Az osztrák kutatók szerint Paksnál reális esély van egy pusztító földrengésre, ezért nem alkalmas atomerőmű telepítésére
Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során készült földtani kutatás adatait elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére,
írja az Átlátszó.
Dr. Kurt Deckerrel, a bécsi egyetem geológusa azt mondta a lapnak, hogy lényeges különbségeket találtak a földtani kutatási jelentés és az abból készült telephelybiztonsági jelentés között. A törésvonal szerinte jelenleg is aktív és kapabilis, így reális esély van egy pusztító földrengésre Paksnál.
Az, hogy Paks törésvonalon fekszik, 2017-ben derült ki, de akkor azt mondták, nem kapabilis a törésvonal. A Földtani Zárójelentésből 20-30 súlyos földrengésről találtak bizonyítékot, amelyek mindegyike dokumentáltan az elmúlt 30 ezer évben történt a paksi régióban. Ez földtani értelemben nagyon nagy földrengéssűrűség.
Ezt a veretes marhaságot kitárgyaltuk már párszor. Az osztrákoknál sokkal valószínűbbek, sokkal sűrűbben fordulnak elő a földrengések, mint nálunk. Inkább aggódjanak a saját vízerőműveik miatt.
Paks II sokszorosan földrengésállóbb lesz, mint Paks I és annak a valószínűsége, hogy pont az atomerőmű alatt pattan ki egy méretezésnél és a biztonsági ráhagyásnál nagyobb földrengés még a teljes engedélyezési élettartam alatt is 1:100.000-hez nagyságrendű kockázat.
Valóján az atomerőművek eleve igen masszív, földrengésálló szerkezetek:
A 2011-es japán baleset is azt mutatta, hogy egy jóval a tervezési alap feletti, a történelmi feljegyzések kezdete óta a világ 3.-4. legerősebb, 9,1-es magnitúdójú földrengését az összes japán atomerőmű sérülés nélkül kibírta és rendben leálltak. A földrengéssel érintett 14 blokkot magában foglaló partvidéken a felszíni talajgyorsulás 0,30 és 0,55 g között volt. A Fukusima Daiicsi atomerőműnél: 0,517 g a 3. blokknál, 0,44 g a 6. blokknál. Két, 13 és 49 km mélységű 6,6-os és 7,0-s utórengés pedig pont Fukusima közelében volt áprilisban és júliusban és azok sem okoztak további kárt a szökőár által már megrongált erőműben.
A Niigataken Csuetsu-Oki földrengés ugyan csak 6,6–os magnitúdójú volt, de a közelsége és a kis mélysége miatt a Kasiwazaki-Kariwa atomerőműnél 0,68 g maximális vízszintes gyorsulást okozott a reaktorépületek alaplemezén. Ez több mint kétszerese volt az ottani blokkok tervezési alapját képező gyorsulásának. A földrengést az érdemi erőművi berendezések és szerkezetek sérülés nélkül elviselték.
Az örményországi Metsamor erőműben Paks-I blokkjainak testvérei, VVER-440-es blokkok üzemeltek, amikor az 1988-as spitaki, különösen kis mélységű és nagyon pusztító földrengés során az erőmű jóval a tervezési alapon túli, 0,7 g talajgyorsulást bírt ki gond nélkül.
Az 1997-es megerősítés után már Paks I. is elméletileg nagy biztonsággal kibírja a 0,25 g gyorsulással járó földrengést. Paks I vígan üzemelget Paks-II-nél kb. 10-szer kisebb energiájú, 10-szer nagyobb vakószínűségű és kb. 30%-kal kisebb talajgyorsulású földrengés állóságával. A megépítésekor még ennyit sem tudott Paks-I és 1:10.000-hez szintre szorított kockázathoz ez is elég volt. De az osztákoknak most jutott eszükbe aggódni az e téren sokkal robosztusabb Paks-II miatt.
Paks II 0,2 g alatt még leállás nélkül tovább tud működni és sérülésmentesen, üzembiztosan, rövid időn belül indíthatóan elviseli a 0,34 g talajgyorsulást. Ez esetben a méretezési alap a Richter-skála 6,4-es (MSK-64 skála szerint 8-as), közvetlen közelben kipattanó, kis-közepes mélységű földrengés. Néhány km-nél nagyobb mélységben és néhány 10 km távolságban ugyanez a maximális talajgyorsulás már akár 7,5 - 9,0 magnitúdójú földrengésekhez is tartozhat. Paksnál már a nagyon közeli (10 km-en belüli), kis-közepes mélységű 6,4-es rengés esélye is kevesebb, mint 1:100.000-hez évente.
De ennek a méretezésnek is csak kisebb fontosságú szerkezetek és segédberendezések a szűk keresztmetszete. Gyakorlatilag ugyanilyen, VVER-1200/513 blokkokkal épül a földrengésveszélyesebb török Akkuyuban erőmű, ami 0,39 g-t visel el sérülésmentesen. Paks II talajgyorsulás méretezésében 40% az előírt tartalék, azaz valójában minden berendezésnek 0,48 g-t kell kibírnia ahhoz, hogy a 0,34 g-nek való ellenállás kellően biztos legyen. Ilyen talajgyorsulást okozó rengés esélye már kevesebb, mint 1:1.000.000-hoz évente. Maguknak a reaktoroknak és a primer kör kritikus elemeinek pedig a 0,62 g-t is ki kell bírnia. A biztonsági ráhagyással is számolva a primer kör pedig még 0,87 g-nél sem sérül, ha az erőmű hozza a tervezési értékeket. Ennek az esélye Paksnál lényegében megbecsülhetetlenül kicsi. Földtörténeti leptékű időtartam alatt fordulna elő egyszer.
Amúgy ezek a zöld idióta osztrákok azt hiszik, hogy a világon mindenki hülye, csak ők a helikopter. Mert Pakshoz képest csak kb. azonos (legfeljebb csak kicsivel kevésbé veszélyes), vagy földrengésveszélyesebb helyeken épülnek ilyen VVER-1200-es blokkokkal erőművek. Régebbi, jóval kevésbé földrengésálló, VVER blokkos, üzemelő erőműből pedig aztán tényleg elég sok van. Ez a legelterjedtebb reaktor család a világon. 15 ország, 32 erőművének, 124 VVER reaktoráról van szó, ami már megépült, vagy építés/tervezés alatt van. Nyilván mindenki futóbolod, csak az osztrák sötétzöldek tudják a tutit, akik még a sját majdnem 100%-ban kész atomerőművüket sem fejezték be.