Közben látom, hogy nem. Itt van a teljes cikk:
Tíz év múlva a jelenleg 950 megawatt beépített teljesítményű Mátrai Erőmű 1600 megawattos lesz. Az ehhez szükséges jövőbeli fejlesztések célja, hogy a vállalat megőrizze piaci részesedését Paks II. elindulása után is - mondta lapunknak adott interjújában a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Valaska József beszélt a rövid távú fejlesztési terveikről, illetve arról, hogy a tavalyi tulajdonosváltást követően hogyan állították talpra a vállalatot.
Mozgalmas időket élnek a Mátrai Erőműnél; a tulajdonosváltás és a radikális átalakulást célul kitűző hosszú távú vállalati stratégia elfogadása mellett 2018-ban imponáló módon sikerült az előző évi 9,1 milliárd forintos veszteséget is eltüntetni, az adózott eredmény pedig gyakorlatilag csak a visontai naperőmű eladása miatt kapott adókedvezmény visszafizetése miatt lett negatív. Korábban elmondta, hogy ezt az átszervezések és fejlesztések mellett elsősorban villamosenergia-piaci aktivitásuk átalakításával érték el. Mit jelent ez pontosan?
Valaska József: A veszteség eltüntetésének legfontosabb eleme maga a villamos energia-piac fejlődése. A villamos energia nagykereskedelmi ára tavaly drasztikusan emelkedett; 2017-ben az árak átlaga 40 euró volt, 2018-ban pedig 50 euró felett alakult, de 60 euró felett is járt. Legutóbb 2008-ban láttunk hasonló árakat, vagyis a piac tulajdonképpen visszament oda, ahol a pénzügyi-gazdasági válság előtt volt. Eredményességünk javulásának fő eleme tehát a piac fejlődése, aminek alapvető oka a szennyezési jogok díjainak emelkedése volt. Az Európai Tanács tavaly áprilisban fogadta el azt az új mechanizmust, amellyel engedélyezte a bizottságnak azt, hogy az EU ETS rendszerből (az EU szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere) kvótákat vonjon ki, amennyiben az árak alacsonyan alakulnak.
Közrejátszott ebben az is, hogy tavaly nyáron extrém időjárási helyzet alakult ki Európában, meleg volt, de nem fújt a szél, ezért - elsősorban a szélenergia-termelés visszaesése miatt - a megújuló alapon 2018-ban termelt áram a tavalyelőttinek mindössze a 70 százalékát tette ki. A kieső mennyiséget pedig a fosszilis tüzelésű erőművek pótolták, amelyeknek ehhez többlet szennyezési jogra volt szükségük - ez alapvetően hozzájárult az áramár növekedéséhez.
A tanács ugyanakkor hozott egy, az előbbinél is fontosabb döntést, ami kevesebb figyelmet kapott, de amelynek értelmében a ma megvásárolt kvóták 2030-ig érvényesek. Ennek rendkívüli jelentősége van tőkepiaci szempontból is, hiszen ezáltal a kibocsátási engedély tulajdonképpen egy 11 éves futamidejű banki papírrá vált. A bankok a szennyezési jogok heves felvásárlásába kezdtek, amit viszont a termelőknek is le kellett reagálniuk. A termelők nagy része csak havonta, negyedévente vásárol szén-dioxid-kvótát, mivel érthető módon csak biztos termeléshez akarják lekötni. Másrészt a magyar áramtőzsde, a HUPX napi forgalma 2-3 ezer megawatt között van óránként, vagyis durván 60 ezer megawattórát adnak el naponta - ez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon a vevők 30 százaléka csak másnapra vesz villamos energiát. Ennek egyértelmű következménye volt, hogy a másnapi árak a szén-dioxid árakkal arányosan rögtön növekedésnek indultak, miközben az úgynevezett clean spark spread (CSS), az elismert tiszta költség (az áramár és tüzelőanyag ára közötti különbség) nem változott.
Fegyelmezett erőműként a tervezett termeléshez 2020-ig előre megvettük a szükséges szén-dioxid-kibocsátási kvótákat, amiket decemberben le is szállítottak nekünk. A tavaly megtakarított kvótamennyiséget étékesítettük, amin jelentős nyereséget tudtunk realizálni.
Elmondható tehát, hogy az erőmű szempontjából ideálisan alakult a 2018-as évük?
Igen, habár a 2018-as év eredményeivel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy a Mátrai Erőmű helyzete összességében nem volt kedvező: egyik bányáját bezárta, a másik megnyitásán még dolgozott, viszonylag magas költségei, és még tüzelőanyag-problémái is voltak. A tervezettnél 630 gigawattórával kevesebb villamos energiát termeltünk, azonban árbevételünk csaknem félmilliárd forinttal meghaladta a tervezettet, ami az árak előbb említett emelkedésének köszönhető. Az áremelkedés mértékét érzékelteti, hogy a kieső 630 gigawattóra termelésünk mintegy 12 százalékának felel meg, bevételeink mégis terv felett teljesültek. Ennek eléréhez kellett az is, hogy stratégiánk alapján kizárólag az MVM részére értékesítünk hosszú távra. A fennmaradó mennyiséget azonban a másnapi piacon adtuk el, ahol magasabbak az árak. Ezt a forward piacon nem tudtuk volna elérni, mivel ott nem volt áremelkedés.
Egyéb hatások is hozzájárultak az eredmény kedvező alakulásához: több biomasszát tüzeltünk, ezen túl a naperőművet is értékesítettük illetve ingatlanokat, rekultivált területeket is eladtunk, de a menedzsment az egész cég működését újraszervezte. A naperőműre 2015-ben adókedvezményt vettünk igénybe, de ennek jogosultsága csak abban az esetben maradt volna fenn, ha öt évig megtartjuk a naperőművet. Mivel időközben eladtuk, visszafizettük a kedvezményt. Ezért lett végül az adózott eredmény negatív, de a nettó cash-flow-nk 16 milliárd forintra emelkedett, eredménytartalékunk pedig 53 milliárd forintra növekedett.
2019-re jelentős fejlesztéseket irányoztak elő. Ezek hogyan haladnak?
Idén 40 megawatt új naperőmű kapacitás átadását terveztük, ebből 20 már megvalósult, miután új fotovoltaikus erőművűnk február közepén próbaüzembe állt Bükkábrányban. A másik 20 megawattos egység előkészítése is folyamatban van, ezt az év végéig tervezzük üzembe állítani. A napenergia területén tovább is kívánunk majd menni, de csak a jelenlegi projektek kifutása után.
A hulladékból származó tüzelőanyagot hasznosító RDF-kazánt 30 megawatt teljesítményűre tervezzük, és elsősorban hőtermelési céllal építjük meg, ezzel is a szenes termelés utáni időszakra készülve. Mert a szénkorszaknak - ha csak az Európai Unió szabályozási politikáján múlik - kétségkívül vége lesz a jövő évtized végén. Az RDF-blokk a terveink szerint biomasszával is üzemeltethető lesz. A célunk az, hogy a környék összes itteni fogyasztóját el tudjuk majd látni gőzzel, stabil hőellátást biztosítva a következő évtizedekben.
A tervek április végéig elkészülnek, és reményeink szerint állami támogatást is kaphatunk majd hozzá. A kazán alapvetően a kelet-magyarországi RDF-et szívná fel; a blokk a terv szerint 2021 végére készül el mintegy 35 milliárd forintos beruházás keretében. A blokk mintegy 400 ezer tonna RDF-hulladékot vagy biomasszát tud majd éves szinten elégetni, míg jelenleg évente 100-200 ezer tonna hulladékot és 400 ezer tonna biomasszát tüzelünk el. Ezen túl tervezünk egy nagyobb, 500 megawattos gáztüzelésű blokkot is, alapvetően szabályozási célokra; ehhez rendelkezünk a megfelelő gázforrással, illetve kapacitáslekötéssel. Mindemellett 2019-re kisebb projektjeink is be vannak tervezve, mint a gázturbinák, az erőmű és a bánya gépegységeinek felújítása is.
