Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[melampo]

Amit ráadásuk fából is lehet csinálni. Skandinávok ezt tolják, már 10+ éve is az egyik főváros összes autóbusz ilyen gázzal ment.

Nekem sokáig az a német panzió volt a kedvencem amelynek a teljes tetőfelülete napelemekből állt, az azzal előállított árammal vizet bontottak, a hidrogént elektromos kompresszorral tartályokba sűrítették. Ezzel a hidrogénnel ment a fűtés, a konyha, az autóik és még a robogó is.
A parkoló túlsó szélénél kezdődőt ennek a napenergia hasznosító technológiának egy másik, primitív, előzőleg, régi korokban használt megoldása, az erdő.

 

[melampo]

hát, ez érdekes volt...

Pár mondatban összefoglalom a főbb érdekességeket:
- 46GW szélerőművi kapacítás van jelenleg Németországban (offshore és onshore), átlagosan 12,2%-ban járult hozzá 2015-ben az össz áramtermeléshez
- 39787 MWp napelemük van, 2015-ben a bruttó áramtermelés 6%-át adta
(ezek a számok a statisztikai hivataltól vannak, vagyis kétellyel fogadom...)
- szárazföldön az átlagos toronymagasság 140 méter környékén van
- a lakossági ellenérzés nő a szélenergiával szemben (amit az egyik előadó láthatóan nem értett,hogy miért is...)
- Az EU szerint a németek túlságosan olcsón (!) termelik az áramot, ezért versenyelőnyre tesznek szert, ezért azt szeretnék elérni, hogy a németek végre emeljenek az áram árán (Igen, ez a tipikus brüsszeli faszság. Ezek azt hiszik, hogy ezek a tornyok non-stop áramot termelnek és tényleg minden ingyér van. Jelenleg havi 80 eurót fizetek villanyszámlára, a fogyasztásom szinte ugyanaz, mint odahaza. Otthon ez 8700Ft volt, vagyis az áram tényleg kurva olcsó...). Az EU azon gondolkozik, hogy Németországot fel akarja osztatni különböző tarifakategóriákra, így kompenzálni az árakat. Ezt olyan jól kigondolták, hogy az északi részen legyen továbbra is alacsony ár - mivel ott alig lenne szállítási költség (naná, az Északi tengerről az áram a saját lábán fut a trafóházba...), az ipari termelés főként délen van, azok fizessenek többet (vagyis javítsuk tovább a versenyképességet). Erre a bajor és a baden-wüttenberg-i csapat is nekiállt keverni. Az osztrákoknál 6GW víztározós kapacítás van. A svájci atomerőművek is jó egészségnek örvendenek. A németek nem balhéztak a csehek atomerőműve ellen. Ezt az opciót már belengették. Merkelék persze full extázisban vannak emiatt. Kifelé legyen minden zöld, de a háttérben azért páran még észnél vannak..
- Keményen kutatják az adiabatikus tárolók létesítését. Az egyik elképzelés, hogy ezeket összekötnék szélerőművekkel, a szélkerék energiát állítana elő a kompresszornak. Prototípusok már vannak, a Laval-csőnél az anyaggal lehet gond, ahogy növelik a méreteket-
- Rájöttek, hogy baklövés volt a szárazföldre telepített szélerőművek létesítése. A lapátokat nehéz szállítani és drága. A tengeren ezek a gondok nincsenek. Ugyanezt gondolják a napelemekről. Túl nagy termőterület lett a napelemek martaléka.
- Az atomerőművek lebontása eldöntött, ezt természetesen keresztül viszik, viszont a GEN IV kutatások és projektek egyelőre maradtak (a power point-on még rajta volt a V4G4 kezdeményezés, amely a visegrádi négyek + franci kooperáció, amely egy héliumhűtésű gyorsreaktor lenne...)
- Pár beruházási bank elkezdte beperelni a szélerőműveseket, mivel azok a számok nem nagyon akarnak jönni, amit számoltak (ekkor volt egy kérdésem az előadóhoz: ha akkor zúdul a plusz áram a rendszerre, amikor senki nem akarja átvenni az áramot, akkor az áram prompt értéke leesik, gyakorlatilag megjósolhatatlan az ár. Ezeket hogy veszik figyelembe a rentabilitás vizsgálatánál? A válasz kitérő válasz volt, ebből az szűröm le, hogy sejtik, hogy gond van, de nem tudják rendesen megmondani, hogy mennyi az annyi)
- Szigorú épületenergetikai hatékonyság-növelésbe kezdenek. Valakik megvizsgáltak egy csomó nagy épületet és kiderült, hogy kb. 25-35%-ot lehet spórolni, ha az épületek használatát racionalizálják. Állítólag az smart-home koncepcióval éves szinten 5-600MW-ot tudnának spórolni.
- A szélerőmű-farmoknak nincs terrorvédelme, de minden be van biztosítva. Azt is kiemelték, hogy mivel decentralizált a termelés, nem gond, ha valami kiesik.. (hát persze)
- Kérdeztem a másik előadót a stabilitásról. A válasz az volt, hogy a német rendszer stabil. Ekkor közbeszúrtam, hogy ne a német grid-ről beszéljünk, hanem az európairól, mondjuk a lengyelek mennyire örülnek a kilengéseknek. A válasz meglepett. Szerintük a lengyelek a hunyók, és nekik kellene majd olyan rendszerirányítási eszközöket beépíteni, hogy a német gridet ne veszélyeztessék.. (omfg)
- A tartományi lobbi nagyon erős és sokszor átírja a műszaki/gazdasági szempontokat. (NRW-ben rengetegen élnek még mindig a szén bányászatából, ezért ők kilobbizták, hogy az szénerőműveket próbálják modernizálni. Az atomenergiának valahogy nem volt ilyen erős "helyi kötődése").
- Az időjárási gondok miatt az elmúlt télen a CO2 kibocsátás nőtt - vagyis az egyik sarokpontja az Energiawende-nek nem jött össze. A kieső kapacítást gázerőművekkel, szénnel és biomasszával pótolták. A biomassza kezd megtűrt lenni, mert azért termeli az üvegház-hatású gázokat
- A diesel autókat elhibázott konstrukciónak tartják, kezdenek nyíltan arról beszélni, hogy a törvényileg előírt értékeket nem lehet tartani, pláne úgy, hogy két évente változtatják a határokat. A trükkös módszert meg már mindeki ismeri...
- Vannak elképzelések a tavakon úszó szélerőművekre, amelyek alatt tartályok vannak a fenére rögzítve, a befolyó keresztmetszetben egy generátor van elhelyezve, a befolyó víz meg meghajtja a generátort, illetve balanszos medencés tároló integrálva magába a toronyszerkezetbe, stb..

A többi része már nem érdekelt annyira, átmentem a konstukciós részre - mivel a jelenlegi munkaköröm tervdokumentációk felülvizsgálata a számítások ellenőrzése. Az a rész meg full végeselem meg elaszto-plasztikus határértékekre méretezés volt.

Ezek a szakemberek sok pénzért ilyen hülyék, vagy tényleg ennyire nem látnak ki a fejükből?

 

[rejsz felügyelő]

Facebookon találtam.

 

[laiki]

- Pár beruházási bank elkezdte beperelni a szélerőműveseket, mivel azok a számok nem nagyon akarnak jönni, amit számoltak (ekkor volt egy kérdésem az előadóhoz: ha akkor zúdul a plusz áram a rendszerre, amikor senki nem akarja átvenni az áramot, akkor az áram prompt értéke leesik, gyakorlatilag megjósolhatatlan az ár. Ezeket hogy veszik figyelembe a rentabilitás vizsgálatánál? A válasz kitérő válasz volt, ebből az szűröm le, hogy sejtik, hogy gond van, de nem tudják rendesen megmondani, hogy mennyi az annyi)

Ha elfogadod, akkor én válaszolnék a német "szakértők" helyett a kérdésedre.

A széláramos szerződéseket 20 évre, kötelező átvétellel és garantált, magas átvételi árral kötötték meg.

Ebből egyrészt az következik, hogy ha a bankhitelhez megálmodott pénzügyi terv nem teljesült és a bedőlt hitel miatt pereskednek, akkor egész egyszerűen nem sikerült elérni a beígért kapacitás kihasználtságot. Nem termeltek elég áramot. A költségek messze legnagyobb része a beruházás, azaz utólag már nehezen tudnak annyira elszállni a költségek, hogy bebukjon a hitel. A bevétel pedig a fix ár és a kötelező átvétel miatt csak a megtermelt áram mennyiségétől függ.

Másrészt az következik, hogy bár a túltermelést a szélerőmű valósítja meg, de ennek pénzügyi következményeit a hagyományos erőművek viselik.

Normálisan a szabályozhatatlan termelő kapacitások (nem csak a műszakilag szabályozhatatlan, mert időjárás fügő, hanem a kötelező átvétel miatt jogilag szabályozhatatlan termelés is ide tartozik) nem szabadna, hogy meghaladják az átlagos fogyasztás 10-15 %-át. Nagyjából ennyi rugalmasság van egy átlagos, vegyes forrásokból termelő európai ország rendszerirányításában. Ennyi gyorsan szabályozható kiegyenlítő kapacitást lehet gazdaságosan leállítani, majd újra indítani. Persze ez országonként eltérő. Akinek sok vízerőműve van annál nagyobb ez az arány, de a németeknél a gyorsan szabályozható eszközökkel (víz, gázmotor, gázturbina) termelt áram nem éri el az összes áramtermelés 15 %-át sem. Az ésszerű szabályozásra a magyar magyar példa a jellemző. A magyar átlagos fogyasztás (bruttó) az elmúlt években jellemzően 4,8 GW körül volt. Ezért nálunk a MAVIR 600 MW-ra lőtte be a beépíthető szél és nap kapacitás felső határát. Ebből ténylegesen beépített szélerőművi kapacitásunk 329 MW, ami kezelhető. Az összes KÁT-os kapacitás nálunk is több, bő 850 MW, de ennek nagyobb része legalább valamelyest előre jelezhető termelésű biomassza és kapcsolt. Ezzel szemben a német átlagos fogyasztás 2014-15-16-ban 67 és 68 GW között mozgott. Azaz nem lett volna szabad 7-10 GW-nál több kapacitást beépíteni. Ehhez képest 2016 végére a beépített német szélerőművi kapacitás meghaladta az 50 GW-ot. Bár most már próbálják lassítani az új kapacitások rendszerbe állítását, de még így is 2015-ben 6, 2016-ban 5,4 GW új szélerőművi kapacitást építettek be. Ehhez jön a naperőművek több, mint 40 GW beépített kapacitása. E kettő önmagában több, mint az átlagos német fogyasztás. A kötelező átvételes kategóriába tartozik a német biomassza bő 7 GW kapacitása is.

Jól látható, hogy a beépített kapacitás ugrásszerűen nő, amit a fogyasztás nem indokol. A túlzottan nagy és szabályozhatatlan beépített kapacitás miatt egyre többször túltermelésben van a német villamosenergia rendszer. Ráadásul a túltermelést kötelező átvenni (garantált, magas áron) a "zöld" erőművektől. Ezt pénzügyi szempontból belföldön úgy ellensúlyozzák, hogy a túltermelt áramot ráeresztik az áramtőzsdére ("szabad piacra" Bár mondjuk rendkívül érdekes értelmezése a "szabad piacnak" az, hogy termelők egy csoportjától kötelező megvásárolni a terméket szabott áron, és a piac szabadsága csak a többi, ezáltal kényszerhelyzetbe hozott termelőre érvényes. Ráadásul a vicc az, hogy a fogyasztóknak is csak meglehetősen kis hányada fizeti ezt a "piaci" áramárat). Értelemszerűen a túltermelés idején a "piaci" áramár nulla közelébe, sőt sokszor negatív tartományba esik. De ezt csak a hagyományos erőművek szívják meg. Szabályozási szempontból belföldön a németek elkövetik azt a bődületes butaságot, hogy a műszakilag gyorsan nem szabályozható alaperőművek generátorait kapcsolgatják ki-be. Ettől persze az erőmű még megy, eszi a szenet, hasad benne az atom, csak a termelt energiát fölös hőként elengedik a szabadba. Ha nem tartanák forgásban az erőműveket, akkor ahogy lanyhul a szél, felhősödik az idő, nem lenne elég áram a fogyasztás fedezésére és összeomlana a hálózat.

Ezt a ki-be kapcsolgatást amúgy megtehetnék és ritkán meg is teszik a szélerőművekkel is. De az elmebetegséget olyan szintre fokozták (vagy ha úgy tetszik, a zöld beruházásokat annyira bebiztosították pénzügyileg), hogy ilyenkor is ki kell fizetni a garantáltan magas átvételi árat a szélerőmű részére a leszabályozott kapacitás után. 2015-ben több mint 1 milliárd EUR ilyen kártérítést fizettek ki. Mivel a garantált ár magasabb, mint a hagyományos erőművek átvételi ára, a hálózatról való lekapcsolást, kényszer visszaterhelést a hagyományos erőművekkel játszák el. A zöldáram termelőkkel csak akkor csinálják meg, ha az összes egyéb kapacitást lekapcsolták és külföldre sem lehet már átnyomni az áram felesleget.

Ezen kívül a németek az áram túltermelésük lehető legnagyobb részét kényszer exportálják. Évről évre növekvő mennyiségben. Elég vicces állítás a németek részéről hogy a lengyelek (vagy más szomszédaik) a hunyók. Tavaly 55 TWh áramot nyomtak rá a környező országokra feleslegként, ami bőven több, mint Magyarország bruttó éves felhasználása. Előfordult olyan is, hogy a pillanatnyi német fogyasztás közel 30 %-ával terhelték a szomszédos országok hálózatát.

De a pillanatnyi túltermelések ellenére éves összesítésbe így is csak 30 % alatti megújuló részarányt értek el, amit kevésnek éreznek. A törvénybe iktatott cél 45 %-os arány 2025-re (még 2000-ben sikerült megalkotni ezt a csodálatos törvényt). Ezt a célt tűzzel-vassal megpróbálják elérni. Az apró probléma ezzel az, hogy gyakorlatilag műszaki, rendszerirányítási szempontból megvalósíthatatlan anélkül, hogy össze ne omlasszák a saját és a szomszédaik villamosenergia rendszerét. De az ilyen apróságok a bölcs politikusokat és a sajtó által bezsongított, hozzáértő választókat igazán nem szokták zavarni.

 

[laiki]

Folytatás:

Na és miközben sikerült lenyomni, időnként negatív tartományba vinni a "tőzsdei" áramárat, aközben megoldották, hogy 2015-ben 0,2946 EUR/KWh legyen az átlagos német lakossági áramár. Ezzel a dánok után a németeknél a legdrágább az áram. Az EU átlag 0,2105 EUR/KWh volt, a magyar ár pedig 0,1145 EUR/KWh. Tehát a német fogyasztót elöntheti a boldogság, hogy mindössze 2,6-szor fizet annyit, mint a magyar. A német háztartások a zöldáram felárat egyes források 23 milliárd EUR feletti többlet kiadást jelent évente. Ebből majdnem két Paks II felépítési költsége kijönne minden évben és 5 év alatt meg lehetne építeni annyi atomerőművet, amiből a jelenlegi éves megújuló termelést ki lehetne váltani. Én ezt a 23 milliárd EUR-t túlzónak találom (gyakorlatilag kivonták a fogyasztói árból a hagyományos erőművek termelői árát és megszorozták a lakossági fogyasztással), de a 129 TWh lakossági fogyasztásra ha csak a németek nélküli EU átlagár és a német lakossági ár különbségét rászámolom, akkor is 13 milliárd EUR jön ki. Azaz csak a lakosság többlet kiadásából még reálisabb számítás szerint is 10 év alatt kiváltható lenne a jelenlegi teljes megújuló termelés atomerőművekkel, úgy hogy azok 60-100 évig termelnek.

Az ipari fogyasztók túlnyomó része sem élvezi az alacsony "tőzsdei" áramárat. 2015-ben az átlagos ipari áramár Németországban 0,196 EUR/KWh volt, ami szintén a második legmagasabb a dán után. Az EU átlag 0,1474 EUR/KWh volt, a magyar ár pedig 0,1084 EUR/KWh. A német versenyképességnek is jól odavág

Az egész zöldáram mizéria legfontosabb célja a környezetszennyezés csökkentése lenne. Ezt a németek főleg a CO2 kibocsátáson mérik le. Azonban mivel zöldáram legnagyobb részben atomerőművi áramtermelést váltott ki és szén- és gázerőművekben a termelés még évtizedes távlatban is alig csökkent, valamint az erőművek visszaterhelése miatt az egységnyi fosszilis erőműben termelt áramra jutó tüzelőanyag felhasználás még nőtt is, a zöldáram forradalom gyakorlatilag semmivel sem járult hozzá a CO2 kibocsátás csökkentéséhez. A termelésük 54 %-a továbbra is fosszilis (ha a felesleges termelést leszámítjuk, akkor a bruttó fogyasztásuk 58 %-a) és termelés közel negyede a világ legrosszabb hatékonyságú és legtöbb mocskot termelő kőszénfajtájából, a lignitből származik. A törvénybe iktatott cél 40 %-os CO2 kibocsátás csökkentés lett volna 2020-ra az 1990-es szinthez képest. Ebből idáig 26 % valósult meg, de ez is a közlekedés kibocsátás csökkenésének és a szigetelésnek, a fűtési célú kibocsátás csökkentésnek köszönhető. Az áramtermelés terén gyakorlatilag semmit sem sikerült elérni.

Az meg már tényleg csak hab a tortán, hogy még mindig nincs tisztességesen összekötve nagyfeszültségű vezetékekkel Észak- és Dél-Németország. A szélerőművi termelés északon összpontosul. A fogyasztás nagyobb része (főleg az ipari termelők) délen van. A naperőművek is délen vannak, így szél és a nap ingadozásai sem tudják kiegyenlíteni egymást. Ezért a németek továbbra is a szomszédos országok hálózatáét használják arra is hogy északról délre és fordítva áramot szállítsanak. Ezzel csak tetézik a hálózati instabilitást, amit a kiszámíthatatlan termelésükkel okoznak.

A helyzet annyira visszás, hogy azzal, hogy megpróbálják a fogyasztásukat visszafogni, csak még tovább növelik a túltermelést és a hálózati instabilitást.

 

[laiki]

Ezek a szakemberek sok pénzért ilyen hülyék, vagy tényleg ennyire nem látnak ki a fejükből?

Sok pénzért ilyen hülyék. A zöld energia és egyáltalán bármi, amire a zöld jelzőt rá lehet aggatni és lehet rá állami/EU támogatást, eltérített árat szerezni, meg behülyíteni a fogyasztót, hogy magasabb árat fizessen, az mind nagy biznisz arrafelé.

 

[molnibalage]

Facebookon találtam.

Nettó kerténség, mert nem ugyanazon szakemberek építik. Mellesleg a nyugati metrók is így kezdték, meg a csilvili villamosok is.

 

[molnibalage]

Én ezt a 23 milliárd EUR-t túlzónak találom (gyakorlatilag kivonták a fogyasztói árból a hagyományos erőművek termelői árát és megszorozták a lakossági fogyasztással), de a 129 TWh lakossági fogyasztásra ha csak a németek nélküli EU átlagár és a német lakossági ár különbségét rászámolom, akkor is 13 milliárd EUR jön ki..

A létesítésre is adtak támogatást tudtommal.

 

[emel]

Facebookon találtam.

Ezek tényleg annyira gyengék agyilag, hogy komolyan azt képzelik, ugyanaz a a szakember építi a metrókocsit meg az atomerőművet?!! Ja, meg a Szuhoj-harcigépeket és az űrhajózási hordozórakétákat is, amit az USA-ba exportálnak!! Biztos mindet ugyanaz a vodkázós Grisa építi.

 

[laiki]

Nettó kerténség, mert nem ugyanazon szakemberek építik. Mellesleg a nyugati metrók is így kezdték, meg a csilvili villamosok is.

Ráadásul nem is igaz. Legalábbis így, ahogy írták nem igaz. Az első napon a szellőzés egyszerűen csak nem volt bekapcsolva egy ideig. Azután az ajtó sem ment tönkre, hanem csak az egyik érzékelő nyitott ajtót jelzett, miközben az zárva volt, ezért kivették a forgalomból egy időre. Utána újra elindították. Semmi meglepő nincs abban, hogy induláskor még van mit finomítani rajta. Az Alstomokkal több gond volt (és van is). Ez persze nem menti a hibákat, a túlhúzott, vagy félre fúrt csavarokat, a nem megfelelően eldolgozott, vagy eltakart illesztéseket, a hangszigetelés hiányosságait, a kemény futást.

Magát minősíti az, aki leírja, hogy ugyanezek a szakemberek fogják kivitelezni az atomerőművet.

 

[laiki]

A létesítésre is adtak támogatást tudtommal.

Ja, ha az összes támogatást és felárat összeszámoljuk akkor az több is, mint évente 23 milliárd EUR. Én csak a lakossági többletköltségre sokalltam, mert arra írták. Ha az ipari fogyasztók többlet költségét, a többi termelő veszteségeit és az állam költségeit is figyelembe vesszük, akkor ronda nagy összeg adódik. A Fraunhofer kutatóintézet szerint például az egész energiafordulat tokkal-vonóval 1,1 ezer milliárd euróba fog kerülni, de ebben benne van minden költség. Ebből le kellene venni a hagyományos energia előállítás alternatív költségét. Minden esetre sok szár milliárd eurójába, azaz sok tucat Paks II-nek megfelelő pénzbe fáj ez a németeknek, amit felesleges volt és lesz elkölteni.

Ők gazdagok. Megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy ilyen játszadozásra horribilis pénzt dobnak ki az ablakon. Még azt is lehetne mondani, hogy az ő bajuk. Csak éppen a hülyeségüket az EU-n keresztül megpróbálják rákényszeríteni az értelmesebb országokra is és szívatják keresztbe-hosszába fél Európát az áram löketeikkel, elszívásukkal és a közgazdasági nonszensz "piaci" áramárukkal. Nekik pufferel fél Európa és közben akkora arccal oktatnak ki mindenkit, hogy egymilliárd pixelre sem fér ki. Hiába, a legrosszabb az, amikor az übermensch szemléletűeknél a hatalmas hülyeség komoly szorgalommal, vasakarattal és mindenkin keresztül gázoló érdekérvényesítő képességgel párosul. Sajnos nem csak energetikai témában gurult el a németeknél a gyógyszer.

 

[fip7]

Ez a metrókocsis kép az élő bizonyítéka annak, hogy miért nem szabad népszavazást kiírni PAKS II-ről...
Nem lenne ugyanis normális érvelés, csak nettó populista trollkodás. Simán rávennék a népet, hogy a saját valós érdeke ellen szavazzon....

 

[fishbed]

Ráadásként Alstom az az orosz metró!

 

[Panzerfaust]

Amíg ilyen inkompetens hülyék akarnak dönteni olyan kérdésben mint az energiaellátás, nem lesz itt nagy változás a fejekben.

 

[molnibalage]

Ez a metrókocsis kép az élő bizonyítéka annak, hogy miért nem szabad népszavazást kiírni PAKS II-ről...
Nem lenne ugyanis normális érvelés, csak nettó populista trollkodás. Simán rávennék a népet, hogy a saját valós érdeke ellen szavazzon....

A magyar felnőtt lakosság számottevő része annyira buta és/vagy hülye hogy egy üveg tejet sem bíznék rá. Ez van sajnos... És a legszomorúbb az, hogy tájékozatlanságának mértékéről fogalma nincs...

 

[torsen]

A magyar felnőtt lakosság számottevő része annyira buta és/vagy hülye hogy egy üveg tejet sem bíznék rá. Ez van sajnos... És a legszomorúbb az, hogy tájékozatlanságának mértékéről fogalma nincs...

Sőt! Meg van győződve arról, hogy mindent jól ismer, tud...és meggyőzhetetlen az ellenkezőjéről.

 

[molnibalage]

hát, ez érdekes volt...
- Kérdeztem a másik előadót a stabilitásról. A válasz az volt, hogy a német rendszer stabil. Ekkor közbeszúrtam, hogy ne a német grid-ről beszéljünk, hanem az európairól, mondjuk a lengyelek mennyire örülnek a kilengéseknek. A válasz meglepett. Szerintük a lengyelek a hunyók, és nekik kellene majd olyan rendszerirányítási eszközöket beépíteni, hogy a német gridet ne veszélyeztessék.. (omfg).

Én ennél a pontnál és a reakció után lehet, hogy nem tudtam volna megállni, hogy ne menjek fel a pódumra és csapjam pofán ezt az ember. Azért az arrogancia és a hülyeség kombinációjának is legyen meg már a határa...

 

[tarzaan]

Jó az egész előadás. Az ontopik rész kb. 1:31-től van, de ha nem akarjátok az egészet megnézni 1:28:40-től ajánlom.

 

[ozymandias]

Én ennél a pontnál és a reakció után lehet, hogy nem tudtam volna megállni, hogy ne menjek fel a pódumra és csapjam pofán ezt az ember. Azért az arrogancia és a hülyeség kombinációjának is legyen meg már a határa...

Ez sajna ilyen... Ugyanezt játszák mindenhol

 

[misinator]

A magyar felnőtt lakosság számottevő része annyira buta és/vagy hülye hogy egy üveg tejet sem bíznék rá. Ez van sajnos... És a legszomorúbb az, hogy tájékozatlanságának mértékéről fogalma nincs...

Ha még csak így maradna; de a tendencia...