Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[molnibalage]

Mi fán terem az energiaföldrajz és energiatervezés?

A naprakész szakértői tudást sokan elfelejtik, amikor az energetikai korszakváltásról van szó. Emiatt is örömteli a hír, hogy az ELTE TTK Erre van előre! kutatócsoportja elkészítette az első, magyar nyelvű, energiaföldrajzról és energiatervezésről szóló egyetemi jegyzetet, ami ingyenesen elérhető itt is. Bár egyetemi tankönyv, de Munkácsy Béla közérthetően mutatja be a jelen/jövő energetikáját.

http://greenfo.hu/hirek/2018/02/28/mi-fan-terem-az-energiafoldrajz-es-energiatervezes

A jegyzet, tankönyv innen tölthető le:

http://www.greenfo.hu/uploads/dokumentumtar/energiafoldrajz-es-energiatervezes-tankonyv.pdf

Jó olvasgatást.

Nem véletlen, hogy osztották meg, ahol. Ez egy tankönyvnek álcázott porpaganda maszlag. Semmi több...

 

[molnibalage]

Édes istenem, a könyv szinte minden oldalára jut egy bullshit... A 39, oldali diagram is mekkora optikai csalással próbálja elrejteni a gradiens problémáját..

Gyereket, ez a könyv példa arra, hogyan lehet szépen hazudozni. A Pravda ehhez képest semmi..

 

[molnibalage]

a megújuló energiaforrások nagyon sokfélék,
a felhasználásukra kidolgozott különféle mű-szaki megoldások pedig még ennél is lénye-gesen sokszínűbbek

Érdekes módon ezt az atomenergiánál nem jelenti ki. Azt meg 20 helyen mantrázza, hogy a szél/nap mindenhol elérhető, de a teljesítménysűrűséget nem. Kb. a feléig olvastam bele, de egyetlen szót sem szólt pl. a dán vagy német áram árakról, hogy mi történt az, ahol elkezdték ezeket tolni....

Ha ez hivatalos tankönyv valahol, akkor komolyan megfontolandó, hogy valamiféle lépést kellene tenni. Ha valaki ebből a fosból tanít az egész egyszerűen megengedhetetlen. Kb. annyira valid, mitn társadalomtudomány órán a Mein Kampfot alapművé és követendő céllá tenni...

 

[molnibalage]

Ez a kép a legviccesebb... Folyamatosan arról papol, hogy háborús területen urántermelés megy egyebek, oszt kb. oda bassza le a napelemek és szélerőműveket, ahol finoman szólva nem stabilitás a jellemző...

Grid veszteség sehol, azt sem átom, hogy mi a fasz balanszolna ki ekkora tehetetlenségű villamos és random termelő villamos hálózatot.

Ezt a könyvet kb. tiltólistára kéne tenni, hogy ebből műszaki oktatást ne lehessen folytatni. Komolyan mondom, hogy elküldöm Aszódinak a linket, hogy mit lehet tenni ilyen esetben? Ez kb. akkora, mintha a sebészet és onkológiai oktatásban a homeopátiát tolnák előtérbe...

 

[molnibalage]

131. oldal. A leggönyörűbb. Végre költség. Na de hogyan...!

Ugyanakkor a gazdaságosság megítélésére irányuló megtérülési számítások számos tényezőt nem vesznek figyelembe, ezért törvényszerűen téves eredményeket szül-nek, így rossz következtetésekre vezet-nek.Így az energetikai megtérülési számítá-sok esetében például nem lehet vagy nem szokás a számításoknál figyelembe venni az
alábbiakat:

• a fogyasztói árakat befolyásoló politikai döntéseket, úgymint- pártpolitikai célú döntések (lásd rezsi-csökkentés);
- szociálpolitikai célú döntések (lásd iparági támogatások alakulása [így földgá-zár-támogatás, szénbányászat], amelyek
mértéke hazánkban is százmilliárd Ft nagy-ságrendű, így erősen befolyásolják, illetve befolyásolták az energiaszektorban ural-kodó erőviszonyokat);
• az externális költségeket, amelyek végül a társadalom egészén csapódnak le, vagyis ezeket előbb-utóbb mindannyian megfizetni kényszerülünk;
• az alternatív felhasználási lehetőségeket.Ez utóbbi pont kapcsán tekinthetjük példának a napelemes beruházásokat, ahol a háztartási
léptékű megoldásoknál a megtérülési számításokhoz a konnektoron keresztül hozzáférhető villamos energia árát tekintik összehasonlítási alapnak. Ám az így kapott eredménynél lényegesen jobb megtérülési mutatókat ered-ményez, ha a számítások során nem hagyjuk figyelmen kívül

a) az elektromos közlekedést;
b) a hőszivattyús hőenergia-termelést mint a
megtérülést alapvetően befolyásoló lehetőségeket.

Logikai marhaságok mellett a legszebb az, hogy az erősen támogatott "zöld" áramár sehol nem jelenik meg ebben a maszlagba, hogy csakis azért épültek ezek, mert az állambácsi biztosítja a profitot. Adódból. Amit mindannyian megfizeti kényszerülünk.

Az ELTE színvonala tényleg ennyire alacsonyan van...?
A tankönyvnek azon részei, amit a kapcsolt fűtésre vonatkoznak és az épület energetikáról szólnak még szódával elmennek, de a villamos része úgy katasztrófa, ahol van. Radásul rendszeresen összemossa lazán a teljes primerenergia felhasználást a villamossal kiragadott példákkal vagy csak simán elhallgatással.

 

[sirdavegd]

131. oldal. A leggönyörűbb. Végre költség. Na de hogyan...!

Ugyanakkor a gazdaságosság megítélésére irányuló megtérülési számítások számos tényezőt nem vesznek figyelembe, ezért törvényszerűen téves eredményeket szül-nek, így rossz következtetésekre vezet-nek.Így az energetikai megtérülési számítá-sok esetében például nem lehet vagy nem szokás a számításoknál figyelembe venni az
alábbiakat:

Logikai marhaságok mellett a legszebb az, hogy az erősen támogatott "zöld" áramár sehol nem jelenik meg ebben a maszlagba, hogy csakis azért épültek ezek, mert az állambácsi biztosítja a profitot. Adódból. Amit mindannyian megfizeti kényszerülünk.

Az ELTE színvonala tényleg ennyire alacsonyan van...?
A tankönyvnek azon részei, amit a kapcsolt fűtésre vonatkoznak és az épület energetikáról szólnak még szódával elmennek, de a villamos része úgy katasztrófa, ahol van. Radásul rendszeresen összemossa lazán a teljes primerenergia felhasználást a villamossal kiragadott példákkal vagy csak simán elhallgatással.

Off:
Egyetemi jegyzetet bárki írhat, akinek van egyetemi kurzusa. Kb wordben megír, pdf-é alakít oszt helló. Így előszobabiciklizés közben nem nyitottam meg, de gondolom szakmai lektorálás meg kiadó nem áll mögötte.

 

[2ndt]

@molnibalage

Az uranerc (gazdasagosan banyaszhato) eloszlasa NEM egyenletes.

 

[molnibalage]

@molnibalage
Az uranerc (gazdasagosan banyaszhato) eloszlasa NEM egyenletes.

Az, hogy mi az uránérc gazdaságosan bányászható határa igen nehezen mondod meg az alábbi faktorok miatt:

• https://tradingeconomics.com/commodity/uranium (A maxi history-t válasz ki.) Ez u.a. https://www.uxc.com/p/prices/UxCPriceChart.aspx?chart=spot-u3o8-full és ez is. https://www.indexmundi.com/commodities/?commodity=uranium&months=240 Tehát van 3 forrásunk, centire egyezik az uránérc ára.
• http://www.wise-uranium.org/umaps.html Itt a termeléseket tudod megnézni. Az olaj és gázhoz képest elég egyenletes az eloszlás és politikailag stabil, fejlett országokban.
• Mivel a Paks szintű termelés nemzetbiztonsági kérdés akkor is megéri állami uránbányát működtetni, ha az önmagában veszteséges, de az ország ellátásbiztonságáért felel. BTW lehet akármennyi uránérced, ha a fűtőelem előállító üzemed nincs. Viszont erre is igaz, hogy fejlett és stabil országokan vannak ezek.
• A hh utáni orosz és jenki fegyverek hasadóanyagát cirka 25 évig használták, ami miatt eleve csökkent a kereslet. Nem magára az uránérce, hanem a fűtőelemre is. Ez kb. mostanában fogyott el.
• Ezen felü további hiba, hogy ne a mai 30+ éves PWR reaktorokból indulj ki. Érdekes módon az "tankönyv" a végtelenbe extrapolál a szél/napenergika esetén, de az atomenergiánál szóba sem jön, hogy a ma 99,3%-an hulladék U238 a jövőben - bár nem egyenértékű hasadási teljesítménye - de az is hasznos. Ha 2007 előtt is bányásztak uránt n+1 országban, akkor 2007 utáni áremelkedés és a kb. 30-szor kisebb koncenctráció esetén egész egyszerűen bullshit kijelentés az, amit leírt. Semmiféle logikai alapja nincs.

Szóval bocsánat, de nincs igazad főleg azzal a trágya megközelítéssel, amivel a könyv él...

 

[notaricon]

@molnibalage

Az uranerc (gazdasagosan banyaszhato) eloszlasa NEM egyenletes.

A szénhidrogénekhez képest toronymagasan egyenletesnek mondható. Ugyanakkor a szénhidrogének esetében is jelentős mennyiség az, ami nem hozható gazdaságosan felszínre.
További kérdés, hogy szénhidrogénekből az uránhoz képest mennyit kell a felszínre hozni adott mennyiségű energiatermeléshez, ennek mekkora az energiamérlege, a környezetvédelmi mérlege és a teljes spektrumú (előbbiekkel terhelt) gazdaságossági mutatói.

 

[Sharid]

Elteszem estére, ha igaz, amit mondatok, jobb ha lefekszem ehhez....

Bár azt hiszem, már találkoztam ezzel a kötettel valahol a neten.

 

[blogen]

Magyarország nemzetközi viziúton elérhető, nem feltétlen van szükségünk arra, hogy gazdaságtalan bányászatot fenntartsunk, néhány uránszállító Duna-tengerjáró és bárhonnan exportálhatunk. A lehetőségeink ezek, ha van saját dúsítási lehetőségünk:

- bányászat valamilyen gazdaságosságot lehetővé tevő technológiával.
- valamilyen mértékű gazdaságos bányászat + import uránérc.
- tisztán importból fedezni az uránérc szükségletet a dúsításhoz.

De én úgy gondolom, hogy legalább triplaannyi kapacitás kellene mint most a saját dúsítókapacitás szükségességéhez. Tehát Paks I-II. és egy X erőmű valahol (én Szolnok vagy Tiszaújváros-Tiszalök térségét tartanám reálisnak az energetikai hálózatunk és a földrengésbiztonság szempontjából).

Nem elvetendő, hogy a dúsítás egyik mellékterméke lenne a katonai felhasználású nehézfém is a nemzeti hadiipar lőszergyártási szekciója számára, mint lövedék-alapanyag.

 

[blogen]

Az ELTE színvonala tényleg ennyire alacsonyan van...?

Próbáltam én ezt neked elmagyarázni, de csak nem érted, hogy miért lenne előnyös, ha minden állampolgár meg lenne alapozva reáltudományokból egy elfogadható szintre! Nem a szélsőségesség szülte azt az elgondolásomat, hanem a napi tapasztalataim alapján szűrtem le, hogy nincs kis kis korrekció, csak egy szűk terület radikális átalakítása, ami látszólag nem eredményez nagy változást, de hosszú távon alapjaiban formálná át a magyar elméket és iktatná ki a magyar valóságból a mindent átszövő debilitást.

Magyarországon csak egy nagyon-nagyon szűk, 5-10% körüli réteg képes racionálisan felmérni alapvető dolgokat. A lakosságnak simán a többsége valamilyen formában fogékony a homeopátiától a bioenergiáig minden elmebajra. Ez bármilyen szinten igaz, kis fellegvárai vannak csak a józan tudásnak és az ELTE nagyon nem tartozik közéjük, éppenhogy egy fekete lyuk eseményhorizontjához hasonló az az intézmény. A keretei kívülről még a mi világunkban vannak, de ott belül, a java már belezuhant a szingularitásba!

 

[molnibalage]

Magyarország nemzetközi viziúton elérhető, nem feltétlen van szükségünk arra, hogy gazdaságtalan bányászatot fenntartsunk, néhány uránszállító Duna-tengerjáró és bárhonnan exportálhatunk. A lehetőségeink ezek, ha van saját dúsítási lehetőségünk:

- bányászat valamilyen gazdaságosságot lehetővé tevő technológiával.
- valamilyen mértékű gazdaságos bányászat + import uránérc.
- tisztán importból fedezni az uránérc szükségletet a dúsításhoz.

De én úgy gondolom, hogy legalább triplaannyi kapacitás kellene mint most a saját dúsítókapacitás szükségességéhez. Tehát Paks I-II. és egy X erőmű valahol (én Szolnok vagy Tiszaújváros-Tiszalök térségét tartanám reálisnak az energetikai hálózatunk és a földrengésbiztonság szempontjából).

Nem elvetendő, hogy a dúsítás egyik mellékterméke lenne a katonai felhasználású nehézfém is a nemzeti hadiipar lőszergyártási szekciója számára, mint lövedék-alapanyag.

Juj...
Semmi értelme magát az uránércet importálni, hiszen nincs itthon fűtőelem előállítási képesség. Sok ércből lesz fűtőelem. A fűtőelem szállítására meg elég 2 db vagon néhány évente..

A lőszergyártási rész meg aztán sci-fi. Mihez gyártanánk egyáltalán...? Gondolkozzunk már picit logikusan...

 

[blogen]

Juj...
Semmi értelme magát az uránércet importálni, hiszen nincs itthon fűtőelem előállítási képesség. Sok ércből lesz fűtőelem. A fűtőelem szállítására meg elég 2 db vagon néhány évente..

Megint nem olvastad el, hogy mit ír a lehülyézett szegény hozzászóló, pedig nyilván nem valami raktárnak gondol dúsítani:
"A lehetőségeink ezek, ha van saját dúsítási lehetőségünk:"

A lőszergyártási rész meg aztán sci-fi. Mihez gyártanánk egyáltalán...? Gondolkozzunk már picit logikusan...

Ha van saját dúsítási képességünk, akkor azt csinálunk, amit akarunk. Az onnantól csak egy nehézfém, ami melléktermékként keletkezik és jobb is, ha nem szemetelünk tele vele valami tározót, hanem igyekszünk felhasználni mindent, amit csak tudunk valami értelmes célra!

 

[molnibalage]

Próbáltam én ezt neked elmagyarázni, de csak nem érted, hogy miért lenne előnyös, ha minden állampolgár meg lenne alapozva reáltudományokból egy elfogadható szintre! Nem a szélsőségesség szülte azt az elgondolásomat, hanem a napi tapasztalataim alapján szűrtem le, hogy nincs kis kis korrekció, csak egy szűk terület radikális átalakítása, ami látszólag nem eredményez nagy változást, de hosszú távon alapjaiban formálná át a magyar elméket és iktatná ki a magyar valóságból a mindent átszövő debilitást.

Magyarországon csak egy nagyon-nagyon szűk, 5-10% körüli réteg képes racionálisan felmérni alapvető dolgokat. A lakosságnak simán a többsége valamilyen formában fogékony a homeopátiától a bioenergiáig minden elmebajra. Ez bármilyen szinten igaz, kis fellegvárai vannak csak a józan tudásnak és az ELTE nagyon nem tartozik közéjük, éppenhogy egy fekete lyuk eseményhorizontjához hasonló az az intézmény. A keretei kívülről még a mi világunkban vannak, de ott belül, a java már belezuhant a szingularitásba!

Nem kell mindenkinek mérnöknek lenni, ahogy nem lehet mindenki agysebész sem. A probléma az, amikor valami ott próbál szakérteni, amiről lövése sincs. Én nem teszek úgy, mintha értenék az orvostudományhoz, nem pofázok bele az agysebész munkájába.

Azon meg nem segít az műszaki oktatás sem, ha valaki írásban hazudozik és ferdít szándékosan.
Az ELTE-n színvonalas matek és TT képzés is van. Ezért meglepő számomra ez az izé.

 

[molnibalage]

Megint nem olvastad el, hogy mit ír a lehülyézett szegény hozzászóló, pedig nyilván nem valami raktárnak gondol dúsítani:
"A lehetőségeink ezek, ha van saját dúsítási lehetőségünk:"


Ha van saját dúsítási képességünk, akkor azt csinálunk, amit akarunk. Az onnantól csak egy nehézfém, ami melléktermékként keletkezik és jobb is, ha nem szemetelünk tele vele valami tározót, hanem igyekszünk felhasználni mindent, amit csak tudunk valami értelmes célra!

De elolvasta. Mivel nincs és ekkora mennyiségre nincs értelme létesíteni... Innentől fogva az egész kommented értelmetlen...

 

[blogen]

Nem kell mindenkinek mérnöknek lenni, ahogy nem lehet mindenki agysebész sem. A probléma az, amikor valami ott próbál szakérteni, amiről lövése sincs. Én nem teszek úgy, mintha értenék az orvostudományhoz, nem pofázok bele az agysebész munkájába.

Azon meg nem segít az műszaki oktatás sem, ha valaki írásban hazudozik és ferdít szándékosan.
Az ELTE-n színvonalas matek és TT képzés is van. Ezért meglepő számomra ez az izé.

Erős a gyanúm, hogy az ELTE java egyjegyű számokat is nehézkesen ad össze!

Azonkívül amíg demokrácia van, addig mindenkinek mérnöknek kell lennie egy kicsit, mert bármikor szavazhat egy atomerőműről!

De elolvasta. Mivel nincs és ekkora mennyiségre nincs értelme létesíteni... Innentől fogva az egész kommented értelmetlen...

Azt is írtam talán, hogy Paks I-II. is kevés szerintem a saját dúsítóképesség kiépítéséhez, legalább három erőmű kellene!

 

[molnibalage]

Erős a gyanúm, hogy az ELTE java egyjegyű számokat is nehézkesen ad össze!

Neked hobbid kollektíve sértegetni embereket ismeretlenül? A matektanáraim mind az ELTE-n végeztek...

Azonkívül amíg demokrácia van, addig mindenkinek mérnöknek kell lennie egy kicsit, mert bármikor szavazhat egy atomerőműről!

Megint csak egy "megoldást" látsz. Az fel sem merül, hogy erről talán nem kellene népszavazni.

Azt is írtam talán, hogy Paks I-II. is kevés szerintem a saját dúsítóképesség kiépítéséhez, legalább három erőmű kellene!

És ezeket a mennyiségeket mi alapján jelented ki...? Hm...?

 

[blogen]

Neked hobbid kollektíve sértegetni embereket ismeretlenül? A matektanáraim mind az ELTE-n végeztek...

Ugye tudod, hogy az ELTE alapvetően nem reálképzést végez...

Megint csak egy "megoldást" látsz. Az fel sem merül, hogy erről talán nem kellene népszavazni.

Minden más életidegen absztrakció lenne. Amíg demokrácia van, addig szavazni fogunk így vagy úgy mindenről!

És ezeket a mennyiségeket mi alapján jelented ki...? Hm...?

Akkorra érné el a nukleáris erőművi energiatermelés a magyarországi rendszerben azt a döntő szintet, ahol végzetes leállást okozna az ország számára egy fűtőelemembargó:

Három párhuzamosan működő erőmű esetén (Paks I lebontása után újjáépül ugyanott) a nemzeti fogyasztás fele származna nukleáris energiából. Egy embargó valószínűleg előbb a földgázt ütné ki és vele az ipari termelést, míg hosszú évek múlva, vagy kedveztőtlen esetben (aktuális fűtőelemcsere) esetén igen hamar a lakossági fogyasztást is.

Nekem meggyőződésem, hogy Magyarországnak önellátónak kell lennie nukleáris fűtőelemből és öt-hat erőművel nettó exportőrré válni tisztán piaci alapon. Privatizálni Paks-ot, azzal a kötelezettséggel, hogy a vevő épít még kettőt, amiből az egyik majd Paks I. új erőműve és tovább három helyet értékesíteni erőmű céljára. A földgázt pedig szénnel kiváltani.

 

[Sharid]

lhet volt már. egy finoman szólva pontatlan izé, de azért x helyen már idézték nekem...
https://tdk.bme.hu/VIK/DownloadPaper/Villamos-autok-halozatra-vett-hatasainak

Következetetés
Láttuk a szimulációk során, hogyha minden ötödik budapesti háztartásban villamos autóval rendelkeznének, akkor se jelentene túlterhelődést vagy túl nagy feszültségesést azoknak a jelenléte. A villamos autók számának növelésével azonban elérhető egy határ, amelyen túl már nem képes újabb töltési igényeket ellátni a rendszer. Fontos megjegyezni, hogy erre a legoptimistább becslések szerint is csak néhány évtized múlva kerülhet sor. Az aszimmetria értéke szintén elfogadható, továbbá nincsen erős korrelációban a villamos autók számával. A dolgozatom eredményeképp kijelenthető, hogy a transzformátorkörzetek jelentős részében nem fog problémát okozni a villamos autók töltésének az elterjedése. További szimulációk végzése abban az esetben lenne megfontolandó, ha pontosabb hálózati topológia állna a rendelkezésre. Látható egyrészt, hogy nagyon érzékeny a modell az aktuális fogyasztókra, másrészt látszik az is, hogy melyik fázison vannak.