Helyi érdekeltségű teszlás hurráoptimisa és tudománytagadó tag
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Turbine-Shaped Skyscraper Concept Rotates With the Wind
The building could generate electrical energy thanks to its rotation.
interestingengineering.com
A hülyeségnek nincs határa.
Múltkor volt egy előadása Dr. Korényi Zoltán Mihálynak az Energetikai szakkollégium szervezésében a különböző erőművek előnyéről és hátrányáról. Sajnos nem találtam meg, hol lehetne utólag is megnézni a Twitchen közvetített előadást. Pedig ott kitért a bioerőművek egyik legnagyobb hátrányára a hatalmas termő- ill. erdős területi igényére, amit másra is fellehetne használni. Továbbá a naperőművek esetében a bányászás miatti szennyezésre is.
Viszont, hogy ne jöjjek üres kézzel, ezt találtam helyette: https://docplayer.hu/31814581-Energ...-laszlo-egyetemi-tanar-klimatanacs-elnok.html
Hasonló előadások fóliái elérhetőek az oldalon, annak jobb oldalán és alján is. Hátha valaki nem ismerte.
Január 28-án lesz még egy érdekesnek ígérkező előadás, amelynek címe:
Bruttó elszámolás és új törvényi szabályozás hatása a napelem piacra
Viszont, hogy ne jöjjek üres kézzel, ezt találtam helyette: https://docplayer.hu/31814581-Energ...-laszlo-egyetemi-tanar-klimatanacs-elnok.html
Hasonló előadások fóliái elérhetőek az oldalon, annak jobb oldalán és alján is. Hátha valaki nem ismerte.
Január 28-án lesz még egy érdekesnek ígérkező előadás, amelynek címe:
Bruttó elszámolás és új törvényi szabályozás hatása a napelem piacra
Link: https://www.facebook.com/events/450595529446406/
OFF
Ha jól tudom . . . a Twitch tudásanyag átadása, megőrzése szempontjából a legrosszabb megoldás, mert egy nem Twitch partner élő közvetítését csak 14 napig tárolja, majd törli azt. Ezért szokták a utólag esetleg a YT-re feltölteni a Twitch videót.
Energetikai Szakkollégium-nak van YT csatornája is, csak lehet betárcsázós netjük van . . . vagy nem tudom.
eszkorg twitch
T
Törölt tag 1711
Guest
Youtube se az örök élet titka, töröltek már "rasszista" 1. világháborús videókat is...
M
molnibalage
Guest
Ízlelgessük. Ha ez egy 2 MWe-os szélkerék alapja...
Mi mozgatja a tömeget? Mi ennek az egésznek a CO2 lábnyoma?
Ezek kitermelik egyáltalán saját felállítás és üzemeltetési lábnyomukat?
- 520 m3 beton és kb. 70 tonna acél.
- Paks 1. egyenértékhez kb. ebből kell 10-12 GWe teljesítmény.
- Akkor ez 5-6 ezer ilyen, legyen 5,5 ezer középérték.
- Szóval összesen akkor 385 ezer tonna acél és 2,8 millió m3 beton kell ehhez.
Mi mozgatja a tömeget? Mi ennek az egésznek a CO2 lábnyoma?
Ezek kitermelik egyáltalán saját felállítás és üzemeltetési lábnyomukat?
Szerintem amúgy csak a lapátokat, és időnként a generátortkell cserélni gyakrabban, az alapozás sokáig kitart. (olajcserét most hagyjuk)
"A MET Csoport 51 százalékos tulajdonában álló vegyesvállalatán, a PEPO Energyn keresztül üzembe helyezte 1,2 MW teljesítményű biogázerőművét Szerbiában. Az ünnepélyes megnyitón Zorana Mihajlović miniszterelnök-helyettes, energiaügyi miniszter is részt vett. A MET Csoport és a Novo Milosevo (Böldre) városában működő helyi cég, az Arhar Teh vegyesvállalata, a PEPO Energy építette meg és helyezte üzembe a zöldenergiával működő biogázerőművet."
www.portfolio.hu
Újabb erőművet helyezett üzembe a MET
A MET Csoport 51 százalékos tulajdonában álló vegyesvállalatán, a PEPO Energyn keresztül üzembe helyezte 1,2 MW teljesítményű biogázerőművét Szerbiában. Az ünnepélyes megnyitón Zorana Mihajlović miniszterelnök-helyettes, energiaügyi miniszter is részt vett.
www.portfolio.hu
Ez a kis energia sűrűség és a gyenge kapacitás kihasználtság átka. Amihez még a más erőművekhez képest alacsonyabb élettartam is hozzájárul.
Emiatt magas az élettartam alatt megtermelt villamosenergiára jutó beruházási költség. Ezért a kötelező átvétel, az átvételi ár támogatása és esetleg a beruházáshoz adott támogatás nélkül, piaci alapon - más erőművekével versenyző átvételi árral - nem térülne meg a beruházás.
Az hogy nagyon magas a fajlagos beruházási költség és támogatás nélkül nem lenne gazdaságos az adott villamosenergia termelési mód, egyben azt is jelenti, hogy túl sok erőforrást, anyagot, energiát kell felhasználni a beruházáshoz, az életartam alatt megtermelt villamosenergiára számítva. Esetünkben főleg betont, acélt, műanyagot,
A túl sok erőforrás, túl sok anyag és energia felhasználása pedig azt jelenti, hogy túl nagy a beruházási szakaszban megvalósuló szennyezés is, amit a termelés szakaszban már nem tud ellensúlyozni az adott villamosenergia termelési mód. Tehát természetesen a válasz azt, hogy nem termelik ki a beruházáskor összehozott ökológiai lábnyomot.
Ami támogatás nélkül gazdaságtalan az általában környezetvédelmi szempontból is rosszabb, mint a gazdaságos megoldások, ha tiszteségesen végig számolnák az élettartam alatti teljes szennyezést és a rendszer kapcsolódó elemeinek szennyezését is. Ami nem ésszerű, az általában több különböző szempontból sem ésszerű.
És akkor az élettartam végi bontási, elhelyezési, helyreállítási költségekről még nem is volt szó, hiszen azokat jelenleg a "zöld" megújulóknál elfelejtik beleszámolni a megtérülésbe is és természetesen az élettartam alatti összes szennyezésbe is. Míg Paks elég combos összeget fizet be évente a folyamatos hulladékkezelését és a majdani bontási költségeit is fedező Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, addig ilyen előgyűjtés a megújulóknál nincs. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy az ökológiai lábnyomba sem számolják bele a megújulóknál. Mert csak az a lényeg, hogy szél, meg a nap megújul. De az el van felejtve, hogy az eszköz, amivel ezt kiaknázzuk nem újul meg
Természetesem mindez nem csak a szélkerekekre, hanem például a naperőművekre is igaz. Meg az elektromos autókra is. Meg még néhány egyéb "zöld" technológiára is.
Ha meg azt is beleszámoljuk hogy az időjárásfüggő, nem szabályozható termelési módok puffreléséhez fenn kell tartani egy teljes hagyományos termelő kapacitást és / vagy jelenleg elég gazdaságtalan és nevetségesen kis mennyiségekre méretezett energiatárolási módokat kell mögéjük rakni, amik szintén tetemes beruházási és fenntartási költséggel és komoly további szennyezéssel járnak, akkor még rosszabb a kép.
Szia,
Hogy jott ki a fenti szam?
(Szerintem Paks 1. stabilan tud aramot termelni. Ezt szeleromuvel nem lehet elerni, tehat nincs olyan szeleromu teljesitmeny, ami egyenerteku vele.)
Sziasztok,
Ugyan mar egy honapja megjelent, de nekem ujdonsag a Seconsys Kiberbiztonsagi kezikonyv.
Egy reszlet belole:
4. Kibertámadás ukrán áramszolgáltatók ellen
2015. december 23-án, helyi idő szerint délután fél négykor a Nyugat-ukrajnai régióban
működő Kyivoblenergo áramszolgáltatónál az ügyeletes villamosmérnök diszpécserek azt
vették észre, hogy az elosztóhálózat alállomási távkezelését biztosító számítógépeken a kurzor
mozogni kezd és sorban megpróbálja kikapcsolni az egyes alállomásokat – annak ellenére,
hogy senki sem nyúlt az egérhez vagy a billentyűzethez. 125 A támadók 7 db 110 kV-os és 23
db 35 kV-os alállomáson okoztak üzemzavart, ami közel 225.000 fogyasztót hagyott villamos
áram nélkül, mindezt a tél közepén.
Az üzemzavar és az áramkimaradások előidézése után a támadók törölték az üzemirányító ICS
rendszerek számítógépeinek merevlemezeit, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy néhány,
kulcsfontosságú binárist ne csak töröljenek, hanem felül is írjanak, így téve még nehezebbé
és hosszabbá a helyreállításukat. Ezzel egy időben az alállomásokon használt RTU-k nagy
hányadán olyan, hibás firmware-frissítéseket telepítettek, amikkel az érintett RTU-k végleg
üzemképtelenné váltak (és lehetetlenné vált a korábbi, működő firmware helyreállítása is).
Amikor ezzel is végeztek, a támadók szolgáltatás-megtagadásos (Denial-of-Service, DoS)
támadást indítottak az áramszolgáltató ügyfélszolgálati telefonvonalai és a hibabejelentésre
használt weboldalai ellen.
Az csak később derült ki, hogy nem egy, hanem összesen négy, Nyugat-Ukrajna különböző
régióinak villamos áram-ellátásáért felelős szolgáltatót és azok több, mint 50 alállomását ért
támadás.
Az ukrán áramszolgáltatók végül azért tudták néhány óra alatt helyreállítani az
áramszolgáltatást, mert az érintett áramszolgáltatók és alállomások esetében az
automatizáltság szintje még nem volt nagyon magas, ezért rendelkezésre álltak azok az
elektrikusok, akiket az érintett alállomásokra vezényelve kézi vezérlésre tudták átállni és így
december 23-án késő estére a legtöbb érintett területen sikerült helyreállítani az
áramszolgáltatást. A támadásoknak hosszabb távú hatásai is voltak, a tönkretett RTU-k egy
részét még 2016 áprilisában sem tudták kicserélni.
Az ukrán hivatalos szervek nyíltan is az orosz titkosszolgálatokat vádolták a támadásokkal,
vitathatatlan bizonyítékokkal azonban nem rendelkeztek. Az incidens után szinte azonnal, már
december 23-án ukrán és amerikai állami szervek, valamint IT és ICS biztonsági magáncégek
elismert szakértői indultak az incidensek helyszíneire. Az általuk gyűjtött adatok és az azok
alapján készült elemzések szerint a támadás 9 hónappal korábban, 2015. márciusban
kezdődött. A támadók ekkor makró-vírussal fertőzött dokumentumokat küldtek a célba vett
áramszolgáltatók egyes dolgozóinak.
A phishing során a támadó az ukrán energetikai minisztérium hivatalos
küldeményeinek tűnő elektronikus levelekkel igyekezett megtéveszteni a
célpontként kiválasztott társaságok alkalmazottjait. A csali email-hez MS
Excel dokumentum volt csatolva, amelybe ágyazott makrónak a címzett
általi óvatlan engedélyezése után a címzett gépére települt a
BlackEnergy3 malware. A támadó a makro engedélyezésére valódinak
tűnő, MS Office figyelmeztetéssel („ Attention! This document was
created in a newer version of Microsoft Office. Macros are needed to
display the contents of the document. ”) vette rá a célpontokat.
A makróvírusokkal történő fertőzés annak ellenére sikeres volt, hogy a megcélzott
áramszolgáltatók a szakmai jó gyakorlatoknak és ajánlásoknak megfelelően technikai
kontrollokkal (csoportházirendekkel) tiltották a makrók futtatását, azonban a támadók social
engineering technikák alkalmazásával elérték, hogy a célba vett felhasználók engedélyezzék
a makrók futtatását a számítógépeiken. Az így elinduló makróvírus volt az ún. dropper, ami
egy előre belekódolt IP címen elérhető szerverről letöltötte és elindította a BlackEnergy nevű
malware-t, ami utána hátsó ajtókat nyitott a megfertőzött számítógépeken. Ezeket a hátsó
ajtókat használták a támadók az adott szervezet IT és ICS hálózataiban a további célpontok
keresésére. Az első számítógépek kompromittálása után a támadók legitim felhasználói
azonosítókat és jelszavakat kerestek (és találtak is), amelyek birtokában újabb rendszereket
tudtak kompromittálni és még több adatot loptak ki az áramszolgáltatók rendszereiből.
Ezek a támadás későbbi fázisaiban fontosnak bizonyulhattak az üzemzavar előidézése során.
A támadás során a fogyasztói leágazások kikapcsolásához képest
mellékszálnak tűnik – holott lehetséges következményeit tekintve
kulcsfontosságú volt – az UPS-ek támadása. Ez az UPS-ek távfelügyeleti
interfészén keresztül történt. A támadás egyik tanulsága, hogy komolyan
kell venni az ilyen távoli elérési felületek kiberbiztonsági kockázataira
vonatkozó permanens szakértői figyelmeztetéseket. Ezek a csatlakozási
lehetőségek különösen sérülékennyé tehetik a védendő rendszert, ha azok
pl. folyamatosan, vagy akár csak a szükséges és elégséges időnél hosszabb
ideig elérhetők, avagy rajtuk keresztül külsős, a védendő rendszer
üzemeltetőjénél kevésbé szigorú kiberbiztonsági protokoll szerint működő
társaság csatlakozhat. Bár az UPS-ek támadása fontos rendszerek
működését zavarta meg, de a következmények még súlyosabbak is
lehettek volna. A kritikus rendszerek kivétel nélkül UPS alátámasztásúak.
Egy az ezekre irányuló masszív kibertámadás akár a megszakítókra
vonatkozó kapcsolási jog megszerzése nélkül is – de e joggal együtt
különösen! – képes az energiaszolgáltatás folyamatosságának súlyos
megzavarására.
A 2015. decemberi ukrán áramszolgáltatók ellen végrehajtott kibertámadásokról a SANS
Institute munkatársai, Robert M. Lee, Michael J. Assante és Tim Conway, az amerikai E-ISAC-
kel közösen egy nagyon alapos elemzést készítettek, amiben nem csak a támadások részleteit
mutatták be, hanem vázolták egy várható jövőbeli támadásnál használt eszközök tárházát és
tanácsokat is megfogalmaztak az ilyen támadások elhárítására.
Ugyan mar egy honapja megjelent, de nekem ujdonsag a Seconsys Kiberbiztonsagi kezikonyv.
Egy reszlet belole:
4. Kibertámadás ukrán áramszolgáltatók ellen
2015. december 23-án, helyi idő szerint délután fél négykor a Nyugat-ukrajnai régióban
működő Kyivoblenergo áramszolgáltatónál az ügyeletes villamosmérnök diszpécserek azt
vették észre, hogy az elosztóhálózat alállomási távkezelését biztosító számítógépeken a kurzor
mozogni kezd és sorban megpróbálja kikapcsolni az egyes alállomásokat – annak ellenére,
hogy senki sem nyúlt az egérhez vagy a billentyűzethez. 125 A támadók 7 db 110 kV-os és 23
db 35 kV-os alállomáson okoztak üzemzavart, ami közel 225.000 fogyasztót hagyott villamos
áram nélkül, mindezt a tél közepén.
Az üzemzavar és az áramkimaradások előidézése után a támadók törölték az üzemirányító ICS
rendszerek számítógépeinek merevlemezeit, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy néhány,
kulcsfontosságú binárist ne csak töröljenek, hanem felül is írjanak, így téve még nehezebbé
és hosszabbá a helyreállításukat. Ezzel egy időben az alállomásokon használt RTU-k nagy
hányadán olyan, hibás firmware-frissítéseket telepítettek, amikkel az érintett RTU-k végleg
üzemképtelenné váltak (és lehetetlenné vált a korábbi, működő firmware helyreállítása is).
Amikor ezzel is végeztek, a támadók szolgáltatás-megtagadásos (Denial-of-Service, DoS)
támadást indítottak az áramszolgáltató ügyfélszolgálati telefonvonalai és a hibabejelentésre
használt weboldalai ellen.
Az csak később derült ki, hogy nem egy, hanem összesen négy, Nyugat-Ukrajna különböző
régióinak villamos áram-ellátásáért felelős szolgáltatót és azok több, mint 50 alállomását ért
támadás.
Az ukrán áramszolgáltatók végül azért tudták néhány óra alatt helyreállítani az
áramszolgáltatást, mert az érintett áramszolgáltatók és alállomások esetében az
automatizáltság szintje még nem volt nagyon magas, ezért rendelkezésre álltak azok az
elektrikusok, akiket az érintett alállomásokra vezényelve kézi vezérlésre tudták átállni és így
december 23-án késő estére a legtöbb érintett területen sikerült helyreállítani az
áramszolgáltatást. A támadásoknak hosszabb távú hatásai is voltak, a tönkretett RTU-k egy
részét még 2016 áprilisában sem tudták kicserélni.
Az ukrán hivatalos szervek nyíltan is az orosz titkosszolgálatokat vádolták a támadásokkal,
vitathatatlan bizonyítékokkal azonban nem rendelkeztek. Az incidens után szinte azonnal, már
december 23-án ukrán és amerikai állami szervek, valamint IT és ICS biztonsági magáncégek
elismert szakértői indultak az incidensek helyszíneire. Az általuk gyűjtött adatok és az azok
alapján készült elemzések szerint a támadás 9 hónappal korábban, 2015. márciusban
kezdődött. A támadók ekkor makró-vírussal fertőzött dokumentumokat küldtek a célba vett
áramszolgáltatók egyes dolgozóinak.
A phishing során a támadó az ukrán energetikai minisztérium hivatalos
küldeményeinek tűnő elektronikus levelekkel igyekezett megtéveszteni a
célpontként kiválasztott társaságok alkalmazottjait. A csali email-hez MS
Excel dokumentum volt csatolva, amelybe ágyazott makrónak a címzett
általi óvatlan engedélyezése után a címzett gépére települt a
BlackEnergy3 malware. A támadó a makro engedélyezésére valódinak
tűnő, MS Office figyelmeztetéssel („ Attention! This document was
created in a newer version of Microsoft Office. Macros are needed to
display the contents of the document. ”) vette rá a célpontokat.
A makróvírusokkal történő fertőzés annak ellenére sikeres volt, hogy a megcélzott
áramszolgáltatók a szakmai jó gyakorlatoknak és ajánlásoknak megfelelően technikai
kontrollokkal (csoportházirendekkel) tiltották a makrók futtatását, azonban a támadók social
engineering technikák alkalmazásával elérték, hogy a célba vett felhasználók engedélyezzék
a makrók futtatását a számítógépeiken. Az így elinduló makróvírus volt az ún. dropper, ami
egy előre belekódolt IP címen elérhető szerverről letöltötte és elindította a BlackEnergy nevű
malware-t, ami utána hátsó ajtókat nyitott a megfertőzött számítógépeken. Ezeket a hátsó
ajtókat használták a támadók az adott szervezet IT és ICS hálózataiban a további célpontok
keresésére. Az első számítógépek kompromittálása után a támadók legitim felhasználói
azonosítókat és jelszavakat kerestek (és találtak is), amelyek birtokában újabb rendszereket
tudtak kompromittálni és még több adatot loptak ki az áramszolgáltatók rendszereiből.
Ezek a támadás későbbi fázisaiban fontosnak bizonyulhattak az üzemzavar előidézése során.
A támadás során a fogyasztói leágazások kikapcsolásához képest
mellékszálnak tűnik – holott lehetséges következményeit tekintve
kulcsfontosságú volt – az UPS-ek támadása. Ez az UPS-ek távfelügyeleti
interfészén keresztül történt. A támadás egyik tanulsága, hogy komolyan
kell venni az ilyen távoli elérési felületek kiberbiztonsági kockázataira
vonatkozó permanens szakértői figyelmeztetéseket. Ezek a csatlakozási
lehetőségek különösen sérülékennyé tehetik a védendő rendszert, ha azok
pl. folyamatosan, vagy akár csak a szükséges és elégséges időnél hosszabb
ideig elérhetők, avagy rajtuk keresztül külsős, a védendő rendszer
üzemeltetőjénél kevésbé szigorú kiberbiztonsági protokoll szerint működő
társaság csatlakozhat. Bár az UPS-ek támadása fontos rendszerek
működését zavarta meg, de a következmények még súlyosabbak is
lehettek volna. A kritikus rendszerek kivétel nélkül UPS alátámasztásúak.
Egy az ezekre irányuló masszív kibertámadás akár a megszakítókra
vonatkozó kapcsolási jog megszerzése nélkül is – de e joggal együtt
különösen! – képes az energiaszolgáltatás folyamatosságának súlyos
megzavarására.
A 2015. decemberi ukrán áramszolgáltatók ellen végrehajtott kibertámadásokról a SANS
Institute munkatársai, Robert M. Lee, Michael J. Assante és Tim Conway, az amerikai E-ISAC-
kel közösen egy nagyon alapos elemzést készítettek, amiben nem csak a támadások részleteit
mutatták be, hanem vázolták egy várható jövőbeli támadásnál használt eszközök tárházát és
tanácsokat is megfogalmaztak az ilyen támadások elhárítására.
Ne kövessük ezt a példát."A MET Csoport 51 százalékos tulajdonában álló vegyesvállalatán, a PEPO Energyn keresztül üzembe helyezte 1,2 MW teljesítményű biogázerőművét Szerbiában. Az ünnepélyes megnyitón Zorana Mihajlović miniszterelnök-helyettes, energiaügyi miniszter is részt vett. A MET Csoport és a Novo Milosevo (Böldre) városában működő helyi cég, az Arhar Teh vegyesvállalata, a PEPO Energy építette meg és helyezte üzembe a zöldenergiával működő biogázerőművet."
Újabb erőművet helyezett üzembe a MET
A MET Csoport 51 százalékos tulajdonában álló vegyesvállalatán, a PEPO Energyn keresztül üzembe helyezte 1,2 MW teljesítményű biogázerőművét Szerbiában. Az ünnepélyes megnyitón Zorana Mihajlović miniszterelnök-helyettes, energiaügyi miniszter is részt vett.
Összecsapott a két globális szuperhatalom - A tét, ki látja el energiával Európát
Már közel 10 éve annak, hogy először felmerült az ötlet, hogy kibővítsék a Balti-tenger alatt húzódó földgázvezetéket, amely megduplázná az eddigi kapacitásokat, és később az Északi Áramlat-2 nevet kapta. A projekt fő kivitelezője az orosz Gazprom, de a finanszírozásban bőven részt vállaltak...
www.portfolio.hu
Jó képek vannak benne az atomerőmű építéséről:
Ausztria egyik legnagyobb áramszolgáltatója, a Wien Energie közleménye szerint Európa csak alig tudta elkerülni a nagyobb áramszünetet. Erőműveik ugyan éjjel-nappal rendelkezésre állnak az ehhez hasonló események kezelésére, de véleményük szerint az utólagos „tűzoltás" hosszú távon nem életképes."
Lassan fény derül a dologra. Hasonló az ok, mint 2003-ban (https://en.wikipedia.org/wiki/2003_Italy_blackout, olasz blackout, akkor a franciáktól akartak áttolni gigantikus árammennyiséget, a különbség most, hogy itt most fél európán át akarták tolni a delejt, de nem jött össze*).
Az év eleji összeeurópai majdnem-áramkimaradás oka Horvátországban volt, az ernistovoi alállomás, ahol különböző feszültségszinteket kötnek össze, pusztán csak megvédte magát a túlterheléstől. Kikapcsolással.
Az Európai Átviteli Rendszerüzemeltetők Szövetségének (ENTSO-E) zárójelentése az esemény után 17 nappal elérhetővé vált, eszerint nem az eredetileg feltételezett romániai zavar volt felelős azért, hogy január 8-án, pénteken Európában rövid időre néhány hálózatüzemeltető, áramszállító levegőért kapkodott és hevesebben vert a szíve. Az ok a horvátországi Ernestinovo alállomáson rejlett, tájékoztatott Gerhard Christiner, az osztrák villamosenergia-hálózat (APG) műszaki igazgatója. Az APG Ausztria legnagyobb villamosenergia-termelője, a Verbund leányvállalata. Mint ilyen, ez felel a csaknem 7000 km hosszú, az egész régió feletti villamosenergia-hálózatért Ausztriában, és napi kapcsolatban áll más európai szállításirendszer-üzemeltetőkkel. Ernestinovóban, kőhajításnyira Eszék városától van egy alállomás, ahol nagyfeszültségű vezetékek érkeznek Magyarországról és Horvátország más részeiről. Innen 400 kV vonal megy Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába.
A kérdéses napon szokatlanul magas villamosenergia-export igény volt Délkelet-Európából nyugat felé, különösen Franciaországba, Spanyolországba és Olaszországba ment az áram - összesen mintegy 6000 megaWatt. Az itt található állomás, mely ezeket a vezetékeket összeköti, lekapcsolt a szokatlan nagy szállítástól ahogy az túlterhelte. A kérdéses napon 14:04:25-kor aktiválódott a lekapcsolás és néhány másodpercen belül a már túlterhelt állomásról a fennmaradó vonalakra helyeződött át a szállítás, így 20 másodperccel később a következő vonal is lekapcsolt, majd egyre több. Mint a dominók. Az automatikus rendszer képes volt megakadályozni az összes dominó - azaz összes szállítási kábel kiesését, így végül csak 14 vonal volt, amelyek a túlterhelés miatt kikapcsolták magukat. De ehhez közben az osztrákoknak a folyami erőműveiket, a szivattyús tárolóikat és ami csak volt, mind a hálózatra kellett csatlakoztatniuk másodperceken belül (érdekes módon nem a Napnak adtak parancsot, hogy süssön, én ezt elkötelezett reális zöldként nem értem ...
Lassan fény derül a dologra. Hasonló az ok, mint 2003-ban (https://en.wikipedia.org/wiki/2003_Italy_blackout, olasz blackout, akkor a franciáktól akartak áttolni gigantikus árammennyiséget, a különbség most, hogy itt most fél európán át akarták tolni a delejt, de nem jött össze*).
Az év eleji összeeurópai majdnem-áramkimaradás oka Horvátországban volt, az ernistovoi alállomás, ahol különböző feszültségszinteket kötnek össze, pusztán csak megvédte magát a túlterheléstől. Kikapcsolással.
Az Európai Átviteli Rendszerüzemeltetők Szövetségének (ENTSO-E) zárójelentése az esemény után 17 nappal elérhetővé vált, eszerint nem az eredetileg feltételezett romániai zavar volt felelős azért, hogy január 8-án, pénteken Európában rövid időre néhány hálózatüzemeltető, áramszállító levegőért kapkodott és hevesebben vert a szíve. Az ok a horvátországi Ernestinovo alállomáson rejlett, tájékoztatott Gerhard Christiner, az osztrák villamosenergia-hálózat (APG) műszaki igazgatója. Az APG Ausztria legnagyobb villamosenergia-termelője, a Verbund leányvállalata. Mint ilyen, ez felel a csaknem 7000 km hosszú, az egész régió feletti villamosenergia-hálózatért Ausztriában, és napi kapcsolatban áll más európai szállításirendszer-üzemeltetőkkel. Ernestinovóban, kőhajításnyira Eszék városától van egy alállomás, ahol nagyfeszültségű vezetékek érkeznek Magyarországról és Horvátország más részeiről. Innen 400 kV vonal megy Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába.
A kérdéses napon szokatlanul magas villamosenergia-export igény volt Délkelet-Európából nyugat felé, különösen Franciaországba, Spanyolországba és Olaszországba ment az áram - összesen mintegy 6000 megaWatt. Az itt található állomás, mely ezeket a vezetékeket összeköti, lekapcsolt a szokatlan nagy szállítástól ahogy az túlterhelte. A kérdéses napon 14:04:25-kor aktiválódott a lekapcsolás és néhány másodpercen belül a már túlterhelt állomásról a fennmaradó vonalakra helyeződött át a szállítás, így 20 másodperccel később a következő vonal is lekapcsolt, majd egyre több. Mint a dominók. Az automatikus rendszer képes volt megakadályozni az összes dominó - azaz összes szállítási kábel kiesését, így végül csak 14 vonal volt, amelyek a túlterhelés miatt kikapcsolták magukat. De ehhez közben az osztrákoknak a folyami erőműveiket, a szivattyús tárolóikat és ami csak volt, mind a hálózatra kellett csatlakoztatniuk másodperceken belül (érdekes módon nem a Napnak adtak parancsot, hogy süssön, én ezt elkötelezett reális zöldként nem értem ...
Bocs, de rosszul számolsz. Többszöröse kellene, (szétosztva, hogy valahol mindig fújjon a szél)
))
M
molnibalage
Guest
Szárazföldön az átlagos load factor 0.15 táján van, a nuki erőmű load factora 0.92Bocs, de rosszul számolsz. Többszöröse kellene, (szétosztva, hogy valahol mindig fújjon a szél)
A kettő hányadosa meg 6 táján van.
Tehát 2GWe nuki kapacitással kb. hatszor több szél termel azonos mennyiséget.
De van ahol nagyobb a load factor. A Kisalföldön pl. 0.25. Csak mivel a szélsebesség alacsony, ott a fenti méretekkel meg nincs 2GWe-s a szélkerék.
Így már érthető, hogy miért nem igaz a kifogásod?
T
Törölt tag 1711
Guest
Szó szerint az ablakból látom az álló szélkerekeket nap-nap után.
Folyamatosan fúj a szél, de a Duna nyomvonalán, nem a "szárazföld" irányába.
M
molnibalage
Guest
Értem én, de a load factor, amit mondtam az meg mért adat. A Kisalföldön levő szélkerekek load factora 0.23-0.25 táján volt, amikor néztem pár random évet.
Csak méretükhöz képest termelnek kevés áramot.
Lehet magas a load factor, ettől, ha a alacsony a szélsebesség, akkor a USD/kWe lesz magas. És lehet alacsony a load factor, ha ritkán, de akkor erősebb szél fúj, akkor is megtermelhető ugyanaz az áram.
A baj az, hogy mindenhogy drága és intermittens a széláram. Csak kicsit máshol vannak az egyenlet paraméterei.