Érdekességek a világ országaiból

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Bocsánat a tegezésért, de Te mit tettél volna? A Szovjetunió félt a németektől, meg egyébként mindenkitől. A Molotov-Ribbbetop paktum csak lehetőség volt, és Sztálin élt a lehetőséggel.Mit tesz isten, erről a nyugati történelem nem szól. Meg a mai magyar sem.
Ez vitatható. Ha a szovjetek féltek volna a németekről, akkor nem segítettek volna Hitlernek újjáépíteni a hadigépezetét és semmi esetre sem mentek volna bele Lengyelország feldarabolásának. Azzal, hogy belementek elvesztettek egy tampon államot és közvetlen határa lett Németországnak Szovjetunióval.
Igen, szatirikus mondat volt.
 

neptun892

Well-Known Member
2016. augusztus 13.
302
480
63
Ez vitatható. Ha a szovjetek féltek volna a németekről, akkor nem segítettek volna Hitlernek újjáépíteni a hadigépezetét és semmi esetre sem mentek volna bele Lengyelország feldarabolásának. Azzal, hogy belementek elvesztettek egy tampon államot és közvetlen határa lett Németországnak Szovjetunióval.
Igen, szatirikus mondat volt.

Vitatni lehet, és kell is, ez ennek a fórumnak a feladata. Elismerem,a hozzászólásomban a "félt" kifejezés egy kicsit erős, inkább úgy helyesbíteném, hogy tartottak a német expaziótól. Sztálin reálpolitikus volt, nagyon jól tudta, hogy az üzlet az üzlet, és a fasizmus ideológiai megsemmisítésén túlmenően partnert remélt Németországban, hiszen a Nyugat mind Németországot, mind a Szovjetuniót persona non grataként kezelte, Németországot legyőzöttnek, a Szovjetuniót ellenségnek tekintette. A paktum előzményéről már írtam, így Sztálinnak nem is igen volt más lehetősége, mint a paktum aláírása, hiszen ezzel látszólag biztonságot teremtett az országának. Arról nem is beszélve, hogy komoly fricskát adott a fasiszta ellenes szövetséget meghiúsító Angliának... Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az akkori kelet-Lengyelország elfoglalása a Curzon vonalig az oroszoknak azt jelentette, mint a magyar bevonulás észak-Erdélybe, hiszen ezt a területet a lengyelek elfoglalták, itt túlnyomó részt oroszok éltek, már akit nem irtottak ki.

Ilyen alapon a világtörténelem összes szörnyűsége kimagyarázható.

Igen, ilyen félelmek és szerződések alapján törtek ki a háborúk, na meg azért, hogy a másik fél ne jusson előnyösebb helyzetbe. Lásd, mi történik ma a közel-keleten?
 
  • Tetszik
Reactions: haubagoi
M

molnibalage

Guest
Azért a Curzonos határ vonal visszaállítását ne állítsuk be valamiféle glóriás cselekedetnek. Azt a határvonalat úgy bukták, hogy megtámadták Lengyelországot, az meg visszakézből hazapofozta az oroszokat. Ennek a felállásnak a megismétlése volt, amit Izrael csinált 1949-ben.
 

neptun892

Well-Known Member
2016. augusztus 13.
302
480
63
Azért a Curzonos határ vonal visszaállítását ne állítsuk be valamiféle glóriás cselekedetnek. Azt a határvonalat úgy bukták, hogy megtámadták Lengyelországot, az meg visszakézből hazapofozta az oroszokat. Ennek a felállásnak a megismétlése volt, amit Izrael csinált 1949-ben.

Azért pontosítsunk. Kelet-Európa határainak alakulása szempontjából döntő jelentőségű volt az 1920-as lengyel-szovjet háború (a "harmadik antant-hadjárat" Szovjet-Oroszország ellen) - amelynek előcsatározásai 1919-től folynak. ( Szovjet-Oroszországot ebben az időben nagyon sokan támadták, (pl. USA, Japán) és a belső lázadásokkal (pl. Kolcsak) is meg kellett küzdenie.

A két fél elképzelése - Pilsudski föderációs terve a polgári Lengyelország vezetésével, illetve a bolsevik terv a tanácsköztársaságok föderációjára Oroszország vezetésével - homlokegyenest szemben állt egymással. A lengyel keleti terveket az antant nem támogatja: az 1919. december 8-i brit javaslat (Curzon-vonal) a lényegében etnikailag is megalapozott 1914-es határt javasolja helyreállítani, a Lengyelországhoz kerülő Bialystoki kerület kivételével. A vörös hadsereg nyugati támadásának 1920. március 20-án egyeztetett terve szerint a Tuhacsevszkij vezette fő támadás a Pripjatytól északra indult, először Minszk elfoglalására. A Pilsudski irányította lengyel hadsereg április 25-én indított megelőző támadása során május 6-án elfoglalják Kijevet. A felvonult vörös hadsereg júniusban induló ellentámadása során május 12-én visszafoglalják Kijevet, július 11-én elfoglalják Minszket. A lengyel kormány július 22-i békekérését az éppen aláírt versailles-i rendezés felborulásától tartó antant támogatja (G. Curzon brit külügyminiszter július 11-én az 1919 decemberi határ alapján tesz javaslatot a fegyverszüneti vonalra). Szovjet-Oroszország közben július 12-én (Vilna átengedése fejében) békét köt Litvániával.

A lengyel békekérés és az antantközvetítés ellenére tovább támadó szovjet csapatok augusztus 1-én elfoglalják Bresztet, majd Bialystokot (ahol Feliks Dzerdzynski vezetésével lengyel ellenkormányt alakítanak), s a hónap közepéig a Visztula mentén eljutnak csaknem az 1914-es orosz/lengyel-német határig. Reális közelségbe kerül a lengyel állam megsemmisülése, illetve Szovjet-Lengyelország létrejötte csaknem a teljes lengyel területen. A fordulópontot az 1920. augusztus 14-22-i varsói csata hozta meg, amelynek során 19-én a lengyel hadsereg (az utánpótlási vonalaiktól elszakadt vörös csapatok koordinációjának hiánya miatt) döntő győzelmet arat. Újabb lengyel támadás után október 12-én Rigában fegyverszünetet és előzetes békét kötnek, amit az 1921. március 18-i a rigai béke véglegesít. A rigai béke értelmében a lengyel-orosz határ a Polock-Minszk-Kamenyec-Podolszk vonaltól nyugatra húzódik (Galíciában az 1914-es osztrák/magyar-orosz határt megtartva), összességében mintegy 200 km-el keletre a Curzon-vonaltól, azaz az etnikai határtól.

A háború során felmerül Magyarország részvétele lengyel oldalon, azonban a magyar csapatokat Csehszlovákia nem volt hajlandó a területén átengedni. (Revansként München után Lengyelország nem engedi majd át területén a Csehszlovákiának segíteni képes szovjet csapatokat.) Forrás: http://terkepek.adatbank.transindex.ro/belso.php?nev=139
 

neptun892

Well-Known Member
2016. augusztus 13.
302
480
63
Valószínűleg igen. A lengyelek által elutasított segítségnyújtási egyezmény után ennek már nem sok valószínűsége volt. De hogy mi lett volna, ha erre egzakt választ nem lehet adni. Egyebekben támogatták Csehszlovákiát.
 
M

molnibalage

Guest
De ennek mi lett volna az ára? A szovjet haderő Csehszlovákia vagy a függetlenné váló (?) Csehország területén állomásozott volna?
 

neptun892

Well-Known Member
2016. augusztus 13.
302
480
63
Mondottam volt,hogy arra, hogy mi lett volna, ha, erre egzakt választ nem lehet adni. De biztos, hogy Csehszlovákiának minden jobb lett volna, mint a müncheni egyezmény...
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 400
19 814
113
A Szovjetunió senkinek nem segített volna, miután megkötötték a megnemtámadási szerződést Németországgal. Más kérdés, a segítségéből senki nem is kért. Talán tudtak valamit akkor, mert 45 után rájöhetett az is aki addig nem tudta, mit jelent a Szovjet "felszabadítás".
Ami a Lengyeleket illeti, egy tiszt mondása jut eszembe.
"Német megszállással elveszítjük a szabadságunkat, Szovjet megszállással elveszítjük a szabadsággal együtt, a lelkünket is. "
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 571
85 043
113
6 terroristával végeztek, koztuk a dagesztáni rendor kivégzoivel
18+ képek
20161109204837.jpg

20161109204848.jpg

20161109204906.jpg

20161109205015.jpg