vannak, akik a reaktor felépítését fejlesztik (pebble-bed felépítés (kb. olyan, mint az ömlesztett mandulás tartó az áruházban. Fent betöltöd. a reaktorban lemegy a reakció, majd a végén az alsó részen kivezetődik, vagy a másik hajtás, a magasabb hőmérséklet irányába eltolódás, de itt megint az anyag a gond. A jelenlegi hatályos szabványok szerint az ASME BPVC, Sec III-.ban 500 fok a plafon, a német KTA engedi a magasabb hőmérsékletet, viszont a tartósfolyáshatár-diagrammokat nem vitték tovább, mint 10000 óra, a többi csak úgy extrapolálták. (Plusz, a német atomipar esik szét). Az új ötvözési koncepciók és vizsgálatok pedig idő- és pénzigényesek. (de ez megint csak akarat kérdése...)
Ha le kellene tennem a voksot a GEN IV hat típusából valamelyikre, akkor a sóolvadékosra tenném Th ciklussal,
- egyrészt, mert a Th-.ból jóval több van
- A grafit pótlásával, vagy a komplett zóna időnkénti cseréjével és a folyékony üzemanyag átirányításával az erőmű közel 100 évig is mehet a hasadóanyag pótlása, vagy a keletkezô hulladékok elszállítása nélkül
- Az alapanyaggal a terrorpisták semmire sem mennek...
- A sóolvadékot fel lehet melegíteni akár 700 fokra is, miközben a légköri nyomáson van (a víz ilyenkor már vígan 300bar-on megy egy legalább 50mm vastag csőben). Egyszerűbb és gyorsabban telepíthető a csőrendszer. (Itt az anyag az egyik legnagyobb probléma. Amikor keringetni kell, ott a terelőlapátok a mozgás miatt még egy járulékos húzó igénybevételt is kapnak, ennyi só mellett (ráadásul az F a legelektronnegatívabb elem a klór mellett..) minden adott a feszültség-korróziós tönkremenetelhez. A helyzet a Mg és a Na izótópjaival sem lenne egyszerűbb). Jelenleg a nikkelötvözésű anyagok az egyedül járható út (35% nikkel felett a feszültségkorrózió megszűnik, de ilyen anyagot hegeszteni egy rémálom, vizsgálni dettó.
- A grafit ebben a rendszerben is sajna éghető, de a sóolvadék elég jól megvédené az éghető gázoktól (Tellerék is annó kísérleteztek azzal, hogy héliummal átöblítették a rendszert, amivel még a reaktormérgeket (Kr és Xe izótópjai) jelentősen csökkenteni tudták). A légnemû bomlástermékeket folyamatosan el lehet távolítani és nyomás alatti tartályokban tárolják. A hagyományos erőműben ezek a gázok felgyülemlenek a cirkónium fûtôelem csövekben, ezzel nyomásnövekedést és esetleges további problémákat okozva. (emiatt a fűtőelem széttörhet, de erre figyelve, egész vastag Zr rúdba vannak beágyazva...)
- Bár a tórium önmagában nem hajlamos a hasadásra, ehhez először urán 233-as izotóppá kell alakítani, ehhez meg neutronokkal kell bombázni, amelynek forrása kezdetben az urán 235-ös izotópja (lehet). A tóriumból keletkező urán 233-as izotópokkal egy idő után már fenntartható a láncreakció (a folyamat önfenntartóvá válik) és saját maga számára termeli meg az üzemanyagot. (olvastam transzuránról is)
- A sóolvadékos rendszerből a hasadványokat egyszerűbb eltávolítani - Pakson a rendszer legmelegebb részén (fűtőelem) magnetites lerakódások keletkeznek. Ezek a rendszer hatásfokát rontják, biztonsági szempontból sem előnyös a jelenlétük. Ezeket vegyszeresen el kell távolítani, ami nem egy veszélytelen feladat (lásd 2003-as baleset - de ehhez több hülyeség egyidejű megléte is kellett)
- A ciklus végén marad U232 74 év körüli felezési idővel, bizmut, thallium és társai. Ezeket kellene szeparálni (szerintem nem lehetetlen ez sem, vagy kémiailag sókká alakítják, vagy centrifugálják, vagy végre valahára a transzmutáció elérhető lesz
)- A sóolvadékkal mûködô reaktort reaktivitásának negatív hômérsékleti együtthatója lesz (legalábbis, az eddigieknek ez van. Ez azt jelenti, hogy az üzemi hômérséklet fölé emelkedve gyorsan csökken a reaktor teljesítménye, ezt azt hiszem, nem kell tovább ragoznom...). Az eddigiek többletreaktivitása egész alacsony (kb. 2%, szemben a hagyományos 20%-kal..),ezért sûrûn kell friss tóriummal ellátni, és magas a konverziós tényezô, amely automatikusan helyettesíti az elhasznált fûtôanyagot. Az üzemanyagpótlás elmaradása biztonsági kockázatot nem jelent, mivel a reaktivitást korlátozza a jelen lévô üzemanyag kiégése. (vagy is, önmagától leáll majd a rendszer, szemben a mostaniakkal)
- ezt az 1 tonna thórium 10 tonna uránt nem teljesen értem... (vagy esetleg erre gondolsz, hogy egy mai 1000 MW LWR-nek kb. 6000t bányászott uránra van szüksége a 30 évnyi üzemeléshez. Egy ugyanilyen teljesítményû sóolvadékos reaktor 75%-os kihasználtság esetén mindössze 17 tonna tóriumot, 3,8 tonna 238U-t és 6,7 tonna 235U-t használna, amelyhez mintegy 1500 tonna bányászott uránra lenne szükség?)
A többi reaktortípus is érdekes (van léghűtéses típus is), de szerintem sóolvadékosnak van a legtöbb értelme, ha energiatermelésről beszélünk. Van olyan reaktortípus, amit elősorban hidrogéntermelésre fejlesztettek (hogy majd ecccer hirdogénes autók lesznek...)
ozymandias
A mostani legnépszerűbb 4. gen orosz reaktor típus is sóolvadékos, ezek a BN sorozatú reaktorok.
Viszont nekem sokkal szimpatikusabbak az ólom-bizmut hűtéses reaktorok, mint amilyen az svbr-100.
http://www.akmeengineering.com/svbr100.html
A mostani legnépszerűbb 4. gen orosz reaktor típus is sóolvadékos, ezek a BN sorozatú reaktorok.
Viszont nekem sokkal szimpatikusabbak az ólom-bizmut hűtéses reaktorok, mint amilyen az svbr-100.
http://www.akmeengineering.com/svbr100.html
Lehet, hogy szimpatikus, de azért a 210-es Po izotóp sem piskóta, korrózív (nem ismerem úgy az acél-ólom együttélést, mint a só-acélt..), plusz alsó és felsōhōmérsékleti határok, nagy sűrűség (bár a hōtehetlenség hasznos is lehet)
Ha jól tudom, tengókra már készítettek párat...